Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. június 25. SnÉPÜJSÁG 7 Kórházi rekonstrukeió Annak ellenére, hogy eb­ben az ötéves tervidőszakban repezentatív, önálló telephe­lyű kórház nem épül az or­szágban — tekintettel a gaz­dasági körülményekre —, az egészségügyi fejlesztés króni­kája korántsem eseményte­len ezekben az években. A program ugyanis körülbelül 7 ezer új kórházi ágy létesí­tése szerepel, a megvalósítás útja pedig a meglévő intéz­mények bővítése, rekonstruk­ciója. Amely — mi tagadás — az elmúlt évtizedekben amúgy is a háttérbe szorult. A legékesebben példázza ezt az Országos Traumatoló­giai Intézet esete, amelynek a tevékenysége, fejlődése köz­vetlenül és közvetve is kihat e gyógyászati terület helyze­tére, országosan. A felújítása korábban elmaradt és emiatt néhány éve az épületet ki kellett üríteni. Az Országos Traumatológiai Intézet re­konstrukciója ma viszont a hatodik ötéves terv legna­gyobb egészségügyi vállalko­zása. A központi keretekből másfél milliárd forintot köl­tenek rá, ennek fejében vi­szont Európa legkorszerűbb ilyen jellegű* gyógyintézmé- nye lesz. Folyamatban van még né­hány olyan felújítás, amely­nek a helyszíne a főváros, vagy éppen valamely na­gyobb vidéki városunk, de az intézmény jobb, színvonala­sabb gyógyító munkája lak­helyüktől függetlenül a be­tegek tízezreit érinti majd. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet tudományos és kutatólabora­tóriumi épülettel a SOTE 4. számú sebészeti klinikája pe­dig — ahol a szív- és érmű­téteket végzik — korszerű műtőblokkal gyarapodik. Folytatódik a nagyszabású rekonstrukció a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen, az intézmény már a közeljövő­ben 410 ágyas új klinikai tömbbel gyarapodik. E mun­kálatok érdekessége külön­ben az, hogy a magyar egész­ségügy történetében először — kísérletként — fővállalko­zásban bonyolítják le, a Me- dinveszt gondozásában. Százmilliós értékű építke­zések színhelye az összevont Mátrai Intézetek területe. Párádon már befejeződött a teljes rekonstrukció, s ez döntően hozzájárult ahhoz, hogy ma itt nemzetközi szín­vonalú balneoterápiás keze­lésben részesülhetnek a be­tegek. A mátraházi szanató­riumbán a bauxitbetonos épület megerősítésén dolgoz­nak az építők, s a sokszemé­lyes szobákból is kisebbeket alakítanak ki. Kékestető nagyjavítása a következő tervidőszak feladata lesz. A nehezebb gazdasági helyzet ellenére az egész­ségügy feljesztése napjaink­ban is kiemelt feladat. Erre a célra évente — az idén is — központi keretekből körül­belül ötmilliárd forint jut, ennek mintegy kétharmadát fordítják az intézetek, kór­házak feljesztésére, rekonst­rukcióra. Az idei kórházi építkezé­sek sorát áttekintve az Egészségügyi Minisztérium­ban rámutattak: az ország­nak nincsen olyan megyéje, ahol ne dolgoznának kórház­építők, vagy éppen „ne ké­szítenék elő a malteroskana- lat”. Sokszorosan nehéz a dol­guk. Egy-egy műtő, labora­tórium, vagy akár egy kór­terem átalakítása, megépíté­se ugyanis — s ez kézenfek­vő — egy lakóház-építkezés­sel szinte össze sem hason­lítható; s akkor még úgy kell, kellene dolgozniuk, hogy ne zavarják a gyógyító munkát. Mert a legtöbb helyen együtt élnek betegek, orvosok, és kőművesek, villanyszerelők, vízvezetékesek, nincs mód például a teljes belgyógyá­szatokat költöztetni. De elő­nye is van ennek a kénysze­rű együttélésnek: az elválás sürgető szándéka, és az, hogy a legérdekeltebbek részéről folyamatos a minőségi ellen­őrzés... A rekonstrukciók nemcsak — országos összesítésben szá­mottevő — ágyszám-növekg- déssel járnak, kifejezett cél­juk a gyógyító munka szín­vonalának növelése is. Éppen ezért sok helyütt például a megszépült régi épületben kórtermet alakítanak ki, s az új szárnyban, vagy épület­ben helyezik el a korszerű technikát, érzékeny műszere­ket, gépeket. Egyes helyeken — például Debrecenben — látszólag nem is a kórházat feljesztették, amikor felépí­tették a közelmúltban át­adott korszerű egészségügyi mosodát; ám hogy valójában mit jelent a nővéreknek, a betegeknek a műszakonként héttonnányi ruha mosására képes kiszolgálóüzem, azt ők tudnák megmondani... Egyéb­ként Debrecenben, a megyei kórháznál már megkezdődött egy 492 beteg fogadására al­kalmas új szárny építése is. Az egészségügy fejleszté­séhez sorolható még a kecs­keméti 680 ágyas új kórház gazdasági-műszaki bázisa, a szekszárdi kazánház, vagy akár a balassagyarmati diag­nosztikai tömb. Másutt más sorrendbe állították a tenni­valókat. Szolnokon például már gyógyítanak az új, 400 ágyas hotelszárnyban, s ezt követően fejezik be a köz­ponti ellátó épület építését; s csak ezután kezdődik ha­marosan a régi épületek re­konstrukciója. Miskolcon tavaly adták át a társadalmi munkából be­Az iparban dolgozó nők munkakörülményei Nemrégiben egy nagyon érdekes és főleg fontos kér­dést tárgyalt az SZMT titkár­sága, nevezetesen a megye ipari üzemeiben dolgozó nők munkakörülményeinek hely­zetét. Az ezzel kapcsolatos felmérés, majd a megállapí­tások vitája messzemenő kö­vetkeztetésekre nyújt lehető­séget. Húsz olyan gazdálkodó szervnél folyt a vizsgálódás, ahol a foglalkoztatott nők száma jelentős. Kár — és ez a vitában is elhangzott —, hogy a vizsgálódás megma­radt csak az ipar keretei kö­zött, nem terjedt ki a mező- gazdasági üzemekre is. Min­den bizonnyal sor kerül majd azokra is és a különböző, egyéb intézményekre is. A húsz vizsgált egységben a dolgozók állományi létszá­ma 11 és fél ezer, ebből a nő­ké megközelíti a kilencezret, egész pontosan 76,89 százalék. A nők mintegy 75 százaléka fizikai állományban dolgozik, a többi úgynevezett egyéb. A fizikai állományban fog­lalkoztatott nők általában könnyű és közepes nehézségi fokú munkát végeznek. Az átlagosnál veszélyesebb terü­leten dolgoznak a zománc­gyár leszabó üzemében, a bú­toripari vállalatnál faipari gépeken és a húsipari válla­latnál a kézzel végzett mun­káknál. A nők foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat be­tartják. Az elkészült munka- védelmi szabályzatok tartal­mazzák a nők számára tiltott munkakörök jegyzékét (nők, terhes nők, fiatalkorúak). A felmérés, vizsgálódás során sehol sem tapasztalták a fog­ségeknél, a kézzel történő munkavégés során sérülnek meg a legtöbben. Ez össze­függésben áll azzal is, hogy a betanított munkások sérülési aránya a legmagasabb. A 449 üzemi balesetből 184- nek a sérültje betanított mun­kás volt. Ezt a segédmunká­val foglalkozók sérülési ará­nya követi 118-cal. A szakmunkásokat ért üze­mi balesetek száma 57 volt, az összes baleset 12,7 száza­léka. Ez az arány kisebb, mint a szakmunkások szám­aránya (ez utóbbi megyénk ipari üzemeiben 22,3 száza­lék). Három nő szakmunkás- tanuló sérült meg munkahe­lyén az elmúlt évben. A munkába állás első nap­ján öt nő szenvedett üzemi balesetet. Megint csak figye­lemre méltó, hogy a nőket ért üzemi balesetek nagyobbik hányadát olyanok szenvedték, el, akik már egy évnél hosz- szabb időt töltöttek munka­helyükön. Feltétlenül figyelemre mél­tó, hogy miért esnek el gyak­rabban — és sérülnek meg ennek folytán — a nők, mint a férfiak. Biztos, hogy van ennek biológiai oka is, de nem valószínű, hogy a bal­esetokozó tényezők sorából kizárható a munkaszervezés, a munkabeosztás. Háromműszakos, kétműsza- kos foglalkoztatottság egy­aránt megtalálható, a nem fizikai foglalkozású nők álta­lában egy műszakban végzik munkájukat. A textiliparban a zaj, a klímaviszonyok jelen­tenek károsító tényezőt, má­sutt általában a férfiakéval megegyező a nők munkakö­rülménye. örvendetes, hogy minde­nütt megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a terhes nőkre, a kisgyermekes anyák­ra. A jogszabályi kötelezett­ségen túlmenően, a kedve­zőbb műszakbeosztástól a könnyebb munkaterületre he­lyezésig, mindenütt egészsé­ges gyakorlattal találkozha­tunk. A gyermekintézményi ellá­tottság a mi megyénkben jó. Részben a gazdálkodó szer­vezetek tartanak fenn önál­ló gyermekintézményt, rész­ben a lakóterületen működő intézmények biztosítják a gyermekek elhelyezését és ez­zel a szuiők zavartalan mun­kavégzését. Mindössze Bony- hádon merült fel, hogy a gyermekintézmények nyitva tartása nem igazodik a vá­rosban lévő üzemek munka- rerftijéhez. Ez mindenesetre egy alapos vizsgálatot igé­nyel, már csak a különböző lalkoztatási szabályok meg­szegését. A legtöbb baleset a szemé­lyek esése miatt következett be. Így a balesetet szen­vedettek 45 százaléka nő volt. (Ebben az úti balesetek is benne vannak.) Munkagép tavaly 21 esetben okozott bal­esetet, 95 ízben valamilyen éles, hegyes tárgy volt a bal­esetokozó, 148 esetben pedig valamilyen egyéb okozóra ve­zethető vissza a sérülés. Ami az esésekből bekövetkezett baleseteket illeti, nem elha­nyagolhatók a biológiai té­nyezők sem, a jövőt illetően ezeket fokozottan figyelembe kell venni. Az üzemben elszenvedett balesetek közül, kézzel törté­nő munkavégzés során, 169 nő sérült meg, 73-an pedig anyagmozgatás közben. Gép kezelése, kiszolgálása közben 66 nőt ért baleset, ti­zenegyen pedig valamilyen szellemi tevékenység közben sérültek meg. Egy érdekes megállapítás: harminc bal­eset az üzemen belül, nem munkavégzés közben történt. Ilyen szomorú tényéknél nem egészen igazság úgy fo­galmazni, hogy „érdekes”, használjuk inkább azt a ki­fejezést, hogy feltűnő. / Az „átlagosan veszélyes”, vagy a veszélytelen tevékeny­Korszerű, nagy teljesítményű gépekkel fejlesztették a PATEX tolnai üzemét a re­konstrukció során. Ezek a gépek nemcsak jobbak, hanem biztonságosabbak is a régiek­nél. Aprólékos munkával készülnek a húsipari védőruházati cikkek a Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben. Húsipari dolgozók, köztük nők. életét, testi épségét védik. (Archív felvételek) Nem közömbös, hogy milyen környezetben végzik mun­kájukat az emberek. A tiszta, rendes udvar nemcsak szebb, hanem biztonságosabb is, mint az elhanyagolt. Egy újítás eredményeként gép nyitja az üvegek tetejét a Paksi Konzervgyárban. Ez nemcsak könnyebbé, gyorsab­bá, termelékenyebbé teszi a munkát, hanem biztonságo­sabbá is. szempontok és igények össze­hangolása érdekében is. Nem kis gond a gyesen lé­vő kismamák helyzete, jövő­jük egyengetése, a velük va­ló foglalkozás. Ügy tűnik, jó velük a munkahely kapcso­lata. A brigádtagok, a szak- szervezeti bizottsági tagok, a nőbizottság tagjai általában rendszeres kapcsolatot tarta­nak velük. Visszatérésük esetén a gyé- sen volt kismamákat általá­ban megfelelően fogadják, bérük igazodik a hasonló be­osztásban lévőkéhez. Helyze­tüket figyelembe veszik a műszakbeosztás kialakításá­nál is. Nem kicsi a szerepük e té­ren sem a szakszervezeti bi­zottságoknak. Egyrészt neve­lő munkájukkal, másrészt — ha kell — törvényekben meg­határozott jogaikkal sokat tudnak tenni a dolgozó nő­kért. Elsősorban ott, ahol a nő­politikát csak annyiban te­kintik önálló tevékenység­nek, amennyiben az a nők sajátos helyzetéből fakad, de az ez irányú tevékenységet szervesen illesztik a párt és a szakszervezet általános po­litikai cselekvésébe. LETENYE1 GYÖRGY folyt pénzekből épített 40 ágyas gyermekrehabilitációs központot, az idei teendő a megyei kórház mosodája, ka­zánháza; Vácott is a mosoda volt a nagy gond... Természetesen, országszer­te megtalálhatók a „klasszi­kus” rekonstrukciók. Folynak a pécsi megyei kórház 50 ágyas pavilonja, a harkányi fizikoterápiás tömb, a sziget­vári kórház 223 ágyas pavi­lonja építésének előkészüle­tei, s jóváhagyták a beruhá­zási programját a székesfe­hérvári kórházrekonstrukció harmadik ütemének is. Már a 650 ágyas pavilon kiviteli tervei is készülnek. Megerősödve, megszépülve kerül ki az építőmunkások kezei közül remélhetőleg mi­előbb a földrengés sújtotta gyulai kórház sebészeti pa­vilonja; Egerben az új, csak­nem 200 ágyas épületszárny a gyógyítás rendelkezésére áll még az idén; a némiképp nagyobb tatabányai kórház­pavilon pedig jövőre fogad betegeket. A közműrekonst­rukciót követően három mű­szakban dolgoznak az építők Kaposváron a 220 ágyas mű­téti tömbön, s csaknem fél­ezer ágyat foglal magában — az ország másik felében — Nyíregyházán a sebészeti tömb és a diagnosztikai szárny, amelyet a tervek sze­rint jövőre adnak át. Veszp­rémben panelekből épült meg a közelmúltban felava­tott 290 ágyas pavilon, s az újabbat tervezik; Szombathe­lyen úgynevezett komplex tömb épül, a Zala megyei kórház területén pedig diag­nosztikai épület. A győri 600 ágyas új kórház' hotelszár­nyát és diagnosztikát is jövő­re adják át rendeltetésének. A győri építkezés különben — s ezt külön hangsúlyozták az Egészségügyi Miniszté­riumban — példamutató: az építők az első perctől tartják az előre megszabott ütemet és költségkeretet sem lépték túl. Nem ez a jellemző azon­ban ma még az egészségügyi építkezésekre. Helyenként még mindig késik a terület­előkészítés, hosszú a tervezé­si idő, s mire a kivitelezésre kerül sor, az adott építő­anyag már vagy drágább, vagy nem kapható. S az építőipa­ri kínálat sincs mindig össz­hangban a kereslettel. Annak idején minden jogos elképze­lésre nem mindig jutott kel­lő fedezet, de ami a tervbe bekerült, arra igen. S ebben ma sincs változás. Más jel­legű a gond: félmiliárdnál is nagyobb értékre rúg az építkezéseknél az elmaradás. Ami azonban remélhetőleg behozható. Minden reális alap megvan arra, hogy a tervidőszak kórházi fejlesz­tése teljesül. Az eddiginél jobban kell azonban figyel­ni rá. DEREGÁN GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents