Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983. május 17. NÉPÚJSÁG 3 Elektronikus szénbányászat Utópiából valóság - Irányítás komputerrel SYSTEMMEL VAGY NÉLKÜLE Abrak, olaj Energiatakarékosság, árutermelés A CCM-feltáróshoz, illetve a nedveskukorica kihordásához a Hőgyészi ÁG-ban készíti a kocsikat többek között Borbáth Im­re lakatos is. Nincs messze az az idő, ami­kor a magyar szénmedencékben számítógépre csatlakoztatott ro­botok bányászkodnak. Most még utópisztikusnak tűnhet ez a megállapítás. Mindenesetre az áttörés megkezdődött. Egyre többen vonnak, akik másként gondolkodnak, akik támogatják a számítógépek elterjesztését a hazai szénbányászatban. Világ­szerte győzedelmeskedik a eh i p- tó rradalo m, meg á IMthatat- lan már a „harmadik hullám” terjedése. Jól ismertek azok a példák, amelyekkel a számító­gép alkalmazhatósági körét szo­kás bemutatni; a merészebbek komputerizá'lt új világ kezdeté­ről beszélnek. KISSZÁMÍTÓGÉPEK A BÁNYAVÁLLALATOKNÁL A magyar szénbányászat szá­mítástechnikai programja négy esztendővel ezelőtt kezdődött. Jókora késéssel, ha azt vesszük, hogy az európai szocialista or­szágok közül Magyarország az utolsó helyen áll; valamennyi állam előrébb jutott már a kom­puter bányászati alkalmazásá­ban. (A szocialista országok egyébként automatizálási és számítástechnikai együttműkö­dési szervezetet hoztak létre, hogy egymást segítve fejlődje- inék.) Még szembetűnőbb a ha­zai szénbányászat hátránya, ha a magyar ipar egészével hason­lítjuk össze, a Bányászati Infor­mációs- és Számító stechrtillqai Társaság tízéves lemaradásról beszél. Ennek okát a központi fejlesztési pénzösszegiek hiá­nyában valamint a 70-es évek elejére jellemző bányavissza- fejfesztési törekvésekben látja dr. Szirtes László igazgatóhe­lyettes. (Elsőként a Tatabányai Szén­bányáknál ismerték fel a helyze­tet: Svédországiból vásárolt szá­mítógépre bízták a raktári nyil­vántartást, a bérelsrámolást, a gépkocsik indításának üteme­zését. Kiemelkedőnek nevezhető próbaIkozósuk lényege: számí­tógép segítségével csökkentsék a baleseteket, a megelőzést pe­dig hatékonyabbá tegyék. Azóta majd mindegyik szén­bánya vállalat vásárolt fcisszá- m tógépet, áiltalá’bön TPA típust. Ebben nyilván közrejátszott az a program, amelyet a közel­múltban megszűnt tröszt indí­tott meg és amely végső soron komputerre bízná a gazdálko­dást; az anyagellátást, a terme­lésirányítást, a létszámgazdál­kodást, rövidebben; a vállalat irányítását. Jelenleg négy al­rendszer tökéletesítésén dolgoz­nak. A nógrádiak a termelőesz­köz, a borsodiak a munkaerő, a dorogiak a szénvagyon, a me­csekiek pedig az anyaggazdál­kodás számítógépre vitelén munkálkodnak. „Egy világ, egy hálózat.” Ez a jelmondata a mai világnap­nak, amely a távközlés jelentő­ségére hivatott irányítani üz országok figyelmét. Ami azt il­leti, a- távközlés nemzetiközi je­lentősége a műholdak . alkal­mazásának korában mind nyil­vánvalóbb, ám o május 17-i vi­lágnap már a távközlés hős­korának nemzetközi jellegére is emlékeztet. A Nemzetközi Távközlési Egyesület - amelynék 157 tag­országa von - voltaképpen az ENSZ egyik szakmai szervezete, de maga is az ENSZ-nél ré­gebbi időkből származtatja magát. A május 17-5 dátum az 1865-ben született első nemzet­közi te'legiráfegyezmény szüle­tésnapjára’ utal. Ezen a napon fogadták el a párizsi kongresz- szusorn részt vevő diplomaták és távíró-igazgatósági vezetők az országok közötti távirotvá’ftás feltételeit szabályozó megálla­podást, s egyben azt o nemzet­közi szolgálati szabályzatot is, amely a távközlés elveit, eljá­rási szabályait és tarifáit rögzí­tette. A távközlés egyetlen mo­dern módja a telegrafálás volt akkoriban, nem létezett a. te­lefon, a rádió, ai televízió, s az Kevéssé ismert adat: a ma­gyar kőszénbe nyászal éves anyagforgalma másfél milliárd forint, a számon tartott anyagok elérik a batiVaneziret. Pécsett a második fázis bevezetésén dol­goznak most. Négy évvel ez­előtt láttáik munkához, de szük­ségük van további két évre, hagy elkészüljenek. Eredetileg a gesz­torok, tehát nemcsak a pécsiek, a fejlesztés befejeztével átad­ták volna tapasztalataikat, hogy a többi bányavállalat is beve­zethesse a már kidolgozott al­rendszereket. Ma már látható: ekképpen aligha lesz valami a dologból. Bizonyos értelemben megbukott az egykori tröszti terv. A válla­latok ugyanis önállóan dönte­nek: hajltandák-e vállalni az egységesítéssel járó gondokat, költenek-e a rendszer beveze­tésére. A Mátraaljai Szénbányák sa­ját számítástechnikai szakem­bereivel dolgoztatta ki az anyaggazdálkodás gépi prog­ramját. A salgótarjániak törté­netesen úgy találták, nekik az az egyszerűbb, ha nem adaptál­ják a mecseki alrendszert, ha­nem inkább létrehozzák az ún. salgótarjáni technológiát. Min­denesetre az tény, Pécsett ed­dig 20 millió forintot emésztett fel az anyaggazdálkodási al­rendszer gépre vitele. Némi ma­gyarázattal a pécsiek is szolgál­taik : elmondták, csak részben jó a SYSTEM Rendszerszervezési Vállalat által megadott felhasz­nálói program, gyakorta kell módosítást kérniük. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy a Mecseki Szénbányák szám ító stecbniiklaii szakemberei levélben jelzik: hol, milyen kor­rekcióra van szükség a prog­ram működtetéséhez, a SYSTEM ennek megfelelően változtat a rendszeren és küldi az új kó­dokat. Lépésről lépésre halad­nák előre, az idő múlásával ál­lítólag alig marad valami az eredeti kiírásiból. MAS SZEMLÉLETET KÍVÁN Ma, 1983-ban,. amikorra már elkészültek az első beszélő komputerek, a nyolc bányavál­lalat köziül mindössze négynek van kisszámítógépe. így aztán a korábban említett négy gesz­tor nem is tudná átadni min­denkinek a kidolgozott alrend­szert. 'Félő, hogy a lassúság az elektronikus számítógép ellen­zőinek kedvez. Megerősítve lát­ják érveiket, hiszen a várt ha­szon és előny nem érzékelhető igazán, szemben a megoöveke- dett költséggel és többletmun­kával. Kétségtelen: a pécsiek példája jól érzékelteti, a kom­akkori szakembereknek a hír­közlés. és az elektronikus adát- íefdolgozás házasságából szü­letett valóban modern távköz. ■lésről még sejtelmük sem lehe­tett, de már az egyszerű tóvíró- forgalom is nyilvánvalóvá tette számukra, hogy a távközlés ó'hOtatflahúl túllép a-z ország­határokon!, szabályozása és kö­zös fejlesztése nemzetközi ér­dek, is egyben minden egyes nemzet érdeke. Ez a felismerés írja is korszerű. Nem véletlen, hogy az ENSZ közgyűlése 1981. november 19-i határozatában 1983-at hírközlé­si vilógéwé nyilvánitotta', s hogy e világév felelős intéz­ményeként a 157 tagországot képviselő Nemzetközi Távköz­lési Egyesületet jelölte meg. Magyarország az egyesület ala­pító tagjai közé tartozik, még pontosabban Ausztria-Ma gyar- ország’ (Poroszországgal, Bajor- o r szágg al, Wü rttemberg g e I, Bódémnál, valamint Hollandiá­val együtt) a német—osztrák te- legráfumió 185Ó-es megalapítá­sával' az elődök közé sorolan­dó. Egy évszázadnál több idő telt él azóta. A hírközlés ma­ga, s fejlesztésének módja is szinte fel is mefhetef lenül nagyot páter másféle gondolkodást, az eddigitől eltérő szemléletet kí­ván mindenkitől. Azoktól is, akik látszólag kapcsolatba sem ke­rülnek vele. A lényegen az sem változtat, hogy a komputerrel rendelke­zők igyekeznek kisebb-nagyobb mértékben hasznosítani az adat- és szövegfeldolgozót, a számí­tógépet. Gépesítették a tatabá­nyaihoz hasonlóan az ügyviteli munka egy részét. Pécsett rövi­desen bevezetik a villamosener­gia ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználását szolgáló progra­mot, és nagyobb szerepet szán­nak a kisszámítógépnek a bá­nyabiztonság fokozásában is. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI PROGRAM A vállalótok által finanszíro­zott Bányászati Információs- és Számító stechniiikai T á rsu Iá s szakemberei iparági számítás­technikai programon dolgoznak most. Központi eleme: a nyers­anyag információs rendszer, amely átfogja a nyersanyag­kutatástól a felhasználásig va­lamennyi lépcsőfokot. Feltérké­pezik a hazai szilárd ásványkin­cseket, az oroszlányi és veszp­rémi mélyfúrási tapasztalatokat mágneses adathordozók rögzí­tik, és megkezdődhet a mecseki bányabeli fúrások adatainak számítógépes feldolgozása is. (Dr. Kapolyi László álillaimitit- kár nemrégiben arról beszélt, hogy a számítástechnikát ki kell egészíteni geofizikával és kom­putergrafikává!. Együttes alkal­mazásuk jelentős eredményre vezethet.) Megkezdődött Ajka II. és Du- biosány földtani kutatási ada­tainak számítógépre vitele is, majd létrehozták az előfordulás számítógépes modelljét, előké­szítve ezzel a jövőbeni bánya- tervezés automatizá fását. Voltaiképpen ide kívánkozik, hogy a mórkushegyi és nagy­egyházi beruházás után a me­cseki, úgynevezett liászprogram megvalósító sóban is részt vesz a komputer. A pécsiek a SZÖV itteni központjában lévő R-22- es gyártmányá ra tó maszkod nak, a közeljövőben kiépülő kábelen hozzák létre a szükséges kap­csolatot. De a mányi építke­zéshez is a Tatabányai Szénbá­nyák és a VíHamasenergiaiipari Kutató Intézet által kidolgozott beruházási programot használ­ják fel. így tulajdonképpen négy bá­nyászati beruházás válik vallóra komputerre támaszkodva. Arról azonban nem szabad megfeled­kezni, hogy az embereknek meg kell tanulniuk „komputerül” ír­ni, olvasni, beszélni. Különben nem értik meg egymást. változott, s ha lehet, csak nö­vekedett a nemzetközi összefo­gás szükséglete e fejlesztés ér­dekében. A Magyar Népköz- társaságot a kormány megbí­zásából a postai vezetői képvi­selik a Nemzetközi Távközlési Egyesületben. A hírközlési vi­lágévnek — a hírközlésben ér­dekéit ‘hazai 'intézmények ve­zető képviselőiből — magyar nemzeti bizottsága is alakult. Ennek a bizottságnak fontos feladatai közé tartozik meg­vizsgálni az ország hírközlési infrastrüktúrájának fejlesztési lehetőségeit, s egyebek között — a. világév céljának megfelelő­en - javaslatokat kell előter­jesztenie országos és nemzet­közi szinten alkalmazható fej­lesztési stratégiára, átfogóan alkalmazható hírközlési politi­kára és így tovább. A távközlési világnap alkal­mából a hírközlési világ év ma­gyar nemzeti bizottsága prog­ramdús központi ünnepséget rendez, amelynek fontos célja a hírközlés nemzeti és nemzet­közi jelentőségét tudatosítani. Ám a. távközlési világnap jel­mondata' egy ennél még jelen- tőségtéljesebb, s napjainkban különösképpen időszerű össze­függésre is utal. Az „Egy világ, egy hálózat” ugyanis minde­nekelőtt békét feltételez. A. G. gyakrabban kerül szóba’ gaz­dasági körökben 0 tüzelőolaj­jal uraló takarékosság, érthető, hiszen az olaj drágái, a iterme- lésli költségek jelentős hánya­dát a hajtóanyag, a szárító- üzemiben: 'eltüzelt fűtőolaj, és a kenyőámyaig te>zik ki, nem is beszélve a korszerű üzemek nagy villám o s energia-fogyasz­tó sárál. S ennek a ténynek az a kö­vetkezménye, Ihogy keresik az újat: az olcsóbb termelési el­járásokat. A IDalimOndi Állami Gazdaságiban például a hibri d - kukorica (üzemben keletkező hulla dákot, csutkát 'eltüzelik. S ezzel szárítják a gabonát is, ha az időjárás, iHie-tő'lég a víz­tartalom ezt indokolja. A szekszárdi termelőszövet­kezet szárítóüzemében már fel­készülitek a gabona- fogadásá­ra. illtt lis, minit annyi helyen, már gondoskodtak a fűtőolaj beszerzéséről', amely a gabo­na szárításakor szükséges. Se­hol nem tétlenkednek. A bonyhádi határban például az arra1 lakkallmas hegy oldala­kon most is 'levágják a füvet, s a szénát a napsugárzás „ál­lítja" elő, úgyszintén a lucer­nát is így gyűjtik be. Tehát Yissza-MÍsszaíérüink régi mód­szerekhez lis, Oz újak mellett. iNléhány éruekes számat ho­zunk Ómnak illusztrálására, hogy mennyi tüzelőanyagot fo­gyaszt egy korszerű gazdaság. A Hőgyészi ÁG-ban például 1977-lben 1315 tonna gázola­jait használtak fel, ennek ér­tléke 5,9 imlillió forint volt, ak­kor. Tavaly száz tonnával több gázolaj vásárlása volt indokolt a gépek üzemeltetéséhez, de ennek értéke már 14,9 millió farint. Amióta a CCM kuko-rica- tortósítási módszert alkalmaz- zák, jelentős a megtakarítás: az LiKB 'szárítóüzemben 1979- bem 1424 tonna' fűtőolajat éget­tek el, tavaly pedig csak 172 tonnát. Tehát egy egész gazdaság érdekelt, nemcsak az áHattartó- és 'száritótelepe, hanem min­den egyes traktoros is abban, hogy kevesebbet költsenek energiára. Az optimális üzemanyag- felhasználásra! való törekvés persze ipéinzt is igényel. A mo­torok diagnosztikai vizsgálata, beállítása manapság nem le- hetség'es úgy, hagy o motorok kopogásából ítélje megi a sze­relő, 'jól' működik-e a több száz lóerős traktor. A műszerekkel a iKSZiE szervizszolgálata a szóotáföldün vizsgálja o gépe­ket. A itenmelőszövetkezetek te­rületi szövetségiének műszeres koosiija rendszeresen járja a termelőszövetkezetek gépműhe­lyeit. Gyakori a továbbképzés is. A iKSZE növénytermesztési rendszer központi oktatóbázi­sán aillkallimanként 25—30 em­ber tanulja nemcsak o leg- újulbb gépek kezelését, hanem azt lis, hogyan kell, 'és miként lehet gazdaságosan üzemeltet­ni a kombájnt, a, traktort. Ez is pénzbe Ikerül természetesen. Az energia takarékosságra fordított költségeik azonban bőven visz- szatérülnek, forintokban mérve is, és úgy iís, hogy a gazda­ságnak kevesebb olajat kell raktározni, tárolni, fuvarozni stb. Az energiatakarékosság ösz- szekapcsolódása az áruterme­léssel közismert tény. Nem mindegy, hogy egy ltomra bú­za, egy mázsa bús elaálilítósá- ra mennyit fordítunk- Eddig- csak a 'gépi-'technikai eszközö­két .vizsgáltuk, de vannak olyan területek, amelyek még nem állhatta 'reflektorfényben. A ta­karmányok hasznosítására gon­dolunk például. A Tolna me­gyei állattartó telepek szemes, abrak- é's 'eaylé'b 'takarmány fel­használását rendszeresen vizs­gálják érték élik. E tartalmas munkát szinte naponta' kellene olvasni mindéníütt, ott is, ahol egy kiló sertéshús megterme­lésére 3 Mólt, másutt pedig 5 kilót használnak különféle sze­mes abrakokból. S ekkor még nem iis szóltunk arról az Igen szerteágazó területről, amely az ál'lbittairtásboin, a növények me gVőlasztósában jele n tke zi k. A fehérjetartalmú növények egy részét úgy importáljuk, ezekhez nehéz 'hozzájutni. Vi­szont Itthon lehet termeszteni szóját, csJllaigíürtöt, lucernát istb. S ezek (beépíthetők a itakar- máinyiüz'em receptúrájóba. Csök­kenhet a fehérjeko ncentrátum felhasználása', lillétölég a ha­za!, a telepek körül megter­melt „áru" nem terheli a nép­gazdaságot. Az energiafelhasználásban, a n övé nyite rmesztési ág,a z atba:ni és ■az állattartó telepeken renge­teg olyan rejtett tartalék vcoi, amelyet feltárni több mint szük­séges, kötelesség. 'Ezért örü­lünk annak, ha orról tudósító­nak bennünket, hogy a szek­szárdi AGR08ER brigádjai egy országos pályázaton első he­lyezett llett, éppen a sertéstartó telepek új technológiáját dol­goztaik k'i, azzal együtt, hogy gyártják lis ezeket az anyag- és energiatakarékos felszerelé­sekéit. A gazdáságiok többségében az a törekvés, hogy lehetőleg saját termelésű és keverésű takar monnyal etessék a jászán got. Így nemcsak az egyöntetű­séget tudják biztosítani, ha­nem 'lehetőség nyílik az állan­dó kísérletezésre is. A takar­mánykoncentrátumok megvá-- sálrfósa lis azt az utat jelöli, amelyet az 1SV m'Utat gazda­ságai számára. A debreceni Bíogallal, illetőleg a Boscoop tár-sas ággal működnek együtt azzal- a céllal, hagy: „A hazai alaptakarmányok magas 'érté­kű k'everéktaikarimá-nyo'kká tör­ténő kiegészítéséhez kom,plett premijoprogramot szállít, az így előállított takarmányok szarvas­marháiknak, juhoknak, serté­seknek, borjaknak adható. Az üzemeknek 'kedvező termelési költséget, pontos szállításit, a mindenkori gyakorlatnak meg­felelő receptó rákot szállít." Te­hát Oz ISV — Iparszerű Hús­termelést Szervező Közös Vál­lalat - partner abban', hogy a megyében — 42 taiggazdasó- gtuk van — az árutermelés költ­ségeit csökkentsék. A 'takar­mányok egy jelentős hányada- tehát megtakarítható, ha1 a gazdaságúkban a megfelelő tenyésranyagot választják, a megfelelő tartási körülmények­hez, 'illetőleg a 'takarmányo­zásihoz. A szántóföldi árutermelésben tehát az 'energiával való he­lyes takarékosságnak elsődle­ges helye van. A gépek üzém- ben tartósa, szakszerű javítá­sa', éppen úgy része az egész árutermelési vertikumnak, mint a. takar m á nyig az dáilkodás. HORVÁTH TERÉZ Távközlési világnap A dalmandi szárítóüzem gépe tavaly 600 tonna fűtőolajat takarított meg, idén nyáron állít­ják munkába a második szárítót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents