Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-07 / 133. szám
a Képújság 1983. június 7. Moziban Cannes - nem, Szekszárd - igen! Több . egymást követő Kelen közöltéi velünk a Stúdió ’83, hogy Bellmondó évék óta csak fényképével van jelen a Gain- nes-ii fesztiválon. Személyesen — ki tudja, mi okból — Szek- Ezórdon sem szokott járni, de legalább filmjeit láthatjuk. (Ellentétben a Cannes-i nagydija SSal, amelyet — az illetékes nyilatkozata szerint — meg sem vettünk, annyira pocsék.) Bel- mondóröl téhát megtudtuk, hogy nem a fesztiivá löknek, nem is a kritikusaknak dolgozik, hanem a közönségnek. Nos, közönsége van, ha nem is tolong már olyain lelkesen, mint fénykorában. Mi lehet a báj? Mégsem örök igény a szuperhős, akinek öklénél csak az észjárása gyorsöbb és a logikája pontosabb? — Természetesen még mindig léteznek ügyeletes szuperhősök,1 közönségkedvencek, filmek, amelyéket csakis a főszereplő színész és sohasem a rendező nevével emlegetnek... A most bemutatásra került a profi-váll azonban biztosain nem tudja visszahódítani Beímondo tőlük korábbi pozícióját. Nem, nem felejtett el látványosan verekedni. Ezt sokán éppen tőle taniultálk, csak éppen továbbfejlesztették : három'szor annyi köszkádőrt dobálnák kétszer olyan magasra és nem negyedóránként) hanem kétpercen - kénit. De rájöttek közben arra is (ők, vagy rendezők), hogy a lehetetlent ma már csak akkor veszi be a Naayérdemű, ha nonszensszé párolják. így aztán kikacSi'nglatnak a történet mögül!: „Ez csak játék ám!” De A profi sztorija mögüil nem lehet kacsingatni, mert az alkotók véresen komoly tragédiaként tállaíják. A francia titkosszolgálat elküldi legkiválóbb tisztjét, hogy ölje meg egy kis afrikai ország államfőjét. Csakhogy a francia béfügymiiniiiszterek, úgy látszik, semmivel sincsenek jobb helyzetben, mint a magyar rádióhallgatók, amikor tudni kéne, hogy azon a tájon hol ki, mikor és mennyire barátunk,1 vagy ellenségünk. Ez nékik pozíciójukba, ügynöküknek az életébe kerülhet. Egy szuperhős persze még ilyenkor is képes megmenekülni, ha nem is azannaj, és a bizony hosszú és vontatott előkészítés utón végre kezd izgalmassá válni a film. Az elnök baráti látogatásra, az államilag képzett prafi- gyílkoí pedig az egykori parancs végréhajtásáira egy időiben étkezik Párizsba. Ha terve .sikerül, ez volt megbízóinak és egyben elárulóinak karrierjébe kerüli1. Az alapholyzet akár jó- kaia9an romantikus lehetne: a hős a bosszú nemes érzésével fűtve tér vissza múltja szereplőihez úgy bogozni a sors fonalát, hogy ki-ki saját bűne által bűnhődjék. Ám, ha a hős szuper, nem lappánglhát a háttérben, elő keli lépnie látványos akcióik és menekülések céljából. így aztán nincs helye a romantikus nagylelkűségnek, egyébként is divatosabb és modernebb a kiábrándultság, a ki- égettség, a minden-mindegy érzés. Báj, hogy ez meg sehogyan sem illik Beímondo arcához. Viszonylag jól használja ki a film a helyzet belső komikumát: az apparátus azért nem bír saját emiberévéli, mert túlságosan jól Sikerült kiképezniük. Az értelmetlen öldőkllésék viszont elkedvetlenítik a heves, ám ártalmatlan és csőik jó ügyekért kirőbbanó bunyók barátait. Mindent egybevetve, A profi csak amolyan ötvenszázalékos szórakozás — éppen mert többféle, ellentétes igényt szeretne kielégíteni. Hiába mondott le eleve a kritikusok díjáról, - a úilágközönség-díjra Is vannak esélyesebb pályázók. CSONTOS KÁROLY A szuperhős Kossuth könyvek Farkas Henrik: Képtelen, természetrajz Az Univerzum című természettudományos folyóirat igen népszerű kiadványa a Kossuth Kiadódok. Még ennél is keresettebbek — lennének — az Univerzum-sorozat könyvei. Lennének, mert a régieket elkapkodták, pedig valamennyi elkelne sokadik kiadásban is. Az újak pedig az olvasói igényeknél lényegesen lassabban látnák napvilágot. Ehhez a sorozathoz hasonlóan népszerűek az igényes fantasztikus regények is. Azért érdemes a két dolgot összekap- csóinli, mert a legújabb Univerzum -könyv éppen a fantasztikus regények világából indul ki. A szerző dr. Farkás Henrik jó ismerője a íantaszfiküs irodalomnak, sorrá veszi azok lényegesebb átlításaít, majd tudományos választ keres a felvetett ötletekre. Gyakran kiderül, hagy a tudomány ma már fanfasztikuisabb dolgokra képes, mint amiket az írók kitalálni tudnak. A jövő lehetőségéiről nem is szóivá, a fejődés ugyanis nemhogy nem lassult le, de némely tudományágban, sőt a tudomány eddig ismeretlen új területein, inkább felgyorsult. Ki gondolta volna száz évvel ezelőtt, hogy leszállónk és körülnézünk a Holdon, egyenes adásban nézhetjük az eseményeket a Föld túllsó feléről, és hogy fél éveket is eltölt egy- egy ember a viliágűriben. Persze, azért volt, áld mindezt elképzelte, például a francia író, akit magyarul Verne Gyulának hívunk. A modern génkutatás vízióját is kigondolta valaki Szép új világ című regényében. írtok és írnak történeteket idegen bolygókról, víz alatti emberi életről, beszéd nélküli közvetlen gondólat- és érzetem - közlésről, az állatok nyéllvéről és világáról, óriásókról és törpékről. A szocialista átalakulás jellemzői falun Az MSZMP Központi Bizottságának agitáciős és propagandaosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia., a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az MSZMP Bács-lKískun megyei Bizottsága 1982. november 24—26 között „A szocialista átalakulás jellemzői falun” cím- mél országos elméleti tanácskozást rendezett Kecskeméten, amelyen komplex mádon elemezték és összegezték a különböző tudományágak e témával kapcsolatos kutatási eredményéit, s a falu életének változásait. A tanácskozáson Romány Pál, az MSZMP Bács-lKisíkún megyei bizottságának első titkára előadásában a falu szocialista átalakulásának folyamatát ismertette. Huszár Tibor, az ELTE Szociológiai Tanszékének vezetője a falunak az ország, a társadalom életében elfoglalt helyét vizsgálta. Csizmadia Ernő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora mező- gazdaság úrik fejlesztésének főbb feltételeit elemezte. Orbán Sándor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos osztályvezetője a parasztság és a pairasztpOllfilka átalakul ásóról, Eléld János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára a mezőgazdasági szövetkezeti tagok életkörülményeinek alakulásáról, Enyedi György, az MTA Földraljztudo- mányi Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője a falusi településék helyzetéről és perspektívájánál, Lázár István író a területi fejlesztésről és a falu önkormányzatáról .szólt. A kötet közreadja a plenári/s ülésen elhangzott előadásokat, valamint a székelők munkájáról készített összefoglaló ismertetéseket. Magyar filmsiker 'Két magyar film első díjat nyert a szatirikus filmek és filmvígjátékok gabrovoi második nemzetközi fesztiválján, amelyen szombaton este hirdettek eredményt. A játékfilmek között Varsányi Ferenc Suli-buli című filmje egy bolgár filmmel együtt kapott első díjat. A rövidfilmek kategóriájában az Autós kínok című magyar filmnek ítéltek oda első díjat. A fesztiválon 18 ország 50 filmjét mutatták be. Rádió Parancsra tanulnak... Kevés szót ejtünk azokról az emberekről, gyerekekről és fel- serdült fiatalokról, akik teljes szociális,1 családi és érzellmi nyomor következtében egyszerűen nem tanulnak meg írni, olvasni. A Demográfiai Évkönyv tartalmazza — közel sem pontosan,1 mert a teljes felderítés szinte lehetetten — o hazáinkban élő analfabétáikat, az analfabetizmus újratermelődésének számszerű okait, következményeit. A társadalmi segítség receptjét természetesen ez a könyv sem tartla1lm|azba,tja, A legfrissebb Demográfiai Évkönyvet vette a kezébe Szenté László riporter és korrektül átgondolt anyaggyűjtés, rengeteg interjú féldolgozása és elemzése utón készült el az a riport, amit az elmúlt hét pén- tékén hallhattunk Ami a számok mögött van címmel a Petőfi adón. Szente László oknyomozó riportot készített.' Hallhatóan nem elégedett meg a szakemberek — pedagógusok, tisztségviselők — meglehetősen összetett prabllémOielemzéseinek egyszerű időrendi továbbadásával, hanem súlyos tényeket bizonyító számokat, emberi sorsokat, egyéni és társadalmi zsákutcákat úgy „építette egymásra”, mint pók a fonalát. És talán ez volt a legfontosabb! Hogy miért? Mert Szente László nem a hazai analfabetizmus summá- zotával foglalkozott, nem egy rétegét szemelt ki dknyom ozására, hanem az adásidő tehetőségéihez mérten megpróbálta folyamatában végligpör- gietni azákat a sóhosem egyér- téllmű dkolkat és körülményeket, mélyek léte még mindig ilyen konfliktus elé állítja társadalmunkat. Sikerrel tette ezt a riporter, mint ahogy a siker lehetősége válik bizonyossá abban a kísérletben is, amit '81-ben kezdték el a honvédség keretén belül. Teljes vagy látens analfabétákat tanítanak, pontosabban; ha jól vettem ki a riportból, tanulásra köteleztek. A megszólaltatott. makogva számoló, de cél jóiban törékedő tizennyolc éves fiú már akar valami lenni... A Demográfiai Évkönyv jövő évi kiadásálban parányit változik a kép. De mindenkit nem tehet bevonultatok.. És az analfabéta szülő O'nalfabéfa gyereket névéi... A macska ezennel megfogja a saját farkát... És ez megint nekünk fáj...- szűcs Újabb portrék a tv-műteremben Három úíjabb portréval gyarapodott a televízió Műteremben című sorozata- D. Fehér Z s uzso s z e rke sztő -mű sorve z ető és Soós Árpád rendező műsorában bemutatkozik a. nézőknek Kádár János Miklós festőművész, aki a. hagyományokhoz kötődően, elbeszélő és kolorista stílusban készíti alkotásait. A film egyéni életútja n túl művészi hitvallásával is. megismertet. Itthon és külföldön egyaránt népszerűek Morvay Zsuzsa keramikus változatos ornamentikái és figurális munkái. Kerámiából tervezett teljes együtteseit fantáziadüs alakokkal népesíti be. A műsor ízelítőt ad alkotásaiból is. A kortársművé- szet egyik kiemelkedő mestere Bariba László festőművész. Évtizedeket töltött a Balaton portján, ez határozta meg témavilágát. Az utóbbi években Kőszegen él, munkásságáról — amelyben jelentősek grafikái és könyviWusztráoiói — otthonában beszélget vele o műsorvezető. A portrékat a. közeljövőben mutatja be ai televízió. Kalocsai táncosok Ausztriában Ausztriába utazott vasárnap a kalocsai népi együttes 45 tagú csoportja, ötnapos útjukon fellépnek Salzburgban, Innsbruckban és Linzben. Műsorukban Kalocsa; körzetének és hazánk más tájegységeinek táncait mutatják be. A vendégjátékra az ausztriai magyar hetek alkalmából került sor. A kalocsai népi együttes másfél évtizede alakult, munkájában az óvodásoktól a hetvenéves korosztályig vesznek részt; együtt több mint két és félszá- za.m vannak. Évente hetvennyolcvon alkalommal állnak közönség ölé, s megalakulásuk óta eddig 17 európai országban léptek fel. Ausztriába; most a felnőtt korosztály képviselői utaztak, akiket meghívtak Mündhenbe is, a Német Kommunista Párt lapjának június végén kezdődő fesztiváljára.. Tévénapló Gobbi Hilda köszöntése Milyen fiatalos! Ez volt az első gondolat, amikor a róla készült - és születésnapján bemutatott — portréfilmjében megláttuk őt a kedvenc sziklái között járva, fiatalos? Gobbi Hilda csupán szerencsés embernek vallja magát, aki megengedhette, hogy majdnem mindig azt tegye, amit szeret. Mestersége színész. Negyvenöt esztendeje van színpadon. Ma már nyugdíjasként, feltűnően mozgékony, agilis, aktív „mosolygó" betegen is. Az emberek mosolya élteti, táplálja. így volt ez akkor is, amikor huszonötéves színészi jubileumán felmondó levelet kapott színházától. Sdkat megélt, látott, tapasztalt, optimista ember. Mindenütt ott van, ahol tehet valamit társaiért, a pályájáért. Ösztönösen küzdött és küzd ma is az iembertelenség ellen. Mindent elhitet, amit tesz színészként, magánemberként egyaránt. Kortalansága abban is rejlik, hogy adottságai miatt ezeknek köszönhetően j— megformálhatta azokat az emberi arcokat, sorsokat, „akik" életkorába most lépett be. Milyen tehetség az, amely képes egyik napon Nyilas Misi hangján szólni a Légy jó mindhaláligban, majd a következő napon átváltozik a Csongor és Tünde Mirigy figurájává . .. Mindezt hitelesen, mert minden mélyről jövő és emberi amjt Gobbi Hilda átszűr és átad. A köszöntőnek szánt portréfilmjében önmagáról és mesterségéről vallott. Nem számvetést készített, inkább a tennivalóit sorolta, mert ezekkel együtt „fut a halál elől". D. K. 1. Strindberg és a tribádok Volt idő, amikor egyformán jelentett európai botrányt és sikert, a kritika Ibsen fölé emelte, aztán néhány mesterművéből is csak irodalomtörténeti adat lett, maga pedig elsősorban patológiai példa, súlyos káreset. Néhány évvel ezelőtt Dürrenmatt fújta le a port való- szinűleg legjobb darabjáról, a Haláltánc-ról, most pedig Per Olov Enquist irt o Júlia kisasszony cimű egyielvonásos köré feszültségekkel terhes drámát, amit a miskolci színház mutatott be, s a tv vitte el az egész országba. A tribádok éjszakája Strindbergről szól, pontosabban élete egyik válságos szakaszáról, de ugyan volt-e életének válságmentes szakasza? Ibsen kortársa, s féltékeny vetélytársa, pedig mindketten más oldalról közelednek a valósághoz. Ibsen Nórája a női émancipáció diadala, vele szemben Strindberg a megátalkodott nőgyülölő, számára a nő félelmetes vámpír, minden gonoszság edénye, maga az ős-rossz, ami ellen küzdeni alig lehet, mint maga is példázta, miután háromszor nősült. Strindberg élete démoni erők áttekinthetetlen harca, s mindent végigpróbált, mert volt szocialista és megtért hivő is, irt kitűnő és szánalmasan együgyű müveket, mert csak indulataira, hallgatott, saját értékét pedig azzal mérte, hogy kíméletlen indiszkrécióival milyen botrányt tud kavarni. Élete készen kínál több drámához anyagot, s Per Olov Enquist tud is miből meríteni. Minden harsányságával együtt feszült szituációk sorából épül fel ez a dráma, annak ellenére, hogy a második rész végén váratlanul megtorpan: szinte csikorognak a 'kerekek a hirtelen fékezéstől. Valószínűleg jobb lenne a két kiszolgáltatott nő találkozásánál abbahagyni: itt van a dráma csúcspontja, ami utána következik, fölös magyarázkodás. Jó darab, jó előadás, mégis valami zavart hagy a nézőben, mert nehéz ezzel a drámával mit kezdenünk. Strindberg túl van minden emberi mértéken, éppen ezért rdkon- érzésünk is tétovázik, egyszerűen nem tudunk színt vallani, nincs is miért. Ami a századfordulón még zajtís botrány volt, izgatott pletyka, régen elveszítette hatását, s a „tri- badizmus" - használjuk mi is ezt a diszkrét kifejezést - egyszerű tény, ami önmagában nem szokott a konfliktusok forrása lenni. Ami marad: Strindberg személyes sorsa, ez azonban inkább az elmekórtan területére tartozik, s a rém- séges indulatok valami olyasmi körül kavarognak Enquist drámájában, amiből hiányzik az emberi mérték, s bármilyen rettenetes ennek a hárdpi embernek a sorsa, van egy pont, ahol nem vállalunk velük közösséget, most már csak nézők vagyunk nem pedig sorsuk részesei. A miskolci színház előadása olyan jó, hogy tulajdonképpen sajnáljuk, miért is nem tudjuk átélni azt az iszonyatot, amit Strindberg közelsége jelenthetett. A rendező Csiszár Imre, aki a tv-adás minden lehetőségét kihasználta, már a játéktérrel meglep, Tímár Éva és Blaskó Péter pedig időnként félelmetes légkört tud teremteni: ez valóban az őrület alvilága. , Nagyon jó Szerencsi Éva és Matus György, bár szerepük szerényebb, a pokol elviselhetőbb köreiben keringenek. Feydeau, hányadszor? Az elmúlt évtizedek legsikeresebb szerzője Feydeau, akinek Osztrigás Micijét - eredeti címe: La Dame de chez Maxim's — a hatvanas évek végén újították fel s azóta, még jó néhány darabjával, visszatérő siker. A kísértésnek a tv sem tudott ellentállni, s újabb változatot készíttetett, de az alap-bohózat itt már tulajdonképpen csak ürügy, mert: „Feydeau komédiájából Heltai Jenő fordításának felhasználásával a forgatókönyvet és a verseket Szenes Iván irta". Miért? - kérdezhetnénk, az eredeti bohózat ugyanis kitűnő, Heltai fordítása állja az időt, a következő nemzedék is használhatja. Érdemes volt? — kérdezhetünk tovább, s a válasz azon múlik, hogy elfogadjuk-e ezt a változatot. Mondjuk ki kereken: kár Feydeau ötleteit, biztos alapokon álló bohózatát nagyoperett formájában színpadra állítani, a betoldások is fölöslegesek, ez a harsány komédia ugyanis nem bir el semmilyen érzelgősséget, ál-pátoszt, hamis illúziót. Feydeau a maga <módján - de csak a maga módján — kritikus szemmel nézte a korabeli párizsi életet, humora kiélezett szituációiban hat igazán. így egy kicsit olyan volt az egész, mint amikor valaki rosszul mond el egy szellemes viccet. Mondjuk meg őszintén, a pécsi színház Feydeau-ja jobb volt, ott ugyanis Osztrigás Mici egy bohózat, nem pedig egy operett középpontjában állt. A színészek közül Galambos Erzsi és Bárdi György találta lel magát igazán ebben a felemás világban. CSÁNYI LÁSZLÓ
