Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-15 / 114. szám

1983. május 15. rtÉPÜJSÁG 3 Óvoda, összefogással Tolna és Mözs között az új lakótelepen a helyi tanács költ­ségvetési üzeme megkezdte egy 75 férőhelyes új óvoda építését. Az építkezés a tanács és több vállalóit dolgozóinak közös ösz- srefogúsával tönténiik. Az ala­pozást a költségvetési üzem vége’te, a faliakat a. különböző üzemek, vállalatok dolgozói társadallirhi munkában rakják. Mégpedig olyan elosztásban, hogy az öt traktus mindegy Ükét egy-egy kollektíva vállalta. A magasabb szakértelmet kivárná íödérnelbelyezés isméit a kölf- ségvetési üzemire hárul majd. Az 5,4 millió forint bekerülési kőftségűre tervezett épületet eiiőreilláfhialtólag a jövő év jú- nlusófobin áldják át. A tolnai 'GÉM dolgozói társadalmi munkán Fotó: gk. A sikerhez nemcsak pénz kell Az iininová'dós alap hároméves tevékenységének toipaiszifálla­tai azt miútpltják, hogy a hazai széllleimi termékek zöme feltét­lenül hasznosítható a népgazdaságban — áilf lapította meg a tudománypolitikai bizottságinak a kormány élé terjesztett tá­jékoztatója, A Mag.yair Nemzeti Bank 1980-ban hozta létre az ininová- ciáls állapot, azzal o tíéllidl, hogy bankszerű finanszírozási mód­szerekkel segítse azi ilmmavációs folyamat kibontakozását. Az­óta mintegy 600 javaslatot viízsgíáítdk meg az intézmény murn- 'kaítáirsiaii. A beérkezett ötletek eg/harmadáról már óiké szült a szakértői Vélemény, s 1980-lbain 42, 1981-bein 57, 1982-lbein pe­dig 69 ötlet hasznosításának finanszírozását is megkezdte az iinmovááióis alap. Szerződést kötötték ai tenmelőkikel a vizsgó1- laltok, a. kísérleteik elvégzésére, a prototípus, ai nullsoroztát gyártáséira’, a szükséges műszernek, szerszámok, gépek beszer­zésiére. Egy-egy összteitettébb, népgiazdaságlillagi jelentősebb öt- léit megvalósítására az allaip tórsúlláist, vagy közös vállalatai alalpítoitt a: termelőkkel1. Az elmúlt három év általit összesen 240 millió forintot fordí­tottak a legjobb javasltatok fiinamisxirozásátrai, s ai vallóban jó kezdemlényezásék hasznosítására. továbbra is rendelkezésre áillnak o szükséges összegek. Nemasalk a- népgazdaságnak az innovációs altaipnalk is érdeke, hogy a döntés gyors, de atapos és körülitékiinitő legyen, mert nagy a kockázat. A jó ötleteket kairóija fel és azokat segítse hasznosítani, mert aninak nyeresé- gléből maga' iis részesedik, a ross-z döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran' azonban az álláp és o vállalkozó üzem. együt­tes lehetőségei sem elegendőek orra, hogy az új termékek gyártásaihoz mindlen feltételt megteremtsenek. Exportfejlesztő hitelt ilyen esetekben általában azért nem kaphatnak a vál­laltatok, mert nem tudják bizonyítani új termiékeik külföldi ver­senyképességét. Erre csak akkor van módjuk, Hat azok gyártói- sál megkezdik, és lemérhetik sikerét. Ezért a tudománypoliti­kai bizottsáig mostani határozata szeriint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pémzügyimmisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságinak meg kell vizsgálnia', hogy a magyar szellemi termékeiket megvalósító, úgyhevezett rcferendiaiüze- mek építéséhez miiilyen kedvezményeket kaphatnának a vállfa- latok. A sikerhez azonban nem elegendő a pénz, ehhez a me­nedzserek egész hálózatának kezdeményezőkészségére, szak­értelmére, állhatatosságánál iis szükség vaim. Az alap ezért a munkáiba: bevon ja a.z innovációs irodákat, így a Biotedhiniiko RT-lt és a> Niovotraide RT-it. Bméllett két munkaközösséggel iis megállapodott új innovációs iroda létréhozáisálról. A tudamáinypoliitikai bizottság rámutat, hogy a menedzse­reik speciális képzését is meg kell öldlainli, sőt indokolt lehlet az ils — legalább is az első időszakban -, hogy külföldi mened­zseriirodák szakembereit meghívják Magyarországtnai, tapaszta­lataik átadására. A tudomáiniypolHtiktaS bizottsáig hangsúlyoztál, hagy az inao- vátaiós allaip munkálja is csak akkor lehet hatékony, ha más pénzintézetek is fokozottabban bekapcsolódtalak — kockázatot vállalva. — a szellemi termékek megvailásításáinak folyaimatá- ibai. Az QMFiB és az ÉVM kezdeményezésére az Aláírni Fejlesz­tési Btainlk részvételével a közelmúltban két iinnovátaiós pénzin­tézmény már megalakult. Közülük az egyik, o Műszaki Fejlesz­tési Pénzügyi Egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari MiinSszt'jériumbain és ai MÉM-ben két további szervezet kítallaikí- tását kezdték meg. Az OKISZ hasonló intézmény létrehozását tervezi. Az innovációs pénzintézetek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Szátmolni kell azzal, hogy az innováció gyors hlitell- nyűjtást igényeli, de a. megtérülésre több évet kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvénykiibocsó- tással és egyéb, törvényben biztosított módokon, kellő időben gondoskodjanak a pénzintézetek 'működéséhez szükséges anyagi feltétélekről1 - hangsúlyozza o tudománypolitikai bizott­ság. (MTI) Korszerűsödő pályaudvarok A jelenlegi igényeknek és le­hetőségeknek megfelelő, de a későbbi bővílté síi -fe jleszté s i .szándékokat sem akadályozó létesítmények tervezésén dol­goznak a MÁV Tervező Intéze­tében. Az intézetnek meghatározó szerep jut a Rákospalota—Új­pest Pályiaíudvtar újjáalakításá­ban. A feladat nem kicsi: az újjászülető városrész együk leg­főbb közlekedési csomópontját kefl kialakítaniok, közvetlen összeköttetést teremtve a vasúti peronok, illetve az autóbuszok, a villamos és a néhány éven béliül ideérkező metró között. A végleges terveket o pályaudvar rendezésére kiírt pályázaton dí­jat nyert MÁVTil -pályaművek aítapjtíin készítik. Az intézet egy maisilk jelen­tősebb munkája ai Ferencvárosi Rendező Pályaudvar korszerű­sítése. Az első ütemben az úgy­nevezett Keletli Rend'ező újjá­alakítását végzik el, ahol a mai 2500-zal szemben 4500 ko­csi rendezésére lesz mód na- panltaL A pályaudvart szinte tel­jesén automatizálják. Gépekre bízzák o nehéz1 fizikai munkát, a fékezést, meggyorsítva és biz­tonság osatbbá téve a kocsik rendezését. Lényegesen rövidül majd a kocsik fondulóideje, s töredékére csökken — o korsze­rűtlen, sarus fékezés miatt ma még több 10 millió forintra te­hető — árúkár. Az átépítés ide­je alatt o forgalom nem sző­ne telhet. Ez nehezíti a tervezők dolgát, hiszen a legapróbb részi eteslséggél kell kidolgozni­uk a. miunlko menetét, hogy ne legyen fennlalkaldás az átúszó 1- lítósöan, A Kelenföldi Pályaudvar re- ikonisitnúkaiójia - szintén MÁVTI- itezvelk alltaipján — 'már befeje­zéséhez közeledik. A tervezők­nek és az építőknek köszönhe­tően ai régi, szűk állaim ás ki­bővült, s alkalmassá vált a ké­sőbbi, várhatóan még. nagyabb forgalom lebonyolítására. A je­lenlegi igényék még kisebb miéntékűék. így néhány Vágányt egyelőre nem építettek be, de a helyüket meghagyták, s a biztosító berendezést is úgy alálkítottáik ki, hogy később azo­kat is beíkaiposolíhassák ai rend­szerbe. A nagyobb lélegzetű feladatokon túl o kisebb-no- gyoibb vasiúti rekonstnukaiók aidn'dk sokrétű munkált o terve­zőknek. Továbbá azok a meg­bízások, mélyeket külföldi part­nerektől kapott az intézet Politikai Milat Tolna megyében 1948-ban A parosztpártok tevékenysé­gének lanyhuláisa, alapszerve­zeteik szétesése — bár ez a po­litikai struktúra beszűküléséhez vezetett - önmagában még nem jelentette szükségszerűen o me­gye paraszti tömegeinek passzi­vitásra kárhoztatásót. Elvileg le­hetőség kínálkozott arra, hogy az MDP o szövetségeseit a nép­frontmozgalom keretében felso­rakoztassa mága mögé. Az egy­ségfront új keretei tulajdonikép­pen rendelkezésre álltaik, hiszen a pOraiszitság ékkor még jelen­tős érdekvédelmi feladatokat is ellátó tömegszervezetekkel ren­delkezett. A FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosaik Országos Szövet­sége) a falu legszegényebb napszámos, idénymunkás, kisbir­tokos rétegét tömörítette sorai­ba. Az aratási, csépfési és más munlkaiszerződések megkötésé­ben működött közre, védte a munkavállalók jogait. A FÉ­KOSZ -t Tolna megyében az MKP hozta létre 1945 telén. A simoníornyai járás M'KP-ti.tká- ra 1945. december 25-én a párt- szervezetek titkára ilhoz a követ­kezőkét írta: „Azonnal meg kell alakítani minden községben a Földlmunlkásök és Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi cso­portját. Tagja lehet mindenki, aki földmunkás, vagy kisbirto­kos, pártállásra való tekintet nélkül. Minden községben vegye kezébe ezen ügyet egyik elvtár­sunk és azon legyen, hogy mi­nél többen legyenek ebben a szervezetben. A legalacsonyabb tagsági díj őstermelőknek a Szabad Nép 2 példányának min­denkori ára, más foglalkozású­aknál a havi jövedelem 1 szá- százaléka." Szekszárdon munka­közvetítő hivatalt hoztak létre, amely legfőbb feladatául a m u nlkavá Hallók jogainak szerve­zett védelmét kapta. Az UFOSZ (Újgazdák és Föld­höz jutottak Országos Szövetsé­ge) első szervezeteit Tolna me­gyében 1946 nyarán a Dombó­vár körüli pusztákon hozták lét­re. Létrehozását az MKP kezde­ményezte, de szervezésében a paraszípárt is jelentős segítsé­get nyújtott. Tömegeit az új- gazdák és telepesek adták. 1947 januárjában oz orszá­gos konferenciára készülő UFOSZ politikai és szervezeti megerősítése érdekében az MiKP elhatározta, hogy minden településen létrehozza az UFOSZ-t. A január 12-én meg­tartott megyei konferencián már 59 alapszervezetiből 373 küldött vett részt, alkilk 22 ezer újgazda nevében tanácskoztak. Az új­gazdák megyei küldöttértekez­lete fontos politikai esemény­nek számított. Ezen a tanácsko­záson nemcsak az UFOSZ te­vékenységének az irányát hatá­rozták meg, hanem megfogal­mazódott a parasztság szinte valamennyi gondja is. Hangot adtaik a vetőmaglhiányból, a hi­telszegénységből eredő bajok­nak. Elmondták, hogy a telek- könyvezés elhúzódása, a magas váltságdíj megállapítása nyug­talanságot vált ki az újgazdák körében. Sürgették a gépállo­mások felállítását, a falvak vil­lamosítását, „a svábkérdés” gyors lerendezését. Az újgazdák élesen felvetették, hogy a szi­gorú elszámoltatási rendszer, a megtermelt termények maradék­talan beszolgáltatása és maxi­mált ára csak a parasztot sújt­ja. Más ágazatokat nem számol­tatnak el, nem maximálják az áraikat. A praszt terményét szin­te fillérekért elviszik, a legfon­tosabb iparcikkekhez pedig csak a feketepiacon jutnak hozzá. Ez­zel magyarázták, hogy az új pénz körül is megindult a spe­kuláció. A felsorolt gondok el­lenére a megye földhöz juttatott parasztsága az MiKP által meg­fogalmazott társadalmi fejlődés mellett, a szervezkedő reakció ellen foglalt állást. A küldött- gyűlés határozata így fejeződik be: „Harcra szólítunk minden újgazdát és minden dolgozó parasztot. Szövetségünk harcát a városi munkásság segítségé­vel kívánjuk folytatni. Kijelent­jük, hogy a legenélyesebb har­cot folytatjuk azok ellen, akik a falu dolgozó parasztságát szem­be akarják állítani a városi mun­kássággal.” 'Látható, hogy a megye föld­höz juttatott és telepes kispa­raszti rétegének számos olyan gazdaságii természetű gondja volt, amely elkerülhetetlenül szükségessé tette érdekeik ösz- szehongolt védelmét. A kommu­nista párt felkarolta ezen pa­raszti réteg gondjait. iFontos volt a termelési biz­tonság megteremtése azért is, mert az ország háború utáni szétzilált gazdasági életének stabilizálását, az infláció meg­állítását jelentős ménékben a parasztságra alapozták. Az ag­rárolló szélesre nyitása, a be­szolgáltatás túlfeszített gyakor­lata az ország objektív helyze­téből adódott. A kommunisták a terheket nem tudták csök­kenteni, de legalább az újgaz­dák alapvető gazdálkodási fel­tételeinek biztosítására töre­kedtek. Az adott helyzetben az MKP álláspontja közelebb állt a realitásokhoz — de a paraszt­ság és az ország érdekeihez is — mint a Kisgazdapárté, amelyik a földhöz juttató ttok élhetetlen­ségét, a földosztás megkérdő­jelézését hangoztatta. A FÉ­KOSZ és oz UFOSZ tehá t Tolna megyében jelentős baloldali tö­megbázist jelentett, a kommu­nisták potenciális szövetségese volt. A munkaadók és a gazdag parasztok érdekvédelmi szerve­zete, a Parasztszövetség Tolna megyében csak szórványosan épített ki szervezeteket. Funk­cióját legtöbb helyen a Kisgaz­dapárt látta el. Az egységes paraszti tömeg­szervezet létrehozására a poli­tikai pártok felső vezetése több­ször kísérletet tett, de megál­lapodás nem született. A Kis­gazdapárt és o Parasztpárt ugyanis a Parasztszövetségire és az UiFOSZ-ra épülő szervezetet alkart létrehozni a FÉKOSZ ki­zárásával. Az MKP viszont a FÉKOSZ és az UFOSZ egyesü­lésén alapuló, a Parasztszövet- ség kizárásával létrejövő tömeg- szervezetet képzelt el. A népfrontmozgalam újjászer­vezésének gondolata 1948 nya­rán a paraszti tömeg szervezete­ket ismét az érdeklődés előteré­be állítatta. Ha ugyanis a nép­front nem a pártok, hanem az osztályok és rétegek szerveként alakul újjá, akikor egy olyan egységes paraszti tömegszerve­zet létrehozására lett volna szükség, amelyik alkalmas a pa­raszti osztály képviseletére. Az MDP Politikai Bizottsága 1948. szeptember 2-án döntött a paraszti tömegszervezetek sor­sáról. A döntés alapján az új szervezet a FÉKOSZ és az UFOSZ egyesülésével jött létre. Az új tömegszervezetben a föld­munkások és kisbirtokosok mel­lett a középparasztság is részt vehetett. Feladatai között a szövetke­zeti mozgalom támogatása és a falu kizsákmá nyolói elleni harc szerepeit az első helyen. A parasztpártok szeptember 7-i or­szágos pártközi értekezletén el­fogadták aiz MDP döntését,. Do­bi István kimondta a Paraszt- szövetSég feloszlatását. A politikai megfontoláson kí­vül más okok is közrejátszottak .a paraszti tömegszervezetek át­szervezésében. Az UFOSZ- és FÉKOSZ-szervezetek tevékenysé­gében a földosztás és a telek­könyvezési munkák befejezése után országosan lanyhulás követ­kezett be. A taglétszámot is ne­héz volt számon tartani, mert számosán akadtak, akik mind­két szervezetnek tagjai voltak. Az MDP megyebizottsága 1948. október 5-én hagyta jóvá oz UFOSZ—FÉKOSZ egyesítésé­nek megyei tervét. Az október végén — november elején zajló községi és járási küldöttvá lösz- tó gyűléseken a megye paraszt­sága tartózkodóan viselkedett. Az UFOSZ megyei titkára a kül­döttértekezleteket értékelő je­lenté seben azt írta, hogy sok küld'ött távol maradt a tanács­kozástól. „Bonyhádon a hozzá­szólások gyengék voltaik, inkább partaszjellegűek. Tamásiban a hozzászólások értéke nem volt nagy, nagyobbá ra panaszok voltak.” Úgy tűnik tehát, hogy a paraszti tömegszervezetek egye­sítését a megye parasztsága tartózkodóan fogadta. Ennek az lehet az oka, hogy amikor az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesíté­sének gyakorlati végrehajtása Tolnai megyében elkezdődött, már egyre kevesebb szó esett a paraszti tömegszervezet érdek­képviseleti jellegéről. Az érdek- képviselet hangsúlyozása azért szorult háttérbe, mert 1948 nya­rától a parasztságot és a pa- rosztpártokat ért sérelmek mi­att megromlott a politikai lég­kör. Az MDP-nék azok az alap- szervezeti vezetői és funkcioná­riusai, akik közvetlenül érzékel­ték a párt tekintélyének csök­kenését, tömegbefolyásának la­zulását, egyre nyugtalanítóbb jelentéseket fogalmaztak meg. A völgységi járás M DP-titkára ezt írta: „A párttagság és a fal­vaik lakossága igen elégedetlen amiatt, hogy a tejbeszolgáIta­tásaik miatt megjelentek a bün­tetések, még pedig kivétel nél­kül egyformán sújtva a kispa- rasztot és kólákat is, ezen a té­ren ismét egységfrontban van­nak. 1948 őszén tehát ellentmon­dásos helyzet alakult ki. Egy­részt az egységfront megterem­tésének igénye sürgette a pa­raszti tömegszervezet megerősí­tését, másrészt a társadalmi fe­szültségek miatt az akoióképes, a paraszti érdekeket követke­zetesen képviselő tömegszerve­zet létrehozását a politikai ve­zetés fenntartásokkal fogadta. Ilyen előzmények után a me­gyei egyesülő közgyűlést 1948. december 9-én tartották Szek- szárdon az Iparszékhózban. Az 1300 résztvevő kimondta az UFOSZ és FÉKOSZ egyesülé­sét, a DÉFOSZ létrehozását. (Dolgozó Parasztok és Földmun­kásak Országos Szövetsége.) (Folyt, köv.) LÁSZLÓ PÉTER Államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok Az óllbmliigiazglatási és taná­csi feladóitok megoldásában egyre nagyobb szerep jut az élet Változásait rugalmasan kö­vető, az új módszerek iránt fo­gékony fiataloknak. Szaiklmai Telkes zöldségük, ismerete ilk gya­rapítását, a különböző á llalm- igázgaitáéi területek munkájá­nak jobb megliíSmerésé't szolgál­ják az áilla'mligiaiZg'atási és igaz­ságügyi ifjúságii napok, adnelye- ket immár ötödik afkalammall hirdettek meg. Az ifjúsági na­pok keretében az idén ősszel országos szakmai, tudományos konferenciákat szerveznék az Illetékesek, köztük, ai KISZ KB, az Igazságügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talai és a Legfőbb ügyészség. Az ifjúsági napok sorain nyolc 'témakörben rendeznek vitafó­rumokat az ország különböző vára sáliban. A konferencia, elő­adásait fiatal szakemberek tartják, szóimat adva kezdőmé^ nyezéseikről, a nyalkoriátti mun­káiban jól hasznosítható elkép­zeléseikről. Az idei tudományos konferen­ciákon egyebek között a váro­sok és községek kapcsolatával, o tanácsi munka korszerűsíté­sének alktuál'iis kérdéseivel, az új típusú gcxdaságí szerveze­tek jogi és más problémáival foglalkoznak majd1. Az igazság­ügyiben dalg-ozó fiától jogászok tanulmányokat 'készíthetnek a bűnözés megelőzésének lehe­tőségeiről, o sxeméfyiségvéde- lem polgári és büntetőjogi ér­vén yes ülésének bei y z e té rő I. A konferenciákon 35 éven alúli fiatalok vehetnek részt, önálló, illetve az „Alkotó Ifjú­ság" pályázat keretéiben kol­lektíván készített munkáikkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents