Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. június 2. Képújság 3 Az áprilisi határozat jegyében Országos célok - helyi feladatok A munkasikerek, oir öröm dk,, o siikecteleaisé- giak vagy keserűségeik egyaránt közvetlenül! érződnek a párt- cúapsz ©mezetek munlkájáibain. A gyakorlatban ugyanis ott élten - őrzlilk a pártmunka irányítását, mádiszeirét és eredményességét. Ez folyaimaltosiam javult az el'- múlt esztendőikben', aimliint erre oz MSZMiP Központi Bizottsá­gának áprilisi bai'.tíiroz'arto iis rá­mutatott : „A páintszerve'k és -'Szerveretek enedményes erőfe­szítéseket tettek irányító, elten- őrző tevékenységük fejleszté­sé re. A pártm unkát azonban, m'ég mindig sak formáiiiis, bü­rokratikus vonás terheli." Az ad aipszie mezetek tevékeny­ségéinek színvonaléira' al'taípvető- en kibait, Hagy mennyire isme­rik o pá.rt politikáját, képeslek-le az egységles éirte'llmez'srte és végirtehbíjltásrá', működési terü­letükön. miiként tudják elősegí­tem 0 pámt veziető szerepének érvényesülését iN'ohia o párt politikájának ailaípVető kérdéseit z alopsz'er- vezetek általában ismerik, miélgís taipaszltalható tölbb he­lyen, Hogy arák felszínesen foglalkoztak azokkal o határo- ziatoWkai'i, melyek a táirsadáími Vagy kulturális élet egy-egy részltlerüíl'etáre vonatkoznak. Több al'áipszervezet gonidökikal küszködik, aimilkor o felső párt- szervek htaltóirozatalit — melyek végre hajtásában f eliadáitaliik vannak — ct helyi viszonyokra kell aílkaíimaiznliok. Számosam azonban egyre inkább allikotó mlódioin viszik át a felső párt­szerveik htaltá'roztai'.'aiit saját mű­ködési területükre. Az irányító váosii, járási és községi párt­bizottságok elvi, politikai és módszertani útmUtaitásai aliatp- jám mind több helyen ai felső páirtszervek határ azatali't figye­lembe véve kidolgozzák és eredményesen teljesítik a he­lyi politikai, gazdásági, ideoló­giai és kulturáilis felaldatokat. Az aiaipszervezietek így o de­mokratikus centrallizmus elvei­ből fakadó keretek között a politikai kezdeményezés, a. dön­tés végrehajtásának közép- pontjálivá válnak. Ezt a fejlő­dést főként az tette lehetővé, hogy aiz 1980. évi választások alkalmával1 több éves tudatos ellő készítő miunlkai eredménye­ként — az ai'aipszervezefi veze­tőségeik minőségi cserék követ­keztéiben tovább erősödtek. Az ütóbbl években az irá­nyító pártbizottságok is na­gyobb figyelmet fordítottak az altapszervezeti vezetőségek tag- jtaliintak politikai képzésére, to­vábbképzésére. A jobb politilkai feHIWélszültsiégiet, a vezetőségek m'uinikájáinak hatékonyságát eredményesen szolgálják ai me­gyei pártbizottságok álltai: éven­te szervezett aitapszervezeti tit­kári tanfolyamnak. Ezeken a: pá rtpoJliitilkai munka éves fel- aidáltáiilt dolgozzák fel1. A XII. kongresszust követően a párt- vezetőségek az irányító párt­bizottságok tudtatos munkaijai nyomán több intézkedést tet­tek o pártélet rendszerességé­nek és folyamatosságának to­vábbfejlesztésére iis, de még ne'm mindenütt elég hátásos ar politikánk meigVal ásításáért folytatott tevékenységi. A szín­vonalbeli eltéréseiknek külön­böző okai vainnalk. összefügg­nék az alapszórvezet tagságiá­nak, vezetőségiének összetéte­A szegedi postaigazgatóság új központi műszaki épületében szerdán átadták rendeltetésé­nek a számítóközpontot. A nyolc végkészülékkel, vagyis terminállal ellátott komputer segítségével a három dél-alföl­di megyében működő 320 pos­tahivatal legfontosabb tevé­kenységéről szinte naprakész áttekintést kaphatnak az igaz­gatóság vezetői. A központ fontos feladatai közé sorolják a három megyeszékhely: Bé­késcsaba, Kecskemét és Szeged távbeszélő-hálózatának számí­tógépes forgalomelemzését, a vontalak terhelésének figyelem­mel kísérését, a forgalom átté­tével, képzettségével, volta mint az altapszervezetek, irányító plártszervek munkájával is. iMáir- pedlig nOipjtaiimkbain különösen fontos, almit az áprilisi hatá­rozat így ír elő: „íMlindenkíi szá­mára viliágassái kell tenni, hogy miine törekszik a pórit, miit he­lyesel és miilt ellenez”. IKSaűdkült az a jó gyakorlat, hagy az ailaipszervezetek jelle­güknek megfelelően konkrét, végrehajtható feltadaltterveket 'készítenek, a' közVetlénül1 a mű­ködési területüket érintő átfo­gó htaitáiroz altoknak alapján, így történt ez a káder- és sze­mélyzeti munkáról!, a m'ez'ögtaz- daság továbbfejlesztéséről1, il­letve az é pítői pár feladatairól1 szóil/ó központi bizottsági hatá­roztatok kapcsán. A működési területeknek megfelelően a pártaítapszenve- zeítii munlkta' középpontjában — a Xil.l. kongresszus óta fokoza.- tosarn — az objektív körűimé- nyeknek miegifeleiden a. gazdtai- sügpolitilkai feladatok végre­hajtása áll'. A megyék ipari és mezőgazda's ági üzemeiben működő pártaflapszervezeteknél felerősödött o gazdaságpoliti­kai tevékenység, erősödött a ptómtélilemőrzés. Észrevehetően fejlődött a közigazdtasági szem­lélet, az aliaipszerVezetek be­hatóbban foglalkoznék gazda­ságii, termielés! feladatokkal'. Fejlődést mutat az egyre szélesebb körű gaz­daságpolitikai agitáltai ás é's propagandáimuinlka is. Sakoldb- iútan ellenőrzik a gazdaságpo­litikai termelési feladatok vég­rehajtását. A gazdásági veze­tők rendszeres beszámoltatása mellett gyakorlattá vált, hogy veze tőségi ülésen és párttag- gyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizolmS vagy kom­munista szakszervezeti tisztség­viselő ad számot ai tenmelö- munlko eredményeiről és gond-- jaliról. Az alaipszervezetek töb­bet és eredményesebben fog­lalkoznak a gazdaságos ter­mékszerkezet kiallokításá Vaü, a rugalmasabb termékváitásStal, ö műszaki fejíieszltéssel, o munka1- erő-átosapartosítássdl és a to­káré ko s albb g azdá l'kodással. Folkozottalblb fiigyeimet fardíitai- nalk az üzemi demokrácia fej­lesztésére, ám mé'g min dig miem használják ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeiket. Károsan Halt vissza', hogy a termelési ta­nácskozások iránt még mindig nem kielégítő az érdeklődés. Ez egyaránt annak a következ­ménye i|S> hogy a tanácskozá­sok előkészítésiét több vállalat­nál csupán a- szakszervezet és a gazdasági Vezetők feladatá­nak tekintik. Pedig ez éppúgy beletartozik a páirtaiíapszerve- zeték tevékenységébe, mint az, 'hogy segítséget adjanak a gazdaságii vezetőknek az egy­személyi felelősségűik, vezetői jogkörük gyakorlásához. Ez eí- sőisiorban abban jut kifejezés­re, hogy a politikai munka esz- küzeiVe'l igyekeznek megterem­teni a munka feltételeit, szer­vezettségét, o munkafegyelmet szilárdító intézkedések eredlméi- nyes Végrehajtását. Rendszere­sen figyelemmel kísérik a gaz­dasági vezetők politikai tevé­kenységét, értékelik emberi magatartásukat, véleményezik munkájúikat. lAz elemző, feltáró munka', a vitai, a ptáirttagak véleményé­nek, észrevételeinek figyeíem­relését kevésbé terhelt szaka­szokra. 'A húszezernyi telefon- számlákat, 'beruházási költség- számlát, az építési-szerelési számlákat, beruházási költség- vetéseket ugyancsak számító­géppel készítik el. Igénybe ve­szik a komputert a hétezer dol­gozót foglalkoztató igazgatóság korszerű munkaügyi információs és nyilvántartási rendszerének kialakítására és több más fel­adatra. A vidéki komputerhálázat tel­jes kialakítása' után a területi igazagtóságok adatait orszá­gos számító központba' továbbít­ják, ahol az egész postai tevé­kenységet naprakészen áttekint­hetik majd a vezetők. bevétellé keli hogy jellemezze az altapszervezeti muinkaiterv el­készítésiét. Az együk legfonto­sabb elír: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — htai erőfeszítéssel: is — meg tudnak vtalósf'tamli. A munlka'- tervek nem lehetnek öncélúak. Alibind'ótam és szoros kapasaltait- ban kell áiliniuk az élettel, a gyakorlottal - amint arráli az áprilisi K'B-lhaitározat is szól': „A páirtfórUmokon, taggyűlésie­ken több közérdekű és ai tag­ságot érdtekfl'ő kékdést kell na­pirendire tűzni". Az utóbbi lévek­ben tovább fejlődött a veze­tőségek kollektív munkája' és a tagok egyéni felelőssége. A reszortból! adódó feladatokat az irányító pártszervek segít­ségével egyértelműbbé tették. Gyakori o reszortvezetők rend­szeres felkészítése aiz időszerű feltaidtaitok végrehialjltásáirai, ai rész o rtmunfcával összefüggő kérdések értelmezésére. Több­ségűik önálllőan é's nagy fele­lősséggel látja el' a munkáját. Általánosán is elimandlhtaltó, hogy az irányító pártbizottsá­gok tudatos munkájának ered­ményeként is — az allapszerve- zetekbem nagyobb figyelmet fordítóinak a taggyűlések poli­tikai és szervezeti előkészíté­sére. így o taggyűlések egyre ■több helyen tesznek eleget an­nak a kövefeliméoyinlek, hogy az együttgondolkodás és az egy­séges oséíeikvés kialakító sónak alkotóműhelyei legyenek. Mind­inkább megfelelnek szerepűik­nek, hogy a kommunisták po- IMIklalí, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká yálijainalk, megoldják a párt­tagság rendszeres tájékoztatá­sát. Ol'jt folyik igazán jól ez a munkai, ahol az alapszervezeti vezétősiégek minden esetben számot adnak a páirttldgsóg- nlalk o kél taggyűlés közötti munkáról', a taggyűléseket vita­fórumokká igyekeznek fejlesz­teni, amelyen a párttagság szóvá teheti észrevételeit, Ja- vasllb'Salt és kérdéseire minden­kor érdemli választ kalp. Egyértelművé vált ■szinte mindé nőtt annak o fel­ismerése, hogy az aktívabb plár tas apo rté let fel tété leinek megteremtése jól szolgálja a sz'ínvonallösalbb alapszervezeti munkáit és veíe a kommunislták személyes felelősségét. Mind­ünk ább kitalblkül az a helyes gyalkorltat, hogy két taggyűilés között összehívják a páritoso- pottbizlalimiilkait, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasági esemé­nyeikről, meghtaitározzáik szá­múikra o konkrét feladatokat. A továbblépés legfontostalbb teendője, hogy olyan munka­stílus alakuljon Idi, amelynek állapján a pártasoportok na­gyobb szerepet kapnak a párt tömeglktapcsol'altónak erősítésé­ben. Segíteni ke'líl őket, hogy terjesszék, népszerűsítsék, ha keli, Védelmezzék a' párt poli­tikáját, erősítsék, értessék meg a' helyi feladatok indítékait és yégineihlaljitásulk szükségességét. Ez különben is minden párttag, kötelessége, rajtuk mlú'lik, hogy a tömegek mennyire értik és követik poliiWráimkait. S rajtuk imúlliilk, hogy ebben az ailttip- szervezete'kberv milyen légkör uralkodik, amelynek nagy sze­repe van- o párt egész életében. DR. ARATÓ ANDRAS Számítógépes talajvizsgálat Új VT 2Q/A típusú számítógé­pet helyeztek üzembe a> Hajdú- Bihor megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás debreceni központjában. A berendezéssel az állomás segítséget nyújt a termelő gazdaságoknak a talaj- vizsgálatokhoz és O' tápanyag- utánpótláshoz. Ebben az eszten­dőben is mintegy 120 ezer hek­táron végeznek — hároméven­ként esedékes — talajvizsgála­tokat, s a számítógéppel gyor­sabban, pontosabban és több variációban készíthetik el a t ápan y ag -u t á n pót ló s s a I, m ű t rá - gyázással kapcsolatos javasla­tokat. Postai számítóközpont Szegeden ja senki, mert azért néhányon ácsingóznak erre a munkám. A tisztes kereset miatt, meg az el­nevezés miatt is. A csatorna- imunlkásokat hívják négy muské­tásnak és aranycsapatnak is. 'Mindenesetre Gulyás György üzemvezető és Marsai László művezető tisztelettel beszél ró­luk.! IMitől dugul a csatorna? — kérdezi a laikus. Egy bekerült mosogatórongytól, vagy ágtól, de találkoztak már kilószám megifagyott zsírral is. A zsír a nagy ellenség. Lefolyik szépen csendesen a csatornába, ott az­tán megfagy és kész a dugulás. A legtöbb dugulást az élelmi- szeripari üzemek jelentik. A du­gót azért mindig eltávolítják: a magas 'nyomású vízsugór segít mi ndenen. IMitől megy előre a esőgö- rény? Ez a legfontosabb kérdés. Magam is sokszor olvastam az újságban, hogy itt és itt kitisztí­tották a csatornát csögörény- nyel. Egy biztos, úgy beszélnek a csőgörényről a csatornámu-n- kasok, mintha élőlény lenne. A csőgörény keresi nekik a kenye­ret, tehát akkor tisztelni illik. Tehát a asőgörény olyan „ál­tat", amelyen apró furatok van­nak. A kis lyukaikon zúdul ki a magas nyomású víz a csatorna falára. De ettől még nem halad előre. A berendezés hátsó ré­szén, miint az űrhajóknál, a haj­tóművek, helyezkednek el újabb furatok. Ezeken is víz lövell ki és így ez a hajtóerő, tolja elő­re a „görényt” automatikusan. iDe nem alkalmas mindenhol a görény sem. Ilyenkor zogyol- mi, piisztolyazni kell és leírná sznl a crátarnába. Említik, hogy Szekszárdon a Bencze Ferenc utcai béklaszájszelVénynél is alá kellett merülni. Ez egy ellipszis alakú cső. A csatorna munkás magáma öltötte a védőruhát, oxigénmaszikot vett, vitt magá­val rádió adó-vevő készüléket. 'Kint aztán minden mozdulatát hallották. Egyébként Szekszár­don nincsenek komoly csövek a föld alatt, csak 60, 80 és 90 centiméteresek. Ezekbe belebúj- ni kész élétveszély. Miért mérgelődnék? Teszem fel a kérdést a csatoirniamunká- so'knak. Mindig csak akkor hív­nak bennünket, amikor már baj van. Miikor jelentkezik a dugulás és nem tudják megfőzni az ebé­det, mert úszik o konyha' a szennyvíztől, mondják. Sók vállalattal van szerződé­sünk, rnondjo ai művezető, az ilyen helyeiken mindig menet­rendszerűen minden évben ki­tisztítjuk a csatornát, náluk rit­kán van dugulás. De nem mindig csak csőrend­szereiket kell tisztítani. Van en­nél nehezebb munka is, mint ta­valy Iregszemcsén. Ott vannak a szennyvízoknók, ülepítő aknák. Ezekben olyan a lerakódás, hogy a szippantások már nem tudják elvinni. Lapát ölni sem lehet, ilyenkor hívják a csatornaműn- kasokat. Azok aztá'n nekiálltnak. Jön először a vízsugár, a za­gyolás. 'Ha ez sem megy, akkor kénytelenék lapátolni. Ekkor mondják, hogy nem is olyan egyszerű az ő munkájuk. Nézzük csak meg Szekszárdon egy-egy eső után, hogy mennyi iszapot kell kiemelni az aknáik­ból. Az pedig magától nem jön fel. A csatornamunkásnak kell ki lapátolnia az aknából. Ne is nagyon irigyeljük a csa­tornamunkásokat, mondják, van azoknak bajuk elég. Ha csak azt vesszük: tavaly a főnökeik beterveztek 24 ezer folyóméter tisztítást, a megrendelők pedig 39 ezer folyómétert kértek. A terv és a tény ellentmondásban van. Nincs miit tenni ilyenkor: teljesíteni kell a megrendelő igényét. Hát ők becsülettel ki­tisztítottak 39 ezer méter csa­tornát. Itt van ez a 83-as év is, már bőven túl vannak az idő­arányos terv teljesítésén, de azért munka van bőven. Aztán hívják őket Bajára, meg a Du­nántúl más településére. Mert a csatornáik olyanok, hogy minduntalan elpiszkosodnak. Nincs más: hívni kell Marsai László művezetőt és ő küldi az aranycsapatot. Németh Sándor gépkocsivezetőt és a három se­gítőt: Balázs Ferencet, Peterdi Istvánt és Révai Istvánt... H. J.-G. K. nak egyet-mást. Ezt bizonyítja, hogy 1982-ben ez a- négytagú brigád — egyébként mást nyer­ték el a. bronzkoszorút - és a művezető 3,9 millió forintot ho­zott a vállolatnak. Az ember azt gondolná, hogy a Caikkaj csak könnyű csator­nát tisztítani. Ezt is mondám Peterdi Istvánnak. Mondanom kell ilyet, mert nem nagyon ér rá velem szót váltani. — A munka’, kérem, az az el­ső, a beszélgetés az csak be­szélgetés. Tegnap beleszakadt az atomerőműnél az egyik cső­be o görény, ihat aztán most nagyon össze kell kapni ma­gunkat, (hogy időben munkába tudjunk állni, itt Szekszárdon, az egyik óvodánál. Meg már megint jöttek a- műszergyáriak, mert d'ugulás van. Mi meg min­den dugulást azonnal és fors- pontosan elhárítunk! — mondja végül Peterdi István. Visszatérve o bosszantásra szánt kérdésre, már mint arra, hogy könnyű a dolguk. Erre azt feléli, hogy nem így van, mert azért néha: le kell menni az ak­nába, meg olykor még bele is kell bújni a csatornába'. Az üzemvezető szabályos kis­előadást tart a csotornabújás- ról. Természetesen' csak rendkí­vül körültekintően szabad, el­járni. Mivel a. csatornában min­denféle gőzök, gázok, mérgek keletkeznek és pillanatok alatt k'éaesek megölni az embert. A csatomamuhkások azonban sze­retnek egészségesek maradni, így nem mennek felelőtlenül az aknába. Van-e munkájuk bőven? Er­re csak azt lehet válaszolni, hogy minden vállalatnál van csatorna, amelyet tisztítani kell. Mást nem tudnak hívni, csak őket, így a kommunális szolgál­tatónak van munkája. A műve­zető külön is megjegyzi: ennek a gépnek, mivel nagy pénzeket hoz a. vállalatnak, minden perc­ben dolgoznia' kell. Tehát nincs betegségi, nincs szabadságolás, de a gépnek sem ajánlatos meghibásodnia, mert azonnal megjavítják, riasztják a TMiK-t, meg mindenkit, aki él és mo­zog. A gépnek dolgoznia kell. Dolga znia több okból. A vál- tallat pénzléről már beszéltünk. De, a csatornamű n’kások is tel­jesítményben 'dőlgaznak. Kell a folyóméter, vagyis a tisztára mosott csatorna a hónap végi elszámolásnál. Készítettek egy kis összesítést, mennyit keres­nek a asatarnlaimunkások. Sokat, mondják mások. Megfizetnek bennünket, enyhít a szón Né­meth Sándor. De, hogy igazsá­gosak legyünk, ide kell akkor írni az átlagkereseteket is: a gépkocsivezető, aki szakmunkás, nyolcezer fölött, a többiek pedig a hatezret is elhagyják, frigyük lehet, hogy van. Ezt nem morvd­— Már nem talál régi és iga­zi csatornemunkásokat — mond­ja Gulyás György, a Tolna me­gyei Tanácsi 'Kommunális Szol­gáltató Vállalót üzemvezetője. Nincs is a megyében' igazán nagy átmérőjű csatorna. Itt van ez a Skoda típusú Cak gép, amely minden csatornát kitisz­tít. Beküldik a csőgörényt és az magas — 80-100 atmoszféra nyomású - vízzel megbontja még: a betont is. Ezerből egy esetben, fordul elő, hogy ai csa- tornamurtkások visszajönnek a telepre, mert akkora a. dugu­lás, amit már mi sem tudunk szétbombázni, mondja Marsai László művezető. — Ha igazi csatornatisztító munkáról akar­nak hallani, ekkor a Szabó Pista bácsit kellene keresni, ő 10 évig volt művezető', csator- naügyekben a lég járatosabb. Nincs a megyében olyan, föld alatti vezeték, amit ne ismerne. Tehát állapítsuk meg, hogy a csatornatisztítás nagymestere. Szabó István, nyugalomba vo­nult. Azért a mostaniak is tud­Csatornamunkások munka közben ... Gulyás György üzemvezető Marsai iLászló művezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents