Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
1983. május 19. IfsÉPÜJSÁG 3 Tavaszutó a földeken A ItaVaszi munkaidőm piln ginek már vége, a földeken azért május közepén iis van miit csíi - nálinl. A Tamási Ál'lamíi Gazdaságiban .Füllátás István 'növénytermesztési ágazatvezető- vel1 légy .rögtönzött határjárásán vettünk részt. Az ág az átvezető elmondta., ihogiy a. cukor- répa-lkulltúrábaa sikerült megoldani a ikamplex gépi meglmű- vel'ést, ami annyit jelenít, hagy itt ugyanazok a traktorosok dolgoznak az első mumkaiíolya- maittöl kezdve az Utolsóig. Külkereskedő termelők korszerűsödik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportszervezete; ebben az ágazatiban az utóbbi évek sarán több mint tíz külkereskedelmi társaságot. illetve irodát hoztak létre, s bővült a párhuzamos exportjoggal rendelkező 'külkereskedelmi vállalatok száma. Mintegy félszáz termelő már önállóan intézi konvertibilis exportját, illetve importját. A párhuzamos exportjog ki- terjesztésével a szakkülkeres- kedellmi váHálátok mellett a Generálimpex, az Interag, a Hungarocoop, a Hungagent, az Intercoop, a iKonsumex és a Ská'la-Ccop .is bekapcsolódott az agrártermékek külkereskedelmébe. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar tavalyi konvertibilis exportjának 40 százalékát a párhuzamosan exportált termékek tették ki. Az újonnan bekapcsolódott válfajotok közül a Generálimpex forgalma bővült a leggyorsabban. A kis határ menti, illetve az áruházi cserében a. Hungarocoop, a Konsumex és legújabban pedig a- Skála-Coop tűnt ki. Mindezek eredményeként jelenleg az agrártermékek külkereskedelmében újonnan, részt vevő vájja latok már öt-tíz százalékkal részesednek az éves konvertibilis exportból, s a forgalmuk fokozatosan bővül. A Külkereskedelmi Minisztérium, ha. a feltételek megvannak, támogatja., hogy a termelők önállóan szervezzék a külpiaci értékesítést. Tavaly mintegy 90 eseti engedélyt adott ki a minisztérium eg.y-egy jónak ígérkező üzlet lebonyolításához, és az engedélyek jelentős részét a. termelőik kapták. Már töb'b olyan külkereskedelmi szervezet is működik, amelyet önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövetkezetek, állami gazdaságok, és vállalatok hoztak létre. A zömében, világok exportjával foglalkozó Hungaröffarnak 11 tagja van, a. vetőmagvakkal külkereskedő Hungoroseedet .pedig 16 vállalat, tsz és állami gazdaság hozta. létre. A tapasztalatok kedvezőek. A termelők önálló szervezeteik révén közelebb kerültek a piachoz, s ma már lényegesen jobban ajkaim aikodnak a módosuló igényekhez. így számos új cikk exportját kezdhették meg. A kínálkozó újabb korszerűsítési lehetőségek kihasználására bővítették kooperációs tevékenységüket is. Mindezek eredményeként az önállóan külkereskedő termelők a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar összes exportjából 7-8, importjából, pedig 20 százalékos arányban részesednek. Az agrárgazdaság korszerűsödő külpiaci szervezetének sajátos formájaként számos külkereskedelmi társaság, .illetve iroda alakult. Létrehozásukat cfe indokolta, hogy az ágazat termelésében mintegy 1200 termelőszövetkezet, sok állami gazdaság vesz részt, ám termékeiket, cikkeiket koncentráltan, nagy tételekben érdemes exportálni; .ilyen, esetben, a termelők „'elaprózott" részvétele a külpiacon indokolatlan. Az viszont lényeges, hogy közelebb kerüljenek a vevőkhöz, s hogy közös érdekeltség alapján működjenek együtt a. külkereskedőkkel. Ebhez teremtik meg a feltételeket a. külkereskedelmi társaságok és irodák, amelyek a termelők, a. feldolgozók és a külkereskedőik tevékenységét egyre jobban összehangalják. Horhi-pusztán háromszáz hektáron kultivátorozzák a cukorrépát Előkészülnek a hibrid kukorica vetéséhez Filótás István növénytermesztési ágazatvezető Az építőipar az év első négy hónapjában Az építőipori vállalat ók és o szövetkezetek az ÉVIM gyorsjelentése szerint - 5013 új lakást adtak át az év első négy hónapjában. Majdnem 200-zal kevesebb lakás készült el, mint tavaly .ilyenkor, de a kedvező időjárást kihasználva mintegy 2000-rel több új otthon építését kezdték meg, mint o múlt év első négy hónapjában. Az egy évvel ezelőttinél jóval többet, összesen 1038 'lakást adtak át a. fővárosban a 43-as számú és a Budapesti Lakásépítő Vállalat dolgozói. Vicéken a Békés, a Hajdú, a. Győr, a Nógrád és a Veszprém megyei ÉVM-válla- lyat, valamint o Dél-magyararszági Magas- és Mélyépítő Vállalót dolgozói gyorsították meg jelentősen, a lakás átad ás ok ütemét. Az ÉVM-vállalatok jelenleg 40 ezer lakás kivitelezésén dolgoznak, s ebből 27—28 ezret kell átadniuk az év végéig. Az idei népgazdasági terv szerint az ország építőiparának termelése 3 százalékkal csökkenj áim ezen belüli a .magán- építés teljesítménye 2,5 százalékkal növekszik, az építőipari vállalatoké 'pedig. 5,6 százalékkal mérséklődik. Az év első négy hónapjában az ÉVM-vál- fa,latok termelésének értéke még valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, a. vízügyi építővállalatoké majdnem 4 százalékkal növekedett, s bár a szövetkezeteké a számítottnál jobban mérséklődött, a kivitelező szervezetek összességében mégis mindössze 2 százalékkal kevesebb építési-szerelési műn- kát végeztek, mint tavaly ilyenkor. Az építési piac élénkülése is lassította a. termelés mérséklődését, hiszen az év első hónapjaiban. o megbízók és a kivitelezők között megkötött szerződések értéke 5 százalékkal nagyobb volt, mint múlt év azonos időszakában. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat az ország harminchét nagy sütövállalata közül 1982-es eredményei alapján a 37. volt. Tolna megyében 1983-ban javult a kenyér minősége. Ez az a vállalat, amely szőkébb pátriánk lakosságából 260 ezer ember hangulatát befolyásolja nap mint nap, jó vagy rossz irányban. — Megvédi az álláspontját. — Ha nincsen jó technológia, akkor már a termelés sem lehet jó. — Ebben tökéletesen igaza van: — Könnyű a dolgom, feladják a „labdát”. Tehát következik az újabb kérdés: Mennyire tartják be a technológiát? — Úgy, ahogy ... KI MEGY PÉKNEK? Pihenjünk kicsit. A pékeket már jó ideje szidni „illik”. Rossz, ragacsos, keletien a kenyér és nem is mindig frissen kapjuk. Ha vüiiüfci reggel korán nem megy le kifliért, akkor nem kap és mérgelődhet, hogy a pékék már megint nem dolgoznak. Szerintem errői akkor sem szokunk le, ha tökéletes lesz az ellátás. A megszokás nagy úr! Az igazgató is ezzel kezdi a beszélgetést. — Mi 260 ezer ember hangulatáért felelünk. Tudom, hogy gomba módra szaporodnak a kis pékségek. 'Legínlkább a dlecsi kenyeret emlegetjük, mint jó példát: támlám, ők tudnak kitűnő minőségű kenyeret sütni! Szabó József, a vállalat alig fél éve hivatalban lévő igazgatója azonban azt mondja; — Nekünk kötelességünk any- nyi kenyeret, péksüteményt gyártani, amennyit rendelnek. A kis pékségek pedig annyit tesznek az asztaliunkra, amennyit akarnék. Tehát nem vagyonik egy súlycsoportban. A mi embereink ha keill hat, de ha a rendelés úgy kívánja., akkor 12 órát dolgoznak. És a 12 órában már a világ legjobb pékje is elfárad; — Ki megy ma péknek? Van-e utánpótlás? — Van. Palánkon az idén indítottunk egy osztályt. Sajnos csak egyetlen fiú van közöttük, .a többi lány. De, az 1983-84- es tanévben már egy újabb osztályra van jelentkező és ők fiúk. — Lesz utánpótlás? — Én úgy fogalmazok, hogy ma már eljutottunk odáig; ismét kezd rangja lenni a pék szakmának.' — Miiből gondolja ezt? — A felvételi papírokon első helyen jelölték meg a gyerekek a péik szakmát. Azért még nem érezhetjük maig'unlkat rózsás hangulatban. A Tolna megyei Sütőipari Vállaltat m'uinlkaeráhiiá.nnyail küzd. ^ — Kevés a termelő munkás. -Sokuknak még a tavalyi sza- ba'dlságát sem adtuk ki. FEGYELEM, FIGYELEM ... Sül a kenyér. És még van pékfaipát a kenyérgyárban a gépék között is. Gond is van garmadával. Az természetes emberi igény a sütőipar dolgozói és vezetői részéről, hogy ettől a riportsorozattól azt várják: az olvasó buzdul'jon fel és jelentkezzen a sütőipart vá Hallatnál munkára. Erre föl pedig pont azon az éjszakán „dög'liik be” egy gép, amely o nehéz fizilkai munkát könnyíti, amikor mi ott vagyunk. Ebből következik, hogy Simányi András dagasztó csoportvezetőnek a kis dtaigasztócsészék- ben keill megdagasztomi, Erős Ferenc gőpsarosnok pedig feldobni a 80 mázsa tésztát. Ami egyáltalán nem leányálom. Az ember karja - mármint Erős Ferencé — majd l eszakad reggel- re. — Kit szid ilyenkor? — kérdezem az érettségizett és mester- vizsgával rendelkező fiaíailem□gyes kezek kapkodják a gépből kijövő nyers vajalsikiifl.it. Igazítanak rajta, meghajlítják, s már rakják is a rakodólapra. Két asszony és két férfi szedi el a géptől. A kemencénél pedig fiatal szakember félmeztelenül, lisztporosan rakja rendületlenül az anyagot a száiílítószafagira. 'Be kell venni a „műhelysza- got”. Ismerkedünk a pékséggel. Az ismerkedés annyiból áll; hogy álltunk és nézzük a fürge emberéket. Fárasztó és monoton munka a valjaisikifli-'készítés. Beszélgetni nem lehet, mert az ‘automata sodrógép diktálja az inaimat, az itt dolgozók csak szemmozgásSal jelzik, hogy észrevették az idegeneket. Kísérőnk és segítőtársunk ezen az éjszaikán - mert pékekkel csak éjszaka szabad találkozni — Tokai Mihály, a sütőipari vállalat meo-csoportvezetője, párt- titkár. Ellenőriz valamit. Öt sem zavarhatjuk. Ismerkedjünk meg Hass Péter- nével, a termelési-technológiai osztály vezetőjével. Már ennél a meghatározásnál a dolgok sűrűjébe kerülünk. — írhatok a beosztása helyett termelési osztályvezetőt? - kérdezem, mivel hosszúnak és unalmasnak tartom ezt a kettős megfogalmazást. — Nem. Ez így jó. Szerintem a második szón van a hangsúly.' — Úgy kellene írni, hogy technológiai-termelési osztó lyvezető? — Igen. — Van aki szerint nem ez a sorrend? — Van. A főnökeim határozták meg, téhát ők a termelést tartják fontosabbnak. bért. — Senkit. — De ha jó a gép, akikor itt csak sétálgatni keli és szabályozni a berendezést. Most meg ötmillió szar le kell hajolni, a karjába venni a masszát és feldobni az adagolóba. Én személy szerint szidnám a karbantartókat. — Nem szidom a TMK-t. — Akkor maradjunk ennyiben. A .harmincadik mázsánál azért felváltják a fiatalembert a többiek ... 'Izzadunk. Pedig ingre vetkőztünk. És a pékek szárazok, mint a kóró. Pedig van vagy 30 Celsius fák és még dolgozni is kell. Mert reggel senki sem kérdezi meg, ha nem lesz kenyér a boltok pultjain, hogy milyen gondjaik vannak a pékeknek. .Legyen kenyér és kész. Erre szerződtek. Oldják meg problémáikat! a fogyasztó semmi másra nem kíváncsi: van friss, ropogós és megfelelően keit ára, vagy nincs? A vevőnek igaza van. Téhát ne is keressünk mentséget. De, ezt nem is kívánják tőlünk. Tudják nagyon jól a szekszárdi pékek, hogy mi a feladatuk: iHössnéve'l, a szókimondó és kemény hangú osztályvezetővel folytatjuk a beszélgetést. — Az utóbbi két-háram évben a fegyelem meglazult — mondta mindjárt a bevezetésben. — A gépekkel is van elég gondunk. Nagy a fluktuáció. Jönnek és mennek a.z emberek. Csak o megszállottak maradnak, ők pedig dolgozhatnak szakadásig ... (Folytatjuk) Ügyes kezek rekkenő hőségben hajlítják a kiflit HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A pékek korán kelnek Harminc mázsát dobott fel eddig...
