Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

1983. június 21. Képújság 5 Kispályás labdarúgótorna Mohácson rendezték meg a Magyar Hírlap kispályás labdarúgótorna területi dön­tőjét. Tolna megye közalkal­mazott dolgozóit a rendezvé­nyen a megyei győztes, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságá­nak Tolna megyei Igazgató­sága képviselte. Andorka Árpád, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek megyei bizottsága sport- bizottságának vezetője öröm­mel számolt be a pénzügye­sek nagyszerű szerepléséről: — Igen kis esélyt adtak a PM-nek arra, hogy a négy megye vetélkedéséből ne az abszolút alárendelt csapat szerepét játsszák. A kétke­désben volt is valami, hiszen egyedülálló, hogy egy 35 fős apparátus egy ütőképes csa­patot tudjon összeállítani. És, hogy a megyei döntőn elért első helyezés nem a véletlen­nek volt köszönhető, azt most fényesen bizonyították. Az első mérkőzésükön a Zala megyei tanácsot 1-0-ra legyőzték, pedig e csapatban több olyan játékos is volt, akik valaha NB I-berj ját­szottak. A következő mérkő­zésen igen nagy küzdelem után 0-0-ra végeztek a kis­sé nagy önbizalommal pályá­ra lépő Somogy megyei ta­náccsal. A sorsdöntő Mohács városi Tanács csapatával (ez a gárda szinte azonos a volt NB III-as együttessel) 1-1-es döntetlent játszottak. Min­denki elégedett volt az ered­ményekkel, illetve a helye­zéssel, de bosszantó volt, hogy a mohácsiak négy, szin­te biztos gólhelyzetet is tud­tak hárítani a második fél­időben. Az eredmény így is nagy­szerű, hiszen a tornán a szek­szárdiak veretlenül végeztek a második helyen és a kapu­suk a torna legjobb kapuvé­dője címet is elnyerte. Labdarúgó­osztályozó A labdarúgó területi baj­nokság győzteseinek még nem fejeződött be a bajnokság. A múlt hét végén rendezték az osztályozó mérkőzések első fordulóját az NB II-be jutá­sért. A Dráva-csoport bajno­ka, a Kaposvári Rákóczi csak 1-1-es döntetlent ért el hazai pályán a Szolnok ellen, re­ményei a feljutást illetően minimálisra csökkentek. A volt válogatott labdarúgókat felvonultató Bakony Vegyész meggyőző 2-0-as győzelem­mel várja a dunaújvárosi visszavágót a Kohász ellen. Miskolcon a két Honvéd-csa­pat összecsapásából (Honvéd Szabó L. SE—Honvéd Papp J. SE) az előbbi került ki 1-0- as különbséggel győztesen. Nem dőlt el semmi, a vissza­vágón még a Honvéd Papp J. SE is bizakodhat. így kellett volna 1. Hajdúk—Partizán 1-0 1 2. Osijek—B. Titograd 3-0 1 3. OFK Beograd—Sloboda T. 2-0 1 4. Bijeka—Ljubljana 2-1 1 5. Sarajevo—Dinamó Zagr. 1-1 x 6. Velezs—Crvena Zvezda' 2-2 x 7. Vojvodina—Vinkovci 1-0 1 8. Növi Sad—Borac B. L. törölve 9. Gosk Jug.—Jedinstvo B. 2-0 1 10. OFK Kikinda—NK Zag. 3-0 1 11. Kozara—Radnik 0-0 x 12. Maribor—L. Trebinje 0-1 2 13. S. Subotica—V. Varazdin 3-1 1 14. Sutjeska—Napredak 1-3 2 + 1 Dubocsica—Radnicski P. 1-1 x Kettes fogatok bajnoksága Pakson Szegedi Gábor (Kiskunhalas) ismét remekelt Két napon át tartott Pakson a Dél-magyarorszá­gi Lovas Szövetség fogat­hajtó albizottságának a kettes fogatok bajnoksága a Paksi Dunamenti Egye­sülés Termelőszövetkezet rendezésében. Tizenkilenc fogat érkezett a versenyre. Érdekes módon több volt a szomszédos megyékből, mint tőlünk. Így például Kiskunhalasról a Határőr Dózsa, valamint a Vörös Szikra küldte el fogatát, de Kecskemétről, Orgovány- ról, Mélykútról, Récéiről, valamint Hetényegyházáról is két-két fogatot indítot­tak. Hercegszántóról vala­mint a Pécsi Állami Gaz­daságból egy fogat érke­zett, hasonlóan, mint Dom­bóvárról, Varsádról, Nagy- dorogról, Bogyiszlóról és helyből — Paksról. A verseny első napján, délelőtt bemutatásra és díj­hajtásra került sor. A két szám után így alakult az eredménylista: 1. Szegedi Gábor (Kiskunhalas) 27, 2. Toldi Sándor (Kecskemét) 28, 3. Berka János (Bogyisz­lói 29, 4. Fehér István (Dom­bóvár) 36, 5. Aradi István (Paks) 41, 6. Mészáros Illés (Mélykút) 45 hibaponttal. A további sorrend: 7. Szabó Erika (Orgovány), 8. Bőhler János (Pécs), 9. Hollósi Zol­tán (Nagydorog), 10. Nyúl Zoltán (Kecskemét), 11. Tor­mási Ferenc (Hetényegyhá- za), 12. Juhász Béla (Kecel), 13. Guti Béla (Hetényegyhá- za), 14. Kovacsev József (Hercegszántó), 15. Beszedics Ferenc (Kiskunhalas) 16. Zsigár István (Kecel). 17. Miskolczi Lénárd (Mélykút), 18. Hollósi László (Varsád), 19. Fekete Gyula (Orgovány). Délután már nehéz, fárasz­tó versenyszám következett, a terephajtás. Mi tagadás, Paks környéke elég nehéz — homokos —, és ez próbára tette a lovakat, a fogatot, de még annak hajtóját is. Ezen a nehéz terepen Szegedi Gá­bor bizonyult a legjobbnak, mögötte Mészáros Illés és Toldi Sándor végzett. A Tolna megyeiek közül Berka János­nak az 5., Aradi Istvánnak a 8., Hollósi Zoltánnak a 13., Fehér Istvánnak a 14., Holló­si Lászlónak a 15. hely jutott. A délelőtti és a délutáni ver­seny után Szegedi Qábor ke­rült az élre, a 2. helyen Tol­di Sándor következett, m)g Berka János lett a 3. A ha­zaiak versenyzője Aradi Ist­ván az előkelő 5. helyet fog­lalta el. Vasárnap délután a szo­morkás, hideg idő ellenére is mintegy háromezer ember gyűlt össze kezdésre, hogy szemtanúja legyen az aka­dályhajtásnak. A listavezető Szegedi Gábor így nyilatko­zott: — Igaz, hogy vezetek, de előnyöm mindössze csak három pont. Nagyon kell vi­gyázni, egyetlen hiba elég és kész a baj. A 3. helyen álló Berka Já­nos a következőket mondta: — Ugyanazzal a fogattal, lo­vakkal, szerszámmal vagyok itt, mint Szilvásváradon vol­tam. Addig, míg az elbírá­láskor ott három, itt hét hi­bapontot kaptam. Igaz, a te­rep sem sikerült úgy, mint szerettem volna, de ennek oka az is, hogy több megté­vesztő akadály volt. Pályabemutatásra szólítot­ták a versenyzőket. A két Berka a paksi Aradival és annak segédhajtójával járta végig a pályát, megbeszél­ték a lehetőségeket. A Bács megyeiek külön csoportokat alkottak, így például Szegedi a másik kiskunhalasi ver­senyzővel „-gyalogolta” vé­gig a terepet. Megkezdődött a mindent eldöntő nagy verseny. Jól si­kerültek az akadályvételek, melyet legjobban bizonyít, hogy a 19 versenyzőből mind­össze ketten ütötték az aka­dályt, tehát 17-en végeztek hibátlanul, így köztük össze­vetésre került sor. Itt már szűkítették a kapukat, 20 centiről 10 centiméterre csök­kent a tengelytáv és a ka­puk közti szélesség. Az alap­idő is 300 másodpercről 270- re esett vissza. Felgyorsult a küzdelem, így például nagy taps fogadta azokat a foga­tokat, melyek különösen bra­vúros teljesítményt hajtottak végre és rövid idő alatt tet­ték meg a távot. Persze, egy­szeriben megváltozott a ver­seny képe, gyakran gurul­tak a labdák, ami jelezte: a fogat tengelye hozzáért az akadályhoz. A Pécsi Állami Gazdaság fogatát hajtó Bőh­ler János volt az első hibát­lan, akinek teljesítményét nagy tapssal jutalmazták. Aztán következett a helybeli Aradi István. A táv nagyob­bik feléig úgy nézett ki, hogy ezúttal sikerül — az összeve­tésben is — hibátlanul vé­gighajtani a távot, de elég volt mindössze egy centi ah­hoz, hogy a tengely elérje az akadályt és a labda legurul­jon. Fölszisszent a közönség és mi tagadás, fájlalta, hogy a város, valamint a termelő- szövetkezet színeit képviselő kitűnő versenyző az összetett versenyben lejjebb került. Kovacsev József hercegszán­tói versenyző szintén hibát­lanul végzett és amikor Ber­ka pályára hajtott, ketten áll­tak előtte, akik számításba jöhettek. Magabiztosan, a tőle megszokott nyugalom­mal hajtott idős Berka, míg hátul a segédhajtó szerepet betöltő fia segített, látta el feladatát. Szinte izzott a lég­kör, tetőfokra hágott az izga­lom, de Berka magabiztosan vette az akadályokat. Igaz, az utolsónál koccant az aka­dály, a tengely vége hozzá­ért a dobozhoz, de a labda csak megmozdult, nem esett le. Felszisszent a tömeg, de erre az időre már Berka át­hajtott szép lovaival a célon. Vissza volt még egy ver­senyző, Szegedi Gábor, aki tulajdonképpen már meg­nyerte az összetett versenyt — mivel az összevetés ered­ménye nem számít az össze­tett versenybe —, és hiába szerette volna ezúttal is bizo­nyítani, nem sikerült, hibá­zott. Mindez különöképpen nem törte le, hisz a kétnapos viadalnak ő már ekkor biztos győztese volt, csak az ered­ményhirdetés volt még hátra. Míg a gyors1 kezű pályaépí­tők átrendezték a terepet, né­hány szót váltottunk Szege­di Gáborral, aki nagy útra készül: Londonba megy. — Július másodikén hét lovat indítunk útnak Lon­donba, míg mi július hetedi­kén repülővel indulunk, Cseh Péter lesz a tartalék — jön velem. Egy hagyományos lo­vasversenyen veszünk részt, melynek során a négy hét alatt harminc bemutatót tar­tunk a pusztaötössel. Remé­lem, sikerül kivívni az ango­lok elismerését ezzel a telje­sítménnyel — mondta Szege­di Gábor, a Kiskunhalasi Határőr Dózsa sokoldalú sportolója. Átrendezték a terepet, kö­vetkezett a pusztaötös. Ezút­tal a tengelici származású, de a Paks színeiben versenyző Cseh Péter helyett — aki a Határőr Dózsánál teljesít tényleges katonai szolgálatot — Hanoi Márton bizonyította rátermettségét, tudását. A pusztaötössel többször körbe- vágtázott, teljesítményét nagy taps jutalmazta. A hangszórón át eredmény- hirdetésre szólították a foga­tokat. Először a bemutatás, a díjhajtás, majd a terepver­seny, illetve az akadályver­seny helyezettjei vehették át az értékes jutalmakat, majd az összetett verseny legjobb­jai kaptak értékes ajándékot. A kettes fogatok területi baj­noksága második fordulójá­nak végeredménye: Az aka­dályverseny az összevetés után: 1. Bőhler János (Pécsi ÁG), 2. Berka János (Bo­gyiszlói, 3. Kovacsev József (Hercegszántó), 4. Szabó Eri­ka (Orgovány). A kétnapos viadal összetett versenyének eredménye: 1. Szegedi Gábor (Kiskunhalas), 2. Toldi Sán­dor (Kecskemét), 3. Berka Já­nos (Bogyiszló), 4. Mészáros Illés (Mélykút), 5. Aradi Ist­ván (Paks), 6. Bőhler János (Pécsi ÁG). — Ny — Az akadályverseny előtti pályabemutató. Elöl jobbról a dombóvári Fehér István, középen Fülöp Sándor fogathaj­tó világbajnok. Kézilabda NB II Győzelem Dunaföldváron Boly ellen Dunaföldvári Szövetkezeti Spartacus—Bólyi MEDOSZ 23-22 (11-11). Dunaföldvár, 400 néző. V.: Bakos, Farkas. Dunaföldvár: Mestyán — Szauter, Jezsek, Sörös, Ko- lics, Dukai I., Dukai II. Cse­re: Bocs. Edző: Kolics János. A tavaszi idény utolsó mér­kőzésén nagyszerűen kezdett a hazai csapat. A 3. percben már 2-0-ra vezettek, öt perc­cel később 5-2-re, majd tíz perc elteltével 6-3-ra módo­sult az állás. Ezután néhány pontatlan átadás és kapura lövés következtében a bólyi - ak támadáshoz jutottak és kiegyenlítettek. A 20. perc­ben a Spartacus ismét kétgó­los vezetésre tett szert, ek­kor 9-7 volt az állás. Ezt kö­vetően megtorpant a h;.zai csapat, elsősorban a védeke­zésben keletkezett rövidzár­lat. Ezt a bólyiak kihasznál­ták.: fordítottak a mérkőzés alakulásán; 11-9-re elhúztak. Az utolsó két percre sikerült összeszednie magát a hazai csapatnak, így döntetlennel tértek pihenőre. A második félidő elején fokozódott a test-test elleni harc, hol az egyik, hol a má­sik csapat szerzett minimá­lis vezetést. Ezt követően rit­must váltottak a dunaföldvá-* riak: a 19. percben már meg­nyugtató négy góllal 20-16-ra vezettek. Az előny azonban elkényelmesítette őket, meg­próbáltak „ráülni” az ered­ményre, s ez majdnem meg­bosszulta magát. A jól hajrá­zó bólyi gárda 23-22-re föl­zárkózott, így rendkívül iz­galmassá váltak az utolsó percek, de gólt elérni már nem tudtak. A jó képességű baranyaiak kellemetlen játéksítlusukkal rendkívül megnehezítették a hazaiak dolgát. A mérkőzés összképe alapján azonban a dunaföldvári győzelem meg­érdemelt. Góldobók: Jezsek, Kolics 8—8, Dukai I. 4, Du­kai II. 2, Sörös. Támad a bólyi csap at (sötét felsőrészben) A verseny balszerencsés indulója, a paksi Aradi István, aki összevetésben hibázott; az összetett verse nyben ötödik lett. Az összetett verseny győztese, Szegedi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents