Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

Mai számunkból CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS (4. old.) SZAKMUNKÁSTANULÓK DICSÉRETE (4. old.) LABDARÚGÓ NB II (6. old.) (3. old.) BÁNYÁSZJÁRAT I. Aranyat ér Három hét óta azokban a< gazdaságaikban, ahol vain fel­szerelés, elkezdték a szántó­föld öntözését. Jutott víz a (búzáira is a korábbi hetek­ben', s most o „kopások” ke­nitek víz állá. Naponta' húsz- hlairimiiine mlill'liiimé.ter vizizel pó­tolják a hiányzó csapadékot, amely időarányosain', a sok- évii ábliaigltólí legalább hatvan iszázalékban elmaradt. Öntözik a Kapós völgyé - (beri a réteket, legelőket, vi­zet szórnak Dalmiand térsé­gében o lucernáira is, ame­lyet már levágtak, hogy b második kaszálás is gazdag •terrhé Sí adjon. S láttáim, •amint a Sió jobbparti öntö­zőmű is elkezdte szóig áltat ó - (sót, főleg a marsi termelő­szövetkezet szántóföldi zöld­ségeire. Arany István elnök mondta, hagy költséget nem ifcfméi've, megkezdték jó ide­je öz öntözésit, mert a jó gaz­dia nem nézheti el, hogy nö­vénye síinyHődliön', hogy a szá­raz ác*rill'i>s-imiáljuis miatt a ter­més kevesebb legyen. Mert iiilk tudni azit is, hogy másfél év óta nem olcsó az Őrt főzési víz. Úgy tíz forint •körül kelj számolni az ösz- szes költséget Iköbméterén­ként. S .hia olyan o gazdaság, tahoí! eddig is pénzszűkéiben voltaik, is ellhlaniyiagolták iaz öntözési berendezéséket, bi­zony gondban tehetnek. Mert a termés ált'lagan meg érződik a csapadék hiányai. •HaMarni imár olyan véilente- nyékét, hogy a Ikailászba szö­kött, s virágzó árpa ia koráib- Iban ígért szép termést nem tudja megadni.' Tudjuk, hogy o búzái még' csak most kez­di Iháinyni llfaijászöt, tehált ott még valamicskét segíthet az öntözés, ez eső! Az öntözés segíthet. Nem múlik el ék tatául év a tenge- iict központban, amiiikor a im ez őaazdiasági szak em bér e - két képezik tovább, hogy iné figyelmeztessertek: az öntö- zés nem kidobott pénz! S vannak rá jó példák íRegöly- ben, Máj oson és a Völgység több aazdgságciban, hogy a halastavaikat sZiinte nem is a halért torrták, hanem az ara­nyat érő vízért, öntöznek.ahol van rá fel' zerelés, meg aika- rait. Május 24-re virradóan szép eső öntözte szerte o megyét. Volt ahol csendesen- sűrűn hullott az aranyat érő, •tudunk amról, hogy helyem­ként jég is volt, s nagy szél­vihar kísérte a. zivatart. Dór-, gött, Vi'líáimJoflt, de a paraszt- ember oda állít az ajtáíbai, s leste-biztatfa az „égteket”, onts a tok az esőt, onts átok az aranyat érő csapadékot! Az egy hónapja tartó szá­razság -nem használt a kuko­ricának. Némely helyen gyu­fa nagyságú imég a kukorica', •másutt még a gaz veri fel, mert a vegyszer a1 szárazság­ban nem tudott hatni. iDe elő lehet venni a medhaini- Ikaii eszközöket, fcu'ltivátart, kapáitokat, lovas ekéket stb. sőt a kapát, ia .jkapaziint” iis, amely utábbi a legjobb gyom­irtó eszköz... A népi hagyo­mányok, szokások mondatják azt, hogy a 'májusi leső ara­nyat ér. Most, almikor e so­rokat kedden hajnaliban írom, ismét szitál az eső, Székszárd felett Ibeborult az ég. Jó ez O' látvány. Lehűlt a levegő, a rekkenő hőség ta­lán alábbhagyott. Kinek ér aranyat ez a> ke­véske imáj'usi eső?! Úgy hi­szem, valamennyiünknek. P. J. Andreasz Papandreu elutazott Budapestről I. országos munkavédelmi vándorgyűlés Szekcióülések, látogatás az atomerőmű-építkezésre Ancíreaaz Papandreu, a Gö­rög Köztársaság m.iiniisztere''nő­iké magyarországi hivatalos lá­togatásának programja szer­dám befejeződött. Losoncai Pál, aiz Elnöki Ta­nács elnöke délelőtt az Or­szágiházban, hivatalában fogad­ta' Andreasz Papandireut. A szí­vélyes légkörű találkozón részt vei'.it Szarka K'á roll y külügymi­niszter bel yettes, Dobos István, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete, Kairolosz Rapuliias z külú g yrniimlisztér fűim i államtitkár és Rantelis Econo- mou, a Görög Köztársaság bu­dapesti nagyköveté. Ezt követően a Parlamentben Lázár György, a Mimiiiszterta- náos elnöke és Andreasz Pa­pandreu vezetésével plenáris zárátáirgyalásra került sor, ame­lyen részt vettek a> magyar és a görög tárgyaló delegáció taigiiai, valamint a szakértőik is. A .Biudáipesten folytatott ma­gyar-görög hivatalos bárgyaíá- s okait a z áróm e gibes z é I é s'en mindkét résziről konstruktívnak, eredlmiénytesm ek értiéke'ték, hámasályozva-, hogy nemcsak megfeleltek a várakozásnak, hanem fel ül is múltak azokat. A tárayaíáscik és az eqiész lá- tc.aatá'si program légkörét a kö'c'önös m-eoértés és a to­vábbi együlttiműfcödéni készség i elemezte. A sitalkiértőii meg­beszélések, amelyeket naavon pczíiitlívnak. hasznosnak ítéltek mra, a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményei alapján a további konkrét teendőket tűz­ték napirendre, megjelölve az e gyüttm üköd és b övit é sén ek gyakorlati irányait, feladaitatit. Mindkét részről kifejeződött az igény és a készség a különbö­ző területeken meglévő kap­csolatok folyamatossága iránt. A dlélii óráikban a Parla.méint delegárfós termében miagyar— görög Hivatalos dokumentumo­kat írtaik állá'. Lázár György és Andreasz Papandreu a Magyar Népköz­társaság és a Görög Köztársa­ság gazdasági és tudományos- m űszaiki egy üt tm űíkö dé s'é nek fejlesztéséről szállá távlati prog­ramot írt állá. Ez a megállapo- dás a fogyasztási és beruhá­zási jiavlalk, o szolgáltatások kereskedeliménelk bővítésiét hi­vatott elősegíteni. A kereske­delmi kapcsai átok hagyomá­nyos formáinak aíkdlimozásám tűi a jövőben mindkét részről nagy siólyt helyeznek az együtt­működés korszerűbb formáira is, így például közös vállalatok létrehozására; a kooperációra kü'önfé'e felszerelések, beren­dezéseik, gépek, alkatrészek ter­meléséiben, természeti erőforrá­sok féltáráisában és hasznosí­tásában, a szakemberképzés­ben, tedhinofőgiák fejlesztésé­ben és átadásában, közös ku­tatási prográimoik kidolgozósó­ban és megvalósításában. iHárom dokumentumait kor­mányközi egyezményként írtaik o'á: az állategészségügyről, a növényvédelemről és növény­egészségügyről, valamint a ket­tős adóztatás kizárásáról szóló okmányokat mdtgyar részről Papócsi László mézőgazdasági és éleim ezésügyti miniszter- helyettesi, Szarka Károly kül- üg y minis zt er -be1! yet te s, görög részről Karolosz Papüliasz kül- üg y m Msizté'rí'um i ál I aimtítká r látto ef kézjegyével. Az Országháziból ezután a vendégek a Ferihegyi repülő­térre hajítottak, ahol ünnepé­lyesen búcsúztatták Andreasz Paipandreut és kíséretét. A bú­csúztatásnál megjelent Lázár György, Marjai József, a Mi- niszte rtaná cs óin ö'kh el yettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életűink több más vezető sze­mélyisége, valamint Dobos Ist­ván nagykövet. A magyar és görög zászlóikkal díszített légi- kkiötő betonján osapaltz ósdi óval felső ralko zott a néphödsereg díszszázada. Parancsnoka1 je­lentést tett a' görög kormány­főnek, majd fölcsendültek a két ország himnuszának hang­jai. Ezután o magyar és a gö­rög vezetők, a vendégek és a házigazdáik elköszöntek egy­mástól. A küllönrepülögépnéí egy úttörő kislány virágcsokrot nyújtott át a görög kormány­főnek. Lázár György és And­reasz Ratpamdreu még néhány szíves szót vállba, kézfogással' búcsúzott el egymásból. A kü- lömrepűlőgép kora délután in- dnilt el Budapestről. Tegnap három szekcióban folytatta! munkáját az I. orszá­gos munkavédelmi vándorgyű­lés, ai keddi plenáris ülés által meghatározott témákban. A tanácskozás a. létesítményi tervezés, a kivitelezés, és az üzembe helyezés munkavédelmi kérdéseiről foíyt és- folyik. A részt vevő, mintegy ötszáz fő - felső- és középszintű gaz­dasági vezető, beruházó, ter­vező, kivitelező, üzemeltető, munkavédelmi vezető és szak- szervezeti munkavédelmi fel­ügyelő — mondtai és mondja' el véleményét a tapasztaltakról'és tesz javaslatokat az ezutáni ten­nivalókra'. A fejlődés, az új technikák és technológiáik megjelenése 1979- ben szükségessé tette ai munka- védelmi szabályozás fe'ú'lv’izs- gá1 totót, korszerűsítését. Ennek alapján született meg ai 47/1979. (XI. 30.) minisztertanácsi ren­delet a munkavédelemről. Élet­be lépése óta közel három esz­tendő telt ek A vándorgyűlés célja, hogyv áttekintse az új szabályozás lé­tesítésekre vonatkozó rendelke­zéseinek gyakorlati megvalósí­tását, továbbá, hogy javaslato­kat fogalmazzon meg 0' rugal­masabb és eredményesebb vég- r elhajtó shoz. Hangsúlyozza a téma fontos­ságát, hogy az új létesítése alapvetően és hosszú távra be­folyásolja' a munkakörülmények ■alakulását, az egészséges, biz­tonságos. munkavégzés feltéte­leit. A plenáris ü'lésen is, de a szekcióüléseken is erről folyt a vita. Szóba kerültek a> munka- védelem korszerű szabályozá­sának új vonásai, így többek között ai beruházó, tervező, ki­vitelező és üzemeltető együttes felelőssége, a' tervezői munka- védelmi tervfejezet tartalmi kö­vetelményei és az üzembe he­lyezési eljárások új rendje. A munka tegnap délelőtt há­rom szekcióban folyt. A déli órákra befejeződtek a viták, megszületett a szekcióvezetőik összefoglalója és elkészültek az egyes területekre vonatkozó ajánlások. Délután a vándorgyűlés részt­vevői a paksi atomerőmű-épít­kezésre látogattak. Itt először Baranya Sándor, az Építési és Vár osf ej I észté si Mi niszté rtom miniszteri biztosa adott tájé­koztatást az épitkezésrő1, majd ugyanerről a témáról filmet néz­tek meg ai résztvevők. A KISZ KB ülése Nemzeti Zászló átadása Szerdán ülést tartott a KISZ (Központi Bizottságai. Az ülésen teszt vett Baranyai Tibor, az M'SZMlP KB osztályvezetője. A központi bizottságot 'Fejti György 'első titkár tájékoztatta az MSZMP KB ez év április. 12— 13-i üléséiről. A testület egyetértett a párt Központi Bi­zottságának be I yz átérték elé sé - vei és a dokumentumban meg- ifog'ailimiazo'.'t programmal. 'Ki­emelik ifel'adlo'.áinak tekinti a KllSZ-itagság, az egész magyar ifjúság mozgósítását a. 'határo­zat végirelhaijtására. 'Ennek a munkának az alapja továbbra. :is a KISZ X. kongresszusának határozata', valamiint o mostani ülésen 'elfogadott munkaprog­ram, amely az MSZMP KB Ülé­sének Ihatározatából adódó új feladatokat tartalümazza. A KISZ fontos feladata', hogy részt vegyen a> párt 1980-as évekre szóló ifjúságpolitikai kon cepciójának í i dal gőz ásó­ban és az 'élmúlt évtized ta­pasztalataira támaszkodva vilá­gos, megalapozott álláspontot ■alakítson ki a továbbfejlesztés irányairól — hangsúlyozta ai testület. A központi (bizottságot ebben a mankóiban az a cél vezérli, hogy (újabb és újabb nemzedékek sorakozzanak fel sízodial'iista eszméink és .pártunk politikája mellett; hogy javul­jon az ifjúság szellemi, erköl­csi, fizikai felkészítése. A testület Kovács Jenőnek, a KB filtlkáráriaik előterjesztésében megtárgyalta az ifjúsági köré­ben folytatott békemozgalmi munka tapasztalatai , és meg­határozta a íKISZ ezzel kapcso­latos további feladatait. A központi bizottság 'az ifjú­ságii szövetség szervezetéinek feladatul szabta, hogy o fiata­lok béke mozgalmi akcióinak élére állva, az ifjúság töme­geit vezetve biztosítsanak le­hetőséget a fiatalok bé'kevágyá- nak kifejezésére. Ünnepi tanácsülés Bataszéken A Nemzeti Zászló átadása Tegnap délután ünnepélyes tanácsülésre került sor Bátaszé- ken, a nagyközségi tanács dísz­termében. Az elnökségben he­lyet fog'ltalt dr. László Andor, a Hazafias Népfront országos tit­kárságának tagija, K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Császár József, a me­gyei tanács elnöke, Lulkács Ist­ván, a járási pártbizottság első titkára, Csajíbó'k Kálmán, a Ha­zafias Népfront megyei titkára. Kosár István országgyűlési kép­viselő, valamint a helyi szerve­zetek vezetői. Bognár Jenő, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. A napirend sze­rint elsőiként az ügyrendi bi­zottság munkájáról, a tanács­rendeletek felülvizsgálatáról szóló beszámolót fogadták el a tanács tagjai. Ezután tárgyal­ták meg a tanács és a nem ta­nácsi szervek együttműködési tapasztalatait, a társadalmi munka szervezését. Ehhez a na­pirendhez szólt hozzá K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára: Tisztelegni jöt­tünk a végzett munka eredmé­nye előtt — mondotta —, amely joqos elismerést vívott ki ezút­tal Bátaszék esetében, ahol di­namikus fejlődésnek lehetünk tanúi. Korábban a tanácsok munlkáiáként tartották nyilván a településfejlesztés feladatait. Bátaszéken a qazdasáqi egysé­gek is kivették részüket és -szép példát qdtak társadalmi össze- foaásbói...” ■A tetepüfésferlesztési verseny­ben külön értékelték a városok a naqyközséaek és közséa-ek munkáit. Az országos verseny­ben hlat naavközség, köztük Bá­taszék élenjáró munlká iát Jutal­mazták „Nemzeti Zászlóval” és az első helyezésért járó pénz­összeggel, amelyet dr. László Andor, a Hazafias Népfront or­szágos titkárságának tagja adott át a bátaszéki tanács el­nökének. Császár József, a megyei ta­nács elnöke gratulációjában néhány számmal illusztrálta a versenyt, amely megyénkben az V. ötéves terviben társadalmi munkavégzés területén kiáfa- kult. Elmondta, hogy 1982-ben egy év alatt 330 millió forint összegben végzett a lakosság társadalmi munkát. Az elisme­rések tehát a lakosságot is mi­nősítik. Az ilyen versenyek pe­dig kötődést jelentenek egy-egy létesítményhez, egy-egy telepü­léshez, s az eddigi eredmények a VI. ötéves tervben 800 millió forintra tervezett társadalmi munka garanciáit is — hangsú­lyozta Császár József, majd át­adta a megyei tanács 1 millió forintos jutalmát a bátaszékiek- nek és a várdombi társközség­nek pedig hasonló munkavég­zés jutalmául a 200 ezer forin­tos pénzjutalmat. A Miniszter­tanács Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntető jelvényét Simon Ferenc, Tenczlinger György és Ákoshegyi István kapta. A tele­pülésfejlesztést szolgáló kiemel­kedő társadalmi munkájuk elis­meréséül a GAMSZÖV Ady Endre szocialista brigádja ré­szére „Társadalmi Munkáért” el­ismerő oklevelet adományozott a Tolna megyei Tanács. Ha­sonló elismerést nyolc személy kapott. A bátaszéki Búzakalász Tsz Ybl Miklós szocialista bri­gádjának a Hazafias Népfront Országos Titkársága Kiváló Tár­sadalmi Munkáért plakettjét Csaj'bók Kálmán, a Népfront megyei titkára adta át. A bátaszéki Nagyközségi Ta­nács elnöke megköszönte az el­ismerést, majd Ígéretet tett, hogy a község fejlesztéséért újabb versenyekben is rajthoz áll Bátaszék lakossága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents