Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-11 / 110. szám
1983. május 11. rtÉPÜJSÁG 5 Mözs Egy f°lu “ egy porta Ritka szép porta ahol most járunk Szabó Lászlóéinál Mö- zsön. Elöl a felújított nagy házban a fiatalok laknak, mögöttük pedig a szülőknek alakították át a gazdasági épületet. Már érik a cseresznye, virágzanak a dísznövények, a kocsiút két oldalán gaz, gyom sehol. Jdős Szabó László, a mözsi téesz nyugdíjasa, s nem szűnik meg korholni Szentes Nándort, a Kertészeti Gazdasági Társulás igazgatóját, kísérőnket, hogy ritkán kopogtat az ajtón. Miután alaposan „kitárgyalták”, hogy miként szolgál a nyugdíjasok egészsége, ki mint van, mit dolgoznak a téeszben és otthon, Szabó néninek hogy van a lába — kezdhetjük a beszélgetést. — Mióta van nyugdíjban? — Emellett a Nándi gyerek mellett dolgoztam a kertészetben 1959-től, míg nyugdíjba nem mentem 1973-ban. — Mit termeltek itt a háznál? — Korai burgonyát, zöldséget, sárgarépát, hagymát, mákot. Adtam el belőle főleg a téesz konyhájára, de a boltba is. Három éven át még fóliáztam is. Káposztát, salátát, karfiolt termeltünk, de nagyon sok volt vele a munka, mi meg már öregek nemigen bírtuk. Abbahagytuk. A következő évben áttértünk a magtermesztésre, paprika és dinnye volt a Dortán. öt évig ^ csináltam a Zöldségtermesztési Kutató Intézetnek, új paprikatörzsek kísérleti elszapo- rítását végeztük. — Megérte magtermesztéssel bíbelődni ? — Mondhatom nyugodtan, hogy nem jártunk rosszul. Csak sok volt vele a dolog. — Mit termelnek ebben az évben? — Nem nagy a mi kertünk, csupán 480 négyszögöl. Ennek a fele krumpli, de van benne zöldiség, sárgarépa, hagyma, árúkukorioa, főzni-, meg patto- gatnivaló is. Az újburgonyát már május végén szedjük, a vetőgumót a téesztől kaptam, itthon kicsíráztattam, és úgy ültettem.- Ki segít a háztáji gazdaságban?- A fiamék. Bár nem sok idejük marad erre, mert a menyem Szekszárdon, a postán dolgozik, a fiam meg a tejiparnál. De csinálják hétvégén, esténként, amikor csak ráérnek. Egy kenyéren vagyunk, most hogy megöregedtünk nem ők járnak át mihozzánk ebédelni, hanem mi járunk őhozzájuk. Vettünk egy kis kerti gépet, amivel könnyen meg lehet járni a területet. — Mi volt a munka hétvégén? — Szombaton megöntöztük a területet, mert nem akart esni az eső, a növények meg szomjaztak. A téesszel jól megvagyunk, onnan kapjuk a szerves, meg a műtrágyát, s ha valami problémám van, bemegyek az irodára, vagy az utcán elkapok egy szakembert. Igazán rendesek, nem mondják, hogy „magának, nyugdíjasnak már letelt, nem érünk rá a dolgával foglalkozni." A téesz fölvásárol mindent, akármit és akármeny- nyit is viszünk. Persze az a helyzet, hogy én nemcsak akkor kínálom föl az árumat, ha más már nem veszi meg, rendszeresen nekik adom el a zöldséget. Ha valami „piackész", hívom a Fehér Bandit, a felvásárlót, megnézi, s ha jó, megmondja, mikor, hová, mennyit vigyünk. — Mennyi bevételre számítanak az idén? — Tavaly csak a krumpliból 10 ezer forint volt a bevételünk. A zöldség is hozott 5-6 ezer forintot. Úgy van ez a kert, hogy az egyik évben kevesebbet hoz, a másikban meg többet. dvm Fotó: Bj. „A téesz mindenben segíti a nyugdíjasokat” Szabó László: „A krumpli szépen bokrosodik, de sok a bogár” Gyiim&tcsűjdonságok A birs, ai mandula1, s még; inkább o naspolya', az eper (fa), a füge, a> gránátalma nem általánosan termesztett gyümölcsünk. (Ritkáin- találkozni velük, s háttérbe szorulásuk imimtha fokozódna is — érdemijeieniül. Hasonlóan miéltaitlanul mellőzött gyümölcstermőként a> éö- .rökmogyoró. 'Kúp alakú koronája és mutatós lombdísze miatt még minidig legfeljebb díszfáiként ültetik. Sok ehető termést hoz pedig, különösen' jó termő évjáratokban. igazán újdonságnak azonban az a1 gyümölcs számít, amelynek a1 neve: kivi. Ez a Kína' szubtrópusi vidékeiről hozzánk került, 'erőteljes kúszó, 'évente 2— 3 méteres hajtásokat .növesztő növény állítólag elviseli a1 mínusz 25 fokos hideget, iha1 teljesen. nyugalmi állapotban' van. Csak ai Ikéső tavaszi il'eh ülésekre érzékeny, mert rügyeit már 6—8 C-fokos hőmérsékleten- kibontja1. Humuszban gazdag, imésziben szegény, mélyrétegé, paing'óvízmen'te's talaján, szélvédőit fekvésiben érzi jól magát. A 30—50 mm átmérőjű gyümölcs sárgásbarna1, fedőszörök- ikel borított, frissítő (hatású, Ikteflemesen savanykás. A vezér- vesszőin fejlődő, télen vissza- ímetszett oldalhajtásaiból dug- váinyozhotólk és ilébújitha tó vesz- szői is jól gyökeresednek- A telljesen- kifejlett, jó termöerő- Iben. lévő Ikiivli évente 400 kg termést lis képes hozni. A náliunk 'ugyancsak újdonságnak számító imálnasZeder- ne'k nemrégen iFertődi bőtenmő néven jó tenmőkéipességiű új fajtáját 'is sikerült előállítani. Ez a igyümö'loskülönlegesség a málnáinál tövenként ké't-lhárom- szor 'bővebben terem. A imálná- ná'l mintegy 20—30 nappal később, július közepétől augusztus közepéig érő, élénk piros színű, hosszú kúp alakú, kemény 'húsú, fűszeresen savainy- ikás ízű ívifaimiiindús gyümölcsei friss fogyasztásra, -szörp, dzsem készítésére egyaránt alkalmasaik. Igénytelen a- talaj és a fekvés tekintetében. A hosszú, elágazó tüskékkel borított vesz- szői azonban csakis -nagy tér- áílásibain és szedés idejére már tátmirendszerre felkötve nevelhetők fél jól. Szaporítása fásdug- ványról történik, vagy házi körülmények között is egyszerűen mego ldható hajtáscsúcs gyöke- reztetésseí, vagyis hajtással. Az elmúlt -évektől nálunk is -nagy számiban szaporított tüs- Ikementes- feketeszeder-újdon- ság két -nemesített fajtája1 köziül az éplevelű Thontfree termesztése az ajánlatosabb. Az úgynevezett petrezsel ysm'level ű Thonnlless ugyanis az esetleges sérülését követően újina tüskéke t fejleszt A közismert vad-sze-dér- Ihez 'hdsonfó erős-, mélyen- -a- fafajiba1 hatoló gyÖkérzetévéi mlég a- málnánál 'is jobban ellenáll a- szárazságnak. Az éretten 'mattfekéte, és- ekkor a- vaook- ihészével együtt -már könnyen le is váló — szemenként 5-6'grammos — termése nagyon j-ó ízű, s készíthető (belőle szörp, dzsem is. 'Fiatalkori fagyérzákenysége (miatt tavasszal ültethető, ihá- romméte-res sortávolságra' és kétméteres tőtá válságra1. Később 'a földfelszíntől 0,8, 1,3 és '1,7 -m magasain' kifeszített huzalokból álliló 'támasztékot is .igényel. Jó szomszédság1 esetében. Iklé't oldalnál szedhető kerítésként íi's Ültethető, miivel viszonylag' .rövid idő 'alatt sűrűn és elég magasra1 nő. Kevé-s növényvédelmi munkával -húsz évig-is jó termő állapotban tartható. * Az amerikai fehér szövőlepke veszélyes károsító iAz aimeriik'aii fehér szövőié p- Ikét mfliniszteni rendelet nagy kárra) fenyegető, veszélyes ká- irosítóvá ínyillvámította- Ebből eredően va Iáim ennyi termelő '(földhasználó) kötet es a- károsító megjelenését figyelni és az észlelt fertőzöttséget azonnal felszámoilm-i. A védekezés el m utászt ásó bál számos Ihá'bráiny tsz ár ma zik. A lkárosító óitól okozott termés- csökkenés mellett a megtermelt termék exportja is -meghiúsul, Imivel az átilaimközi szerződések 'teljes szövőlepke mentességet írnák elő az exporttermékekre. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy 'a hernyók- tról elhulltó szőrszálak tömege az ember egészségét is fenyegeti. A kifejtett hernyók nemegyszer a kukásokat Is ellepik, sok kellemetlenséget okozva az ott élőknek. lllyen panasszal -sokan fordultak már segítségért, tanácsért — sajnos -megkésve — a 'Növényvédelmi és Agr akarni ni Állomáshoz. A védekezés eilm'U'lasztáiso 'egyébként inövényvédellmii sza- ibállysértésnék minősül és 3000 'forintig -terjedő pénzbírságot vonhat m-ag-a után. Sokéves tapasztalatunk azonbani, hogy a védekezési ‘kötelez ettségüknek eleget nem tevő 'termelőknek asalk kis hányadát bírságolták meg-. Tatán ez i's oka, Ihogy a védekezési morál elmarad a Ikívánaímtaikitól. 'Ebben a-z évben a k-oráfobi- :n ál nagyobb erőfeszítéseket keli tenni a 'károsító elleni hatékony védekezés érdekében. A hatósági szigor növelése azonban nem cél, csak olyan eszköz, amélyre a szakgiazga'tósi szerveket a mulasztók rákény- s'zeríthetik. Az amerikai fehér szövőlepke rajzása már elkezdődött. A kártevő rövidesen lerakja petéit és néhány héten belül megin- Idul az 1. lánvanemzedék tömeges kelése. Okkor válik szükségessé a folyamatos megfigyelés és a- védekezés. A fertőzés erősségét o jelenlegi és az elkövetkező hetek időjárása lényegesen befolyásolja, de a. megfigyelést ettől függetlenül' el kell végezni. A területen lévő fákat, bokrokat két-három napodként alaposan szemiügyre véve 'könnyen megtalálhatók az egészen kicsi, egy-két levélre korlátozódó hernyótészkek. Ezek leszedésével, elpusztításával maradékta- llaaúf eleget is tehetünk az előírásoknak. A mágasban található fészkek 'leszedésének cél- szerszáma' a- hernyózó olló. Ennék hiányában egy hosszabb létra 'is megteszi. A vegyszeres védekezést a köztes 'növények szennyeződése miatt esetenként Célszerűbb mellőzni. Aki mégis vegyszerrel kívánja .elpusztítani ü .kártevőt a permetezés után 'két-három nap múlva feltétlenül győződjön meg a kezelés eredményességéről- ■ Amennyiben a hernyók egy része életben, marad — ami egyébként 'nem számít ritkaságnak — a védekezést meg kell ismételni. Előfordul, hogy a fé- székben élő hernyót nem találunk, de az életben maradt kártevőik U1 fa egy távolabbi pontján, esetleg a szomszédos fám. ú'j fészket szőnek maguknak. Emiatt igen 'nagy gondot Ik'e'U fordítani az ismételt permetezésre. Az amerikai fehér szövőlepke ragaszkodik szőkébb környezetiéhez. 'Nagyobb távolságira, általában csak elhurcolás útján terjed. íBbből következik, hogy ha egy község területén nagy .gondot fordítanak kiirtására', a következő nemzedék legfeljebb 'egészen gyenge fertőzést akoz. Ez különösen az augusztusban ímegijélénő II. lárvanemZedék- néi fontos, .amely a legtöbb kárt és kellemetlenséget szokta élőidézni. iNem szabad azon- Ibtan. figyélimen (kívül hagyni azt a lehetőséget sem, hogy egyetlen fészek megmaradása akár száz új fészek megjelenését is (biztosíthatja az új nemzedékinél. A fentiekkel a. termelők számára legfontosabb tudnivalóikat kívántuk ismertetni o kártevő elleni védekezéssel kapcsolatban. Akii a (megfigyelést és a fészkek leszedését rendszeresen elvégzi, 'az -előírások 'betartásán túl családját és szomszédait is megvédi azoktól a (káros hatásoktól, 'amelyeket a 'szövőlepke okozhat, és amelyekre nagyon sokan 'későn gondoltak az elmúlt években. NAGY ÁRPÁD inövéhyvédő szakmérnök, Tolna megyei (Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás eJAíto A hazánkban előforduló három faj - füstifecske, molnárfecske és partifecske - is rászorul az ember védelmére, sőt bizonyos he- lyekeen már a segítségére is. A leglailikalmazkodóbb képességű molnárfecske még gyakori, re a füstifecske-állomány - megfelelő élőhely hiányában — csökken. A legnagyobb veszélynek a parti fecskék vannak kitéve. Költőhelyük a meredek homok- és partfalak, gyakran esnek az emberi nemtörődömség, a kapzsiság vagy hanyagság áldozatául. Természetesen a fiókákkal együtt. Egy-egy telepen nagy kárt tehetnek a ragadozó kisemlősök (menyét). Előfordul, hogy a természeti csapásak okoznak hatalmas pusztulásokat, partfalak omlása, csúszása, leszakadása. A veszélyek felmérésére és a segítségnyújtás érdekében nyílvánította a Magyar Madártani Egyesület 1983-at is a „Fecskék évének”. A tájékoztatás érdekében bemutatom a hazánkban költő három fecskefajt. FüSTIFECSKE Ritka kivételtől eltekintve, az ember közelében él. A legkorábban érkező fecskefaj. Fark- talla erősen villás, torka vörös. Fészke felül nyitott. Istállókba, verandákra, ólakba és hidak alá rakja fészkét. Egy 1981-ben gyűrűzött példány 25 nap alatt ért le a Csád Köztársaság területére. MOLNÁRFECSKE Farka gyengén villás. Kékesfekete, alsóteste és háta hófehér. Rendszerint telepesen költ. Fészke „körbefalazott”, kis röp- nyílással. A lakótelepek első megtelepedő madara. Kétszer, m Füstifecske, az emberi településekhez legjobban ragaszkodik Partifecske, a költőüreg bejáratánál de előfordul, hogy háromszor is költ. PARTIFECSKE A legkisebb fecsfcefajunk, felül barna, alul piszkosfehér, mellén barna keresztsávval. Gyakran több ezres állomány költ a partfalakban. A legtöbb veszély ezt a fajt fenyegeti. Mit tehetünk védelmük érdekében?- Mesterséges sárgyűjtőhelyeket létesítünk, fészekanyaghoz.- Vásárolhatók műfészkek 40 —60 forintért (M. M. E. Budapest, Keleti K. u. 48.)- örüiékfogó deszka lapokat helyezhetünk ki a fészek alá.- A meglévő fészfcelő'belyeket védjük, akadályozzuk meg a verébfajok korai fészekfoglalását. A partifecskék védelme érdekében szeretnénk a Tolna megyében lévő telepeket összeírni. Ezért leérjük, aki partolda- lakban lévő fecsketelepről tud, a következő címeken jelezze. Székszárd környékéről — Zöré- nyiné Szüle Ágnes 7100 Fadd, Arany J. u. 48., a megye északi részéről — Nagy Sándor, 7200 Dombóvár, Ady u. 1. 1/3. Köszönjük. NAGY SÁNDOR, a helyi csoport titkára Fotó: DR. MOLNÁR GYULA 1983 is a „Fecskék éve”
