Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
1983. május 31. Képújság 3 Fóliás szőlőoltvány-nevelés Az abasári Rákóczi Mgtsz Gyöngyösvisontán és környékén fekete fólia alatt termeszti a szőlő- oltványokat. Évente mintegy kétmillió darabot állítanak elő, melynek felét a Szovjetunióba exportálják. A fekete fóliás termesztés előnye, hogy a talaj nehezebben szárad ki, nincs gyom és mintegy egytizedére csökkenthető a kétkezi munka. Városi tanácsülés Az alapellátás helyzete Bonyhádon Tegnap délelőtt a művelődési köponíban ülést tartott Bony- hád város Tanácsa. A lejárt határidejű tanáeshatározatakróil, valamint a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés közti munkájáról szóló beszámolót követően Ezer Mihály tanácselnök előterjesztése alapján tárgyalta meg a testület a város alapellátásának helyzetét, fejlesztésének feladatait. Ezer Mihály tanácselnök elsőként az alapellátás legfontosabb részterületével, a lakás- helyzettel foglalkozott. Bonyhádon 1980-iban 441 lakásigényfőt tartottak nyilván. A VI. ötéves tervjavaslat idevonatkozó fejezetiében a tanács azzal is számolt, hogy az állami lakás- építkezések számának csökkenése mellett jelentősen megnövekszik a magánerős építkezések száma. így együtt mintegy 700 lakás fejépítésével számolnak. A városi vonzáskörzet népességmegtartó képességét a családiházas építkezés feltételeinek erőteljesébb javítása segítheti élő. Ugyanakkor az is várható, hogy az új lakbér, és a többszörös Ia:kás4használatbavételi díj visszatérítése fokozottabban ösztönzi arra a családokat, hogy az igényüket meghaladó lakást kisebbre cseréljék, ezzel elősegítve a lakásalap jobb felhasználását. A testület az e napirendi pont fölötti vitában foglalkozott az alapellátás további területeivel, így a közműellátással, az ivó- vízellátással, a közlekedéssel és az egyéb ágazati feladatokkal fs: iMivel az előző tanácsülés! tudósításainkban több területtel már érdemben foglalkoztunk, most a testűiét anyagából röviden a társadalmi munkavégzést és a szolgáltatást emeljük ki. A bonyhádi Városi Tanács a VI. ötéves terv készítésénél évenként 6 millió forint értékű társadalmi munkával számolt. Az eddig teljesített társadalmi munka szervezésében a tanács sok segítséget kapott a tanácstagoktól. Az idei első negyedévi tapasztalatok már azt bizonyítják, hogy a tervezett 6 millióval szemben a társadalmi munka éves értéke eléri a 10 millió forintot. IBonyhádon a lakossági szolgáltatást a szocialista szektor mellett a ma g án'ki sipárosok végzik. A városban összesen 80 szolgáltató hely, ilyen jellegű munkahely van. Huszonkettő a szövetkezeti és 58 magá'nkisipari műhely. A lakosság alapvető szó Igá Itató sa i na!k' ki elég ítése biztosított. A Széchenyi téren épülő lakások földszintjén 3, személyi szolgáltatást végző kisiparos kap helyet, itt egy virágbolt és sütőipari szakbolt is nyílik. A Fáy lakótelepen autószerelő kisipari műhely épül. Ezzel tovább javul a lakosság szolgáltató si ellátottsága. IA tanácsülés záróeseményeként Deli Sándor, az SZMT titkára, megyei tanácstag átnyújtotta a Tolna megyei Tanács településtisztasági és környezet- védelmi versenyében, a városok közötti kategóriában elért második helyezésért járó oklevelet Ezer Mihály tanácselnöknek. Több bonyhádi lakost kiváló társadalmi! munkájáért kitüntetésben részesítettek. Konténerváros Barcsról Líbiába Barcsról, az Unitech Ipari Szövetkezetből útnak indultak Líbiába a konténerváros első egységei: a lakószobák, klubok, konyháik, fürdőszobák és az orvosi rendelő részei. A 300 személyesre tervezett konténervárost az ott dolgozó magyar építőmunkások számára rendelték meg a líbiaiak. Tíz csi'llagházat és kiszolgáló épületet raknak össze száz- negyvenhat acélvázra épített boxból. Az épületelemeket a berendezéssel együtt küldik. A különleges éghajlatra tekintettel a boxokat ásványgyapottal szigetelték és légkondicionáló berendezéssel is ellátták. A szállítmányt közúton továbbítják a görögországi Szaloniki kikötőbe, ahonnan hajón utazik tovább Líbiába. A barcsiak konténervárosai másutt is ismertek. Algériában és Bagdadban építettek konténerekből tábort, legutóbb pedig Abu-Dhabiban két hét alatt adták át kulcsrakészen az ideiglenes lakótelepet. Repülőgépgyártás Szombathelyen A Szombathelyi Xll-es Autójavító Vállalat repülőgépgyártó és javító üzemében megkezdődött a Góbé 82 típusú vitorlázó repülőgépek sorozatgyártása. Az id. Rubik Ernő tervei alapján modernizált, kétkormányos iskolagépek, kategóriájukban a világ legkönnyebb gépei. Többek között ez magyarázza a típus kiváló repülési tulajdonságait. Szekszárdi járás A mezőgazdasági szövetkezetek differenciálódásának okai, tapasztalatai A gyenge költséghOitékonysá- gú, aldiosony szín vonalion gazdálkodó üzemeknek napirendre kell tűzniük helyzetük megtárgyalását, s megfelelő, saját intézkedési tervet kell készíteniük a változtatás érdekében. A szekszárdi járás'ban az ötödik ötévtes tervidőszak adatainak megfelelően csak a kölesdi és a vár dombi tsz vizsglálaitlára lenne szükség, azonban az 1981 — T982, évi eredmények, s a költséghatékonysági mutató altapján indokolt a szedres! és a bogyiszlói szövetkezet gazdálkodásának miélyébb elemzése is. Bogyiszlóit 1980-tól számíthatjuk ide, viszont Kölesd 1981^82-lben jelentős gazdasági sikereket elérve, kikerült ebből a körből, mintegy bizonyítva a felemelkedés lehetőségét még egy nehezebb közgazda- sági környezetiben is. A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt a diíferen- diálltteáig bonyolult, nagy figyelmet érdemlő folyamait. Itt ugyan is a1 tériméi éterié nagy hatást gyakorló, s nehezen, költségesen megváltozfaithültó természeti adottságokkal is szái- moíni kelll. Emellett o gazdálkodásnak nemcsak a természeti féltét elei különböznék, hanem a; m u nikae rő-él? áto titteág, - képzett- síé g, a föld és o munkaerő technikai felszereltségé, nagyüzemi jellege, az irányítás módszere, a vezetés színvonallá, vagy a külső tényezők közül az infrastruktúra és az életkörülmények fejlettsége is. A vizsgálatok során feltárt összefüggések is igazolják, hogy a hosszú ideje megrekedt, goz- dta'ságtoítanül, alacsony színvonalon termelő mezőgazdaságii üzemek gondjái a járásban elsősorban nem az ökológia'! adottságok, hanem a közgazdaságii környezethez és változásokhoz nem megfelelő időben és módon történő álltai - mtaetadás, esetenként az Irányító szakemberek gyengesége, a koncepció nélküli vezetési módteizertek következménye. , A kölesdi és a vádombi szövetkezet gyakorlatilag 1981-ig még alacsony szinten sem sta- biilliz áfád ott. Várdombot 1976- bam sZanáítá'k, de utána évekig nulla eredménnyel zártak. Wölesdet három ízben (1975, 1978 és 1980) is szánálltáik, s Ósdik egyedi elbírálás és támogatás révén indült el a stabilizálódás útján. A szedresi szövetkezet az 1977-es egyesülés ötto nem képes az adottságainak megfelelő eredmény elérésére. Bogyiszllóntak az adottságai, nagyságrendije, termelési értéke szerint járási viszonylatban az első vonaliban kellene lennie, 19784g ott is volt, de az 1979-iig tartó túlzottan nagyvonalú és nem körültekintő ibe- rüházáspol'iltüka és vezetési válság miatt egyensúlyi zavarokkal küszködik. Közös jellemzőjük — Kölesd kivételével —, hogy a mezőgazdaságii tedhinita fej- 1 ödésé n ek f elg yo rs diósával! eze'kbep a szövetkezetekben is megnavekedett a berúházás- ígóny, azonban az .igények és azok pénzügyi tehetőségei nem felölték meg egymásnak. A SZEDRESI HUNYADI TSZ 1978-tól kezdődően rendszeresen alacsony nyereséget realizált ann'alk elenére, hogy a nlaituráíis hozamokat illetően a. megyei átlag körüli eredményeket érte el. Ez az állapot több béhyező következménye, így közrejátszottak az egyesülésből keletkezett- területi adottságok, a te r m étes zerk ez et átailalkí'tásón ak nehézségei; az összes területhez képest kevés a tsz szántó- területe, a termelés szerkezetéhez, s a termőterület nagyságához képest'viszonylag magas a létszám. A növénytermesztés jövedelmezősége o kedvező termelési eredmények ellenére elmarad a megyei átlagtól. Az állat- tenyésztésen belüt a tejre szakosodott, alacsony jövedelmezőségű szarvasmarha-tenyésztés dorhinál, melynek jövedelemingadozása' nagy, s lefelé tendált. (Meghatározó tényező a szakosított szarvasmarhatelep építése, félfölltlése nagy összegű beruházási és forgóbltaphliifcel igénybevételével 1975Jben, melynek törlesztése 1977-töl vált esedéikessé évente, mintegy 5 millió forint nagyságú összeggel. Ez a képződő fejlesztési állapot teljes egészében lekötötte, sőt esetedként meg is trafódba. Az alacsonyabb nyereség o fejlesztésű források beszűküléséhez Vezetett. A folyamatos termelés ‘fiinamszírozásá'- bain iis egyre nagyobb lett a báinki hittel szerepe, s a. növekvő katmtoilterhekkel együtt nagy terhet rótt a gazdaságra'. A szabályozórendszer módosulásai is folyamatosan kedvezőtlenül érintette a szövetkezetét, mégpedig olyan mértékben, hogy a szlintemltOirfáshoz is iszük- ség'essé vált o termelési szerkezet egyszerűsítése, oprtfhmWizá- fásO!, o tartalékok feltárása'. Az erre hozott gazdásági intézkedések pozitívnak mondhatók, s az 1983-itál már jelentősen le- dsö'kkenő Hitel,terheiket is figyelembe véve javullak a szövet- kezet kilátásai. A jelenlegi termelési színvonal fenntartásá- Vaíi, szigorúbb kölitségigtazdál- kodáis bevezetésével, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával lehetőség van arra, hogy a szővetlkezet ugrásszerűen felzárkózzék o jő közepes színvonalú gazdaságok sorába'. Ehhez a megfelelő technikai, giép- és állóeszlköz-eífátottsá'g és szakmai vezetés is rendelkezésié Óll'l. * A BOGYISZLÓI iDUNAGYONGYE tsz-lben a szövetkezet nyeresége és jövedelme 1980-tól alakul kedvezőtlenül. A Visszaesés részben a növénytermesztés és az áíía'ttenyészibés ágazati ered ménycsökkeniéséből, a fel nem osztott költségek jelentős emelkedéséből következett be. A gazda'kodiáisii eredmény csök- csökenése alapvetően a fejlesztési alapképzésben csapódott ‘le. A korábbi éwékben elhatározott és meg Valósított beruházá:- sokat igen magas arányban idegen forrás igénybevételével finainsziírpzták. Az igénybe vett hiteitek törlesztési nagysága évek óta meghaladja a felije sz- tési ailaip nagyságát, s a pótlási alapot is részben igénybe veszi. Ebben a helyzetben csak nagyon megfontolt és mértéktartó, szelektív fejlesztésre van lehetőség. A szövetkezet állal folytatott fejlesztési politika igen torz eszközairárnyokat alakított ki. Az állóeszköz-áSlomáiny erőteljes növekedése mellett élmiaradlt a forgóeszköz szükséges mértékű fejlesztése, sőt éveken keresztüli itt vezették le az ered'mény- fssz'ülitséget, ami további hiteligényt indukál. Kialakult egy olyan állapot, hogy maga* állóeszköz -tfe Isze r eltség mellett főleg gépesítési vonalon és más, al'aiptevékenység et kiszolgáló létesítmények bői hiány van. Például szárító, tárolótér. A szövetkezet jó termőhelyi és gazdálkodási adottságokkal rendelkezik. A növénytermesztési ágáizát hozamai megyei átlag felettiek, de jelentős a jö- vedelemingcdozás. A főágazat egészét tekintve az ágazati szervezet kialakítására és instabilitására rányomja a bélyegét a lényeges költségviszonyok ismeretének hiánya. A 109 hektár almás is jelentős negatív hálást gyakorolt a szövetkezet jövedelmi helyzetére. Az állattenyésztési ágazat jövedelmi viszonyait alapvetően a brucella'm értesítés és o sertéságazat felszámolása határozta meg. A normalizálódás 1982-iben vette kezdetét. A szövetkezet a szakmai vezetés további megerősítésével, az állattenyésztési ágazat termelésének és jövedelmezőségének helyreállításával, o meglévő kapaidiltások haltékomyaibb kihasználásával! képes viszonylag rövid időn 0601' jelentős eredményjavulást felmutatni. Ennek m'eg vail ásítása', s a konkrét fef- adatmeg,határozás o tsz párt- és gazdaságvezetéséinek o feladató'. VÁRDOMBON AZ ÚJ TAVASZ a 70-es évek közepén a gazdálkodás alacsony színvonallá', valamint az erőn felüli fejlesztések, építési beruházások — sertéstelep, szőkítő, takarmány keverő — miatt 1973—74—76-ibain pénzügyi hiánnyal zárta gazdálkodását. A szövetkezet éveken keresztüli nágyon feszített tervekkel1 és gazdálkodással, 80 százalékos bérkor látó zással dolgozott. 1979-re visszafizették a szlaniál'ási hiteleket, azonban az egyéb fejlesztési alapot terhelő és rövid lejáratú hitelék terhei jele hl eg is igen magasak. Megyei szinten 1982-ben az egy főre eső bámkteher itt volt a, legmagasabb. 1979-lig az áldáson,y hatékonysággá) folytatott, eredménytelén gazdálkodás következtében a szövetkezet allapjd&t felléíltte, s a termeléshez szükséges készletsz'in'tnek csak mintegy 65 százaléka állt rendelkezésire. A termelés forgóeszköz- igényét évről évre növékvő rövid lejáratú hitellel tudta csak biztosítani. Több oldató intézkedések révéin - termelésszerkezet-váltás, fenyéraírofcmentesítés, szigorú anyagi- és energiagazdálkodás - 1980-tól a szövetkezet gazdálkodása valóim ely est, alacsony szinten stabilizálódott, de qz 1982-es visszaesés azt bizonyítja;, hogy a hosszú időn keresztüli kedvezőtlen eredmény- ■atiakülás midtt ugrásszerű javulás nem várható. Ennék útját állja a hitelterhek nagysága-, az álló- és forgóeszközök állományának alacsony szintje, ezen belül a gépi eszközök jelentős elhasznál ódoítságia,. Feltétlenül szükséges a gazdasági- és pártvezetés megerősítése és összefagottabb, következetesebb munkája, ahhoz, hogy a gazdálkodás színvonala javításának feltételei, ha lassan is, de megteremtődjenek. A KÖLESDI EGYETÉRTÉS tsz-lben a szövetkezet helyzetét hosszú évek óta halmozódd problémáik alakították és hatóra Zitáik meg. Az 1975., 1979., 1980. éy.i veszteségek és alap- 'hiláinyoik rendezésére folyósított források szinte elviselhetetlen terhet raktak a szövetkezet gazdálkodására. Ezek nagysága 24,7 millió forintot tett ki. A termelési készletek bővítésének ütemét alá kellett rendelni a pénzügyi feszültségek levezetésének. A termelésfejPesztés hiánya volt az oka, egyéb objektív és szubjektív tényezők mellett, a szövetkezet eredménytelen gazdálkodásának. Az 1980-tais pénzügyi rendezés a termelés anyagi feltételéinek megteremtését is részben finanszírozta, emellett előirtó azokat a legfontosabb termelési, tenyésztési, szervezeti és személyi kérdéseknek o megoldását, melyekkel az eredményes gazdálkodás megteremthető. A következetes végrehajtás eredményeként az 1981. és az 1982. éveket jelentős nyereséggel zárta, a szövetkezet. Az eredményjavulástól függetlenül azonban a pénzügyi rendezésből eredő kötelezettségek évenként elérik a 3—5 millió forintot, s ezért a jelenlegi kedvezően alakuló helyzet ellenére a szövetkezet kilátásai nem teljesen meg- nyugitáták. A további eredményes gazdálkodás lehetőségének megteremtéséhez, illetve folytatásához szükség leninié a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségeket enyhíteni, fenntartva a szövetkezet eddigi megkülönböztetett kezelését a pénzügyi szervek részéről.
