Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
1983, május 21.' Derkovits-ösztöndíjasok beszámolója a Műcsarnokban Katona Zsuzsa: Babérlevél Csíkvári Péter: Mementó Kondor Bélának NÉPÚJSÁG 11 gazdag o Csontváry-gyűjte- mény, amelynek dísze a magyar embezábrázollós egyik remeke: az öreg halász; hasonlóképp gazdag a GUláasy Lajos műveit tömörítő teremrész: a művész meseszerű, a kora reneszánszot wisszaálmo- dó ,vásznai klöziöitt gyönyörködhet a látogató; és egész sörei- za.tot láthat Denkovits Gyula munkáiból’ íis. Jelentős művekkel fcépviseI- fetilk magUkat az alföldi festők: Tornyai János, Kosata József, Rudlnay Gyula, Holló László; de jelen vannak a dunántúliak is, mégpedig több képpel 'Rippl-Rónai József éls Egry József. 'A gyűjtemény folyton növekszik, anyagárnak tekintélyes része máris talWárbo szőrűit. A város tehát űj flióklképtár létesítéséit tervezi, amelyben azok a művészek kapnak majd helyet, aikiilk Miskolcon születtek, Vagy életük bizonyos szaikaszá- baini itt élteik. Jllyen kis (képtár mór van is, pontosabban: a Iké'ptár régi, 'kisebb épületiének egyik emelete adott helyet a Kondor Béla- bagyaték egy részéből álHő gyűjteménynek. A fiatalon elhunyt (művésznek (különösen kedlVes tartózkodási helye volt Miskolc (ő volt a ikisgiralikai biennóié egyik alapítója is), megszerette a várost, d'e ide kröttönJtie a kényszer űs ég is, miivel a Képzőművészeti Főiskolán kívüli csak itt talált hozzáférhető ginaifilkai nyomdagépet. A városihoz fűződő szoros koip- csofaita indította 0 Hermán Ottó Múzeum vezetőségét üirra, hogy Kondor Béla, halála Után megszerezze hagyatékának egy részét, s így jutott részben vásárlás, rélszben ajándékozás révén több minit kétszáz művéhez. Ezenkívül idekerülitek Kondor Béla budapesti mütermének berendezési tárgyai (népművészét! gyűjteménye, szerszámai, szép harmániiuma). A régi iképtáiréipűlet felső emelete időszaki kiállításoknak aid helyet. 1983-lbam a, magyarországi délszlávok textilművészetét mutatja be a mohácsi Kalniizlsaii DorottyO Múzeum, káprázatos népviseleteit, szőtteseit egy évre adta kölcsön MiskoTanök. BOZÓKY ÉVA Még csak kilencven éves lenne! — mondhatnánk, de már régesrég tudjuk, a legendáknak nincs koruk. Így aztán nincs néki sem, aki már az én nemzedékem számára is csak sohasem látott emlék, egy megörökölt színházi fenomén, oki egyszerűen „a Bajor" megjelöléssel vonult tragikusan a halhatatlanságba. Már nem láthattam színpadon,, ezért be kell érnem az általam is tisztelt, jeles kortársak - Kárpáti Auréltól Gobbi Hildáig - méltatásával. Ami megmaradt belőle - egyöntetűen állítja mindenki — kevés, nem igazán ő ... És mégis. Legelőször egy már akkor sem tökéletes lemezről mesélte nekem Szaftén cár puskini históriáját, olyan kéjesen játszva, egyensúlyozva a szavakkal, hogy 'képtelen voltam másra, figyelni, mint a hangsúlyok eme fékezhetetlen tűzijátékára. Csak jóval később tudtam értékelni benne a színésznőt, aki maga teremti meg o mikrofon meghittségében a saját mese- birodafmát kényeskedő magánhangzókból, röppenő mássalhangzókból. Bajor úgy adta elő ezt a klasszikus mesét, mintha Madáchot vagy Shakespeare-1 mondana... És a filmjei? Ezek o tisztes, de igazán sohasem jó produkciók, amikkel nem is volt különösebben átütő sikere, noha a hangosfilm első próbálkozásainál ösztönszerűen rá gondoltak. Zilahy unszolására szerepéit a Két fogoly bán, meg A szűz és a gödölyében. Két parádés feladatot kapott — mindkettő visszaélt véle. Mindkettőben hagyták, hogy színházat játsszon, ezért történhetett meg, hogy a színpadon bizonyítani képtelen Karády mai szemmel őszintébb, tehát jobb mellette... Hogy némafilmjei milyenék lehettek? Ki tudja? Talán, éppen a tapasztalat megkötései híján — felszabadultabbak. De tény, hogy Bajor Gizi nagyságát hiába szeretnénk megindokolni filmjeivel. A kamerák objektivitását alapvetően teátrális lénye képtelen, volt eltűrni. Verseket írtak róla, meg könyveket. Tündérnek nevezték, és még azok is, akiknek fájdalmat okozott (ő is ember volt), mint valami tüneményről mesélnek száz színű asSzonyisá- gáráll, játékairól, bolondozásai- ról, életmentő akcióiról, színpadot és életet becsülő tisztességéről. Játszotta, a Makrancos hölgyet, a Vízkeresztben Violát, Annát a Tanner John házasságában, Puckot és persze Titániát a Szentivánéji álomban, Tündét a Vörösmarfy-mesejá- tékban. Műfajok közt cikázott, a Lili című operettől a, halálán lévő Kaméliás hölgyig. Egyénisége titkát próbálta, meghatározni Kárpáti Aurél, amikor ezt Művészetünk egyik otthona BAJOR Ibsen „Nóra" című drámájának címszerepében, Jávor Pállal írta róla: Sugárrá intelligenciájával, élénk szelltemével, gyöngyöző humorával és elmélyült drámaiságávail a legvonzóbb emberi jelenségek egyike. Csupa természetes báj és kedvesség az életben éppúgy, mint a színpadon. Valójában ott, a színpadon élt ő igazán, olyan intenzíven, hogy nemegyszer úgy tetszett, az életben is inkább csak játszott.” Most lenne kilencvenéves. De hát, ugye, a legendáknak nincs körük? NEMLAHA GYÖRGY Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász Sokszor megfordultam Miskolcon, nemegyszer elhalddltam a, hatalmas antikva betűket homlokzatán viselő múzeum előtt, mégsem tértem be, talán ridszltatt az épület külsejének lőtveintes évekbeli, szigorú rteakldsszidizirítusai, talán csak a hívogató plakátot nem láttáim meg a kapuján, mindenesetre most fedeztem fel a Mi,slkoloi Képtárait, miután két éve ebben az épületben kapott tágas és főként jól) .megvilágított otthonit. A gazdag gyűjtemény századunk közepéig vezet végig a magyar festészet történetén, a folytatás, a ma élő alkotók munkássága Sá rospaitalkon [található. A képtár termein dr. Végvári Ldjos professzor kalauzol Végiig'. IMiütán főiskolai tanárként nyugdíjba ment, korántsem vonUlt nyugalomba, ellenkezőleg: Miskolcra költözött muzeológusnak. Tölle értesülök a,z előzményekről: az 1899-ben alapított Borsad'-imislkoilci Múzeum kezdte meg a gyűjtést, ezzel egy Időben alakult ,fci idr. Petró Sándor orvos magángyűjteménye lis, amely Utóbb szintén a múzeumié lett. 1920-lbain Miskolcra költözött a híres nagybányai művészlfelep: s a mű- pártoló Ihdljl andós ágú város ezenkívül Imég művésztelepet ala.pított a Képzőművészeti Főiskola diákjdli számárai, követ- kezésképp sok festő és művésztanár ólt, alkotott hosszalbb- rövidebb ideiig a városban. Közösen létrehozták o Miskolci Festők társaságát, amely kiállításaival, előadásaival értő közönséget nevelt. Hlyen előzmények után, rendelte m'eg Miskolc 1953-bain az első országos képzőművétezeíti kiállításit, majd az országos grafikai biennálét, 1969-ben pedig lléltreöj.tlt lo M,iskolái Képtár, almóly 1974-lben, beolvadja Hermán (Ottó Múzeum szervezetéibe, s ma (is annak része. (A Szinva partján, a Papszeren áll egy kecses kis régi ipailota,, mély feliratai szerint Hermán Ottó Múzeum, de az is csak része a teljes Hermán Ottó Múzeum szervezeté nek. T érmés zettudomiáinyi állandó kiállítás taIálható benne, kiét termében pedig időszaki kiállításokra Ikerül sor.) Az egyre gyarapodó (Hermán Ottó Múzeum (13 ezer műtárgy van, cr birtokában, ebből 160 íesitmlény és 20 szobor Miskolcon, 150 klép pedig Sárospatakon) három épületben kapott helyet: a Sximvanporti palotában, a régi képtárban, és az új múzeumiban, mely végre méltó helyet (tud biztosítani a páratlanul értékes gyűjtemény szamára. Ez utóbbiban a kiállítás rendezői nemcsak a képek világos, levegős, tágas elrendezésére törekeditek, de arra, is, hogy a Imuigyar festészetnek egy be nőség es eb,b, intim eb b vonUKafát mutassák be. MSSlko,Icbak az elmondottakon kívül i,s Vannak hagyományai. A múlt százaid legnagyobb magyar festője, IMunlká- osy Mihály itt született (apja itt volt — a,z 'akkor még fontos szerepet betöltő — sáhivatal tisztviselője, a szülők itt nyugszanak cr képtár közelében lévő, immár lezárt, ódon 'kis temetőben) ; Sziinyei Marsé Pál is sakat járt itt, sógorának a közelii Sziínmalbestenyőn volt birtoka (a (kiállításon látható is o LilarUhás hölgy nővéréinek, Vagyis o sógornőnek a portréja), a Lillavimágos inét és a Ptark című képek Imár a Majális hangulatát árasztják; Miska 1- Gom született Kmetty János is, hafóla előtt 40 értékes művet hagyta szülővárosára, és ez a szülőföldje SZallay Lajosnak és Imre Zsigmondinak is. A (hajdani művésztelep képzőművészeti központtá tette a Varast, tehát több művész (vagy örökösük) gyarapította ajándékaival a gyűjtöm én yt. Ezért egy-eg,y nagy művésznek több kiemelkedő alkotását is lálbaitjük, van akitől egész kis gyűjteményit. Sziinyei Merse képeim kívül a gyüngybázas fényű, linóm tónusú balatoni képek alkotójának, Mészöly Gézának is több vászna, tűnik szemünkbe, szintúgy a Nagybányáról (indult IFerenczy Káraiynalk (többek közt liitt található megragadó színihatású ‘Tékozló fiú-ja, s a közismert Három királyok vóZIOta); igen A miskolci Hermán Ottó Múzeum képtára Romvári iános: Befeléfordulás
