Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
1983. május 25. "ÍVÉPÜJSÁG 5 Iparvállalataink txpart- és importtevékenysége A megye ipari és élelmiszeripari üzemei 1982-ben -kétmilliárd 996 millió forint értékben exportáltak, s ez 30,7 százalékkal magasabb az 1981-es eredménynél. fgy az eftnúAt éviben a megye iparában termelt javaknak 19,4 százalékát értékesítették külföldön, vagy adták át küfke- reslkede Imi vállald toknak. Tovább folytatódott a szerkezeti változás az egyes ágazatok export részesedésében az élelmiszeripari termékek javára. A szekszárdi húskombinát termelésével az élelmiszeripari ágazatba sorolt üzemék külkereskedelmi értékesítése több mint kétszeresére nőtt. A könnyűipar 31 százalék!kai, a gépipar 10 százalékkal részesedett az ösz- szes exportból, amely mindkét ágazatnál aránycsökkenést jelent. Az ipari üzemek közvetett exportja - kooperáció keretében — megközelítően elérte a 900 millió forintot, amely mérsékelt növekedést jelent az előző évekhez képest. Az exporttermeléseknél a kooperáció további bővülését akadályozza a kellő érdekeltség hiánya. A számok azt mutatják, hogy az ipari és élelmiszeripari export Tolna megyében nagy mértékben nőtt. De, ha tovább vizs' A BONY-KS cipőipari szövetkezet termelésének szinte minden darabja exportra kerül. Az elmúlt évben csökkent a Bonyhádi Zománcárugyár exportja, amelyet viszont 1983-ban jelentősen növelni tudnak. gálódunk, akkor kiderül, hogy ez teljes egészében a húsiparnak köszönhető, mert nélküle mindhárom ágazatban visszaesés jelentkezett, ennek átlaga 11,9 százlalék volt. Visszatérve a húsiparhoz: exportjuk népgazdasági szinten is jelentős. A szekszárdi vállalat 1982-íben egylmiif'liárd 251 millió forint értékben exportált és a megye exportjának 42 százalékát jelentette. A húsiparon kívüli csökkenést több tényező is befolyásolta. Arról nem kell külön beszélni, hogy a nemzetközi piacon érvényesült a piaci telítettség, egyes termékek iránt csökkent az igény, a vevő tartózkodott az áru átvételétől, sokszor ezt nem is a minőség, hanem o piac ncj- pi helyzete határozta meg, de minőségi kifogásokban jelentkezett. Nincs kellő rugalmasság a fizetőképes kereslet kielégítésében. Az új termékek anyagszükségletét csak hosszú szállítási határidővel - 90—110 nap — tudják beszerezni a vállalatok. ÁTRÉTEGZÖDÉS A PIACOKON A piaci verseny fokozódásával, a világgazdasági helyzet romlásával egy időben előtérbe került a vállalatok, szövetkezetek gyors alkalmazkodásának, rugalmasabb reagálásának szükségessége, amely követelménytől néhány üzem elmaradt. A megye iparának nem rubel elszámolású exportja 87,5 százalékkal nőtt összességében. De, ez megint annak köszönhető, hogy a Szekszárdi Húsipari Vállalót 1,1 milliárd forint értékben exportált. Ez a megye nem rubel elszámolású exportjának kétharmada. Tehát 7,9 százalékkal csökkent a húsipart leszámolva a megye bevétele. Az ipari üzemek, szövetkezetek a Közös Piac országaiba - közülük is főként az NSZK-ba -, valamint kisebb tételekben a KözeMKieletre és Afrikába adtak el új termékeket. Ez azt is jelents, hogy a konvertibilis export visszaesése nem egyértelmű, mivel az ilyen termelést végző 29 megyei üzem közül 15-nél nőtt, 14-n él visszaesett az árbevétel összege az előző évihez képest. Jelentősen növelte kiszállításait a BONY-KS Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet, a Palota Bőrdíszműgyár szekszárdi gyára és a Bonyhádi Cipőgyár. Csökkent az export a Láng Gépgyár dombóvári gyáránál, a Paksi Konzervgyárnál és a Bonyhádi Zománcárugyár- nál. Szót kell ejteni miég a megye Ipari szövetkezeteiméi a bér- muntko konstrukcióról. A bérmunkáinál a gazdálkodó egyA gyönki Spirál Ipari Szövetkezetben már az idén jelentős importmegtakarítást érnek el új beruházással. részt mentesül az alapanyag - ami gyakran nem megfelelő a külföldi partner számára — beszerzésének gondjától, másrészt ez a termelők forgóalapját csökkenti. A megyei termelők bérmunka-tevékenysége 1982-ben megiközelitően 4,5 millió dollár devizabevételt eredményezett. A megye rubel elszámolású exportjának összege 1,3 milliárd forint volt, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. KÜLKERESKEDŐK ÉS AZ ÜZEMEK Az export értékesítésében fontos a külkereskedelmi és az i painváialatok kapcsa latónak alakulása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évben javult. Bővült a közös érdekeltség mértéke, gyakori a piaci kötések előtt a közös konzultáció. Több megyénkben termelő tartott börzét az elmúlt évben, amelyeken a külföldi üzletfelek és a hazai kül- és belkereskedelmi vállalatok képviselői rendszeresen részt vettek. Gyakori a külkereskedelmi vá'lllallatok és a megyei termelők közös részvétele külföldi kiállításokon. A pozitív változásokon túl néhány területen továbbra is érdekkülönbség van a külkereskedelmi vállalatok és a megyei üzemek között, s ezek az érdekkülönbségek csökkentik a termelők külkereskedelmi orientációját. A következők a tapasztalatok: A termelő- és az importot felhasználó vállalatok megítélése szerint, terhűkre a külkereskedelmi vállalatok a lány talonul magos jövedelemhez jutnak. A külkereskedelmi vállalatok ügyintézése még mindig nem elég gyors. A felelősség, de főként a kockázatvállalás az iparvállalatok részéről többnyire egyoldalú. Többször szükséges lenne közös szerződéseket kötni, a nyereségre és a veszteségre is. így sokkal nagyobb lehetőség nyílna az export bővítésére, hiszen nem egy kisszövetkezetnek, vagy kisüzemnek kellene viselni a kockázatot. Azt azonban meg kell állapítani, hogy néhány esetben mór van erre példa. A külkereskedelmi vállalat támogatta néhány terméknél — kereskedelem-politikai alapjából — o gyártó termelőt. AZ IMPORT CSÖKKENTÉSÉRŐL ÉS 1983-RÓL... Ipari üzemeink - népgazdasági súlyuknak megfelelően — 1982-ben konkrét intézkedéseket tettek a tőikés import csökkentésére. Több üzem importtakarékossági tervet készített. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat tőkés importot csökkentett azzal, hogy az elmúlt évben 69 tonna poliiuretán babot vásárolt az NDK-lbál, mely szükségletének kétharmad részét biztosította. A Bonyhádi Zománcárugyárban végrehajtott gyártmánykorsrerű- sítés lehetővé tette az import műanyag szerelvények hazaival történő helyettesítését. összegezve az 1982-es év export- és importtevékenységét, valamint az 1983-as terveket, megállapítható, hogy a piaci nehézségek ellenére 1982-ben nőtt a kiszállítás mértéke, az ez évi előirányzatok is további bővítést jeleznek. A szerződések és a tervek szerint 1983-ban a megye ipari és élelmiszeripari üzemeinek nem rubel elszámolású exportja 70 százalékkal haladja meg a múlt évit, amit jelentősen befolyásol a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Tolna megyei Tejipari Vá Hálát további bővülése. A többi üzem is mintegy 4—6 százalékos konvertibilis exportnövelést irányzott elő. Ezeknél az üzemeknél elsősorban a kis tételű igények kielégítése biztosítja a tervezett bővülést. Ennek elősegítése érdekében export ügyintéző fog tevékenykedni a Külkereskedelmi Minisztérium részéről a megyei tanácson. Az elmúlt évben a megye ipari üzemei eredményesen segítették a népgazdaság egyensúlyi helyzetének erősítését. H. J. Tavaszi munkák a Hőgyészi Állami Gazdaságban Lipovecz Mihály brigádvezető Í Azt mondják a Hőgylész környéki idős emberek, ha énekel a gyurgyóka, eső lesz. Ami azit illeti, tegnap valóban sűrű fellegek gyülekeztek. Nagy szükség van a csapadékra, a megye több gazdaságában küszántották a cukorrépát, mert kiégett, beI lyére pedig korai fajtájú kukoricát vetettek. Időjárás ide Vagy oda1, a munkáknak azért 'mennie kell. A Hőgyészi Al- ' illatra Gazdaság' nagytormási kerületében nyolcvanon szorgoskodnak a komlóültetvé- nyen. Az egyik fegmun'ka- igényesebb feladatot végzik: a komló felvezetését a műanyag fonalra. A 82 hektáros területen az idén is jó termés ígérkezik Május 28-án Szekszárdon „Keressük a legjobb gépjárművezetőt - gyalogost’' Nyolcadik alkalommal hirdette meg: az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete, a KISZ KiB Ifjúsági Tanácsa, az Autóközlekedési Tanintézet és az Autó-Motor szerkesztősége a „Keressük a legjobb gépjárművezetőt — gyalogost" Vetélkedőt. A cél: ezzel iis formálni a. gyalogosok és gépjárművezetők, minden közlekedő ma gátőr tásá.t annak érdekében, hogy minél jobban tudjanak .igazodni a fejlődő motorizációhoz. 1976-ban az akikor bevezetett új KR'E'SZ volt a vetélkedő ösztönzője. Akkori sikere, az egyre növekvő számú résztvevő — azóta hagyom árnnyá tette e nemes versengést. A résztvevők tíz1 kategóriában iindelhaltnak, s a legjobb eredményt elérőkre 500 000 forint értékű vásárlási utalvány és a legeredményesebb gépjárművezetőre egy személygépkocsi vár. A vetléllkédősorozatot felmenő rendszerben szervezik. A sorozat .harmadik forduló a megyei verseny. Ezlt a versenyt Szekszárdon május 28-án, az 505. sz. Ipairi Szakmunkás- képző Intézetben rendezik meg. A vetélkedőn Tolna megyéből kategóriánként tíz-itiz, összesen 100 olyan versenyző méri össze tudását, aki korábban a legjobbak között szerepelt. A vetélkedő, amely délután 14 óraikor kezdődik, nemcsak a versenyzőknek, a szurkolóiknak is sok-sok. izgalmat, tanulságát ígér. Az egyéb munkák mellett vegyszereinek is.