Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. május 14. ( tolna''\ IrtEPÜJSAG 11 Május 18.: múzeumi világnap Kincsek a pincében Tanmúzeum nyílik Szekszárdon A nagyterem hossza negyven méter Szövőszék, rokka és háttérben a decsi tányérgyűjtemény egy része zeuimi dolgozók (kutatók és ta- foa.rítők) társadalmi im unka ja­vat, a. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 'szekszárdi sza- Iktaszimérn'öks'ége és a' Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat segítségévei', mintegy 1 millió forintért sikerült létrehoz­ni. Ha kizárólag „külsősöket” kellett volna, foglalkoztatói, úgy ez az összeg az ötszörösére rú­gott volna. A szakipari munikok­iban so'k kis,iparos is részt vál­lait, akik (beszéljünk magyarul — miután a> pénz elfogyott) a szemük előtt kialakuló látvány­tól fellélke'sedve, továibb dol­goztak - ingyen. MIÉRT? Az újságíró itt némi önvallo­mással tartozik. Mago is bár­mely jó ügy iránt lelkesedő faj­ta, de ugyanakkor ódzkodik a szó használó tótól, ment azt so­kan és sokszor el koptatták. Fé­lő, hogy az olvasó se hajlandó az első tényiközlésre 'Ujjongani, így némi magyarázatra, szorul a „miért?" kérdés. Az, hogy miért vállalnak társadalmi mun­kát a szaktudásukból, és ezen­kívül pedig pénzből élő olyan kisiparosok, mint például Gyur­ka, András kőműves, Kugiler György lakatos. Rang,a László festő és « többi társuk? Ezenkí­vül pedig tulajdonképpen miért vonul a föld alá,, mit keres a pincében, a múzeum? Tanácsos előbb a második kérdésre válaszolni é,s azt re­mélni, íhogy a későbbi előzetes „tárlatvezetésünk", mély nem lesz mentes az újságíró lelke­sedésétől sem, majd' indokolja, o nem toliforgatói, hanem sok- lka! kézzelfoghatóbb munkát végzettek jókedvét is. TaValy év végén Magyaror­szágon 532 múzeumot kereshe­tett fel az a> 17 millió 716 ezer 511 látogató, aki o pontos sta­tisztika szerint ezt megtette. Megyénk ebben a sorban, 10 múzeummal (múzeumi kiáílító- Ibeillye'l) és 220 ezer 635 látoga­tóval szerepelt. .Ero'k mérhető 'tények, a Vall amennyi múzeu­miunkra', így a miénkre is jel­lemző raktári zsúfoltság azon­ban arányaiban mérhetetlen, mert nincs miihez viszonyítani. Elég annyi — ami a> későbbiek­ből ii'S kiderül majd —, hogy kincsek szunnyadnak többé- Ikevésbé alkalmas raktárakban ■és ezeknek csak tört része ke­rülhet rendszeresen vagy alkal­mi kiállítások formájában az érdeklődő látogatók elé. Akik pedig, amiként azt az élőbb 'idézett számok ,is tanúsít jóik, nincsenek kevesen. A megyei múzeum országosam is „jegy­zett” fegyvertárának darabjai­ból a, szerdai nyitás napjától olyanok 'lesznek láthatók, 'mé­lyé legalább harminc éve rak­tározva szunnyadtak. I. Ferenc József nevét min­dem. bizonnyal sokan ismerik még 'napjainkban is, de Széli Kálmán m. fcir. miniszterelnök, báró Wllassits Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter címe, rangja már csak a hazai törté­nelem szaktudósainak mond valamit. Gróf Széchényi Sándor főispáné és Dőry Páll alispáné pedig valószín üteg a jól kép­zett helytörténészeknek se só­ikat. Pedig naponta láthatja Valamennyiük emléktábláját bárki, aki szembe áll a szek­szárdi múzeummal és története­sen a jobb szárny falán elhelye­zettnek szentel figyelmet. Ilye­nek valószínűleg kevesen van­nak. Az ellentétes oldalon egy másik emléktábla a mór sok- lkai több megbecsülésre érde­mes néhai arisztokrata, g'róf Appcnyi Sándor áldozatkészsé­gét és a 'megyei múzeum első igazgatójának, Wosi'nsky 'Mór­nak „'lelkes munkáját” hirdeti, mely az ország, egyik legszebb megyei múzeumát létrehozta'. Az ilyen jelzőknél, mint „'leg­szebb", az újságíró tollát szí­vesen fogná vissza az önfegye­lem, de a tények még szerény- kedve is azok maradnak: - a ■maga idején Wosinsky „nép­művelő múzeuma" országos szenzációt jelentett. A legszebb reményeknek né­zünk elejébe ózzál kapcsolat­ban,, hogy e hó 18-án, a' mú­zeumi világnap alkalmából is­mét azt jelentse. E napon, délelőtt 10 órakor nyitja meg V'iillaingó István, a .Művelődési Minisztérium főosz­tályvezetője a 'Béri Balogh Adóm nevét viselő múzeumnak -azt az új szárnyát, mely az épü­let földszinti ülapterütetét egyetlen négyzetméterrel se növelte. Ugyanis o föld alatt, o pin­céiben van. 600 NÉGYZETMÉTER Herczog Fülap és Scihiicke- danz Albert műépítészek a* ma­guk idején mesterei voltak szak­májuknak. Azt alomban leg­szebb állmaikban, se képzelhet­ték, hogy az általuk tervezett épület pincéjét valaha, bárki is •a közművelődés szolgálatába áliítijai majd'. Most ez van, ké­szülőiben, aminek a jelentősége 'is nagy, de hacsak a méret- arónyoknáf maradunk, az sem csékély. A múzeum eddigi „Ihász,nos" (azaz kiállítási célo­kat szolgáló) alapterülete 1100 négyzetméter volt. Ez azzal, hogy a korábbam talajvíz járta pincét rendibe hozták, több mint a félével, 600 négyzetméterrel nőtt. Ha lelhet, essünk gyorsan .túl a számukon.. A 600 négyzetmé­ter úgy ,talán közelebb kerül' a nem területegységekben gon­dolkodó olvasóhoz, hu 10—12 kétszobás lakásra, gondol. Ezt házilagos beruházással, u mú­így éltek a törökök... Használati eszközök a palánki földvárból A 600 négyzetméteres terület- gyarapodáis téhá,t azt is jelen­íti, hogy a- múzeum értékeiből (erre utal a, „Kincsek o pincé­ben" főcím, mely a, tények is­merétében, egyáltalán nem tű­nik fellengzősnek) a, korábbi­nál sokkal többét tehet a, köz­érdek! adós kielégítésére bo­csátani. Közérdéklöd'és ugyanis van, a múzeumok pedig nem rak­tározásra szolgálnak. Hanem egyebek közt példáiul oktatási célokat is. Korábban már hírt adtunk arról, hagy a megyei múzeum előbb Szék- szó rdón és Bonyhádion tett kí­sérletet az „oktató múzeum” ímegvalásításává!'. Ennék kitel­jesedését ,is jelenti az új ren­deltetést kapott pince. Okulni azonban nemcsak diákok kívánnak, hanem felnőt­ték is. Most mód nyílik arra,, hogy a ,1 e g, ú j o b b ik u tant á- ,s i e r e d m é m y e 'k váljanak Iköz'ki,nősekké. Nem beszélve ár­iról! az egyáltalán nem „aipró- 'ság.róK', hogy a' múzeum eddi­gi (joggal elismert) loiállításai- inak sorában a XI—XIX. század közti anyag nem kaphatott helyt. Márpedig ez gazdag tör­ténelmiünknek sorsdöntő sza­kasza,, melynek relikviái Wo- sinsky kora óta sokszorosra' gya­rapodtak. MINI-TÁRLATVEZETÉS A 'pincemúzeum látogatója ■a főbejáraton érkejik, balra fordul és az irodák szép törté- néllmi képekkel díszített folyo­sóján ismét bálra', az itteni lép­csőhöz ig. Az első, ami szemé­be ötl'iik, a régi megyeházai bás­tyája1 föl'ü! megmentett és itt végleges óvhélyet kapott barokk megyeeímer. A pince lépcsőjén leereszkedve három faiba he­lyezett emléktó'bla és dombor­mű figyelmezteti a* megye tör­ténelmi sorsfordulóira, 1848- 49-re, 1919-re és 1956-rai. A pince úgynevezett felső fo­lyosóján a fegyvertár darabjai kaptak helyet. Dr. ;Pán,ezé! Ta­más, a megyei kórház orvosa és neves fegyverszakértő ren­dezte el egy nagy tárlóban a keleti fegyvereket, melyek közt éppúgy van, maláj knis, mint japán szaimunájkaird. A másik tárló a XIX. és XX. század dísz- kardijait és párbaijpi sz tol yai t tárja, elérik. Innen jobbra fordulva nyílik meg a látogató előtt a negy- venmáteres pince teljes pano­rámája. El kell felejtenünk szo­kásos múzeum járó szempontja­inkat. Itt ugyanis nem kronoló­giai sorrenddel találkozik a szemlélődő, hanem valóságos blokkokba tömörített témakörök­kel. Hogy miért, annak értel­me cikkünk befejező részéből majd kiderül. Egy régészeti blokk mutatja be a lapunkban is sokszor közölt palánki feltá­rások eredményeit, elsősorban az akkoriak életmódja r a összpontosítva a figyelmet. Ami egyébként összhangban van az emeleti ismert kiállítás temati­kájával Ugyanilyen szempontok szerint állt össze az elsősorban mórágyi leleteket bemutató má­sik blokk, köztük európai, sőt, világritkaságnak számító dara­bokkal, mint például a gyermek- fej-áldozatot tartalmazó kehely, vagy az arcvonásaival is re­konstruált mórágyi „ős” melletti talpas kehely. A jobb oldali sor - belülről kifelé haladva — a római kor­tól vezet a közelmúltig. Római mérföldkövek, sírkövek, a bátai apát 1377-ből származó szarko­5000 év kerámiája Magyar János molnár szőlő­prése 1801-ből A barokk kor emléke tágjának fedőlapja, a szekszár­di apátság mennyezetének egy ive, az 1741-es Ko!!onics-kő, egy 1738-ból származó német fel­írásé sírkő (Katherina Rinken sírköve lapunk közreműködésé­vel került ide) után barokk fa­szobrok, néhány szép szecesz- sziós emlék következik, majd a talán méltatlanul csak szakkö­rökben jegyzett nevű nagy gom­batudós, néhai Hollós László mellszobra. TANMÚZEUM Ez a kifejezés egyelőre még ismeretlen a köztudatban. Itt nyílik meg az országban — ha tailá n nem is az első, de mim- denhogyan - a legnagyobb. A korábban említett didaktikai csoportosítás nem tárlatveze­tést, hanem rendszeres előadá­sokat szolgál. A 40 méteres fő szárnyban összecsukható széke­ken aszerint csoportosul majd a hallgatóság, hogy érdeklődési köre a középkorhoz, az Ókorhoz vonzza-e, vagy az oldalszár­nyakban elhelyezett kézműves- termekre kíváncsi. Ezek a kézművestermek ismét csak blokkreodszerben csoporto­sulnak. Három tárlórész mutat­ja be 5000 év kerámiáinak talán sosem látott gazdagságú sorát. Egy másikban a kender és a len feldolgozásával, a harmadikban a szőlészet múltjával ismerked­hetünk, míg a negyedikben tel­jes cipész- és bádogosműhely tárul elénk. A tanmúzeum nem egyéni I á to g a t ó k n a k készült. Cso­portok igényeit kívánja kielégí­teni, legyenek azok tagjai álta­lános vagy középiskolások, főis­kolások, bármilyen témakör iránt érdeklődő felnőttek. Utóbbiak toborzására tág tere nyílik a remélhetőleg majd aktivitást mutató idegenforgalmi vállala­toknak. Mindig, minden csoport - 48 órával előbb történő be­jelentkezés után — nem szakve­zetésben részesül, hanem a té­makör legjobb hozzáértőinek előadását kapja. Még ze­nei aláfestéssel is, mert a Bak­fark-együttes eredeti törökkori számainak magnófelvétele (úgy­szintén a 20 perces magnós előadásoké) folyamatban van. A pincemúzeum minden részé­ben mód kínálkozik filmvetíté­sekre, sőt a tárgyak kézbe vé­telére is. Az egyéni látogatók csak május 18-án, egy alkaJommal, a délelőtt 10 órai megnyitót kö­vető meghosszabbított (este 8- ig tartó) látogatási időben jö­hetnek, és remélhetőleg jönnek is. Ugyanis azt, amit itt láthat­nak, az ország más részeiben hiába keresik. ORDAS IVÁN Fotó: GOTTVALD KAROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents