Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
1983. június 29. NÉPÚJSÁG 3 Napirenden a Tolna megyei áfészek munkája Szekszárdon ülésezett a SZŐ VOSZ elnöksége Tegnap Szekszárdon tartotta ülését a SZÖVOSZ elnöksége. Megtárgyalták a Tolna megyei áfészek gazdaság- szervező munkáját, különös tekintettel a jövedelmezőségre és a hatékonyságra. Az elnökség tagjain kívül az ülés munkájában részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. Az ülést Szlameniczky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke vezette. A MÉSZÖV elnökségének beszámolójához dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke adott szóbeli kiegészítést. Ezután á jelenlévők közül nyolcán tizenegy kérdést intéztek a MÉSZÖV elnökéhez, részben a beszámolóval, részben a megye szövetkezeteinek egyéb tevékenységével kapcsolatban. / A kérdésekre dr. Kálmán Gyula válaszolt, majd megkezdődött a vita, amelyben tizenegyen szólaltak fel, köztük K. Papp József és Császár József. A MESZÖY-elnökség beszámolója A sztaroszták hazatértek... Táborbontás Domboriban Tolna megye általános fo- gyasztási és értékesítő szövetkezeteinek legfontosabb feladatát a tagság és a lakosság gazdaságosan megoldott áruellátása képezi. Ezt a célt szolgálja — a növekvő exportorientáltság mellett — az integrált kisgazdasági árutermelés, a bővülő ipari-építőipari tevékenység is. A szövetkezeti kereskedelem boltjai a megye minden településén megtalálhatók, 101 településen pedig, ahol a lakosságnak 59 százaléka él, lényegében egyedüli szervezetként végzik a kereskedelmi ellátás nagy felelősséggel járó munkáját. A szövetkezetek kiskereskedelmi forgalmának részesedése a megye áruforgalmából az elmúlt tíz évben 58 és 54,4 százalék között változott. Az 52 ezer tag a mozgalom széles társadalmi bázisát mutatja, a 32,7 millió forintos részjegy- és célrészjegy-állomány pedig arra utal, hogy a tagság anyagilag is hozzájárul a szövetkezeti feladatok megoldásához. Az egy tagra jutó összeg több, mint hatszáz forint. Figyelemreméltó, hogy a városokban a taglétszám emelkedése háromszorosa a községekének, a fiatalok aránya is a városokban kedvezőbb. A szövetkezeti kereskedelemnek — különböző tényezők hatására — nehezebb körülmények között kell működnie, mint néhány évvel ezelőtt. A mánkushegyi bányaszerencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság befejezte a helyszíni szemléket valamennyi érintett bányatérségben, meghallgatta a robbanáskor a bányában tartózkodó és megmenekült bányászokat a baleset körülményeiről. A baleset okainak sokoldalú tisztázására több intézet szakértőit is bevonták a vizsgálatokba, s az utolsó helyszíni méréseket vasárnap végezték el a bányában a Nehézipari Műszaki Egyetem szakemberei. A kormánybizottság Már- fcushegyen a vizsgálatok alapján szigorú intézkedéseket hozott a technológiai és munkavédelmi előírások ellenőrzésének kiterjesztésére, szigorítására. Az Országos Bányaiműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium közösen engedélyt adott a robbanással A kialakult helyzet kettős gazdaságszervező feladatot jelent a szövetkezetek számára: az alapellátás, ezen belül is a kistelepülések ellátásának színvonalasabb és egyben jövedelmezőbb megoldását, valamint a városokban, szövetkezeti székhelyeken működő hálózat korszerűbb, tartalmasabb üzemeltetését. Mindkét területen előrehaladás tapasztalható. A mezőgazdasági termék- forgalmazás javult, nőtt az utóbbi időben. Ebben igen nagy szerepe volt a kisgazdaságok árutermelő tevékenysége integrálásának, szervezésének és a nekik nyújtott sokoldalú segítségnek. A kistermelésre alapozva folyamatos, kielégítő a bolti zöldség-gyümölcsellátás. A közvetlen bolti felvásárlással lerövidült az áru útja, közvetlenebbé vált a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolat. A vita A felszólalók sokrétűen és mélyrehatóan elemezték a Tolna megyei szövetkezeti kereskedelem helyzetét, az áfészek tevékenységét. Elismeréssel szóltak a beszámoló alaposságáról, annak kritikus és önkritikus, problémafeltáró és a nehézségeket sem elhallgató tartalmáról és hangneméről. Szinte valamennyien elismerték a kistelepülések megfelelő ellátására tett erőfeszítések hasznosságát és helyenem érintett bányamezőkben a termelés folytatására és a sérült bányarészek gondos helyreállítására kidolgozott program munkálatainak megindítására. A kormánybizottság intézkedéseket rendelt el az egész bányászat biztonságtechnikai követelményeinek fokozott ellenőrzésére is. Többek között elrendelték az üzemzavar- elhárítási tervek felülvizsgálását, a bányák szellőztetési rendszereinek a tervezettnél korábbi, soron kívüli ellenőrzését, s a robbantási és egyéb bányaművelési technológiák fokozott ellenőrzését. * A gondos orvosi kezelés ellenére belehalt sérülésébe Horváth Mihály 29 éves bányalakatos, a márkus hegyi bányaszerencsétlenség harminchetedik áldozata. Temetése július 1-én 13 órakor lesz az oroszlányi városi temetőben. (MTI) selték azt, hogy a MESZÖV- elnökség idejében felismerte a kereskedelmi tevékenység hatékonyságának alacsony színvonalát és .megfelelő elképzeléseket is terjesztett a mostani tanácskozás elé. Beszéltek, a beszámoló megállapításaira támaszkodva az érdekeltségi rendszer jobbításának, finomításának szükségességéről. Egyik felszólaló megállapította, hogy az egy szövetkezeti tagra jutó 600 forint értékű részjegy-, illetve célrészjegyösszeg alacsony, alacsonyabb az országos átlagnál. Sok szó esett arról, hogy javítani kell a termelékenységet és a- élőmunkával való gazdálkodást. Szinte vezérfonala volt a vitának, hogy ma, de még inkább a jövőben, nem lehet megtűrni az alacsony, vagy középszintű teljesítményeket. K. Papp József és Császár József szintén csatlakoztak azokhoz, akik elismeréssel szóltak a Tolna megyei szövetkezeti kereskedelem munkájáról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti kereskedelemnek fel kell nőnie .ahhoz a dinamikus fejlődéshez, amely megyénk iparát és mezőgazdaságát jellemzi. Az ellátás színvonalának és a kereskedelem gazdaságosságának együtt kell járnia. A megyei első titkár arra is rámutatott, hogy éppen a gyors ütemű fejlődés következtében — például Pakson — nagyon nehéz kiszámítani az igények alakulását, de a kereskedelem ennek is meg kell, hogy feleljen. A megyei vezetők, épp úgy, mint a többi felszólaló, sok hasznos tanácsot adtak a szövetkezeti kereskedelem irányítóinak és örömmel nyugtázták, hogy a Tolna megyei szövetkezeti kereskedelem ta- pasztálatai országos méretekben is hasznosíthatók. A vita tanulságait Szlame- niczky István foglalta össze, majd a SZÖVAUT munkájáról tárgyalt a SZÖVOSZ elnöksége. Földvédelem Baranyában 1982 volt az első év a felszabadulás óta, amikor nem csökkent, hanem kismértékben — körülbelül kétszáz hektárral — még nőtt is a szántóterület Baranyában. A termőföld további gyarapítása végett a következő másfél évtizedben 10 ezer hektár, korábban művelésből kivont vagy kihasználatlan földet adnak vissza a termelésnek. A megye mezőgazdasági üzemei — csaknem tizenötmillió forint állami támogatás fel- használásával már az idén 836 hektár újrahasznosífásának feltételeit teremtik meg. A közelmúltban a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta a termőföld védelmének és ésszerű hasznosításának helyzetét. Megállapította, hogy a földvédelmi törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések nyomán megszűnt a termőföld pazarlása. A mezőgazdasági üzemek 1980-ra teljesen felszámolták a parlagterületeket és mára gyakorlatilag megoldódott a nagyüzemi földek hasznosítása. A baranyai gazdaságok az elsők között kezdték meg a 'komplex meliorációt — a vízrendezés, a talajjavítás, a talajvédelem, a trágyázás és a műtrágyázás egyidejű elvégzését. A „sztaroszta” esetünkben korántsem községi elöljárót, amolyan falusi bírófélét jelent. Bármilyen hivatalos csengése lehetne a szónak valamilyen csinovnyik fülében, az itteni valóságban ilyesmiről szó se volt. Az „itteni valóság” kifejezés a Domboriban lévő KISZ- tábort fedi, ahol mire ezek a sorok megjelennek (pontosabban Domboriiba érkeznek) már tábort bontott 90 fiatal és otthonába tért a 8 sztárosz- ta is. Ma reggel 9-kor ért véget a Tolna és Fejér megyei középiskolások orosz nyelvi tábora, a posta azonban csak 10 óra tájban kézbesíti lapunkat, így az utolsó előtti napról készült beszámolónk — legalábbis a részt vettek számára — eső után köpönyegként jelenik meg. Eső egyébként ottjártunk idején nem volt, hanem ellenkezőleg, verejtékfakasztó napsütés. Ami ellen ki-ki a imaga módján védekezett. Kiss Imrénének, a szekszárdi Garay Gimnázium tanárának csoportja begázolt a vízbe, felikapaszkodott a stégre és fürdőruhára vetkezetten, napozva: — tanult oroszul. A többiek, így például Jurij Tyimofejevics Sulga és Tatjána Zselenovszkája tanárok diákjai az árnyas fák hűvösét választották. Mindezek után természetesen magyarázatra szorul, hogy ki az .a sztaroszta? Vajnai János, a tábor vezetője: — A körünkben lévő szovjet fiaitalok mindegyike, aki vállalta, hogy egy-egy tanulókörrel, vagy ha jobban tetszik, tanulócsoporttal együtt élve segítse azók orosz nyelv- tanulását. A középiskolás orosz nyelvi táborok egyébként kétéves „forgóban” zajlanak a szomszéd megyék között. Az idén június 19. és 29. között Tolna megye volt a soros, mely — ezt a táborlakókkal együtt tanúsíthatjuk — parádés körülményeket biztosított a tanulásra, szórakozásra, kikapcsolódásra és barátkozásra egyaránt. A 45—45 megyénk- bel'i és Fejér megyei fiatalhoz 8 szovjet barátjuk csatlakozott, nem beszélve a tanárokról. Ilyen esetben azonban jobb is, ha nem a tanárok beszélnek, hanem például Álla Meskova „sztaroszta": — az újságíró semmivel egyenértékű orosz nyelvtudásának köszönhetően tolmácsok segítségével. A fő-tolmács elsősorban Müller Gabriella, a szekszárdi Garay Gimnázium másodikat végzett orosz tagozatos diákja és Molnár Zsuzsa a paksi Vak Bottyán Gimnáziumból. — Álla! Hogyan boldogulnak a magyar gyerekek az orosz nyelvvel? Hivatásos nyelvoktatónak becsületére váló, eleven kiselőadás következik, aminek örömteli csattanója, hogy: — Főleg az orosz élőbeszéd fordulatait, sajátosságait ismerik jól! — Szerzett már magyar barátnőt? Szemcsi Bánás: — Hogyne! Pálmát, egy fehérvári kislányt! A továbbiakból kiderül, hogy Álla sztarosztácska minden látszat ellenére se tanárnak készül, hanem számító- gépes szakembernek. Egyelőre azonban csak a IX. osztályt végezte, ami nálunk a középiskola III. osztályának ■megfelelő. A koszt jó, bőséges, bár: — Sok benne a paprika! — A fegyelem nem terhes? A legnagyobb komolysággal: — Ennyi fegyelem kell is! A magyar lányok egyöntetűen vallják, hogy pompás módszer orosz anyanyelvűek társaságában velük sülve-fő- ve, úszva-evezve, éjjel-nappal együtt élve oroszul tanulni. Azt persze már senki nem állítja, hogy egyúttal köny- nyű is. A napirend: A fél 7-es ébresztőt reggeli torna, körletrend, sorakozó, zászlófelvonás, parancshirdetés követi. Reggeli, majd délelőtt órák, a már említett környezetben. Az „órák” alatt másfél órás tanúlásblokkok értendők, melyeket pihente- tőü'l, lazításul közös éneklés szákit meg. Ebéd után szabad- foglalkozás, majd délután még egy tanóra. Végül sportolás, esti szórakozás, zászló- levonás, vacsora és közös esti programok. Technikai hiba: a takarodó időpontját a ■sok kincstári tákarodót megért újságíró elfelejtette megkérdezni. — Minden oroszul zajlik, akarva se lehet nem tanulni! Az az igazság azonban, hogy akik idejöttek — és akik korántsem csak nyelvi tagozatos középiskolások, hanem olyanok, akik jó oroszosok és további életükben is hasznosítani akarják a nyelvet — akarnak tanulni. Azután is, hogy elbúcsúztak tőlük és a „sztároszták” hazatértek... ORDAS IVÁN Fotó: Gottvald Károly Jurij Tyimofejevics, aki „civilben” testnevelő, diákjaival a fák alá húzódott Címcsere. Álla „sztáro sztácska” tréningruhában L. Gy. A kormánybizottság tájékoztatója a márkushegyi bányaszerencsétlenség vizsgálatáról Oroszóra a víz felett... Tatjána „néni” csoportja
