Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-28 / 125. szám
B i^ÉPÜJSÁG 1983. május 28. Épül az ország leghosszabb pillérhídja a szófiai repülőtérre vezető úton. A híd hosszúsága 2115 méter, a szélessége 20 méter lesz. A múlt év utolsó napjaiban került átadásra a kozloduji atomerőmű 440 megawattos negyedik reaktora. Jelenleg ez az erőmű szolgáltatja az ország vili a'mose n einglia -szüks ágiét* n ek egynegyedét. Az idén folytatódik az erőmű bővítése. Épül az 1000 megawattos reaktor, amely évente annyi villamos energiát ad majd, mint ameny- nyiít 1961-ben az egész országban állítottak elő. Tovább folytatódik Bulgária másik nagy energetikai létesítményének, a Maríica-lztok Hőerőműnek a bővítése is, ahol — bolgár technológia alapján — igen alacsony kalóriájú szénből nyerik majd a villamos energiáit. Gyors ütemben folyik Bulgária legnagyobb kohászcfti központjának, a kremikovci Leo- nyid lljics Brezsnyev Kombinátnak, valamint a vaskohászat és a ^ színesfém-kohászat többi nagy létesítményeinek a felújítása és korszerűsítése. A Bur- gasz megyei Debeletben tovább épül a legújabb kohásza, ti központ. KORSZERŰSÍTIK A GÉPGYÁRTÁST Ebben az évben is különös figyelmet kap a gépgyártás. Kétszer annyi állóeszközt helyeznek üzembe, mint tavaly. A ra- domiri nehézgépgyárban mintegy 45 ezer tonna gép és berendezés kerül fölszerelésre. Befejeződik a legkorszerűbb kemencék '(60, 25 és 15 tonnás) és sajtológépek (1600 és 3600 tonnás), valamint a villamos 'hegesztőüzem hammadik egységének szerelése. A ruszei nehézgépgyártó kombinát építésével egyidejűleg megkezdődött a gyártás iís. Elkészült az első bolgár marótárcsás kotrógép, amely 15 ezer alkatrészből áll, 87 tonna, két gépkezelő működteti és az óránkénti teljesítménye 250 köbméter. Jakorudában és Batakban famegmunkáló gépgyártó üzemeket helyeznek üzembe, Sztara Zagorában pedgi felépül a Be- roje Robotkutató- és gyártókombinát. A terv szerint az idén befejezik a sumeni Madara Teherautó Kombinát, valamint a botevgradi Csavdar Autóbusz Kombinát és a Féívezetőtechni- kai Kombinát felújítását és kor. szerűsítését. A vracai, a sztara zagorai, valamint a dimitrovgrádi vegyi kombinát felújítása és korszerűsítése után a jelenlegi termelés két és félszeresével növekszik. AUTÓÚT-KORGYŰRO Folytatódik az egész országot átölelő autóutak építése: a Heimus Észaík-iBuilígáirián keresztül köti össze Szófiát Várnával; a Trákia Szófiától Dél-Bulgárián keresztül Burgaszig vezet; a Oserno-more a Fekete-tenger partvidékén, Burgasz és Várna között zárja be a gyűrűt; a Mórica, a Trákiátói elágazva, Törökországgal és a Közel-Kelettel teremt kapcsolatot. A főútvonalakból álló gyűrű hosszúsága 1100 kilométer és több évig' tart az építése. Sok híd, felülijáró, támfal, alagút és viadukt készül. Nemrég újabb jellegzetességgel gyarapodott Szófia látképe. Az egész városból látható az épülő rádió- és televíziós torony, amely 140 méter magas lesz. A turisták számára 78 méter magasságban kilátót építenek. A nagyarányú ipari építések mellett kultúrházakat, iskolákat, óvodákat és bölcsődéket, üzleteket, kórházakat, üdülőket építenek ebben az évben. DIMITAR KOLEV Kuba Bulgária Gazdasági intézkedések A legfontosabb kérdések egiyiilke mla Kubában is ai gazdaság. A Nemzetközi Szemle című folyóirat április báni érdekes összeáíUJtást közölt a. tárnáról’. A Kubai Komim umisit/ai Párt 1980 decemberében tartott II. kongresszus alapján bizakodó volt a- gazdaságii kilátások tekints téten. Az ott jóváhagyott 1981—85-ös ötéves népgazdasági terv Utalt ugyan a> vi ág- gazdasági nehézségiekre, de számba vette a KGST-orszá- g.okkal kötött megállapodásokat is. Ezek szerint 1976-80- hoz képest 1981—85. között 30 százalékkal nő Kuba és a többi szcdialista ország kereskedelmi forgalmai, s kétszeresére a Kubának nyújtott hitelek összege. Mindent összevetve, az öltéves terv a társadalmi" össztermék évi 5 százalékos növekedését irányozta elő. 1981 októberében, a- Forradalmi Védelmi Bizottságok (GRD) II. kongresszusán FideI Gaistr-o már így beszélt: „..megszorító intézkedéseket keli hozmunk, bizonyos módon fel kell áldozni néhány programot, tervet, beruházást, és valószínűleg az életszínvonalait is; de mindenáron szembe kell szánnunk a, most előállott helyzettel”. A társadalmi össztermék tényleges növekedése 1981- bem és 1982-ben 2,3—2,5 százalék volt. Az idei terv hasonló növekedést irányoz elő. Ismeretes, hagy Kuba. kérelmezte a fejlett tőkés országokkal szembeni 3,5 mffiiiánd1 dolláros adósságállomány egy részérték átütemezését. A kiérés 1,2 milliárd dollár közép- és hosszú lejáratú hitelre vonatkozik. A kubdii javaislait szerint az ország, továbbra is fizied rövid lejáratú hiteleit és teljes adósságai kamatait, az átütemezett adósság tőkéjét pedig 1986-ltál hét év alatt törleszti. Két ok magyarázza az átmérné- tiilteg előállott nehéz helyzetét: 1. A nemzetközi pénzügyi válság-, 2. A cukor világpiaci árának esésé. ©ár tavaly Kuba importjának már osaik 20 százalékai származott a tókés országokból, ennek jelentőségé messze nagyobb számszerű arányánál. Hiszen, mondta Fi-diel Castro 1982. július 26-án, „m'i gyógyszereket, élelmiszereiket, talka-r- mányalapanyiagot, ipari és épí- tőílpairi nye'rsanyagíokalt, alkatrészeket, egyes berendezéselignitből nyaiüz-em megnyitásához, és a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű megépítéséihez. A kazánokat már eleve úgy választották meg, hogy alkalmasak legyenek a nem túl nagy fűtő- értékű, 47-48 százalék víztartalmú, 21—22 százallék: hamutartallmú liginiit eltüzelésére. Viszont ebből mintegy 185 millió tonna létezéséről tudtak a bányaimező megnyitásakor. Figyelembe véve az évi hétmillió tonna körüli szükségletet, kiszámították, hogy kb. 26 évig (1969-től 1995-lig) lesz elegendő o szémkincs. A Klálkópoloa két veszünk kemény valutáért”. A tőkés import kényszerű csökkenése begyűrűzik hát a termelés és a fogyasztás számos területére. Az 1983-as népgazdasági terv az életszínvonal megőrzését és a-z export 10 százalékos növelését tűzi célul A társadalmi össztermék tervezett 2— 2,5 százalékos növelésén belül főleg azon gazdasági ágazatok nagyobb növekedését irányozza élő (cukoripar 8 százalék, cukbrnádtermesztés 10 százalék, nilkkeltermeJés 12 százalék, kávé és citrusfélék 21 százalék) amelyek exportálható, illetve impoirtcsűkkenítő termékeiket eredményeznek. A vázolt célkitűzések eléréséhez fontosak persze\ o belső giazdasági fettételek is. Ezek kétségkívül legfontosabbika az 1976—80. között bevezetett új gazdaságirányítási és tervezési rendszer. A korábbi, teljesen centralizált irányítási rendszert felváltó új rendszer azon a feliismerésen alapul, hegy — mint a Cuba Szocialista című lap megállapítja: a tőkés termelési viszonyok fórra'dal írni átalakítása új gazdaságiirányítási formát igényel. A termelés ösztönzése és a (lakossági jobb ellátása érdekében 1980 nyarától működnek az úgynevezett „paraszti szabadpiacok", kiegészítve az eddigi elosztási rendszert. Ilyenformán jelenleg három elosztási forrnia, él egymás mellett. Az egyik a. mindmáig érvényben lévő, az 1981 végi kiskereskedelmi árreform ellenére mai is igen olcsó áraikkal funkcionáló, miniden alapvető mezőgaz dóság!-liipöir'i fogyasztási cikkre kiterjedő jegyrendszer. A második a 70-es évektől növekvő szerepet játszó úgynevezett párhuzamos piac, omélynek'keretiében az állami kiskereskedelmi hálózaltibam egyes termékek jegy nélkül kaphatók, M'letve a jegyre kapható meny- ■nyilségen. felül, de jóval magasabb áron is megvásárolhatók. A harmadik a paraszti szabadpiac, amely a termésnek az állami felvásárlásra betervezett mennyiisélgen felüli részét felszabadította: és lehetővé tette, hogy ez a, felesleg a szaibad- pibora kerüljön. Úgy tűnik azon'bdn, hogy a. kubai vezetés hosszú távon számol a. jegyes elosztási forma feninmairadláí- sávail. térségében az utóbbi évek során folytatott szénkütatás eredményeként o már fogyatkozó sízénvagyani további 700 millió tonnával, bővült. Ez azt jelenti, hogy a széntermelés, és az erőművi munka folyamatossá tehető az ezredfordulót követő évitizedekre is. Óriási feladatot jelént napi 20—30 ezer ton.no lignit kitermelése, az erőműbe valló, elszállítása — ezt nagy teljesítményű szállítás zálogokká! oldják még -, az ottani fogadósa, eltüzelése és a visszamairadt évi 2 millió tonnái mennyiségű pernye és salaik eltüntetése, vagyis a bányagödörbe való vfisszajiulttaltástt'. Nagyarányú építkezések A többi között a hazai fajtájú szarvasmarhák és a szimmen- tá'l.i fajták keresztezésével' tenyésztettek ki új egyedeket. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a keresztezett fajták 30—40 százallékkal nagyobb élősúlyúak a korábbinál, s a tehenek háromszög annyi tejet adnak, mint régebben. EZER MEGAWATTOS ATOMREAKTOR Gyermekszanatórium Évente körülbelül1 1200 gyermeket kezelnék Csehszlovákiában a Veiké Losínyben levő gyér m ékszainatór.i untban. A rendszerint kéthónapos, kúrára olyan 2—15 év közötti kis pacienseket utalnák be, akik légzőszerv!, allergiád vagy krónikus izom-. és idegibetegiség/ekben szenvednek. A korszerű felszerelésnek és az odaadó orvosi kezelésnek köszönhetően jó részűk gyógyultan bár voziik. A terápia, szerves, része a fizikai mozgás, így a. rendszeres úszás és a- légzőgyaikor- líaitok Is. Kőkorszaki szarvas iDél-Bulgáriában a történelem előtti idők egyedülálló emlékéit tárták fél: egy szarvast ábrázoló edényt és. nyolc, vallási szertartáshoz használt asztalkát. A szarvas, amely az i. e. 5. évezredből származik Mongólia o napkultusszal és a terméken ységímu’tosszial függ össze. Csak Északnyugat-Irániban találtak eddig ehhez hasonló edényt, amely azonban lényegesen későbbi, az i. e. 1000 év körüli időkből származik. — w Aram Kutatás és gyakorlat A Mongol Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben a jelenlegi ötéves tervben 1981 és 1985 között 13 alapkutatási téma több minit 400 részfeladatán dolgoznak a tudósok. A kutatásokkal elsősorban a közép- és hossrú távú termelési célokat segítik. Különösen az állattenyésztésben érnek el jelentős sikereket a kutatók. Mon góljában 1976-tól napjainkig az állatállomány megkétszereződött, s most a szakemberek elsősorban a minőségre fordítják a figyelmet, új, kiváló fajták kitenyésztésével kívánnák eredményeket elérni. A íegfiiat'afabb korú barnakőszén, ai lignit ai kfe fűtőérté- kű tüzelőanyagok közé tartozik. Ám kitermelésével és erőművekben való él égeté sével mégliis érdemes foglalkozni, ha nlinos túl mélyen a föld alatt ■és megfélélően nagy mennyiségiben.. áll* rendelkezésre. Fontos a.z is, hogy a. hőerőmű közvetlenül! o külszíni féjtés közelében legyen, mert a gyenge minőségű szén a szállítás költségét már nem bírná eJl Mindezt tudták a hazai szakemberek is, amikor 1965-iben hozzáláttak o Viscntai Külszíni BáJó eredmények születtek a juh- és a kecske tenyésztésében is. A kangáj és a joro juh rendkívül finom gyapjat ad, az új kecskefajták közül pedig a gurvan-szajhan vált be a legjobban. Bulgáriában az idén különös figyelmet fordítanak a beruházások összpontosítására, az állóeszközök gyors használatba vételére, a befejezetlen építkezések számának csökkentésére. A Thorez-I. külfejtés a kicsin ek tűnő, de valójában gigantikus méretű kotrógépekkel, s a háttérben a jól vizsgázott hő erőművel Atanislava Holinková nővér az inhalálókészülékeknél Hattyúsziget Utazók még a múlt században feljegyezték, hogy a Krím- félsziget északi részében' kolóniákban élnek a hattyúk, kócsagok, sirályok. Nyáron itt ía. Iáinak szálláshelyet a kormo- ránok és a pelikánok. Hattyúszigetnek hívják most a krími állami védett gazdaságot. Az elmúlt években a legkülönfélébb szárnyasok . lepték el ezt a madárparadicsomot. Megszaporodtak a szürke-, a fehér- és a sárgakócsagok, megnőtt a vadkacsaállomány, szép számmal fészkelnek a nádiposzáták, nádirigók, a búvárrécék és a böjtirécék. Fel-fel- tűnnek olyan ritka madarak is, mint a túzok és a daru. A sziget rászolgál a nevére. Sok ezernyi hattyú telel a kariki- nitszki öbölben. A hideg hónapokban néhány fajta Törökországba és Görögországba repül, a madarak többsége azonban megbízik saját szigetében és itt marad a hidegebb hónapokban is. ilgaz, az emberek segítségére sietnek a madaraknak: táplálékot hoznak, helyreállítják az időjárás által megrongált fészkeket. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ mnm MHPM
