Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

p a Képújság 1983. június 5. A földszinti fogadószoba: a Halálfiai cimű regény történetének egyik fontos színhelye. (Kapfinger Arydrás felvételei.) „Röpülj, lelkem, keresd’ meg hazámat! / ÁH a régi ház imég. zöld zsaluja / mögött halkul anyám 'mélabúja... / Itt a szoba, amelyben születtem, / melyet szemem legelőször lá­tott / Itt a kert, amelyben épí­tettem / homokból az első pa­lotákat" - írta szekszárdi sző- főházáról Babits Mihály. Alig van magyar költő, aki annyit és oly szeretettel írt szülőházá­ról, mint ő. A ház - okkor a Szent László utca, 1946 óta Ba­bits Mihály utca 13. szám alatt — ma a költőről elnevezett mú­zeum. 'Babits „földije”, Illyés Gyula avatta fel 1967 júniusá­ban a ház földszintjén beren­dezett kiállítást. Az idén novem­ber 26-ra, a. költő születésének századik évfordulójára á mú­zeumé lesz az emelet is. A régi szekszárdiak által Ke­lemen-háznak nevezett egy­emeletes, copf stílusú épületet 1800 körül építették. (Kelemen József a költő nagyapja volt. aki a múlt század közepén te­lepedett le a városban.) Kele­men Józsefné - vagy ahogy az egész család nevezte o nagy­mamát, Cenci néni - ebben a házban nevelte gyermekeit, itt született a költő édesanyja is. A Babits-családdal laktak ro­konok, és barátok is. Egy idő­ben az emeleti szobákat a nagyapa átengedte barátjának, Döme Jánosnak, akivel együtt küzdöttek a szabadságharcban. Döme bácsi egy öreg huszárt is tartott szolgálatára. Később a ház lakója volt Cenci néni nővére és férje, Ujfalussy Imre, 48-as huszártiszt, majd szek­szárdi ügyvéd. Az ifjú Babits számára minden rokon között a legkedvesebb Kelemen Ilka volt, a rajongásig szeretett nagynéni. „Minden emberi lény között talán őt szerettem legjobban... ahogyan otthon hívtuk, a Nenne szó, ellenállha- tat lan halk ezüst fények és csengések képzetét idézné fel, csak rágondolva is" — írta rólc a költő. A csalód és a szülőház nem­csak Babits személyes életében volt nagyon fontos (még súlyos betegségei idején is haza-ha. zatért az ő „Firenzéjébe"), ha­nem az irodalomban is nagy szerepet kapott. Nenne alakja a Gólyokalifa egyik szép hős­nőjében él tovább, a szülőház és. lakói pedig a Haló ff iái bon, íBabits 1921-ben a szekszár­di szőlőhegyen lévő présházban kezdte el írni regényét. Az iro­dalomtörténészek pontosan tudják azonosítani, hogy a vi­déki középosztálybeli család mely tagját kiről mintázta. Dg ahhoz, ogy a mai múzeumban a Halóííiai színhelyére ráismer­jünk, csak olvasott látogatónak kell lennünk. Amikor a múzeum berende­zése időszerűvé vált, a már régebben összegyűjtött bútorok, tárgyak, könyvek, kéziratok újabbakkal gyarapodtak. A gyűjtő- és feldolgozómunkát Szekszárdon Vendel-Móhay La- josné, a Balogh Adóm Múzeum iroda lom történész-muzeológusa irányította. A Petőfi Irodalmi Múzeum sok bútort adott ót, de kerültek a városba értékes relikviák a költő öccsének, s a rokonoknak és ismerősöknek ajándékaképpen és vásárlások révén is. 1973-ban idehozták az Országos Széchényi Könyvtár­ból Babits és felesége. Török Saphie 'könyvtárának megma­radt részét. Minden bútor eredeti, és le­hetőleg azon a helyen áll, ahol a költő életében. Ebben a rekonstrukcióban a rokoni visz- szaemlékezések éppen úgy se­gítettek, mint a Gólyakalifa és a Holólfiaínak leírásai, vagy Babits esszéi, versei, amelyek­ben szinte naturalista’ pontos­sággal írja le könyveit, tárgya­it. A látogató a házba lépve a regényben is megörökített szé­les főlépcsőt látja, amely az emeletre vezet. Középen a csa­lód egykori fogadószobája, a berendezés három nemzedék ízlését őrzi. íme, a nevezetes vörös garnitúra, és a könyvszek­rény o ritka értékes művekkel: még a Kelemen .nagyapa ide­jéből arany K betűvel megje­lölve valamennyi. Jobbra a költő édesanyjának szobája. Itt látható Nenne és több rokon portréja. Balra Dö­me bácsi szobája, „mely cso­dálatos múzeum és utcai szo­bájával egyben színház is volt." - írja Babtis. Innen nyí­lik a költő diákszobája, ahol első verseit írta. Kéziratok, bú­torok és családi ereklyék teszik otthonossá a helyiséget. Az udvaron Farkas Pál szek­szárdi szobrászművész Bobits- szöbra: o megfáradt költő bronzalakjá ül kedvenc bőrfo­teljének kőből faragott másá­ban. Az épület hátsó részében kutatószobát alakítottak ki. Tolna megye gazdag irodalmi hagyományainak gyűjtése és ápolása is o múzeumi részleg feladata - Garay Jánostól kezdve Vörösmartyn, Petőfin át Illyésig tart a sor! -, és folyik a ‘Ba bits-kiá Ili tás bővítésének előkészítése is. Az emeleten bemutatják majd azokat a könyveket, ame­lyek még nem kerültek nyilvá­nosság elé. Babits irodalmi kapcsolatainak dokumentuma­it, mestereinek és tanítványai­nak műveit, dedikált példánya­it is kiteszik. A költő hangját hallhatja lemezről az ideláto­gató turista, és a restaurálás után megtekinthetik Babits hí- rés szép bőrgarnitúráját is. Szekszárd városa az újabb ki­állítás megnyitásával tiszteleg költő fia emléke előtt. . GÁRDONYI TAMÁS ^ Az újításokról szól ii a Minisztertanács | 10/1983. (V. 12.) szá­mú rendelete, amely szerint újítás az a vi- —J szonylag új, műszaki, illetőleg szervezési megoldás, amely hasznos eredménnyel jár, és amelynek hasznosítása nem ütközik jogszabályba^ az újítás szerzője pedig az, aki a megoldást tartalmazó újítási javaslatot kidolgozta. A jog­szabály pontosan körülírja, hogy mi nem tekinthető Vi­szonylag új megoldásnak, mi­kor nem műszaki, illetőleg szervezési a megoldás, a hasz­nos eredményt pedig akként je­löli meg, hogy az újítás hasz­nosítása vagy átadása pénzben méiöető vagy pénzben nem mérhető előnyt biztosít a gaz­dálkodó szervezetnek. Kihang­súlyozandó, hogy az újítót munkaviszonyban vagy tagsá­gi viszonyban foglalkoztató gazdálkodó szervezet tevékeny­ségi körét érintő újítási javas­lat csak a. munkáltató engedé­lyével nyújtható be más gaz­dálkodó szervezethez. Rendel­kezik a jogszabály az újítási javaslat mikénti elbírálásáról, az újító díjazásáról, az erköl­csi elismeréséről, és az újítás­sal kapcsolatos viták mikénti elintézéséről is. Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy saját vagy hozzátartozója újítása, te­kintetében érdemi tevékenysé­get (elbírálás, újítási és közre­működői díj megállapítása, stb.) senki sem fejthet ki. t A Minisztertanács 12/1983. (V. 12.) számú rendelete a zaj- és rezgésvédelemről szól, s célja, hogy az emberi környe­zet és az emberi egészség megóvása érdekében megálla­pítsa az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések, elleni védelem alapvető szabályait. A rendelet meghatározza, hogy mikor veszélyes 'mértékű a zaj és a rezgés, előírja a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket, amelyeket a területrendezé's során, a létesítésekkel, a. meg­levő létesítmények működésé­vel kapcsolatban érvényesíteni kell, külön rendelkezik a zaj­védelmi szempontból fokozottan védett területekről és úgyneve­zett csendes övezet kialakítása- A temetőkről és a temetke­zési tevékenységről szóló koráb­bi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési, valamint az egészségügyi mi­niszter 7/1983. (V. 12.) ÉVM- EüM számú együttes rendelete, amelyet - éppen témája miatt - csak érintőleg ismertetünk. A jogszabály kimondja, hogy ha­lottat csak szabályszerű orvosi vizsgálat és anyakönyvezés után. az erről szóló halottvizs­gálati bizonyítvány alapján sza­bad eltemetni vagy elhamvasz­tani. Az elhamvasztáshoz - a jogszabályban megjelöltek ki­vételével - az elhalálozás he­lye szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága egészség- ügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szervének engedélye szükséges. Kórházban meghalt személy holttestét boncolás nél­kül elhamvasztani nem szabad. Rendelkezik a 'jogszabály a hamvosztásos temetés lebonyo­lításáról, sírnyitásról, sírmélyi- tésről, urnák elhelyezéséről, te­metők lezárásáról, kiürítéséről stb. A rendelet kihirdetése nap­ján — 1983. május 12-én - ha­tályba lépett. A védett természeti területek őrzését szabályozza az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnökének 1/1983/(V. 12.) OKTH számú rendelkezése, amely utal arra, hogy o védett természeti terü­letek megóvása, károsításának megelőzése a társadalom érde­ke, őrzésük, megóvásuk, káro­sításuk megelőzése a termé­szetvédelmi őrök feladata., akik a munkájukat a társadalom tá­mogatásával és egyetértésével végrik. A rendelkezés mellékle­te tartalmazza a természetvé­delmi őrök foglalkoztatására, szolgálatának ellátására, söré­tes szolgálati lőfegyverének tartására, használatára, vala­mint egyenruhájának viselésé­re vonatkozó részletes szabá­lyokat. A természetvédelmi cé­lok megvalósításában való tár­sadalmi részvétel szélesítése ér­dekében Társadalmi Természet- védelmi Szolgálat megszervezé­sére kerül sor, e szolgálat el­látásának szabályait ugyancsak a rendelkezés melléklete tar­talmazza. A fenti jogszabályok a Ma­gyar Közlöny f. évi 20. számá­ban jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Díszgyertyaöntő A Debrecenben élő Eötvös Józsefné ma már ritkaságszámba menő szakmát művel: gyertyaöntő. A több mint harminc válto­zatban készített diszgyertyái külföldön is — Kanadában, Ang­liában, Svédországban és Belgiumban - kedveltek, vevőre ta­lálnak. (Fotó: MTI - Oláh Tibor felvétele - KS) Egy tér története •A szekszárdi Béla tér Tolna megye székhelyének legpatiná­sabb műemléki együttese, tör­ténete magában hordozza az egykori mezőváros históriájá­nak legfontosabb eseményeit. Az Alföld Goray térig nyúló síkja, a Duna és a Sár folyó hajdani ártere után az első je­lentősebb dombocska ez, amely talán már az őskor emberinek is lakhelyül szolgált, hiszen Mé­száros Gyula o lengyeli kultú­rához tartozó népcsoport nyo­mait vélte itt felfedezni. Később, a rómaiak idején központtá1 vált az egykori castrum feltételezett helye, az itt vezető hadiút egyik állomása.. Közelében, ta­lálták meg az ún. szekszárdi szarkofágot, amely a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincsei közé tartozik, s díszítése elő­ször utal a szekszárdi szőlő- és borkultúra, meglétére. E kor­szaknak köszönhetjük városunk első vízvezetékét is: a mocsa­ras ártér szélén a Bödő forrás­vize vezetékekből bukkant elő istnét a mai Fejős-ház előtt. A honfoglalás után. hamar benépesült a tér. Névadója, I. Béla, 1061-ben apátsági temp­lomot épített itt; e körül laktak Árpád-kori eleink földkunyhó­ikban, amelyeket sütőkemencé­ikkel együtt 1958-ban tártak föl. A népetimológia, szerint a tér délnyugati sarkán kezdődő Bartina is a szomjas király kí­vánságáról (Bort inna!) kapta nevét. Az uralkodó - a króni­kák tanúsága ez - végső nyug­helyéül is kedvelt monostorát választotta. A tatárjárás alatt elpusztul az apátság, de hamarosan is­mét régi fényében tündököl, s kiterjedt hiteleshelyi tevékeny­séget folytat. Későbbi birtoko­sai körött találjuk Vitéz Jánost, és Bakócz Tamást. Vitéz itáliai építészekkel cs'inosíttatta a vár­ként is szolgáló épületet, de a Mátyás elleni összeesküvés után - legalább is jelképesen — le kellett romboltatnia.. Két emberöltő múlva az apátság előtti római hadiút maradványain vonult Mohács felé II. Lajos „kisded csapatá­val", az önálló középkori ma­gyar állam utolsó hadseregé­vel. A törökök 1526-ban földúl­ják. majd 1541-től építeni kez­dik a várát, amelynek falai kö­zött 200 katonájuk állomásozik, ügyel a szandzsák-székhellyé lett városka biztonságára. Mindez azonban nem túlságo­san zavarta 1560-ban Horvát Márk szigetvári kapitányt, ZrT- nyi Miklós elődjét. Az adófize­tés elmaradása miatt .,'mégha- ragadván Tural bégre, aki a szekszárdi várban elöljáró volt", a helységet porig égette. Egy évszázaddal később, amidőn Evlia Cselebi világutazó itt jár, „egy séta helyes magas dombon kőépületű vár, a vár­bon csők öt ház, a többi helye szabad tér, (...) kapája előtt, az árkon túl egy kicsiny, sötét fürdője" kívánkozik a. följegy­zendők közé. A fürdő, amely a római nyomokon épített török vízvezeték végénél lehetett, ta­lán a mai Babits utca eleje kö­rül üdíthette a harcosokat. A 18. század elején Mérey Mihály apát állítja helyre az egykori templomot; újra a. régi központtá válik a tér, benépe­sül az Árpád-kor eleje óta itt lévő piac. A század utolsó évti­zedéig még keresztezi egymást a két fő útvonal: a Bartinán keresztül a Remetéről jövő, s a .mai Várközön, át folytatódó he­lyi, és az Eszékről Budára ve- zetőországut. 1794. augusztus 7-én az egész város áldozatul esett a nagy szélben gyorsan tovater­jedő tűzvésznek. Ezután már nem régi, hanem mai helyén épül föl 1802-1805. között copf stílusban Közép-Európa legna­gyobb egyhajós temploma. 1825-ben ismét a lángok mar­talékává lett a helység' nagy része. A nincstelen, szűkölködő lakosságnak Bezerédj István hidjai birtokáról társzekereken ■hordotta az élelmet és a piac­cal szemközt, ott, ahol 1942-től (sajnos csak a hetvenes évek végéig!) mellszobra állt, ingyen osztotta szét. i1832->1836 között, Csapó Dá­niel alispánságla idején alakult ki a tér mai 'képe. Ekkor épül o rég.i vármegyeháza klassz i- dista. remeke. A negyvenes évek elején az egykori Iskolaépület nő ki a földből, hogy azután — a többször életveszélyessé vált, műemléki értékkel nem .réndelt- kező épület — napjainkban jus­son 'a lebontás sorsálra. Csak­nem így járt a városháza is 1904-iben. Az eredeti, Iklasszi- dilsta építmény (amelyet azon a napon adtak át rend el .te tűsé­nek 1846-lb'an, miikor Liszt Fe­renc 'a megyeházában hang­versenyezett), sajnálatos mó­dion mégy oszlopával egy haj­dani személtdlomlbra. emeltetett, s a század elején újra. kellett alapozni. Az ered'eti'leg barokk plébánia, a Wsdhof-hás és a Fejős-ház a 19. század első fe­liében már áMj mindössze kevés átalakulást ,/szenvednek el" az idlőlk folyaméin. 1848 márdiiusálbam Fontos ese­mények tanulja, a. történelmi Vá­rosközpont. IÁ forradalom híré­nek hatására „a délutáni órák­ban közel tízezer számmal össz- veg.yül't honpolgárok" el öt-t fo­gott kezet o kánzervaltív és for'radidllmli erőik lkát neves kép­viselője, Augusz An'taí és Be- zerédlj István. A Bá'dh-korszák­ban falazták be az uradalmi dézs'mapince Váirtkert állott lé­vő, ‘térre nyíló bejáratát is. '1873-lban a Fejős-házban működött a 'Szekszárdi Haliadé­kor néhány tagot száimáfó szer­vezete. Emlékűiket és a’ ház hírnevét öregbíti, .hogy .itt volt a kiadásúkban megjelenő első megyei újság, a. Tolinamegyei Közlöny első szerkesztősége. S mi mindennek volt még tanúja ez ta tér! itt játszódott* le a cfutaíliamus korának miniden vá­lasztása-, rezesbandákká'!, .bor- ijegyen vett szavazókkal. A vá­ros nagy fiának mégis más em­lékeket idézett. iB'abits Mihály Tél című novellájában így lát­ta 1908-bain: ,A Szenthárom­ság előtt pirosa.roú gyerekek hóval dobálóztak. A libaúszto- tón csúszka vol t. A Ikis hidakat fűréiszpor és háimu ta’rkázta'. A lejtőn apró isz'ánkók csúsztak alá és billentek hanyatt. A bol­tos ajtaja csilingelt, a lámpa már égett benn, az emberek dilskunóitalk”. 1919 márdiusábaa a régi vórmtegyeházá ifalbii között ve­szi kezdetét a iforra.dblmi tettek ideje, majd a május 1 -léit is — a Béla téren ekkor először, s o felszabadulás utón még1 sok­szor — itt ünnepük felvonulás­sal a szekszárdiak. A két világháború között par­kosították a teret, 1948-iban pe­dig, a centenárium aillkolmóbáli emléiket állítanak az első ima- gybt forradalomnak. 1961. jú­niusában hatalmas felhőszaka­dás zúdűlt a városra.: 0 .téren felgöngyölítette az aszfaltot, az árusok portékáit a. Ga.ray térre sodorta a soha nem átott víz­tömeg .. lEzt követően a piac — csaknem ezeréves helyéről — a. mtaiira költözött. Szekszárd történelmi város- malgljta', az idők viharait átvé­szelve az ide látogatók és a helybéliek számára i's bensősé­gesen idézi az egykori 'mezővá.- r.os múltját, megérdemli, hogy történelmi emlllékeze tünkkel1 még élőbbé, közelibbé és kedveseb­bé váljék. TOTTŐS GÁBOR i All a regi Ház meg...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents