Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
Mai számunkból ÉPÍTŐANYAG-KÍNÁLAT BÉKÉS BUNKER A TÜZÉP-TELEPEKEN (8 Q|d j (3. old.) MAGYAR MÉRNÖK KINCSET ÉRŐ TERVE (9. old.) XXXIII. évfolyam, 131. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. június 4., szombat AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PAKS ’83 <5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) HÁROM A KISLÁNY (7. old.) MEGMENTIK A „KIRGIZ-TENGERT" (8. old.) TÓTH ISTVÁN FOTÓI (10. old.) EMLÉKEZÉS CZIGÁNY DEZSŐRE (11. old.) BEÁZASMENTES TETŐ (12. old.) VENDÉGÜNK VOLT OZSVÁR ANDRÁS (14. old.) TAMÁSIAK A KOROr KUPÁN (14. old.) Varga Imre szobrainak kiállítása Az utóbbi éveik tolóin legrangosabb képzőművészeti eseményére került sor tegnap kora délután Szekszórdon. A járókelők mór fcatóiblbain felfigyelhettek arra, hogy o megyei múzeum főibej árato előtt (két „új", itt minidén es etre sohta1 inem látott szobor áll'. Az egyik a. nyomorgó nagy protetárfestót, Denkavilts Gyulát örökíti meg, a másik — bár ez esetben csak ,jA professzor” címet viseli — Debrecen egykori nagy fiát, 'Hatvani professzort A szobrok mlünltegy bevezetőül szolgálnak Varga1 Imre kétszeres Kossuíh- cfíijias szobrászművész kiállítására!, melynelk kevésbé monumentális dbnabjai, mintegy két tucat, az emeleti nagyterembe kerülitek. IVairga limre a Prométheusz megalkotás óval és sajátos környezetben történt felállításával1 <kieríüiHt közvetlen kapcsolatba a megyeszékHellyel. A Prométheusz azóta1 o város részévé vált, a körülötte lévő pairkot mlilndlsn. Hivatalos eljárás nélküli', spontán, a helybeliek nevezték el a mitológiai félistenről. A gtazldag élet művű szobrászművész ezúttal .bőkezű válogatást 'Hozott alkotásaiból Szekszárdira. A nagyteremben látható a< Parlament .melletti Károlyi-emlékmű makettje, a Szántás, a Radnóti éis o Hősi emlékmű 1944 cíimű is. A művész kiállításának meg- ayítájáin, részt vett K. Papp Já- zse.f, o megyei pártbizottság első titkára. Császár József, a megyei laintícs elnöke é's o társadalmi, pánt- é:s állami elet lieglkülönlbőziőlbb képviselői, továbbá nagyszámú érdeklődő közönség. A m'űvészlt iis köszöntő !meg,nyitó beszédet Csónyi László tartottam 0. I. Fotó: Cz. S. MŰANYAG A MEZŐGAZDASÁGBAN (3. old.) MÓRICZ ZSIGMOND TANÍTÓI (4. old.) FIATAL SZAKIK <4. old.) Tartalékunk a másodtermesztés A parasztemberek mindenkor családi tanóiasot ültek gazdálkodási elképzeléseik fölött. Gondosan szóimba vették, miből, miennyit termeljenek földjeiken. Nem is tehették másként, mert a néhány .heldas birtoknak kellett eltartani a gyakorta népes családot. így aztán a föld termőképességét kihasználták, ahogy csők tudták. A késő tavaszon feletetett takarmányok helyére Csatornádét vetették, legeltették a tarlót, s olylkar még ezt is elvetették a repce magjaival. Kedvelt igavonó állatuk, a szarvasmarha tavasztól késő őszig a szántóföldről élt, abrakban álltig dúslkálllhatott. A gondos tervezés a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemnek ,is sajátja, ám a föld kétszeri Hasznosításáról mÓT sok gazdaságiban lemondanak. S aki keres, elfogadható érvet is talál a lemondás magyarázatára. Mezőgazdászok gyakorta hangoztatják, hogy hazánk éghajlati adottságai nem kedveznek a kettős termesztésnek. A nyári hónapokban kevés csapadék áztatja a szárítóföldiéket;, eloszlása sem a legkedvezőbb a nyár eléjén kelő magoknak. így bizonyos kockázattal jár a kettős .termesztés, amiiit nem mindenki Vállal szívesen. A nagyüzemék valájá'ban nem kényszerültek rá korábban a föld többszöri ihasznasítására. Elegendő területük volt a termesztéshez, látványosan gyarapodtak a gazdaságok, s a tartalékok föltárására nem kellett ideijüket, energiájúikat vesztegetni. Igazán mostanában került napirendre a gazdálkodás apró részleteinek, tartalékainak föltárása. Gazdasálgi .kényszer az üzemiekben, hogy többet termeljenek, olcsóbbon állítsák elő az állati termékeket is. így aztán megint sok helyen „felfedezték" a kettős termesztést, pedig voltaképpen csak apáik örökébe lépték. Másutt nehezen tudnak szakítani a beitíeg- ződött gyakorlattal, így a kettős termesztés még nem foglalhatta el megérdemelt helyét a termelés szerkezetében. A mezőgazdaság VI. ötéves terve szerint mintegy 200 ezer hektárral kell csökkenteni a szántóföldi szólás- és tömeg- talkarmónyitermő területet. Az intézkedés célja, hogy szántóföld szabaduljon fel az árunövényék termeléséhez. A takarmányok helyén ugyanis léhet termelni búzát, kükoricát, olajos növényeket, s ezek termése kedvezően értékesíthető a világpiacon. A váltásnak persze csak akikor Vain értelme, ha közben az állati termékek termelése sem csökken. így a kisebb taikarmánytermiő területeken kell eltartotti a változatlan, vagy növékvő számú állatállományt Nem valótlan a célkitűzés, hiszen emelhetők a takarmányok termésátlagéi, a korábbinál lényegesen jobban hasznosíthatók a gyepterületek, s a kettős termesztés is jórészt kiaknázatlan lehetőség. Az ágazati elképzelésekhez eddig nem igazodott a gazdaságok gyakorlata, A tervidőszak első két évében mindössze 40 ezer .hektárral csökkent a tdkOrmánytermő terület, s az üzemi vezetők szándékai szerint a jövőben sem várható lényeges változás. A haltpontról való elmozdulás pedig üzemi érdek is, hiszen szálmos gazdaság tapasztalata bizonyítja, hogy tömiegtaikanmányakkal olcsóbban, gazdaságoI sobban lehet a kérődző állatokat tartani. Másfelől a szántóföldi növények vetóssZerlkezete is olyan, hogy jelentősen fokozható a kettős termesztés területe. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a gazdaságok mintegy 300—400 ezer hektáron termelnek olyan növényeket, amelyek jó előveteményei a másodvetésű kultúráknak. Ezzel szemben az elmúlt esztendőben csak 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. A minisztérium félmérése szerint az idén 1.20—>130 ezer .hektáron, jövőre 160- 170 ezer, a tervidőszak végére pedig .mintegy kétszázezer hektáron kellene má'sodvetésű növényeket termelni ahhoz, hogy az ágazati terveik megvalósuljanak. Az aggályoskodó nagyüzemi vezetőket megnyugtathatja a számos gazdaságban elért kedvező eredmény. Az elmúlt évben például 35 ezer hektáron tenmeltek má'sodvetésű siló- kükaritát, s hektó romként 18 tonna termést takarítottak be áitfagosOm. Ez nem sókkal maradt alatta a fővetésű silálkuko- ritaa átlagtermésénék, ami 22 tonna vélt A rtovénynemésítők ugyanis olyan kukoricafajtáikat állítattak elő, amelyek 85-90 nBp atett betafcairltibatók silóként, s biztonságos termést adnak. Ezórt javasolják az ágazat irányitól', hogy a kétszer hasznosított területek 50—60 százalékát célszerű az úgynevezett szuperkorai kukoricával elvetni. A .kettős termesztés lehetősége persze korántsem ennyire korlátozott. Eredményesen termelhető a takarmányrepce, az Olbjretek, a szu- dániifű, á sillódirok. A többféle növény és számos faijtavál- tozata egyben azt is kínálja; hogy a szakemberek szőkébb hbzáljük égibaljlatl adottságaihoz legjobban igazodó növényt válasszák ki. A kettős (másad-)termesrtés tehát egyik kiaknázatlan, de könnyen föltárható tartaléka a mezőgazdaságinak. Sikerre persze csak akikor vihető, ha a vállalkozók megfontoltan készülnek rá, a szerepét nem tartják máBodzaingúnok. FARKAS JÓZSEF A megnyitó percei Érdeklődők a főbejáratnál A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével péntéken megbeszélést tanítottak a SZOT széklházabám. Megvizsgálták a legutóbbi együttes tanácskozásukon megjelölt felodaitok és megállapodások végrehajtó rónáik helyzetét. Megállapították, hogy azák megvalósító sa rendben folyik, illetőleg egy részük teljesülőben vdn. A megbeszélésen a kormány képviselői tájékoztatást adtaik az 1983. évi népgazdasági terv eddigi végzéhajtásáinok tapasztalatairól és az időszerű feladó- ltokról. Eszerint a gazdaság négyhavi fejlődése egészében éllfogadihatáan illeszkedik az éves terv gazdaságpolitikái irányvonalába. Figyelmet érdemel azonban, hogy egyes területéken alydn jelenségek mutatkoznak, amelyek — ezek közé tartozik, hogy az ipari termelés és az export az időarányosnál kisebb — ha nem történik változás, veszélyeztethetik a tervben kitűzött fő célok elérését; A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kitűzött feladatok teljesítése — különösen az egyensúlyi követelmények betartása — további folyamatos és célirányos intézkedéséket kíván. Mindenékelőtt a termelés alydn növelésére keli erőfeszítést tenni, ami Ihozzájlá'rul a népgazdaság elosztható forrása, ezen belül is elsősorban a gazdaságos ex- port-árualapok növeléséhez. Egyetértettek abban, hogy több figyelmet ikéll fordítani a gazdaságosan kihasználható munkahelyek teljesebb kihasználására, másrészt biztosítani kell, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezett mérté- lkiet.i A fellhasznóláisi előirányzatok betartása szempontjából is nagy fontossága van a teljesítmény szerinti bérezés következetes al- ikalma zárónak. Erre azért is fel kell hívni a figyelmet, mert a gazdálkodó szervezetekben — 'bár a követelményt elvileg elfogadják — e gyakorlat még nem vált általánossá. A kormány vezetői tájékoztatást adtaik airnól, hogy az illetékes állami szervek utasítást kaptak a bérek és jövedelmek, valamint a teljesítmények összhangjának szigorú ellenőrzésére, ily módon annak az elősegítésére, hogy azoknak a dolgozóknak, akik az átlagosnál jobb minőségű, hatékonyabb vagy nehezebb munkát végeznék, az anyagi és erkölcsi elismerése Is na(Folytatás a 2. oldalon.)
