Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
A népújság 1983. május 29. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 ^zekszárd, Postafiók: 71 Mikor módosítható a gyermektartásdíj ? Egy szekszárdi olvasónk nevét - érthető okokból nem közöljük — az alábbi levéllel kereste meg szerkesztőségünket: „Első házasságomból született gyermekeim után fizetésem negyven százalékát vonják le. Másodszor is megnősültem, s ebből a házasságomból hamarosan megszületik második gyermekünk is. Családom ellátásához a jelenlegi fizetésem - a levonások miatt - nem bizonyul elegendőnek. Most már négy gyerkekről kell gondoskodnom. kérdésem, hogy erre való tekintettel kérhetem-e a bíróságtól, a gyermektartásdij csökkentését.” A levélre a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze, dr. Deák Konrád válaszolt: „Kérdésének lényege: Kérheti-e a bíróság részéről korábban megállapított gyer- mektartásdíj összegének csökkentését azon a címen, hogy újabb házasságából srületett két (az egyik esetben csak születendő) gyermekének eltartásáról is gondoskodnia kell. Egészen röviden tulajdonképpen az lehetne a válaszunk, hogy igen, kérheti, egészen más kérdés, hogy idevonatkozó kérelme eredményre vezetne-e? A Minisztertanácsnak a gyer- mektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) számú rendelete kimondja: „A megállapított ösz- szeg módosítására akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a határozatát alapította, utóbb lényegesen megváHoztak." Kimondja ez a jogszabály azt is, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási Telefonszámunk: 12-284 igény a munkabér és a juttatások 50 százalékát nem haladhatja meg, továbbá, hogy „Két vagy több gyermek tartásánál, különösen ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe.” íBár a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit nem ismerjük, a bírói döntés tekintetében pedig az összes körülmény megfelelően alapos ismerete hiányában, de egyébként sem bocsátkozhatunk jóslásba, miégis—.a fent írtakra figyelemmel - úgy véljük, az adott esetben a gyermektartásdij összegének csökkentése iránti keresete nem lenne megalapozatlan.” Helyesbítés Múlt heti számunk Egyéni gazda is kaphat nyugdijat ci- mű cikkében sajnálatos elírás történt. Az egyéni gazdálkodókra a társadalombiztosítás nem 1982. január 1-től, hanem 1983. január 1-től terjed ki. A tévedésért elnézést kérünk. Takarékosságból balesetveszély Koponya Györgyéé szekszárdi olvasónktól kaptuk az alábbi levelet: „Az Arany János utca 10—18. számú házban lakunk, mely a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat kezelésében van. A házat úgy tervezték, hogy a lépcsőházaknak nincs természetes megvilágítása, ennek ellen- súlyozására szintenként négy lámpát helyeztek el. Kettő közülük állandóan világított, kettő automatikusan lekapcsolódott bizonyos idő után. Az elmúlt hetekben a vállalat újításként bevezette, hogy az állandó égőket kikapcsolta, helyette minden szinten „hely- zetjelzö” lámpákat helyezett el. Mi, a lakók ezt igen helytelen lépésnek minősitjük. A hely- zetjelzö lámpa fénye ugyanis igen gyenge, mellette a villany- kapcsolókat is csak igen nehezen lehet megtalálni. Ami a legnagyobb probléma: a két automata lámpa fénye nem biztosítja a nyugodt, biztonságos közlekedést. Nem is biztosíthatja, hiszen a lépcsőházakat úgy tervezték, hogy négy lámpa világítsa meg, tehát a két lámpa fénye csak félhomályt biztosit. Sajnos, az sem megoldás, hogy erősebb égőket helyezzenek el, mivel azok 1-2 nap alatt kiégnek. Az a kérésünk, hogy állítsák vissza az eredeti, négyégös állapotot, addig, míg baleset nem történik emiatt a „félhomályos” állapot miatt. A házban jócskán laknak idősek, akiknek a látása már gyengül, szemüvegesek, akik szintén hasonló problémával küzdenek, de bízvást állíthatom, hogy a fiatal, szemüveg nélküli emberek sem közlekednek nyugodtan a lépcsőházban. Nem beszélve arról, hoay kisgyerekek szinte ki sem mernek lépni a lépcsőházba a sötétség miatt. Azt hiszem, senki nem kívánhatja tőlünk, hogy a hátralévő éveinkben „tapogatódzva" közlekedjünk ja lépcsőházakban. Takarékoskodni ezzel nem lehet, hiszen a folyton kiégő égők cseréje többe kerül, mintha visszaállítják az eredeti állapotot. Levelemet lakótársaim nevében Írtam, véleményem megegyezik az ő véleményükkel, tehát többek nevében kérem szives - és sürgős - segítségüket." Olvasónk levelére a szekszárdi Városi Tanács elnöke, Kovács János adott választ: ,,A Szekszárdi Városgazdálkodási Válllerlla t valóban az Arany János u. 10—18. számú ház lépcsőlházai'ban energiatakarékossági meggondolásokból megszüntette a világítótestek állandó (éjjel-nappali) működését, mely indokolatlan volt. Ezrei egyidejűleg a panaszos bértő által leírt körülmény valóban fennállt, hogy a világító lámpatestek számát csökkentették és helyretjelző lámpákat helyeztek el. A bejelentés alapján intézkedésünkre az eredeti szintenkénti négy lámpatest ismét működtethető, de a régi változattól eltérően időkapcsoló beiktatásával. A világítás önműködő kapcsolásával párhuzamosan a helyzetjelző lámpák bekapcsolódnak és biztosítják a tulajdonképpeni világítás ismételt bekapcsolásához a szükséges fényerősséget. A vállalat ezen kivitelezői megoldással gyakorlatilag a bérlők és az épületben közlekedők részére biztosit egy csökkentett fényű és egy időszakos magasabb fényerősségű zárttéri megvilágítást. A vállalatnak az energiatakarékossági rendelkezések megvalósításában történő intézkedése jászéná’é'kú volt, azonban nem kellő körültekintéssel járt el." Ml VÁLASZOLUNK vrTvTííT!JT: Magyar állampolgár külföldön történő munkavállalásáról szól a MSiniszterta- •:j nács 8/1983. (V. 4.) ’ -J számú rendelete, amely szerint magyar állampolgár csak munkavállalási engedéHlyei váffla'llha.t külföldön munkát. Az engedély iránti kérelemhez a külföldi munkáltatónak - a keresményre is kiterjedő — ajánlatált csatolni kell, engedély pedig csak munka víszonylbün’ álló vagy kereső fogíSaCkozást folytató személynek, nyugdíjasnak, illetőleg a tartós- külföldi szó!gálától teljesítővel vagy a külföldön munkát vállalóval együttélő családtagnak adható, aki arra magatartásánál lógva alkalmas. Az engedéy megadása - természetesen módosítása’, visszavonása is - a dolgozó belföldi munkahelye felett felügyeletet gyakorló minisztérium, nem álltam! szerv aükaüma zásában álló dolgozó, kereső foglalkozást folytató személy és nyugdíjas esetében o megyéi tanács v-b munkaügyi osztályának hatáskörébe tartozik. A külföldön munkát váSaló nyugdíj jár ülékat, illetve társadalombiztosítási járulékot fizet és köteles a Magyar Nemzeti Bankhoz ’hazautaltaltni és vételre felajánlani az említett járuléknak megfelelő összeget, valamiint küfödi keresményének 20 százalékát. A külföldi munkavállalás ideje alatt a belföldi munkaviszony szünetel, o munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények szempontjából azonban a külföldi munkavállalás belföldön munkában töltött időnek számít. A dolgozó a külföldi munkává Ha- fó's tartama alatt belfö’dl mun- káíatójátál munkabért nem kaphat és nem részesülhet egyéb, a tényleges munkavégzéssel összefüggő juttatásban. A legalább hat hónapra- külföldön munkát vállaló a munkahelye szériáit illetékes magyar külképviseleti hatáságnál a kiutazását követő 15 napon beiül személyesen vaqv írásban köteles je'entkezni. Tudni kell, hagy külföldi munkaváltolás — az ösztöndíjas tanulmányát, va- lamM a tanítás külföldi szolgálat keretében történő munka- végzés kivételével - a magyar állíampolgár külföldön, külföldi munkáltatónál bármilyen jogcímen, díjazás ellenében vállalt vagy végzett tevékenysége. A jogszabály 1983. július 1. napján lép hafáilyba. Átképzési támogatás megállapít áisát teízi tehetővé a Minisztertanács elnökhelyettesének 3/1983. (V. 4.) ME számú rendelete a m unka vis zon yb an, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagságii viszonyban átló dolgozó részére, ha a) o korábbi munka- viszonya, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagságii viszonya szervezett munkaerő-áfosopartasítá s k e r e - tében szűnt meg, és b) a munkáltatóval írásban kötött meg- álapodás szerinti átképzést vállalja. Meghatározza a jogszabály, hogy ml tekintendő átképzésnek, kimondja', hogy a bedolgozói munkaviszony, bedolgozói szövetkezeti tagsági viszony alapján foglalkoztatott dolgozó nem részesíthető átképzési támogatásban. A támogatást a megyei tanács vb munkaügyi osztálya engedélyezi, de csak abban az esetben, ha a szervezeti munkaerö- átasoportosítás'ban érintett dolgozók — a munkaközvetítő szerv bejelentése szerint — nem tudnak korábbi szakmájuknak, munkakörüknek megfelelő munkahelyen elhelyezkedni. A támogatás összege a) a dolgozó korábbi munkahelyén elért átlagkeresetének és az átképzésig, il.'Celíve az átképzés alatt betöltött munkakörben várhatóan elérhető munkabérének a különbözébe, vagy b) a dolgozó korábbi munkahelyén elért átlagkeresetének és az új munkáltató által a tárgyhónapban kifizetett munkaibérének a küllőn bözete. A rendelet 1983. június hó 1. napján lép hatályba, és mindkét fenti jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 19. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Emberlakta tünderkert (II.) Túl a sarjadás idején Fé/e Géza emléke Bétán Ifjú Szabó Péter elnökhelyettes Hova megy az újságíró, ha közelmúltat idézni úgy akar, hogy ne csak a jelen mutassa meg magát, hanem az Oi jövő is mutassa férfiarcát, amelyik szolgálatában Féjo Géza. a .hatvanas évék elején sárközi barangolásba kezdett? Kopogtat a téesz elnökénél, Fülöp Lászlónál és Bajnok Sándornál, a te rm el ős z öve f ke z et párttitkárá- nál. Előbbinél azért, mert amikor igen fiatol agronómusként idekerült, alkalma volt találkozni Féja Gézával. Egyikük se gondolta., hogy ő lesz a negyedik elnöke 1968-ban a November 7. Tsz-nék. Bajnok Sándor pedig több, mint itthon van Sátán. Édesapja, o ma 75 észtén- dós idős Bajnok Sándor elnöke volt az 1955-ben másodikként megalakult Rákóczinak. (Az első - 1949-ben - a Vörös Zászló volt. A „nagy" szövetkezet, a November 7. 1959 őszén alakult.) Így hát ha-az úttörők, alapítók közül ki is álltak a sorból sokan, itt vannak fiaik és lányaik. És köztük sokan az egykor volt és akkor még fiatal „források", mint Csankó János, a szivattyútelep gépésze, a községi párt- szervezet jelenlegi titkára, Sümegi László könyvelő, Holczman Laijos és felesége. Hadd ne so- roljom a teljes névsort. Anélküli is elhíhetik, hogy nem száll idegenre az a juss, amiért a sarjad ás hősei nap-nap után megküzdötted Azt találta írni - s igen fején találva a szöget - Féja Géza, hogy ahány ember Bétán, any- nyi életregény. Ma se állapíthatna' meg mást a „hagy" rubin csillogásé - szekszárdival vetekedő zamaté - borát poha> razvo a beszélgetések mellett. S egyik-másík életregényből a mesés elemek se hiányoznának. Vegyük idős Szabó Pétert, akit most egy baleset szegez a sérülés gyógyultan is ágyhoz. Elnök- helyettese volt már a nagy szövetkezetnek, és amikor fiát, Pétert egyetemre küldte Gödöllőre, álmodni se álmodta, hogy teljes örökébe lép o fiú. Az ifjú Szabó 1981. óta tölti be az elnökhelyettesi tisztet. S lám, ez új. Azért az, mert míg a jövevényt, a. „külföldit” Bétán lassan oldódó bizalmatlanság fogadta, néha még fogadja most is, járja az ismert mondás. Az, hogy „próféta senki se lehet a saját hazájában. Erre az élet frappáns ellenpéldákkal felelget. S merem remélni, hogy akkor is egyre többet, ha folyik Bátaszékre, Szekszárd- ra és máifele az elvándorlás. Már a mai Bétának is sokkal, de sokkal nagyobb szellemi kapacitásra van szüksége, mint volt mondjuk a hatvanas évek elején. A téesz után az iskola és a tanács következett, majd Vörös Mihályék, ahol Báta történetét úgy „mesélte" el Ivánka Terus néni, hogy az elment volna akár egyetemi székfoglaló előadásnak is. Sükösdi Ferenc tanácselnök is Terus néni faggatására biztatott. A most bővülő központi iskola tanteremben rögtönzött tanárijában - ahol az igazgatói „szoba" falót olcsó térelválasztó alkotja kény- szerűségből - Farkas Lajosné igazgató-helyettes és Martin János, a művelődési ház vezetője, majd maga az igazgató is Vörös Mihályék felé terelget.- Terus néni a múltat ismeri. ■Miska bácsi a téesz dolgait. Hallok aztán ilyeneket, amiHázak, éldtek, föntről... kor már csak meg kell állni beszélgetni: — A tanács nem elég eleven. — Voltak évek, amikor a téesz többet tett a község fejlődéséért, mint a helyi tanács. Senki se veheti zokon, ha nem marad meg bétáinak a zömmel máshonnan verbuvált, 16 fős tantestület. Több helyen folyik a tanítás, nagy a zsúfoltság. Itt o szakos tanárellátottság a megyei, járási átlag alatt van. Száz szánok is egy a vége. sok a panasz. 5 azoknak a beszéde vág elevenbe leginkább, okik Báta község fejlődésbeli elmaradásában látják a nem szűnő elköltözési folyamat okát. — Akkor se mennének el olyan sokan, és főleg a fiatalok, ha a termelőszövetkezet időben gondolt volna a- melléküzemági foglalkoztatásra. — Most gondol mór. Csak késő ne legyen - így egy bízó — aggodalmaskodó lokálpatrióta’, akivel egyszerre vásároltunk kenyeret a szövetkezet pékségében. De térjünk vissza a téesz portájára, ahol 1979-ben végezték el a fennállás húszéves számvetését. Fülöp László távollétében ifjú Szabó Péter elnökhelyettes és Zsinkó László főkönyvelő, tehát a házigazdáim, és jócskán vannak az asztalon elsárgult irathalmazok is. Nézzük hát. 1959. A tagok száma 783. Ebből dolgozó 407. 1983. A tagok száma 692. Ebből dolgozó 420. A közös vagyon bruttó értéke: 1960-ban 20 983 000 Ft. 1983-ban 324 144 000 Ft. A háztáji évi termelési értéke 30 millió. Tavaly a termelőszövetkezet irányító gárdájában már 16 egyetemet, főiskolát végzett szakember volt. A középiskolát végzettek száma 42, a szakmunkás képesítésűeké 144. Idén további 18-an tettek szakmunkásvizsgát munka mellett. Ez mór az érettségi időszaka és sajnálom, hogy - hely és idő hiányában — nem beszélhetek róla többet. (Vége.) LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: GOTTVALD KAROLY A „hogy" és o víz ölelésében
