Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

^TOLNA^ _ 12 NÉPÚJSÁG 1983. június 18. N MAGAZIN MAGAZIN M MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Kecskék és emberek A kecske egyik legrégibb háziállatunk. A történészek szerint az átmeneti kőkor idején, i. e. 8000 táján Irán­ban, Mezopotámiában, Egyip­tomban és Szudánban kez­dődött el a kecsketartás. A kecske korán bevonult az emberi kultúrhistóriába. Az ókori Hellász kopár, szik­lás vidékein az ember nél­külözhetetlen háziállata, tár­sa volt a kecske, érthető tehát, hogy ez az állat gyak­ran szerepel a görög mitoló­giában is. Odüsszeusz felesé­gének, Pénelopénak is volt kecskenyája. Lehetséges, hogy az ókori görög és római mitológiából maradtak fenn azok a mon­dák, amelyeket ma is őriz a szájhagyomány. A népi gyó­gyítás is átvett bizonyos ele­meket ezekből a tévhitekből. A néphit szerint például a kecske „gyógynövény-szak­értő”, mert olyan növényeket választ ki és legel le, ame­lyek megóvják bizonyos be­tegségektől. Az ókori görög népi medicinában olyan uta­lásokat lehet olvasni, ame­lyek szerint a kecskehús gyó­gyítja az epilepsziát, és a szembetegségeket. A kecske az irodalomban és a képző- művészetben is jelentős sze­rephez jutott évszázadok fo­lyamán. Defoe világhírű re­gényében a Robinson Crusoe- ben a regényhős életét a szi­geten talált elvadult kecskék könnyítették meg. Napjainkban is nagyon sok hasznot hajt ez az állat, mert táplálékot nyújt az emberek­nek olyan klímán és talajon, ahol más háziállat nehezen él meg. A gőzgéptől a gázturbináig Amióta Watt feltalálta a gőzgépet, — vagyis kétszáz év óta — rendszeresen fo­lyik a tüzelőanyagok hőener­giájának mozgási energiává, munkavégzéssé való átalakí­tása. Enélkül algha fejlődhe­tett volna ki korszerű ipar és közlekedés. A régi dugattyús gőzgépek egykori egyeduralmának szá­zadunkban más típusú hő­erőgépek — a belső égésű Ottó- és Diesel-motorok és a turbinák — vetettek véget. Az alapelve azonban vala­mennyinek azonos: a tüzelő­anyag elégésével felszaba­Egy Szíriának készülő, 64 megawattos gőzturbina szerelése a Skoda Művek­ben. dúló hőenergia révén vala­milyen munkaközeget — pél­dául vizet, benzint vagy gázt — felhevítenek, és ez a hő hatására kitágul. A kitáguló anyag mechanikai munkát végez, dugattyút tol maga előtt — mint a dagattyús gőzgépekben az Ottó- és Die­sel-motorokban —, vagy pe­dig az áramló anyag lapát­sort mozgat, hoz forgásba — ez történik a turbinában. Természetesen lényegbevágó eltérések is vannak közöttük, például míg a gőzgépben és a gőzturbinában a tüzelő­anyag a kazánba eltüzelt szén vagy olaj, a munkakö­zeg pedig a vízgőz, vagyis két különböző és élesen elkülö­níthető anyag, addig a belső égésű motorokban és a gáz­turbinákban a tüzelőanyag égéséből származó füstgázok egyúttal a munkaközeg sze­repét is betöltik. A különféle erőgépeket — aszerint, hogy melyiknek a használata gazdaságos, vagy célszerű — különböző célok­ra alkalmazzák. Például az energiatermelésnek viszony­lag új és nagyon fontos ágá­ban, a villamosenergia-ter- melésében elsősorban gőz­turbinákkal hajtják az áram- fejlesztő generátorokat. Itt ezek működnek a legjobb ha­tásfokkal. Amikor a repülés igényei — a második világháború óta — új hőerőgéptípus ki- ’fejlesztését tették szükséges­sé, megszületett a gázturbi­na. Ezen a területen uralko­dóvá is vált, mert ennek a típusnak a legnagyobb a súlyegységre jutó teljesítő- képessége, ami a repülőgé­peknél fontos szempont. Használják még az olajipar­ban, és bizonyos esetekben villamos energiát is érdemes termelni vele. Csehszlovákiában, a Skoda Művekben nagy hagyomá­nyai vannak a turbinagyár­tásnak, legalább 70 éve ké­szítenek különböző fajta tur­binákat. A hagyományos hő- és vízi erőművek turbina­egységei gyártásában és ex­portjában Csehszlovákia a világ első államai között sze­repel. A hőt karikatúrája Szöveg nélkül Vizsgálatok nagyfeszültséggel A villamos áram távve­zetése annál gazdaságo­sabb, minél nagyobb fe­szültségen történik. A táv­vezetékoszlopokra szerelt csupasz sodronykábelek esetében a kábelszálaknak egymástól és a földtől való távolsága szabja meg az át­ütési biztonságot. Földká­beleknél viszont a szigete­lés minőségétől függ a megbízhatóság. A nagyfe­szültségű kábelek legyártá­sa után ki kell próbálni azokat, s e célra ma már speciális készülékek, olykor egész laboratóriumok áll­nak rendelkezésre. E labo­ratóriumokban azonban nemcsak kábelszigetelése­ket minősítenek, hanem modellvizsgálatokat is vé­geznek. Elkészítik a nagy- feszültségű vizsgálatnak alávetendő objektumok — tornyok, kémények, oszlo­pok stb. — arányosan ki­csinyített mását, s ezeket teszik ki a természetes je­lenségeket utánzó laborató­riumi hatásoknak, illetve jelentős mértékű túlfe­szültségnek. Tökéletes térhatás Egy kvadrofónikus erősítő és lemezjátszó s a speciális hangszóró-elrendezés, amellyel sokkal valósághűbben hozható létre és jobban szabályozható a térérzet. (KS) Ha egycsatornás (mono) hangfelvételt hallunk, az egész előadó-együttest a hangszóró irányából halljuk. Hozzávetőleg meg tudjuk ál­lapítani mekkora teremben és milyen akusztikai viszo­nyok között készült a felvé­tel. Az a benyomásunk, mint­ha nyitott ablak mellett ül­nénk, s az együttest az ab­lakon át hallanánk. Mindeb­ből nyilvánvaló, hogy a hang- felvétel nemcsak magát a hangeseményt, hanem olyan jeleket is tartalmaz, amelyek bizonyos térinformációt nyújtanak, s így térérzetet keltenek. A jelek között olyan cso­portok is találhatók, amelyek az egyes hangforrásoknak a mikrofontól való távolságá­ról tájékoztatnak, ezekből alakul ki a hallgatóban az ún. mélységérzet. Ezeken kí­vül természetes környezet­ben behunyt szemmel még a hangforrás irányát is meg tudjuk állapítani — ez az irányérzet. Az irányinformá­ciók átvételére már nem elég egy csatorna, ehhez leg­alább két csatornára van szükség. Ha kétcsatornás közvetítéskor a két hangszó­ró kb. fejmagasságban, 60— 90 fokos nyílásszöget bezár­va helyezkedik el, a mély­ségérzeten kívül irányérzet is keletkezik bennünk, amely azonban csak a két hangszóró közötti területre korlátozó­dik, de mindenképpen na­gyobb élményt nyerünk. Ho­gyan lehet tovább tágítani az irányérzet „hallószögét?” Nyilván még több hangcsa­tornára van szükség. Négy csatornához kapcsolódó hang­szóróval — kvadrofónikus technikával — szinte már teljesen' körülbástyázható a hallgató, s valóban úgy érez­heti, mintha egy zenekar kel­lős közepén ülne. Nagy hát­ráltatója a kvadrofóniás rendszer elterjedésének, hogy a négycsatornás átvitelhez négy mágnescsíkos magnósza­lagok és négycsatornás hang­lemezek szükségesek. — A borjúnevelésben gyor­san terjed az úgynevezett fel­javított sovány tej (tejpor) alkalmazása, amelynek ki­centrifugált nemes zsírtartal­mát (a tejszínt) olcsóbb nö­vényi vagy állati zsiradékkal pótolják. A lefölözött sovány tejpor azonban csak kevés zsírt képes felszívni, csomó­sodik és vízben rosszul oldó­dik. Egy újfajta, kovasav (szilicium-dioxid) tartalmú Kovasavas takarmány anyag a tejpor zsírfelvevő képességét nagymértékben megnöveli. A takarmány a szükséges zsírtartalom felszí­vása után is laza, porszem márad. Az 1—2 százaléknyi mennyiségben hozzáadott ak­tív kovasav egyben a tárol­hatóságot is javítja. A halgazdaságok takarmá­nyozási gondjain is segít az i új termék. A halakat a víz­felületre szórt takarmánnyal táplálják, de annak egy része gyorsan lesüllyed, és halak számára elvész. Egy-két szá­zalék kovasav hozzáadása esetén a táplálék sokkal to­vább úszik a felületen, és csak lassan süllyed le, így a hasznosítás lényegesen ked­vezőbb. ték. 5. Razzia fele. 6. Híres Veszprém megyei helység. 7. Közlekedési terület. 8. Kér­dőszó. 9. Közép-európai Ku­pa. 10. Vissza: szomjadat ol­tod. 11. Dzsessz, eredeti írás­sal. 12. (Beküldendő). 14. (Be­küldendő). 17. Károly néme­tül. 19. Hideg oroszul. 21. Sportrendezvények színhelye. 23. Becézett férfinév. 25. Hír­szerzője. 26. Kis Rudolf. 28. Becézett Ibolya. 30. Férfi­név. 31. Neves amerikai egyetemi város. 32. Napszak. 34. Könnyűvérű. 36. Egy cseppet. 38. Égtáj. 40. Fejér megyei község. 45. Egyesült Arab Köztársaság. 46. A fo­gadás összege. 47. Európai nép. 49. Falatozó. 51. Római ötszáznegyvenes. 52. Hölgyet. 55. A másik. 57. Késve. 59. Becézett Ilona. 60. Földmű­velő eszköz. 61. Ultrarövid hullám. 63. Azonos betűk. 65. Rangjelző szócska. 66. Mint az előző sor. 67. Jóma­gad. 69. Római negyvenkilen­ces. Beküldendő: a függőleges 14., a vízszintes 29., a víz­szintes 1. és függőleges 12. számú sorok megfejtése, a Tolna megyei Népújság Szer­kesztőségének címére, Szek- szárd, Széchenyi u. 36. 7100. Beküldési határidő: 1983. jú­nius 24. A levelezőlapra, bo­rítékra kérjük írják rá: Rejt­vény. 22. heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szépek szépe, A néma levente, Modern dalok, Színes kövek, Szabadság, Kis­királyok. A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Kónya Éva Paks, Kurcz Gy. u. 58. 7030; Weiczl Henrik, Dombóvár, Széchenyi u. 13. 7200; Végh Mária, Dunaföld- vár, Katona J. u. 18. 7020; Müller Beáta, Szekszárd, Kö­rösi Cs. S. u. 4. 111/15. 7100; Dömény József né, Kis ve j ke, József A. u. 153. 7183. Ars poetica VÍZSZINTES: 1. (Bekül­dendő). 12. Munkás Testedző Egyesület. 13. Kipusztítok. 15. Az algériai ultrakolonoialis- ták szervezetének röv. 16. Vissza: csomózza. 18. A ros­tély. 19. Azonos betűk. 20. Naptári időszak. 22. Cirka (körülbelül) röv. 23. Fitos (+’)• 24. Ókori balkán nép. 26. Hócsalán. 27. Római öt- venegyes. 29. (Beküldendő). 32. Orosz helyeslés. 33. Az Operaház, a Bazilika tervező építésze. 35. A konzervatív. 36. Élvezet, gyönyör. 37. Tu­lajdonod. 39. Magasba tartja. -40. Háziipari eszköz kender, len tisztítására. 41. Csapadék. 42: USE. 43. Nem ő. 44. Hosz- szú időt eltölt. 48. Szláv nép. 50. Végtag. 51. Napszak. 53. Női név. 54. Feszítő eszköz. 55. Énekszólam. 56. Felesége van. 58. Évszak. 59. Kis Imre 60. Becézett Etelka. 62. Nyom. 64. Egyik megyénk. 66. Szán­dékozott. 68. A történetírás múzsája. FÜGGŐLEGES: 2. Férfi­név. 3. Lelöttyenti. 4. Indí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents