Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. június 25. NÉPÚJSÁG 11 Osvaldo Guayasamin képei Az equadori Osvaldo Guayasamin festőművész képeit a Műcsarnokban mutatják be. Képeink a kiállításon készül­tek. A partizán Kortárs magyar képzőművészet- külföldön A mai magyar éremművé­szet meghódítani készül Angliát. A Művelődési Mi­nisztériumba megérkezett a meghívás: államközi kulturá­lis kapcsolataink keretében esedékes képzőművészeti ki­állításunkra a kortárs érem­művészetet reprezentáló anyagot küldjünk ki. A szak­emberek hirtelen nem értet­ték, miért ez a nagy érdek­lődés éppen az érmek iránt. Mígnem kiderült, hogy az ok egyebek között a véletlenben is keresendő. Tavaly nyáron ugyanis a nyíregyházi érem­művészeti alkotótelep vendé­ge volt — ösztöndíjjal — Ron Dutton, a neves angol mű­vész, s megismerve magyar kollégáinak munkáit, otthon nagy hírverést csinált. . . Így aztán a mai magyar érem­művészet most meghódítani készül Angliát. A kontinensen különben már régóta ismert és elismert a mai magyar kisplasztika. Ennek egyik bizonyítéka, hogy éppen hazánk rendezi meg időről időre az egyik leg­rangosabb nemzetközi bemu­tatót, amelyen jelen van e művészeti ág színe-java. A következő, a sorrendben im­már 6. nemzetközi kisplasz­tikái triennálénak jövőre Bu­dapest ad otthont. Közben — várhatóan ez év második fe­lében — hallat magáról még egyetlen igazi európai vetély- társunk, Padova is. Az olasz városban természetesen — ez már hagyomány — jelen le­szünk, miként képviseltetik magukat művészeink a por­tugáliai és a spanyolországi kiállításokon is. Az utóbbi években a mai magyar képzőművészet figye­lemre méltó eredményeket produkál, egyes területek pe­dig különösképpen sikeresek. A grafikával például évtize­dek óta ott vagyunk a nem­zetközi élvonalban. Gazdag kollekciót küld ki például a nyáron az ez ügyekkel meg­bízott Műcsarnok a II. nem­zetközi várnai grafikai bien- náléra, és a ljubljanai kiállí­tásra is. Az NSZK-ból az ősz­re három városból is érkezett meghívás: a frecheni és a heidelbergi grafikai trienná- lé rendezőitől, valamint Freiburgból, ahová fametsze­teket várnak. Művészeink képgrafikáiból egy csokorra valót bemutatunk a jövő év elején Berlinben, a nagy európai szemlén, az Inter- grafikon. örvendetes, hogy e műfajban értékes műalkotá­sok születtek a bulgáriai Di­mitrov nemzetközi pályázatra is, amelyre a Művelődési Mi­nisztérium felhívására csak­nem félszáz művész száznál több pályamunkát készített. Változatlanul őrzi színvo­nalát, tartja rangját világ­szerte a magyar kerámia. Formavilága azonban az utóbbi időben megváltozott. Kevésbé népi, inkább szobrá­szati jellegű munkákat for­málnak az alkotók. De alig­ha ezzel, talán a véletlennel magyarázható, hogy a múlt esztendő volt az első, tizenöt év után, amikor nem nyertek díjat külföldön kerámikusa­ink. Éppen ezért az idei fa- enzai nemzetközi kerámiaki­állítás elé a művészek is nagy várakozással tekintenek. Könyvillusztrátoraink a ha­gyományos, szeptember-októ­beri pozsonyi biennáléra ké­szülnek, a magyar plakát pe­dig a finnországi, lahti bi- ennálén lesz jelen. Nemzetközileg ugyancsak jegyzik a hazai textilművé­szetet; mint a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályán elmondották: az ér­deklődés olyan nagy iránta, hogy alig képesek kielégíte­ni. Arra ugyanis vigyáznak a szakemberek, hogy fel ne hí­guljon a határainkon túlra utazó anyag; állami és ma­gángyűjteményekből, vala­mint a műtermekből válogat­ják ki a legjobbakat. A nyá­ron nívós gyűjteménnyel ve­szünk részt a svájci, lausan- ne-i nemzetközi textilbienná- lén; egy másik nemzeti kol­lekció pedig napjainkban is Franciaországban vándorol. Le Havre, Le Mans közön­sége már fogalmat alkotha­tott fiatal művészeink tudá­sáról, májusban Párizs, a nyáron Anbusson, ősszel pe­dig Amiens tárlatlátogatói mondhatnak véleményt. A franciák, ha lehet hinni a jeleknek, rendre felfedezik maguknak a mai magyar kép­zőművészetet. Tavaly ugyan­is fiatal festőművészeink fél­száz képet bemutató kiállítá­sa aratott Franciaország- szerte meglehetősen hangos sikert. Pedig a festészet évti­zedek óta — miként minde­nütt a világon — nálunk is keresi a helyét, s most mint­ha készülődne valami. A ha­tározottabb igent, vagy akár a nemet persze majd a jövő mondja ki. Például a szocia­lista országok tervezett szce- czini festészeti biennáléja, a francia Cagnes-sur-Mer-i nemzetközi festészeti fesz­tivál, vagy éppen az őszi Sao Paoló-i biennálé. Erre a hír­neves bemutatóra a meghí­vott országok megkötés nél­kül, bármely műfajban ne­vezhettek; mi legjobb festő­ink képeivel próbálkozunk. Lehet, hogy miként éremmű­vészeink Angliát, ők Brazíli­át hódítják majd meg? Bár lenne így! Mindenkép­pen a magyar képzőművésze­ti élet gazdagodna általa. Oly módon is, hogy a külföldön sikert aratott alkotásokat megtekinthetnénk a hazai ki­állítási csarnokokban. A Mű­velődési Minisztérium kezde­ményezésére ugyanis a nem­zetközi fórumokon díjat nyert műveket a jövőben folyama­tosan bemutatják. Már meg­volt nemrégiben az első ilyen tárlat a Műcsarnokban, a fia­tal festők, illetve grafikusok tavalyi párizsi biennáléjának három nyertese lépett közön­ség elé. DEREGÁN GÁBOR Hazai tájakon Balt, a híres gyógyfürdő Sopronhoz közel (a belvá­rostól 7 és fél kilométerre) fekvő Balf országszerte híres fürdőhely. A szép fekvésű község és fürdőtelep régi múltra tekinthet vissza. Már a rómaiak idején pezsgő für­dőélet folyt a mai helyen A honfoglalást követően el­sőként egy 1199-ben keltezett oklevél említi Balfot Farkasd néven. Később a falu elné- metesedik, a neve is „Wolf” mában él tovább (ebből lett először Bolf, majd Balf). A község 1325—42. között ke­rült Sopron szabad királyi vá­ros birtokába. 1529-ben Szu- lejmán szultán hadai r— Sop­ronon keresztül — Bécs ellen vonultukban Balfot is földúl­ták. E mozgalmas középkori múltnak épen maradt művé­szeti emléke a szőlőhegyen emelkedő katolikus templom, melyet 1336-tól említ oklevél. A templom szentélye a 14. századból való, az egyszerű hajóhoz nagy torony csatla­kozik, ez a 16. század máso­dik felében épült, valószínű­leg őrtoronyként is szolgált. A templom melletti temetőt lőrésekkel ellátott fal kerítet­te körül, melyet a többi Fertő menti templomerődhöz ha­sonlóan védelmi célból épí­tettek. A balfi 1653-ban épült — a kapu zárókövén látható évszám tanúsága szerint. A 16. század közepén kez­dett Sopron városa a balfi gyógyvizes forrásokra na­gyobb gondot fordítani. A város korabeli számadás­könyve szerint 1559-ben szak­értőt hozattak Bécsből, hogy hozza rendbe a kutat és a forrásokat. 1560-ban a város főbírájának kérésére I. Fer- dinánd császár engedélyezte, hogy Balfon fürdőpénzt szed­jenek. Ekkor már fürdőmes­ter is volt Balfon. Rövid időn belül valóságos „csodatévő” híre kelt a balfi víznek, és sokfelől érkeztek a gazdag fürdővendégek. Nádasdyné, a a környék földbirtokosának felesége is gyakori vendége volt a balfi feredőnek. Sop­ron városa 1631-ben — Scholtz Jeremiás orvos által írt — füzetecskét adott ki több nyelven a fürdő gyógy­hatásúnak megismertetésére. Értekezett a balfi szénsavas és kénes források gyógyító erejéről Löw András, neves soproni orvos is. A 18. század első felében a fürdő állapota leromlott, oly­annyira, hogy 1732-ben a für­dőház is összedőlt, csak év­tizedek múltán épült új für­dőház és vendégfogadó, 1773- ban pedig megépült a fürdő­telep kis műemlék kápolná­ja. 1772-ből való Conrad András fürdőorvosnak Kur- zer Unterricht című balfi le­írása. 1898-ban Sopron város el­adta a fürdőtelepet, melyet dr. Wosinszky István szom­bathelyi orvos vett meg 27 ezer forintért. Wosinszky a gyógyfürdőt modernizálta, ennek következtében látoga­tottsága erősen megnőtt, va­sárnaponként különvonat vitte Sopronból a fürdőven­dégeket. 1926—27-ben 32 ka­binfürdő, vízgyógyászat, vil­lanyosztály, röntgen segítette az idült mozgásszervi beteg­ségben szenvedők gyógyulá­sát Balfon. A források savas, kénes iszapját iszappakolásra használják fel. A balfi gyógyfürdő (orszá­gos gyógyhely az egészség- ügyi miniszter minősítése alapján) korszerűsítése a ma­gyar gyógyvízprogram kere­tében 1971-ben vette kezde­tét. A munkálatok befejeztével Balf teljesen megújulva fo­gadhatja a gyógyulást kere­ső, vagy a csendes, nyugodt környezetben pihenni vágyó hazai és külföldi vendégeket. Üj forrásokat fúrtak, modern fürdőrészleg és 180 ágyas gyógyszálló épült 1975-ben, helyreállították a hajdani 18. századi vendégfogadót és a fürdőkápolnát... A fürdőte­lep a község nyugati részén, a soproni út közelében talál­hat.. Szép, 20 holdas park kö­zepén emelkedik a gyógyszál­ló és a hozzá csatlakozó für­dőépület. Naponta 5—600 be­teget tudnak itt fogadni, ke­zelni. A balfi források — Fekete­forrás, Silvanus-forrás, Far- kasd-forrás — kénhidrogén­tartalmú vize elsősorban idült reumatikus betegségek gyógyítására kiváló, de ered­ményesen használják nőgyó­gyászati betegségek és egyes bőrbetegségek gyógyítására is. Használata jelentősen hoz­zájárul a kötőszövetek, por­cok és csontok regenerálódá­sához. Szív- és vérnyomásos betegségek esetén a baifi gyógyvíz nem javasolt. A sa- vanyúvíz-forrás vizét palac­kozzák és a környéken igen kedvelt „balfi víz” néven hozzák forgalomba. BORBÉLY JÓZSEF Balf-fürdő A 16. századi templom önarckép A Föld elítéltjei című sorozatból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents