Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

1983. május 19. IfsÉPÜJSÁG 3 Tavaszutó a földeken A ItaVaszi munkaidőm piln ginek már vége, a földeken azért május közepén iis van miit csíi - nálinl. A Tamási Ál'lamíi Gaz­daságiban .Füllátás István 'nö­vénytermesztési ágazatvezető- vel1 légy .rögtönzött határjárá­sán vettünk részt. Az ág az át­vezető elmondta., ihogiy a. cukor- répa-lkulltúrábaa sikerült megol­dani a ikamplex gépi meglmű- vel'ést, ami annyit jelenít, hagy itt ugyanazok a traktorosok dolgoznak az első mumkaiíolya- maittöl kezdve az Utolsóig. Külkereskedő termelők korszerűsödik a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar export­szervezete; ebben az ágazat­iban az utóbbi évek sarán több mint tíz külkereskedelmi társa­ságot. illetve irodát hoztak lét­re, s bővült a párhuzamos ex­portjoggal rendelkező 'külkeres­kedelmi vállalatok száma. Mintegy félszáz termelő már önállóan intézi konvertibilis ex­portját, illetve importját. A párhuzamos exportjog ki- terjesztésével a szakkülkeres- kedellmi váHálátok mellett a Generálimpex, az Interag, a Hungarocoop, a Hungagent, az Intercoop, a iKonsumex és a Ská'la-Ccop .is bekapcsolódott az agrártermékek külkereske­delmébe. A mezőgazdaság, il­letve az élelmiszeripar tavalyi konvertibilis exportjának 40 százalékát a párhuzamosan ex­portált termékek tették ki. Az újonnan bekapcsolódott válfa­jotok közül a Generálimpex forgalma bővült a leggyorsab­ban. A kis határ menti, illetve az áruházi cserében a. Hungaroco­op, a Konsumex és legújabban pedig a- Skála-Coop tűnt ki. Mindezek eredményeként jelen­leg az agrártermékek külkeres­kedelmében újonnan, részt ve­vő vájja latok már öt-tíz száza­lékkal részesednek az éves konvertibilis exportból, s a for­galmuk fokozatosan bővül. A Külkereskedelmi Miniszté­rium, ha. a feltételek megvan­nak, támogatja., hogy a terme­lők önállóan szervezzék a kül­piaci értékesítést. Tavaly mint­egy 90 eseti engedélyt adott ki a minisztérium eg.y-egy jónak ígérkező üzlet lebonyolításá­hoz, és az engedélyek jelentős részét a. termelőik kapták. Már töb'b olyan külkereskedelmi szervezet is működik, amelyet önálló külkereskedelmi joggal rendelkező szövetkezetek, álla­mi gazdaságok, és vállalatok hoztak létre. A zömében, vilá­gok exportjával foglalkozó Hungaröffarnak 11 tagja van, a. vetőmagvakkal külkereskedő Hungoroseedet .pedig 16 válla­lat, tsz és állami gazdaság hoz­ta. létre. A tapasztalatok kedvezőek. A termelők önálló szervezeteik révén közelebb kerültek a piac­hoz, s ma már lényegesen job­ban ajkaim aikodnak a módo­suló igényekhez. így számos új cikk exportját kezdhették meg. A kínálkozó újabb korszerűsí­tési lehetőségek kihasználásá­ra bővítették kooperációs te­vékenységüket is. Mindezek eredményeként az önállóan külkereskedő termelők a mező- gazdaság, illetve az élelmiszer­ipar összes exportjából 7-8, importjából, pedig 20 százalé­kos arányban részesednek. Az agrárgazdaság korszerű­södő külpiaci szervezetének sa­játos formájaként számos kül­kereskedelmi társaság, .illetve iroda alakult. Létrehozásukat cfe indokolta, hogy az ágazat termelésében mintegy 1200 ter­melőszövetkezet, sok állami gazdaság vesz részt, ám termé­keiket, cikkeiket koncentráltan, nagy tételekben érdemes ex­portálni; .ilyen, esetben, a ter­melők „'elaprózott" részvétele a külpiacon indokolatlan. Az vi­szont lényeges, hogy közelebb kerüljenek a vevőkhöz, s hogy közös érdekeltség alapján mű­ködjenek együtt a. külkereske­dőkkel. Ebhez teremtik meg a feltételeket a. külkereskedelmi társaságok és irodák, amelyek a termelők, a. feldolgozók és a külkereskedőik tevékenységét egyre jobban összehangalják. Horhi-pusztán háromszáz hektáron kultivátorozzák a cukor­répát Előkészülnek a hibrid kukorica vetéséhez Filótás István növénytermesztési ágazatvezető Az építőipar az év első négy hónapjában Az építőipori vállalat ók és o szövetkezetek az ÉVIM gyorsje­lentése szerint - 5013 új lakást adtak át az év első négy hó­napjában. Majdnem 200-zal kevesebb lakás készült el, mint tavaly .ilyenkor, de a kedvező időjárást kihasználva mintegy 2000-rel több új otthon építé­sét kezdték meg, mint o múlt év első négy hónapjában. Az egy évvel ezelőttinél jóval többet, összesen 1038 'lakást adtak át a. fővárosban a 43-as számú és a Budapesti Lakásépítő Válla­lat dolgozói. Vicéken a Békés, a Hajdú, a. Győr, a Nógrád és a Veszprém megyei ÉVM-válla- lyat, valamint o Dél-magyarar­szági Magas- és Mélyépítő Vál­lalót dolgozói gyorsították meg jelentősen, a lakás átad ás ok üte­mét. Az ÉVM-vállalatok jelen­leg 40 ezer lakás kivitelezésén dolgoznak, s ebből 27—28 ezret kell átadniuk az év végéig. Az idei népgazdasági terv szerint az ország építőiparának termelése 3 százalékkal csök­kenj áim ezen belüli a .magán- építés teljesítménye 2,5 száza­lékkal növekszik, az építőipari vállalatoké 'pedig. 5,6 százalék­kal mérséklődik. Az év első négy hónapjában az ÉVM-vál- fa,latok termelésének értéke még valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, a. vízügyi építővállalatoké majdnem 4 százalékkal növekedett, s bár a szövetkezeteké a számítottnál jobban mérséklődött, a kivite­lező szervezetek összességében mégis mindössze 2 százalékkal kevesebb építési-szerelési műn- kát végeztek, mint tavaly ilyen­kor. Az építési piac élénkülése is lassította a. termelés mérsék­lődését, hiszen az év első hó­napjaiban. o megbízók és a ki­vitelezők között megkötött szer­ződések értéke 5 százalékkal nagyobb volt, mint múlt év azo­nos időszakában. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat az ország harminchét nagy sütövállalata közül 1982-es eredményei alapján a 37. volt. Tol­na megyében 1983-ban javult a kenyér minősége. Ez az a vál­lalat, amely szőkébb pátriánk lakosságából 260 ezer ember hangulatát befolyásolja nap mint nap, jó vagy rossz irányban. — Megvédi az álláspontját. — Ha nincsen jó technológia, akkor már a termelés sem lehet jó. — Ebben tökéletesen igaza van: — Könnyű a dolgom, feladják a „labdát”. Tehát következik az újabb kérdés: Mennyire tartják be a technológiát? — Úgy, ahogy ... KI MEGY PÉKNEK? Pihenjünk kicsit. A pékeket már jó ideje szidni „illik”. Rossz, ragacsos, keletien a kenyér és nem is mindig frissen kapjuk. Ha vüiiüfci reggel korán nem megy le kifliért, akkor nem kap és mérgelődhet, hogy a pékék már megint nem dolgoznak. Szerintem errői akkor sem szo­kunk le, ha tökéletes lesz az el­látás. A megszokás nagy úr! Az igazgató is ezzel kezdi a beszélgetést. — Mi 260 ezer ember hangu­latáért felelünk. Tudom, hogy gomba módra szaporodnak a kis pékségek. 'Legínlkább a dlecsi kenyeret em­legetjük, mint jó példát: tám­lám, ők tudnak kitűnő minősé­gű kenyeret sütni! Szabó József, a vállalat alig fél éve hivatalban lévő igazga­tója azonban azt mondja; — Nekünk kötelességünk any- nyi kenyeret, péksüteményt gyár­tani, amennyit rendelnek. A kis pékségek pedig annyit tesznek az asztaliunkra, amennyit akar­nék. Tehát nem vagyonik egy súlycsoportban. A mi embereink ha keill hat, de ha a rendelés úgy kívánja., akkor 12 órát dol­goznak. És a 12 órában már a világ legjobb pékje is elfá­rad; — Ki megy ma péknek? Van-e utánpótlás? — Van. Palánkon az idén in­dítottunk egy osztályt. Sajnos csak egyetlen fiú van közöttük, .a többi lány. De, az 1983-84- es tanévben már egy újabb osz­tályra van jelentkező és ők fiúk. — Lesz utánpótlás? — Én úgy fogalmazok, hogy ma már eljutottunk odáig; ismét kezd rangja lenni a pék szak­mának.' — Miiből gondolja ezt? — A felvételi papírokon első helyen jelölték meg a gyerekek a péik szakmát. Azért még nem érezhetjük maig'unlkat rózsás hangulatban. A Tolna megyei Sütőipari Vál­laltat m'uinlkaeráhiiá.nnyail küzd. ^ — Kevés a termelő munkás. -Sokuknak még a tavalyi sza- ba'dlságát sem adtuk ki. FEGYELEM, FIGYELEM ... Sül a kenyér. És még van pékfaipát a kenyérgyárban a gé­pék között is. Gond is van garmadával. Az természetes emberi igény a sütőipar dolgozói és vezetői részéről, hogy ettől a riportso­rozattól azt várják: az olvasó buzdul'jon fel és jelentkezzen a sütőipart vá Hallatnál munkára. Erre föl pedig pont azon az éj­szakán „dög'liik be” egy gép, amely o nehéz fizilkai munkát könnyíti, amikor mi ott vagyunk. Ebből következik, hogy Simá­nyi András dagasztó csoportve­zetőnek a kis dtaigasztócsészék- ben keill megdagasztomi, Erős Ferenc gőpsarosnok pedig fel­dobni a 80 mázsa tésztát. Ami egyáltalán nem leányálom. Az ember karja - mármint Erős Fe­rencé — majd l eszakad reggel- re. — Kit szid ilyenkor? — kérde­zem az érettségizett és mester- vizsgával rendelkező fiaíailem­□gyes kezek kapkodják a gépből kijövő nyers vajalsikiifl.it. Igazítanak rajta, meghajlítják, s már rakják is a rakodólapra. Két asszony és két férfi szedi el a géptől. A kemencénél pedig fiatal szakember félmeztelenül, lisztporosan rakja rendületlenül az anyagot a száiílítószafagira. 'Be kell venni a „műhelysza- got”. Ismerkedünk a pékséggel. Az ismerkedés annyiból áll; hogy álltunk és nézzük a fürge emberéket. Fárasztó és mono­ton munka a valjaisikifli-'készítés. Beszélgetni nem lehet, mert az ‘automata sodrógép diktálja az inaimat, az itt dolgozók csak szemmozgásSal jelzik, hogy ész­revették az idegeneket. Kísérőnk és segítőtársunk ezen az éjszaikán - mert pékekkel csak éjszaka szabad találkozni — Tokai Mihály, a sütőipari vál­lalat meo-csoportvezetője, párt- titkár. Ellenőriz valamit. Öt sem zavarhatjuk. Ismerkedjünk meg Hass Péter- nével, a termelési-technológiai osztály vezetőjével. Már ennél a meghatározásnál a dolgok sű­rűjébe kerülünk. — írhatok a beosztása helyett termelési osztályvezetőt? - kér­dezem, mivel hosszúnak és unal­masnak tartom ezt a kettős meg­fogalmazást. — Nem. Ez így jó. Szerintem a második szón van a hang­súly.' — Úgy kellene írni, hogy tech­nológiai-termelési osztó lyvezető? — Igen. — Van aki szerint nem ez a sorrend? — Van. A főnökeim határoz­ták meg, téhát ők a termelést tartják fontosabbnak. bért. — Senkit. — De ha jó a gép, akikor itt csak sétálgatni keli és szabá­lyozni a berendezést. Most meg ötmillió szar le kell hajolni, a karjába venni a masszát és fel­dobni az adagolóba. Én személy szerint szidnám a karbantartó­kat. — Nem szidom a TMK-t. — Akkor maradjunk ennyiben. A .harmincadik mázsánál azért felváltják a fiatalembert a többiek ... 'Izzadunk. Pedig ingre vetkőz­tünk. És a pékek szárazok, mint a kóró. Pedig van vagy 30 Cel­sius fák és még dolgozni is kell. Mert reggel senki sem kérdezi meg, ha nem lesz kenyér a bol­tok pultjain, hogy milyen gond­jaik vannak a pékeknek. .Legyen kenyér és kész. Erre szerződtek. Oldják meg problé­máikat! a fogyasztó semmi más­ra nem kíváncsi: van friss, ro­pogós és megfelelően keit ára, vagy nincs? A vevőnek igaza van. Téhát ne is keressünk ment­séget. De, ezt nem is kívánják tőlünk. Tudják nagyon jól a szekszárdi pékek, hogy mi a fel­adatuk: iHössnéve'l, a szókimondó és kemény hangú osztályvezetővel folytatjuk a beszélgetést. — Az utóbbi két-háram évben a fegyelem meglazult — mond­ta mindjárt a bevezetésben. — A gépekkel is van elég gon­dunk. Nagy a fluktuáció. Jön­nek és mennek a.z emberek. Csak o megszállottak maradnak, ők pedig dolgozhatnak szaka­dásig ... (Folytatjuk) Ügyes kezek rekkenő hőségben hajlítják a kiflit HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A pékek korán kelnek Harminc mázsát dobott fel eddig...

Next

/
Thumbnails
Contents