Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. június .16. Jurij Andropov beszéde az SZKP KB plénumán (Folytatás az 1. oldalról) landó növelésére is. E foga­lomkörbe tartozónak nevezte a társadalom rendjét, az egészséges, ésszerű táplálko­zást, a lakosságnak nyújtott magas színvonalú szolgálta­tásokat, a szabad idő erkölcsi és esztétikai szempontból teljes értékű kihasználását, mindazt, amit összességében civilizált szocialista életfor­mának lehet nevezni. Ennek kapcsán külön szólt a szov­jet emberek lakáskörülmé­nyeinek változásáról, megál­lapítva, hogy- a nem távoli jövőben e kérdést alapvetően megoldják, és minden szov­jet család külön lakással fog rendelkezni. Jurij Andropov megállapí­totta, hogy az SZKP előtt ál­ló belpolitikai feladatok meg­oldása eredményeként a szovjet társadalom a jelenle­ginél is sokkal egyneműbbé válik szociális szempontból. Ennek megvalósítása közvet­len gyakorlati feladattá vált. A távolabbi jövőt illetően az SZKP a feladatot abban lát­ja, hogy a szovjet államiság fokozatosan társadalmi ön­igazgatásba nőjön át. Ez az össznépi állam további fejlő­dése, a tömegeknek a társa­dalom irányításába való szé­lesebb körű bevonása ered­ményeként következik be. Az újraszerkesztett párt­programban megfelelő helyet kap a párt nemzetiségi poli­tikája is. Ennek alapját a nemzetiségi politika lenini elvei alkotják: valamennyi nép és nemzetiség teljes egyenjogúsága, a testvéri szö­vetségen belüli szabad fejlő­désük és állandó közeledésük. Az újraszerkesztett párt­programmal kapcsolatban nemzetközi kérdésekről szól­va az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az utób­bi negyedszázadban jelentő­sen megváltoztak a világban az erőviszonyok, minden ko­rábbinál élesebbé vált a két nagy társadalmi rendszer kö­zötti harc. Történelmi vitá­juk háborúval történő eldön­tése ma már az egész embe­riség pusztulását jelentené. Ezért az SZKP külpolitikájá­nak még belátható ideig köz­ponti, kérdése marad, hogy milyen jelleget ölt a két tár­sadalmi rendszer közötti kap­csolat fejlődése — vagyis a béke megőrzésének kérdése. Jurij Andropov kitért ar­ra, hogy egyre inkább veszí­tenek hatékonyságukból azok a módszerek, amelyek segít­ségével a kanitalizmusnak a második világháború utáni időszakban sikerült megőriz­nie fejlődése viszonylagos stabilitását. Egyre nyilvánva­lóbbá válik, hogy az imperia­lizmus nem képes megbir­kózni a tudományos és mű­szaki forradalom mélységük­ben és méreteikben hatal­mas társadalmi következmé­nyeivel. Az imperializmusra jellemző antagonisztikus bel­ső és nemzetközi ellentmon­dások. az őt érő megrázkód­tatások és konfliktusok kü­lönböző módon hatnak a tő­kés országok politikájára. Egyrészt sokkal agresszí- vabbá vált az amerikai impe­rializmus vezette szélsőséges, reakciós erők magatartása. Megpróbálják minden lehet­séges módon visszafordítani a fejlődést. Ez a politika ter­mészetesen nem hozhat si­kert az imperializmus számá­ra, amelynek kalandor maga­tartása rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. A tőkés világban azonban léteznek más tendenciák, és vannak olyan politikusok is, akik képesek reálisabban szá­mot vetni a nemzetközi hely­zettel. „Megértik, hogy a világban immár visszafordít­hatatlan folyamatok zajlot­tak le. megértik a különböző társadalmi rendszerű álla­mok tartós békés együttélé­sének szükségességét és köl­csönösen előnyös voltát. Mi, a magunk részéről már több­ször elmondottuk, s most is­mét megerősítjük, hogy ké­szek vagyunk erre. Meggyő­ződésünk, hogy ez megfelel a népek érdekeinek a világot megosztó társadalmi barikád mindkét oldalán” — mondot­ta Jurij Andropov. — Sok olyan jelentős prob­léma van ugyanis, amelyek érintik a világ valamennyi országát, és idővel még fon­tosabbakká válnak. Ezek kö­zé tartozik a természeti kör­nyezet megóvása, az új ener­giaforrások használatba véte­le, a világűr meghódítása, az óceánok erőforrásainak fel- használása. A kommunistáknak meg­győződésük, hogy a jövő a szocializmusé, hiszen ilyen a történelem megmásíthatatlan menete. Ez azonban egyálta­lán nem jelenti azt, hogy ex­portálni akarjuk a forradal­mat, és be akarunk avatkoz­ni más országok ügyeibe. A forradalom exportja egyéb­ként is lehetetlen. A szocia­lizmus a minden egyes or­szág társadalmi fejlődése ál­tal szült objektív szükségsze­rűségek talaján fejlődik. Szi­lárdan hiszünk abban, hogy a szocializmus végső soron a kapitalizmussal vívott békés versengésben bizonyítja be magasabbrendűségét. Mi egy­általán nem vagyunk hívei a katonai versengésnek, ame­lyet az imperializmus kény­szerít ránk. Ezzel kapcsolatban Jurij Andropov leszögezte, hogy a szocializmus és az imperia­lizmus közötti katonai-hadá­szati egyensúly objektíve elő­segíti a békés egymás mellett élést. Ennek az egyensúlynak a megszületése az utóbbi évek eeyik legfontosabb eredmé­nye. Elérése a Szovjetunió és A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának ideológiai és tömegpolitikai munkájának időszerű kérdéseiről hozott határozatot június 14-én és 15-én megtartott ülésén az SZKP Központi Bizottsága. Mint a dokumentum meg­állapítja, a központi bizott­ság egyhangúlag elfogadta Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának szerdán a plénumon elhangzott beszé­dében foglalt megállapításo­kat és következtetéseket, s rámutatott, hogy ezeknek a pártszervezetek egész tevé­kenységében alapul kell szol­gálniuk. A központi bizottság hatá­rozata hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek eszmei szi­lárdsága ügyük történelmi igazságából, a marxista—le­ninista tanítás forradalmi jel­legéből, a szocialista társa­dalmi rend magasabbrendű- ségéből táplálkozik. A mar­xista—leninista elmélet által meghatározott cél, a kizsák­mányolás és az elnyomás megszüntetése már régen a szovjet társadalom realitása. A gyakorlati politika felada­ta ma az osztálykülönbségek felszámolása, a szociális szempontból homogén társa­dalom megteremtése. A KB határozata ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy az ideológiai munkában a szo­cializmus sikereit hirdetve meg kell mutatni a fejlődés során felmerülő nehézségek megszüntetéséhez vezető utat is. Emlékeztetve arra, hogy a Szovjetunióban számos nép és nemzetiség él együtt, a központi bizottság határoza­ta megállapítja: „Testvéri szövetségük, közös munká­juk, egyre erősödő közeledé­sük, valamint nemzeti kultú­rájúk kölcsönös gazdagodá­sa fontos tényezője a szovjet nép egybeforrottsága erősí­tésének és a szocialista in­ternacionalizmus szellemé­ben végzett nevelőmunka si­kerének.” Az SZKP KB ülésének ha­tározata részletesen szól a pórtpropaganda és a tömeg­tájékoztatási eszközök szere­a szocialista közösséghez tar­tozó többi ország népeitől nagy erőkifejtést és áldozato­kat követelt, s ezért nem is engedik meg ennek az egyen­súlynak a megbontását. Andropov hangoztatta: a nemzetközi élet elmúlt ne­gyedszázados alakulásának tapasztalatai megkövetelik, hogy továbbfejlesszük a program számos olyan téte­lét, amelyek nemzetközi kér­désekkel kapcsolatosak. A továbbiakban kijelentet­te: „Az SZKP programjában szó volt a szocialista orszá­gok között létrejött új típusú kapcsolatokról. Az eltelt két évtized azonban tovább gaz­dagította a szocialista világ- rendszerrel kapcsolatos el­képzeléseinket, szemlélete­sebben megmutatta, mennyi­re változatos és bonyolult ez a világrendszer, az egyes szo­cialista országok között jelen­tős különbségek vannak gaz­dasági, kulturális téren, a szocialista fejlődéssel kapcso­latos feladatok megoldásának útjait és módszereit illetően. Ez természetes még ha vala­ha úgy tűnt is hogy ez a fej­lődés egyöntetűbb lesz. A jövőben is mindent meg fogunk tenni országunk, ba­rátaink és szövetségeseink biztonságának védelmében, és növelni fogjuk a szovjet fegyveres erők erejét. Ám ha sikerülne az, amire aktívan törekszünk, vagyis ha csök­kenne mindkét fél fegyverze­tének és katonai kiadásainak szintje, és megkezdődne a le­szerelés, akkor ez a legna­gyobb jótétemény lenne min­den ország és nép számára — szögezte le végezetül beszé­dében Jurij Andropov. péről is. Ezeknek arra kell tröekedniük, hogy az embe­rek megtudják az igazságot az SZKP és a szovjet állam békeszerető lenini külpoliti­kájáról és békekezdeménye­zéseiről, amelyek célja a fegyverkezési hajsza megállí­tása, a nemzetközi kapcsola­tok megjavítása. A béke megőrzése az SZKP külpoli­tikájának központi feladata, s az marad a belátható jövő­ben is — állapítja meg a ha­tározat. A propagandának elő kell segítenie, hogy erősöd­jön a Szovjetunió és más szocialista államok barátsá­ga és együttműködése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egybefor­rottsága, és hozzá kell járul­nia a népek nemzeti felsza­badító harcának sikereihez. Következetesen és kitartóan le kell leplezni a béke és a haladás ellenségeit, az impe­rializmusnak — elsősorban az emberiség felett lebegő világháborús veszély forrását jelentő amerikai imperializ­musnak — a militarista ter­veit. A propagandának meggyő­zően fel kell tárnia az impe­rializmus népellenes lénye­gét, politikáját és ideológiá­ját, valamint azt, hogy a tő­kés társadalom képtelen a társadalmi betegségek gyó­gyítására. a nemzeti és faji igazságtalanságok megszün­tetésére. Képesnek kell len­nie arra, hogy szembeszáll­jon az osztályellenség ideo­lógiai diverziójával, a meg­valósult szocializmus elleni opportunista és revizionista támadásokkal. A pártbizott­ságoknak és a tömegtájékoz­tatási eszközöknek állandóan és tevékenyen fel kell lép­niük a szovjetellenesség és az antikommunizmus ellen — szögezi le a központi bizott­ság határozata. Befejezésül a határozat hangsúlyozza: „A pártnak a fejlett szocializmus tökélete­sítését célzó irányvonala va­lóra váltása új, nagy lépést tesz lehetővé a kommunista építőmunkában, még meg­győzőbben bizonyítja a szo­cialista társadalmi rend fölé­nyét, növeli vonzerejét.” Az SZKP KB határozata Magyar-svéd építésügyi tárgyalások Szerdán befejezte magyar- országi látogatását a Hans Gustafsson, svéd lakás- és tervezésügyi miniszter által vezetett építésügyi delegáció, amely Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására tartózko­dott hazánkban. A tárgyalások során átte­kintették a kétoldalú építés­ügyi együttműködés alakulá­sát és megvitatták a műszaki­tudományos és gazdasági kapcsolatok bővítésének lehe­tőségeit. Célszerűnek ítélték az együttműködés továbbfej­lesztését az energiamegtaka­rítást célzó kutatás-fejlesztés, a városrekonstrukció, vala­mint a településfejlesztés és várostervezés területén. Meg­állapodtak abban, hogy fnég ebben az évben közös szemi­náriumot rendeznek Buda­pesten, melynek fő témája az épületfelújítás és -karbantar­tás szervezése és korszerű technológiája lesz. Hangsú­lyozták az ipari kooperációs kapcsolatok bővítésének fon­tosságát, figyelemmel a har­madik piaci együttműködés lehetőségeire is. Elutazása előtt a svéd mi­niszter sajtótájékoztatót tar­tott a Hilton Szállóban. Mint elmondta, több mint 15 éves múltra tekint vissza a kétol­dalú építésügyi együttműkö­dés, azóta igen kedvezően fej­lődtek a műszaki-tudományos és a kooperációs kapcsolatok. A két ország szakemberei több mint 10 témában dol­goznak közösen. A vállala­tok együttműködése mindkét ország számára jól szolgálja a műszaki fejlesztést. Első­sorban az energiatakarékos épületgépészeti berendezések fejlesztésében, az építőgép­gyártásban, a vasbeton-előre- gyártásban, a szigetelőanya­gok korszerűsítésében, vala­mint a korszerű szak-szerelő­ipari anyagok és technológiák alkalmazásában alakult ki együttműködés. Nemzetközi­leg is jelentős a stockholmi Ab Bygging cég és a magyar 31-es Állami Építőipari Válla­lat közös részvénytársasága, amely Bygging—Ungern 31. AB néven harmadik piacokon lép fel a világ legfejlettebb csúszózsaluzási technológiá­jának, a Svetho-System-nek az alkalmazásával. Az előkészítés alatt álló kooperációs kapcsolatok kö­zül a miniszter kiemelte az energiamegtakarítással össze­függő fűtési, vízellátási sze­relvények, automatikus ele­mek és szabályozó berende­zések gyártása terén kialakí­tandó együtíműködést, vala­mint a lakásfelújítási prog­ramban történő svéd részvé­telt. A svéd küldöttség szerdán elutazott Budapestről. ifjúságpolitikai tanácskozás Biztonságpolitikai vita a bonni parlamentben Az ifjúság helyzetével fog­lalkozó nemzetközi tudomá­nyos tanácskozás, amelyen hat szocialista ország — Bul­gária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, a Szov­jetunió és hazánk — hatvan társadalomtudományi kutató­ja vett részt, szerdán befeje­ződött Zánkán. Az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadé­mia rendezésében megtartott tanácskozáson az ifjúság gazdasági és szociális hely­zete mellett foglalkoztak a fiatal nemzedék szakmai kép­zésével és az ifjúságpolitika tapasztalataival is. A záró­ülésen elhatározták, hogy a közös kutatási program ke­retében rendezett következő tanácskozást az oktatási rendszer feljesztési lehetősé­geinek szentelik. Maróthy László prágai látogatása Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, aki hétfő óta kül­döttség élén Prágában tartóz­kodik, szerdán délelőtt meg­tekintette a strahovi sport- komplexumot Antonin Himl, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség elnöke kíséreté­ben. A küldöttség ezt követően felkereste a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia Fizikai Kutató Intézetét, délután pe­dig ellátogatott az Avia Pra- ha autóbuszgyárba. Semmilyen új elemet nem tartalmazott az a biztonság- politikai kormánynyilatkozat, amelyet Hans-Dietrich Gen- scher nyugatnémet külügy­miniszter mondott el szerdán a Bundestagban, a NATO külügyminisztereinek múlt héten Párizsban lezajlott ta­nácskozása kapcsán. Genscher nyomatékosan aláhúzta az NSZK-nak a NATO és az Egyesült Álla­mok iránti hűségét és eluta­sított mindenfajta „semleges- ségi törekvést. A nyugatné­met külügyminiszter teljes­séggel átvette a Reagan-kor- mánvnak azt az érvelését, hogy az európai közép-ható­távolságú fegyverek korláto­zásáról folyó genfi tárgyalá­sokon „csak akkor lehet konkrét eredményeket elérni, ha a Szovjetunió számára semmi sem teszi kétségessé, hogy a Nyugat kitart a NA- TO-határozat mindkét ré­sze”, vagyis az amerikai ra­kéták nyugat-európai telepí­tése mellett is. Genscher sze­rint a genfi tárgyalások kul­csa kizárólag Moszkva kezé­ben van. Az NSZK külügyminisztere a madridi találkozóval kap­csolatban s a Szovjetuniótól követelt engedményeket. Ugyanakkor megismételte a Kohl-kormánynak azt a szán­dékát, hogy párbeszédre, a gazdasági együttműködés fenntartására törekszik a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, így az NDK-val is. Genschernél is élesebben támadta a Szovjetuniót Manf- red Wörner, az NSZK had­ügyminisztere. Azt állította, hogy a Szovjetunió „katonai fölényével politikailag függő helyzetbe akarja hozni Nyu- gat-Európát”. Egon Bahr, az SPD elnök­ségének tagja leszögezte: a genfi tárgyalások sikere nem­csak a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok kompro­misszumra való készségétől is függ. Az SPD nem fogja támogatni az amerikai raké­ták NSZK-beli telepítését, ha az Egyesült Államok kormá­nya nem fog megfelelő ko­molysággal tárgyalni Géni­ben. Az SPD célja az, hogy a Szovjetunió radikálisan csök­kentse rakétáinak számát, és így feleslegessé váljék az amerikai rakéták telepítése. Míg,a kormánypártok kép­viselői elzárkóztak a közép­hatótávolságú és a hadászati fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalások össze­vonása elől, addig a szociál­demokrata felszólalók ezt ne­vezték az egyetlen kivezető útnak. A CDU—CSU és az FDP ugyanakkor olyan határozati javaslatot terjesztett elő, amely teljes támogatásáról biztosítja a NATO kettős ha­tározatát. Gert Bastian, a Bundeswehr nyugalmazott tábornoka, a zöld baloldali tö­megmozgalom képviselője fi­gyelmeztette a NATO-t és a nyugatnémet kormányt: poli­tikájával nukleáris kataszt­rófa szélére sodorja Európát. Mitterrand befejezte korzikai látogatását íH^-Sxr Mitterrand francia államfő befejezte korzikai látogatását. Háromnapos hivatalos útján — képünkön Bastia városában — több helyen is határozottan kijelentette: támogatja a sziget nagyobb önállóságra, gyorsabb fejlődésre irányuló igényeket, de fellép az el­szakadási törekvések ellen. (Telefotó.)

Next

/
Thumbnails
Contents