Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

1983. május 28.

Örvényes és környéke

Hazai tájakon

Az örvényesi malom

'A Balatonba ömlő Pécsei y- patak mentén, o Tihanyi félszigettől nyugat fefé haladva igen szíép környezetben, kellemes pihenő-fürdőhely ötlik szemünkbe: örvényes. Egyike a Bala- ton-part legkisebb és leghan- gufbtosabb településeinek. Tapolcáról kirándulva is könnyen meglbözellítlhető éppúgy, mint Aszófő felől, de az északi balatoni főút is érinti. A nagy fürdőhelyek telítettsége még szerencsére nem érte el, hangulatát, színeit hamisítatlan, jellegzetesen ba latoni-fa lu sí jeli ege adja. Néhány különösen érdekes műemlékkel találkozhatunk örvényesen.

A müút mentén, a vasútállomást éppen elhagyva szemünkbe ötlik egy kis domb, meglehetősen jó álla pótban lévő romokkal. Megszemlélve láthatjuk, hogy egy szép, régi sírkövekben gazdag temetőtől övezett templom romjaimtól állunk, mely a XIII. század első felében épült, románkori, egyhajós templom maradványait jelzi. A szentély és diadalíve még ma is áll.

A túlsó oldblon lefelé sétálva o Pécstely patak a műemléknek nyilvánított kedves, hangulatos, régi vízimalom kerekeit Eredeti bútorokkal, edenydkllcel, a m-aíamipar számos régli, még mindig hasz- naiható szerszámával ismerkedhetünk meg ebben a miniatűr múzeumban. Sőt, a malom ma is ugyanúgy őröl, ahogyan több száz éve egyfolytában pergett le a tiszta, finom liszt kövei között. Rekonstruálása igen gazdag^ tapasztalatokon alapszik: örvényes réges-régii malmos- település, már az Árpód-iházi királyok oklevelei is megemlékeznek az örvényesi vízimalmokról. Természetesen a mai malommúzeum nem ennyire °sj: ° XVIII. században épült, a már előtte régen ott működő malom helyére. A benne elhelyezett népművészeti gyűjtemény darabjai egytől-egyig „a falu különböző malmaiból származnak, tehát valósághűen, eredeti tárgyaikkal dokumentálják a község szép múltját, iparaink közül az egyik legősibbet és talán a legszebbet.

A falu hangulatos, nagy gyü- mölcsöikertekikeí, szőlőkkel tarkított házai között sétálva rövidesen szemünkbe ötlik egy szép barokk terminálom a XVIII. századiból: mellékoltóra és szószéke későbbi, a klasszicizmus idején készült. A Szent Imréről elnevezett templommal egyidős a szintén barokk stílusú kőhíd is, mélyet Nepumoki Szent János szobra díszít.

A római időknek is maradtaik fenn emlékei örvényes határában. A Pécsely patak hangulatos völgyében tovább barangolva szinte elfeledkezünk a hátunk mögött csillogó Balatonról. Egyik percről o másikra jellegzetes dunántúli táj tárul elérik: a játékosan kanyargó,

tiszta vizű patakocska kis erdőfoltokat, vadvirágos réteket, nádszigeteket csobog körül. Séta rik során rövidesen nagy kiterjedésű rommezővel találko- zunik: a III. századból származó római épületeket láthatunk, rendezetten, szépen feltárva. Pontosan látszanak a hajdani Villák alaprajzai, a tágas, kényelmes termek, a nagy verandák, medencék; a pihenést kereső és a táj szépségét csodálom kívánó ember természethez igázadó építményeinek emlékei. Különlegesség közöttük egy kovácsai űh el y maradványa - eszközeit s az itt talált számos kő- farágványt, oszlopmaradványt, edényeket, használati tárgyakat, ékszereket a Tihanyi Múzeumiban őrzik.

Kellemes,1 hosszú sétákat tehetünk és o jó bort kedvelőknek örvényesről szép kirándulás ígérkezik Dörgicsére, Vá- zsoiyba. Aki viszont a balaton- vidéki népi építkezés további szép példáit kívánja megtekinteni, indulhat Balatonudvari felé is, ott szintén láthat érdekességet: a balatoni müút közvetlen közelében fekszik a régi, védett temető, ahol a XVIII. század végétől kezdődően találhatók sajátos, szív alakban kifaragott, népies barökk stílusú sírkövek.

RÉVY ESZTER

Szivtemetö Balatonudvariban

Újra nyílik az Ernst Múzeum

április 20-án Budapesten született. Már kamaszkorában megjárta Itáliát, és ottani benyomái- sai ösztönözték a műgyűjtésre. Tanult, utazott és vásárolt, 1894- ben, tehát alig 22 éves korában már olyan gyűjtemény volt a birtokában, amelyet a. Történelmi Emlékcsarnok katalógusa 59 tételben sorolt fel.

Rengeteg festményt, grafikát, szobrot gyűjtött: arcképek, történelmi tárgyú ábrázolások, karikatúrák, plasztikák egész garmadáját mondhatta magáénak.

E temérdek műtárgy gazdája a Nemzeti Szalont is ügyesen vezette. 1907-ben az egykori Erzsébet (a mai Engels) téren sőját otthonhoz jutott az egyesület. Ebben az öt felső világi-' tósú teremben a> legmodernebb felfogásban dolgozó magyar képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlatokat.

1909-ig áflt Ernst a Szalon élén. Akkor ugyanis - azzal o váddal, hogy a> hagyományos stílusok követőit mellőzi - kibuktatták tisztéből. Ekkor döntött úgy, (hogy saját bemutatóhelyet létesít.

örökségéből négyemeletes palotát építtetett a Nagymező utcában, és annak első emeletét múzeumnak rendezte be. Intézménye 1912. május 12-én nyílt meg. A látogatók, akiket az új ház bejáratánál' a Lechner Ödön tervezte padok fogadtak, és akikre a félemeleti lépcső- fordulóban Rippl-Rónai József színes üvegablaka szórta a tarka fényt, a korabeli híradások szerint valósággal elámúltak az eléjük táruló kincsektől, amelyek a jobb o-ldali teremsorban kaptak helyet. És ugyanígy óriási sikert aratott a bal oldali helyiségekben kiállított festményegyüttes is: Szinnye-i Merse

A közeli hetekben ismét megnyílik Budapesten az Ernst Múzeum, fővárosunk kiállítóhelyi- ségeinek egyik leghírese'bbike.

Hogy a képzőművészek és a műbarátok mióta kénytelenek nélkülözni ezt a Nagymező utcai teremsort, ne firtassuk. A méltaflankodás helyett ismerkedjünk meg inkább a múzeum történetével, amely - joggal mondhatni — újabbkori művészettörténetünknek fontos fejezete.

Elöljáróban O' Nemzeti Szalon nevű művészeti egyesületről kell néhány szót szőni. Ez a csoportosulás 1894-ben alakult, és a hazai festők, szobrászok bemu

tatása mellett arra is kísérletet tett, hogy a kor újabb művészeti irányzatait megismertesse a ha>- zai közönséggel. A Szalont Hock János országgyűlési képviselő ügyesen vezette, ám amikar Művészi reform címmel könyvet írt, annak túlságosan is szókimondó tartalmáért sokan megorroltak rá és kiléptek az egyesületből. Hodkot ezután leváltották, és helyébe — ügyvezető igazgatóként — Ernst Lajost nevezték ki.

Ki volt ez a férfiú, akinek nevét a szóban forgó múzeum viseli? Nos, Ernst Lajos egy módos lisztkereskedő fiaként 1872.

Kiállítótér az Ernst Múzeumban

Munkácsy Mihály Honfoglalás cimü festményének egyik első vázlata az Ernst-gyüjteményböl

KÉPÚJSÁG 11

Pál képeinék válogatása,. Sziny- nyei munkáit aztán Kernstak üvegfestményei, a francia impresszionisták vásznai, majd Ferenczy Károly, Csók István, Beck ö. Fülöp alkotásai követték. 1914-ben pedig. Ernst megrendezte Mumkáósy Mihály j ubiil e u mi ki állítás át.

1917-től — Lázár Béla társaságában — Ernst Lajos művészeti aukciókat is rendezett. Ezeken találtok gazdárai Rákosi Jenő, Nemes Marcell, báró Kohner gyűjteményeinek értékes darabjai.

1935 táján azonban gondok mutatkoztak: a, múzeum gazdája anyagi csődbe jutott. Hogy nehéz helyzetéből kilábaljon, műtárgyait - köztük Tintoretto, Székely Bertalan, Madarász Viktor festményeit - fölajánlotta! az államnak. Sajnos, hiába - a vétel elmaradt. Ernst pedig elkeseredésében 1937. márciusában önkezével vetett véget életének.

Az általa alapított múzeum azonban továbbra^ is élte a maga eleven életét. Jrányítását Petrovics Elek, a kitűnő művészettörténész vette át, és ő adott teret többek között Vaszary János, Iványi Grünwald Béla, Egry József, Domanovszky Endre, Dési Huber István, Kerényi Jenő stb. munkáinak.

Ernst Lajos egykori háza nem sérült meg a második világháborúban. Így 1945. augusztus 11-én ott nyílhatott meg a Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezetének közös tárlata.

1948. után a. Központi Zálogház vette kezelésbe, de 1952-től ismét a képzőművészeké lett e múzeum. 1954-től a Műcsarnok felügyeli. Most, amikor végre- végre isimét elhaladhatunk a Ledhner-féle márványpadok mellett, és el gyönyörködhetünk Rippl-Rónai üvegablakának tarka szépségében, szintén ez az intézmény viseli gondját, s rendez majd egyéni és csoportos kiállítás ókat a 'Nagymező utcai palota termeiben. A. L.

Televízió és művészet

Művészet-e a televízió? Régi vitakérdés .de manapság azért is időszerű, mert az emberek tekintélyes hányada számára — az egyéb kulturális termékek, szolgáltatások drágulása folytán is - a legfőbb szórakozási-művelődési forrás a képernyő - igy a művészettel való találkozásé is.

Mert egyfelől nyilvánvaló, hogy mint közvetitőeszköz: „médium", valóban a művészetet terjeszti. Ezt legjobban a filmsorozatok bizonyítják: Visconti, Antóniám, Jancsó és sdkan mások a filmművészet szavatolt értékeit hozták létre, s a televízió révén új nézők millióihoz juthatnak e! alkotásaik. iHa a műsorszerkesztőség inem túl késői időpontra tűzi éppen a legnagyobb figyelmet, szellemi összpontosítást követelő művek vetítését. (Meggyőződésem, hogy az ilyen típusú, „márkás” alkotásokat bátrabban lehetne és kellene a 20 órás főműsorba illeszteni. Sokan lepődnének meg kellemesen: nicsak, hát én ezt értem I (Még talán beverető nélkül is w- ennek a célnak megfelel a tv-újság.) INem volna szabad megriodni a gyakorta durván fogalmazó, elutasító indufatú levelek áradatától, köztudomású, hogy az, akinek tetszik a képernyőn látott film, nemigen rlogad tollat, ám az értetlenkedő egykönnyen pálcát tör felette, s írásban tiltakozik - úgymond - „milliók nevében”.

Egy idő óta azt tapasztalom, hagy a televíziós nézés! szokások átterjednek a mozira, sőt a színház nézőterére is. Egyre hangosobb a duruzsolás, a beszélgetés műsor alatt: a párban vagy családi, baráti körben szórakozók ugyanúgy „menet közben” tárgyalják meg a iátattakat-hallottakat, mint ahogyan a képernyő előtt szokták. Szenvedélyes helyeslés vagy elutasítás jeleinek lehetünk tanúi, b nézők vitatkoznak. Persze: a moziban és főként a színházban nem a legmegfelelőbb ez a módszer; íaz előadásról folyó beszélgetés zavarja a többi nézőt <(a művészeket is); Ám a tv-készülék előtt nem is haszontalan az efféle szabad folyású beszélgetés. Különösen, ha a szót olyasvalaki viszi, akinek okos, hasznok észrevételei vannak a műsorral kapcsolatban. (Egy-egy figyelemébresztő megjegyzés a többieket is eligazíthatja a műalkotással való ismerkedésben. S persze In sugárzás befejeztével megindulhat a rögtönzött vita a filmről. Több szem többet lát; érdekesen összegeződhetnek a benyomások. Miért csak a Kapcsoltam műsora alatt dugjuk össze « fejünket, adjuk össze a tudományunkat? (Más alkalommal is megtehetnék! 5 az ilyenfajta filmnézés papucsban és pongyolában is megteremtheti a műalkotás - egy szép és jó film - befogadásának e feltételeit, nem kell hozzá sötét ruha és színházi áhitat. (A színházlátogatás szertartását, ünnepélyes hangulatát persze semmi nem pótolhatja!)

Közvetít a televízió szinielőadást is. Ilyenkor néha az a nehézség, hogy a közvetítés minősége, szakmai színvonala nem éri ieJ a kamerák előtt zajló előadásét i(A színes tv- készülék képernyőjén látható művészfilmek értékcsökkenése a közvetítés folytán - nézetem .szerint - sokkalta csekélyebb.) Az adás rendezője néha nem oda helyezi a művészi hangsúlyokat, ahová a szinielőadás rendezője. (Még akkor is előfordul ilyesmi, ha a két rendező egyazon személy.)

A különféle zenei koncertek, hangversenyek is inkább az eleven jelenlétet igénylik; a tévéközvetítés, amely egy műnek - például zenekari - bemutatásakor időről időre látványként is elénk tárja az adott pillanatban legfontosabb szerepet játszó hangszert, hangszercsoportokat, legfeljebb hasznos elöiskolája lehet a személyes részvételen alapuló műélvezetnek. (A legjobb tévékészülék sem képes egy hangverseny valóságos hangzás- világát közvetíteni.)

Képzőművészeti alkotások is megjelennek a televízióban. Ám ilyenkor is már egy sajátosan értelmezett (esetleg szöveg segítségével is magyarázott) festmény, szobor stb. válik a műsor tárgyává, s legjobb esetben is „csípem" előkészít a személyes ta- lálkozésra; előzetes információt üld a'műalkotásról, megteremti majdani azonosításának feltétélaH. i{£z sem csekélység: Leonardo Mona Lisáját az emberiség tátnyomó többsége ilyen eagy hasonló módon - például képzőművészeti album lényképfelvétele nyomán - s nem a Louvre-ban ismeri meg, ám az egyén kultúrájának igy is szerves részévé válhatik.)

Vannak aztán önálló művészeti műfajoi a televíziónak. A tévéfilmek - játékok, a film- vagy elektromágneses szalagra rögzített balett- és pantomimprodukciók, operák stb. Ezeknek becse ma még — nálunk legalábbis — nem áll arányban művészi értékükkel. Persze az is igaz, hogy nálunk a művészek a televíziót még nem tekintik a színházzal, a mozifilmmel stb. egyenrangú megnyilatkozási lehetőségnek. Pedig - mondjuk - Szász Péter lezárult életművének talán legjobb darabjai (Szerelvény a hátországba, Cement) alighanem a televízióban készültek. Tarr Béla egyéni Macbeth-rendezése, Bódy Gábor Homlet-előadása (mely stúdióban rekonstruálta a Győri Kisfaludy Szinház produkcióját) eredeti televíziós műalkotás a javából. Emlithetnők Fehér György Dosztojevszkij nyomán készített tévéfiimjét, operarendezéseit is, meg Jancsó Miklós pompás művét, mely Budapestet jelenhette meg széles ívű zenei- néptánemüvészeti panoráma segítségével: egy konszolidált szocialista ország fővárosát; forradalmi eszményeink, hagyományaink féltésének, kéoviseletének nyilvánvaló szándékával - a tv-hiradó utolsó kiadása után vetítve is kultúránk eleven áramába kivánkozón. KŐHÁTI ZSOLT

*