Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-28 / 151. szám
2 1983. június 28. PANORÁMA Befejeződött a prágai béke-világtalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) Fagyasszanak be azonnal minden nukleáris fegyvertárat! 'Nemet mondunk az atomfegyverekre nyugaton és keleten, az egész világon! Szüntessék meg a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési versenyt! Igent mondunk az atom- f egy vérmentes övezetekre! A prágai béke-világtallá'lko- zó befejeztével az MTI tudósítói nyilatkozatot kértek a magyar küldöttség néhány tagjától: Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, az Országos Béketanács tagja: „A világtalálkozóra olyan időszakban került sor, amikor a világgazdaságot súlyos feszültségek terhelik. Ezek egy része a fegyverkezési kiadások magas szintjéből ered. Az elhangzott felszólalások rámutattak arra, hogy sok globális problémán enyhíteni lehetne — némelyeket talán meg is lehetne oldani —, ha a világtermelés mintegy 6 százalékát adó hadiipart polgári célok szolgálatába lehetne állítani. A tanácskozásokon, és a találkozókon rámutattak, hogy a kormányok, az üzleti köröknek és a közvéleménynek mindent rne? kell tennie ázért, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok teljesítéséhez kedvező légkör alakuljon ki. Az egész emberiségnek érdekében áll a gazdasági kapcsolatok stabilitása, s ez csak békés feltételek között teremthető meg.” Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója: „A tudósok szekcióülésén kiemelten foglalkoztunk a tudomány területén működő szakemberek felelősségével, Követeljük az általános és teljes leszerelést! Békés politikai tárgyalásokat, ne katonai konfrontációt ! A világ erőforrásait állítsuk a béke és az élet szolgálatába ! ■ Békét, szabadságot, függetlenséget és felvirágzást minden nemzetnek! — hangoztatja a világtalálkozó felhívása. azzal, hogy milyen mértékben felelnek kutatási eredményeik sorsáért. Jóleső érzéssel hallgattam kollégáim szavait, hiszen arról győztek meg, hogy többségük átérzi a felelősséget, nem engedi meg, hogy bizonyos körök eszközévé váljon. Ez a magatartás annál inkább elismerésre méltó, mivel a háború veszélye köztudottan jelentős. Véleményem szerint a tudósok ma azzal szolgálhatják leginkább a béke ügyét, ha kutatásaik várható következményeire nyomatékosan felhívják a közvélemény figyelmét, ahogy azt annak idején Szilárd Leó és néhány társa, az atombomba kidolgozásában meghatározó szerepet játszó tudósok tették. A békemozgalmak ily módon érvekkel felvértezve vehetik fel a küzdelmet.” Salgó László főrabbi, a Budapesti Rabbi Ság elnöke: „A háborúban felborul az erkölcsi értékrend, szabaddá, sőt dicséretessé válik sok cselekedet, amiért békeidőben büntetés, megvetés jár. Az egyháznak azon kell munkálkodnia, hogy soha többet ne következzék be ilyen, tengernyi szenvedést hozó időszak, maradjon értékeink trónusán a humanizmus, az emberbaráti szeretet. Gyűlöletet szítani, az ellentéteket mesterségesen kiélezni senkinek, egeytlen nép, egyetlen nemzet fiának sincs joga. A mostani találkozók arról is meggyőzitek, hogy az emberekben él a remény a szebb élet iránt, vágyaikról senki kedvéért nem hajlandók lemondani.” Sztanyik B. László, az Országos Joliot Curie Sugár- biológiai és Sugáregészség- ügyi Kutatóintézet igazgatója: „A háborúk mindig pusztulást hoztak: emberek százezrei estek áldozatul a fegyvereknek értelmetlenül, fiatalon, anélkül, hogy képességeiket kibontakoztathatták ' volna. Emellett károsodott a környezet is. Ám ezek a hatások eddig térben és időben korlátozottak voltak. Nukleáris háború esetén ugyanakkor visszafordíthatatlanná válnának, mindörökre megszűnnének az emberi élet természeti létfeltételei.” Bíró Imre, kanonok-plébános: „Nem nézhetjük tétlenül, ha az emberek szenvednek, nyor masztó, lélekölő gondokkal küzdenek. Kötelességünk erősíteni a reményt, hogy a nehéz idők elmúlnak, hogy az ember ismét méltó lesz az ember névre. Vannak manapság, akik terveikkel, alantas szándékaikkal csorbítják e fogalom, az emberi nem tekintélyét. A magam részéről sosem mulasztom el, hogy prédikációimban figyelmeztessek a leselkedő veszélyekre, s intsem a hívőket: mindent kövessenek el a béke, e mással össze nem mérhető emberi kincs megőrzéséért.” * Prágában hétfőn ülést tartott a Béke-világfa nács. A tanácskozáson összegezték a prágai béke-világtalálkozó tapasztalatait, újjáválasztották a Béke-világtanáosot, és döntöttek a tisztségviselők személyéről. A Bóke-viilágta- nács elnöke — egyöntetű szavazással — ismét Romes Csándra lett. Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke személyében első ízben magyar alelnököt választott a Béke-világtanács. BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) küldöttségét, amely a Központi Bizottság meghívására 'június 21—27. között látogatást tett hazánkban, s tanulmányozta a szocialista építőmunka helyzetét. A delegációt Sztavrosz Konstantinu, a központi bizottság tagja, a famagusztai megyei pártbizottság titkára vezette. * Az elmúlt évtizedben világszerte megnőtt az érdeklődés és a kereslet a természetes mikrobiológiai készítmények, a tömegtakarmányok, silók tartósítószereinek alapanyagául, valamint állati takarmánykiegészítőkiént szolgáló hasznos baktériumok iránt. Ezek előállítására alapított közös vállalatot a Mo- nori Állami Gazdaság, a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat jogutódja, a Phar- matrade és a svéd Medi- pharm. A biológiai üzemet hétfőn avatta fel Budapesten Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. MOSZKVA Marjai József miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-iképviselője vasárnap küldöttség élén Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a KGST V. B. 106. ülésén. Marjai Józsefet a repülőtéren Iván Bavlovszkij, a Szovjetunió állandó KGST- képviiselőjének első helyettese és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára fogadta. TOKIÓ A japánban kormányzó Liberális Demokrata Párt megőrizte abszolút többségét a parlament felsőházában. Hétfőn közzétett végeredmény szerint a Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnök vezette, konzervatív LDP a vasárnap megtartott választáson, amelyen a 252 tagú felsőház mandátumainak felét újították meg, hárommal növelte mandátumai számát. Magyar nyilatkozatok Kohl moszkvai útja előtt Látogatás - illúziók nélkül A szovjet—NSZK kapcsolatok egyik utolsó magas szintű eseménye: Gromiko külügyminiszter (balra) és Kohl kancellár januári találkozója Helmut Kohl moszkvai útja előtt a vezető tőkés országok politikája és ezen belül különösképpen a Fehér Ház már megvonta azokat a határokat, amelyek között a nyugatnémet kancellár mozoghat. Ez mindenekelőtt az emlékezetes williamsburgi csúcstalálkozón történt meg, ahol leszögezték: ha nem jön létre az amerikai elképzeléseknek megfelelő kompromisszumos megállapodás Géniben a közép-hatótávolságú rakétákról folytatott tárgyaláson, akkor megkezdődik ezek telepítése. KULCSSZEREP Az NSZK-nak a telepítés szempont j ából kulcsszerepe ván. Mind a 108 Pershing—2 rakéta, amely nyugat-európai földre kerülne, az NSZK területén kap helyet. Az utóbbi hetekben Bonnban nem titkolták — maga a hadügyminiszter ismerte be —, hogy a telepítés előkészületei már jelentősen előrehaladtak, bár a rendszer teljes kiépítése 1985-ig elhúzódik. E menetrendnek azonban politikai jelentősége is van. Az amerikai vezetők kemény szárnyának, mindenekelőtt Weinberger hadügyminiszternek és Clark nemzetbiztonsági főtanácsadónak ugyanis az az álláspontja, hogy a Szovjetuniót „erőpolitikai nyomás” alá kell helyezni, s a Pershing—2 rakéták első csoportjának telepítése után rá lehet kényszeríteni az amerikai feltételek elfogadására. MEGKÖTÖTT KÉZZEL Az NSZK tehát a williamsburgi nyilatkozat elfogadásával voltaképpen eleve behatárolta Kohl mozgásszabadságát a moszkvai tárgyaláson. Ezt júniusban újabb negatív lépések követték. így a konzervatívok győzelme a brit választáson megerősítette a kemények pozícióját a NATO politikai és katonai szervezetében. Ebben az olasz választás eredménye semmit nem változtathat. (A cirkálóraiké- ták az NSZK mellett elsősorban éppen Angliába és Olaszországba kerülnek.) Ha mindehhez hozzávessfíik, hogy Franciaország most először adott otthont NATO-ér- tekezletnek azóta, hogy De Gaulle kivonta az országot a NATO katonai szervezetéből — az általános áramlat iránya félreérthetetlenné válik. Ilyen helyzetben Kohl nyilván arra készül, hogy a NATO jelenlegi, elfogadhatatlan álláspontját képviselje Moszkvában. Erre utalt a bonni parlament legutóbbi biztonságpolitikai vitája, ahol Gen- scher külügyminiszter teljesen átvette a már említett Reagan—Weinberger—Clark - féle érvelést. Kohl kancellár az ellenzéki szociáldemokraták ama meglehetősen gyenge javaslatát is elutasította a vitában, hogy az NSZK parlamentje mindkét nagyhatalmait szólítsa fel további erőfeszítésekre a genfi tárgyalás sikere érdekében. Az általános jobbracsúszás további mércéje volt a szociáldemokrata Bahr beszéde. A politikus — aki mindeddig a legjózanabb és legkiegyensúlyozottabb biztonságpolitikai vonalat képviselte és Brandt barátjának tekinthető ’— éles támadást intézett a Szovjetunió rakétatelepítési politikája ellen. Ez teljesen új momentum s Szociáldemokrata Párt szóvivőjének tekinthető politikus magatartásában. GROMIKO FIGYELMEZTET Illúziók nélkül meg kell tehát állapítani, hogy a rakéta- telepítési kérdésben Kohl moszkvai útja ilyen körülmények között aligha hoz átütő eredményt. Feltehető viszont, hogy a bonni kormány — miután a biztonsági kérdésekben gyakorlatilag megkötötték a kezét — legalább saját gazdasági érdekeinek szolgálatában pozitív magatartást tanúsít majd Moszkvában, hiszen a tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés tervei is előkelő helyen szerepelnek. Ám Gromiko világosan fogalmazott, amikor azt mondta: a Szovjetunió „törekszik a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, de a legfontosabb területnek a biztonsági kérdéseket tekinti”. Vagyis végtére a NATO-politika mozgása miatt a Kohl-ilátogatástól csak részleges eredmény várható és nyílt kérdés, hogy a katonapolitikai merevség ösz- szeegyeztethető lesz-e í.z egyéb kapcsolatok fejlesztésével? (-i -e) Pinochet - bajban Hétfő esti kommentárunk. „Pinochet — írja a párizsi Figaro — bajban van és minden jel szerint bajban is marad.” Ez a rövid mondat a mérleg és a prognózis egyben, s híven tükrözi a világsajtó véleményét. Az elmúlt napok-hetek chilei fejleményeivel kapcsolatban ugyanis szinte példátlan egyetértés tapasztalható a földkerekség újságjaiban — a Pravdától a Figaróig. Nem csoda. Azt, ami tíz esztendővel Allende elnök meggyilkolása után Chilében történik, nehéz másképpen értékelni, mint úgy, hogy — ezek a Novoje Vremja szavai — a tiltakozás és sztrájkhullá.m nyomán az ország válaszúihoz érkezett. Elégedetlenség persze mindig is volt Pinochet országában. Akkor is, amikor az amerikai támogatás (amely nemcsak pénzben, hanem egyebek között Milton Friedmann Nobel-dí- jas amerikai közgazdász személyes közreműködésében is megnyilvánult) némi ideiglenes kirakatjólétet eredményezett, legalábbis a nagyvárosok elegáns negyedeiben. Eddig azonban az elégedetlenségnél nagyobb úr volt a megtorlástól való félelem. Egy rezsim válsága akkor válik forróvá, amikor a keserűség úrrá lesz a félelmen. Abban az országban, amelyben a „konszolidáció” idején is mindennapos volt a kellemetlen személyiségek nyomtalan eltűnése és amelyben a fegyveres erőknek afféle „biankó” tűzparancsa volt (és az elmúlt napok hét halottjának szomorú tanúsága szerint van is), biztos szeizmográf, ami történt. Márpedig az történt, hogy a rézbányászoktól a diákokig, a magánfuvarozóktól az orvosokig valamennyi réteg tiltakozása az általános sztrájk sodró erejű árjába torkollott. Általános sztrájk még egy tisztességes polgári demokráciában is ritka. Egy kemény katonai diktatúrában pedig szinte elképzelhetetlen. így és ezért kényszerült Pinochet arra az ígéretre, hogy tárgyal a szakszervezetek illetékeseivel. Persze úgy, hogy azért több húron játszik. Szabadon engedi Adolfo Quinterost, az annak idején Allende ellen fellépő, de most Pinochetnek súlyos gondokat okozó kilencvenezer fuvaros vezetőjét, ám fogva tartja Rodolfo Sekuelt, a rézbányászok vezérét. Bármi lesz a tárgyalások eredménye, az biztos, hogy Pinochet helyzete nem olyan többé, mint az általános sztrájk előtt volt. Lehet, hogy washingtoni támogatással a tábornoki taktikázás A rendszer összeomlásának elodázásához vezet. Az viszont biztos, hogy a junta fölött először szólalt meg messze hallhatóan a lélekharang. HARMAT ENDRE Tyihonov fogadta Lambsdorffot Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta Ottó Lambsdorffot, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterét. A tárgyilagos légikörű megbeszélésen elsősorban er Szovjetunió és az NSZK kétoldalú kapcsolatainak kérdéseiről esett szó, ezen belül is — figyelembe véve Helmut Kohl szövetségi kancellár küszöbönálló hivatalos látogatását a Szovjetunióban — a két ország gazdasági kapcsolatainak további fejlesztéséről. Szóba kerül néhány gyakorlati kérdés is a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságának soron következő, XII. ülésszakát illetően. A bonyhádi városi pb ülése Tegnap ülést tartott a bonyhádi városi pártbizottság. János Jeromos első titkár előterjesztése alapján megvitatta a pártszervezetekben folyó politikai nevelőmunka tapasztalatait. Ezután személyi kérdésben döntött. A városi pártbizottság tagjai sorába kooptálta Krizsán Istvánt, majd megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a pártbizottság titkárának. Az ülésen részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság titkára. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1983. június 28-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 530,62 6 537,16 6 543,70 Ausztrál dollár 3 745,63 3 749,38 3 753,13 Belga frank 84,38 84,46 84,54 Dán korona 471,32 471,79 472,26 Finn márka 769,81 770,58 771,35 Francia frank 560,31 560,87 561,43 Holland forint 1 502,23 1 503,73 1 505,23 Japán yen (1000) 178,43 178,61 178,79 Kanadai dollár 3 456,34 3 459,80 3 463,26 Kuvaiti dinár 14 539,31 14 553,86 14 568,41 Norvég korona 584,80 585,39 585,98 NSZK márka 1 686,79 1 688,48 1 690,17 Olasz líra (1000). 28,45 28,48 28,51 Osztrák schilling 239,38 239,62 239,86 Portugál escudo 36,64 36,68 36,72 Spanyol peseta 29,51 29,54 29,57 Svájci frank 2 024,87 2 026,90 2 028,93 Svéd korona 557,06 557,62 558,18 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 250,21 4 254,46 4258,71 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közléseknek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben 1983. június 28-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 341,05 6 733,27 Ausztrál dollár 3 636,90 3 861,86 Belga frank 81,93 86,99 Dán korona 457,64 485,94 Finn márka — a) 747,46 793,70 Franci frank 544,04 577,70 Görög drachma — b) 48,40 51,40 Holland forint 1 458,62 1 548,84 Japán yen (1000) 173,25 183,97 Jugoszláv dinár — a) 48,72 51,74 Kanadai dollár 3 356,01 3 563,59 Kuvaiti dinár 14 117,24 14 990,48 Norvég korona 567,83 602,95 NSZK márka 1 637,83 1 739,13 Olasz líra (1000) 27,63 29,33 Osztrák schilling 232,43 246,81 Portugál escudo 35,58 37,78 Spanyol peseta 28,65 30,43 Svájci frank 1 966,09 2 087,71 Svéd korona — a) 540,89 574,35 USA dollár 4 126,83 4 382,09 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as
