Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

1983, május 21.' Derkovits-ösztöndíjasok beszámolója a Műcsarnokban Katona Zsuzsa: Babérlevél Csíkvári Péter: Mementó Kondor Bélának NÉPÚJSÁG 11 gazdag o Csontváry-gyűjte- mény, amelynek dísze a ma­gyar embezábrázollós egyik re­meke: az öreg halász; ha­sonlóképp gazdag a GUláasy Lajos műveit tömörítő terem­rész: a művész meseszerű, a kora reneszánszot wisszaálmo- dó ,vásznai klöziöitt gyönyörköd­het a látogató; és egész sörei- za.tot láthat Denkovits Gyula munkáiból’ íis. Jelentős művekkel fcépviseI- fetilk magUkat az alföldi fes­tők: Tornyai János, Kosata Jó­zsef, Rudlnay Gyula, Holló László; de jelen vannak a du­nántúliak is, mégpedig több képpel 'Rippl-Rónai József éls Egry József. 'A gyűjtemény folyton növek­szik, anyagárnak tekintélyes ré­sze máris talWárbo szőrűit. A város tehát űj flióklképtár léte­sítéséit tervezi, amelyben azok a művészek kapnak majd he­lyet, aikiilk Miskolcon születtek, Vagy életük bizonyos szaikaszá- baini itt élteik. Jllyen kis (képtár mór van is, pontosabban: a Iké'ptár régi, 'kisebb épületiének egyik emele­te adott helyet a Kondor Béla- bagyaték egy részéből álHő gyűjteménynek. A fiatalon el­hunyt (művésznek (különösen kedlVes tartózkodási helye volt Miskolc (ő volt a ikisgiralikai biennóié egyik alapítója is), megszerette a várost, d'e ide kröttönJtie a kényszer űs ég is, mii­vel a Képzőművészeti Főisko­lán kívüli csak itt talált hozzá­férhető ginaifilkai nyomdagépet. A városihoz fűződő szoros koip- csofaita indította 0 Hermán Ot­tó Múzeum vezetőségét üirra, hogy Kondor Béla, halála Után megszerezze hagyatékának egy részét, s így jutott részben vá­sárlás, rélszben ajándékozás révén több minit kétszáz művé­hez. Ezenkívül idekerülitek Kon­dor Béla budapesti mütermé­nek berendezési tárgyai (nép­művészét! gyűjteménye, szer­számai, szép harmániiuma). A régi iképtáiréipűlet felső emelete időszaki kiállításoknak aid helyet. 1983-lbam a, magyar­országi délszlávok textilművé­szetét mutatja be a mohácsi Kalniizlsaii DorottyO Múzeum, káprázatos népviseleteit, szőt­teseit egy évre adta kölcsön MiskoTanök. BOZÓKY ÉVA Még csak kilencven éves len­ne! — mondhatnánk, de már régesrég tudjuk, a legendák­nak nincs koruk. Így aztán nincs néki sem, aki már az én nem­zedékem számára is csak soha­sem látott emlék, egy megörö­költ színházi fenomén, oki egy­szerűen „a Bajor" megjelölés­sel vonult tragikusan a halha­tatlanságba. Már nem láthat­tam színpadon,, ezért be kell érnem az általam is tisztelt, jeles kortársak - Kárpáti Aurél­tól Gobbi Hildáig - méltatá­sával. Ami megmaradt belőle - egyöntetűen állítja minden­ki — kevés, nem igazán ő ... És mégis. Legelőször egy már akkor sem tökéletes lemezről mesél­te nekem Szaftén cár puskini históriáját, olyan kéjesen játsz­va, egyensúlyozva a szavakkal, hogy 'képtelen voltam másra, figyelni, mint a hangsúlyok eme fékezhetetlen tűzijátékára. Csak jóval később tudtam ér­tékelni benne a színésznőt, aki maga teremti meg o mikrofon meghittségében a saját mese- birodafmát kényeskedő magán­hangzókból, röppenő mással­hangzókból. Bajor úgy adta elő ezt a klasszikus mesét, mintha Madáchot vagy Shakes­peare-1 mondana... És a filmjei? Ezek o tisztes, de igazán sohasem jó produk­ciók, amikkel nem is volt külö­nösebben átütő sikere, noha a hangosfilm első próbálkozásai­nál ösztönszerűen rá gondol­tak. Zilahy unszolására szere­péit a Két fogoly bán, meg A szűz és a gödölyében. Két pa­rádés feladatot kapott — mind­kettő visszaélt véle. Mindket­tőben hagyták, hogy színházat játsszon, ezért történhetett meg, hogy a színpadon bizonyítani képtelen Karády mai szemmel őszintébb, tehát jobb mellet­te... Hogy némafilmjei milye­nék lehettek? Ki tudja? Talán, éppen a tapasztalat megköté­sei híján — felszabadultabbak. De tény, hogy Bajor Gizi nagy­ságát hiába szeretnénk meg­indokolni filmjeivel. A kame­rák objektivitását alapvetően teátrális lénye képtelen, volt eltűrni. Verseket írtak róla, meg könyveket. Tündérnek nevezték, és még azok is, akiknek fájdal­mat okozott (ő is ember volt), mint valami tüneményről me­sélnek száz színű asSzonyisá- gáráll, játékairól, bolondozásai- ról, életmentő akcióiról, szín­padot és életet becsülő tisztes­ségéről. Játszotta, a Makrancos hölgyet, a Vízkeresztben Vio­lát, Annát a Tanner John há­zasságában, Puckot és persze Titániát a Szentivánéji álomban, Tündét a Vörösmarfy-mesejá- tékban. Műfajok közt cikázott, a Lili című operettől a, halálán lévő Kaméliás hölgyig. Egyéni­sége titkát próbálta, meghatá­rozni Kárpáti Aurél, amikor ezt Művészetünk egyik otthona BAJOR Ibsen „Nóra" című drámájának címszerepében, Jávor Pállal írta róla: Sugárrá intelligen­ciájával, élénk szelltemével, gyöngyöző humorával és elmé­lyült drámaiságávail a legvon­zóbb emberi jelenségek egyike. Csupa természetes báj és ked­vesség az életben éppúgy, mint a színpadon. Valójában ott, a színpadon élt ő igazán, olyan intenzíven, hogy nem­egyszer úgy tetszett, az életben is inkább csak játszott.” Most lenne kilencvenéves. De hát, ugye, a legendáknak nincs körük? NEMLAHA GYÖRGY Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász Sokszor megfordultam Mis­kolcon, nemegyszer elhalddltam a, hatalmas antikva betűket homlokzatán viselő múzeum előtt, mégsem tértem be, ta­lán ridszltatt az épület külsejé­nek lőtveintes évekbeli, szigorú rteakldsszidizirítusai, talán csak a hívogató plakátot nem lát­táim meg a kapuján, minden­esetre most fedeztem fel a Mi,slkoloi Képtárait, miután két éve ebben az épületben ka­pott tágas és főként jól) .meg­világított otthonit. A gazdag gyűjtemény századunk közepé­ig vezet végig a magyar fes­tészet történetén, a folytatás, a ma élő alkotók munkássága Sá rospaitalkon [található. A képtár termein dr. Vég­vári Ldjos professzor kalauzol Végiig'. IMiütán főiskolai tanár­ként nyugdíjba ment, koránt­sem vonUlt nyugalomba, ellen­kezőleg: Miskolcra költözött muzeológusnak. Tölle értesülök a,z előzmé­nyekről: az 1899-ben alapított Borsad'-imislkoilci Múzeum kezd­te meg a gyűjtést, ezzel egy Időben alakult ,fci idr. Petró Sándor orvos magángyűjtemé­nye lis, amely Utóbb szintén a múzeumié lett. 1920-lbain Mis­kolcra költözött a híres nagy­bányai művészlfelep: s a mű- pártoló Ihdljl andós ágú város ezenkívül Imég művésztelepet ala.pított a Képzőművészeti Fő­iskola diákjdli számárai, követ- kezésképp sok festő és művész­tanár ólt, alkotott hosszalbb- rövidebb ideiig a városban. Közösen létrehozták o Miskolci Festők társaságát, amely kiál­lításaival, előadásaival értő kö­zönséget nevelt. Hlyen előzmények után, ren­delte m'eg Miskolc 1953-bain az első országos képzőművétezeíti kiállításit, majd az országos grafikai biennálét, 1969-ben pedig lléltreöj.tlt lo M,iskolái Kép­tár, almóly 1974-lben, beolvadja Hermán (Ottó Múzeum szerve­zetéibe, s ma (is annak része. (A Szinva partján, a Papszeren áll egy kecses kis régi ipailota,, mély feliratai szerint Hermán Ottó Múzeum, de az is csak része a teljes Hermán Ottó Múzeum szervezeté nek. T érmés zettudomiáinyi állandó kiállítás taIálható benne, kiét termében pedig időszaki kiál­lításokra Ikerül sor.) Az egyre gyarapodó (Hermán Ottó Mú­zeum (13 ezer műtárgy van, cr birtokában, ebből 160 íesitmlény és 20 szobor Miskolcon, 150 klép pedig Sárospatakon) há­rom épületben kapott helyet: a Sximvanporti palotában, a régi képtárban, és az új mú­zeumiban, mely végre méltó helyet (tud biztosítani a párat­lanul értékes gyűjtemény sza­mára. Ez utóbbiban a kiállítás rendezői nemcsak a képek vi­lágos, levegős, tágas elrende­zésére törekeditek, de arra, is, hogy a Imuigyar festészetnek egy be nőség es eb,b, intim eb b vonUKafát mutassák be. MSSlko,Icbak az elmondotta­kon kívül i,s Vannak hagyomá­nyai. A múlt százaid legna­gyobb magyar festője, IMunlká- osy Mihály itt született (apja itt volt — a,z 'akkor még fontos szerepet betöltő — sáhivatal tisztviselője, a szülők itt nyug­szanak cr képtár közelében lé­vő, immár lezárt, ódon 'kis te­metőben) ; Sziinyei Marsé Pál is sakat járt itt, sógorának a közelii Sziínmalbestenyőn volt bir­toka (a (kiállításon látható is o LilarUhás hölgy nővéréinek, Vagyis o sógornőnek a portré­ja), a Lillavimágos inét és a Ptark című képek Imár a Majális hangulatát árasztják; Miska 1- Gom született Kmetty János is, hafóla előtt 40 értékes művet hagyta szülővárosára, és ez a szülőföldje SZallay Lajosnak és Imre Zsigmondinak is. A (hajdani művésztelep kép­zőművészeti központtá tette a Varast, tehát több művész (vagy örökösük) gyarapította ajándékaival a gyűjtöm én yt. Ezért egy-eg,y nagy művésznek több kiemelkedő alkotását is lálbaitjük, van akitől egész kis gyűjteményit. Sziinyei Merse ké­peim kívül a gyüngybázas fé­nyű, linóm tónusú balatoni ké­pek alkotójának, Mészöly Gé­zának is több vászna, tűnik szemünkbe, szintúgy a Nagy­bányáról (indult IFerenczy Ká­raiynalk (többek közt liitt talál­ható megragadó színihatású ‘Té­kozló fiú-ja, s a közismert Há­rom királyok vóZIOta); igen A miskolci Hermán Ottó Múzeum képtára Romvári iános: Befeléfordulás

Next

/
Thumbnails
Contents