Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

Mai számunkból

Világ proletárjai, egyesüljetek/

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIII. évfolyam, 102. szám.

ARA: 1,80 Ft

1983. május 1., vasárnap.

KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS VITÁK (8. old.)

LESZ-E EXPORT?

(7/ old.)

FIATAL

MEZŐGAZDÁSZOK (7. old.)

REAKTORGYÁRTÁS — NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSBAN (8. old.)

JÁTSSZUNK A TÁRGYAKKAL! (13. old.)

EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.)

POLITIKAI FORDULAT TOLNA MEGYÉBEN 1948-BAN (3. old.)

MIÉRT ÜNNEP AZ ÜNNEP? (4. old.)

TAVASZUNNEP BULGÁRIÁBAN (8. old.)

VIGYÁZAT,

LAVINAVESZÉLY!

(9. old.)

A SZÍVSEBÉSZ • (9. old.)

VIHARSARKI MÁJUS (10. old.)

TÖRTÉNETEK MARXRÓL (10. old.)

TIZENHAT TANULÓNAP

(4. old.)

MINDENNAPI KAPCSOLATOK (5. old.) MÁJUSOK (6. old.)

AZ ÉV SAJTÓFOTÓJA (10. old.)

HOPP FERENC,

A KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM ALAPÍTÓJA (11. old.)

HAZAI TÁJAKON (11. old.)

ENERGIA A TENGERBŐL (12. old.)

Jobb munkával juthatunk előbbre

munkásosztály legnagyobb nemzetközi ünnepére készülünk. Az előestén köszöntőm önöket pártunk, az Elnöki Tanács, a kormány és a szakszervezetek nevében.

Sajátos ünnep május elseje. A munka és az emberi méltóság szülte, s így az esztendő legszebb napjaként él bennünk. Igaz, az első budapesti nagygyűlés óta az ünnep jellege formálódott, alakult, de tartalma változatlan: ma is a békéért, a tisztességes emberi életért és a munkáért harcoló dolgozók seregszemléjén.

Aligha lehet megállapítani, hányán ünnepelnek ma szerte a világon. De annyi bizonyos, hogy az idei május elsején borul- tabb a világ égboltja, a dolgozó tömegek szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együtt járó gazdasági válság fenyegetettségében ünnepelnek. De ünnepelnek!

Hiszen bármilyen is legyen a helyzet, a munka, az alkotás tartja fönn és nemesíti az emberiséget. E meggyőződéssel köszöntjük mindazokat, akik töretlenül küzdenek, dolgoznak és hisznek a köznapok munkás erejében. Hívunk mi is mindenkit május elsején ünnepelni.

Köszönet illeti az előttünk járó nemzedékeket, a nyugdíjasokat, a veteránokat, hiszen az ő munkával töltött életútjuk vezetett el a mához. Közük van minden eredményhez, aminek ma örülhetünk. Épületekben, hidakban, tervekben, alkotásokban él tovább munkálkodásuk. Mi sem és a mai ifjúság sem lehet tétlenebb, elődjeinek példája nyomán már erősebb szívvel és akarattal haladhatunk minden május elsejék céljai felé.

De ezen a világünnepen nemcsak a tegnapokra emlékezünk, hanem a mára, s a holnapra is tekintünk.

Hagyományaink, céljaink és eszméink erejének tudatában derűlátók vagyunk, hiszen a világ dolgozói és a magyar dolgozók nem először ünnepük nehéz körülmények között a munka nagy ünnepét. Hazánk is többször volt nehéz helyzetben az elmúlt harmincnyolc év során.

A döntő, a meghatározó azonban mindig, és most is, a dolgozó emberek cselekvő magatartása volt. Semmivel sem helyettesíthető az az elszántság és akarat, amellyel fölülemelkedtünk a politikai és gazdasági nehézségeken. E küzdelemben ember- milliók fegyelmezett, örök tüntetéssel fölérő munkálkodása visz előre.

Kétségtélen, hogy a gazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, s nap mint nap munkára, a figyelem és a fegyelem összpontosítására késztetnek bennünket. Felszabadulásunk óta talán még sohasem volt olyan égetően nagy szükség az öntudatos munkálkodásra, mint napjainkbah.

Ezt vállaljuk is, hogy megőrizzük mindazokat az eredményeket, amelyeket a magunkénak mondhatunk. Tudnunk kell, hogy fejlődésünk feltételeit megteremteni, megóvni, gondjainkat megszüntetni nekünk magunknok kell. Óriási feladat ez, tiszteletre méltó, nagy és különleges vállalkozás.

A gondolkodás és a gyakorlat régi, avult formáival ez a feladat nem is oldható meg. Mindannyiunk élete, egész társadalmunk négy évtizedes útja a nehézségek, az eredmények ösz- szefonódásábain haladt előre, most minden vonatkozásban újítanunk kell! S mi képesek vagyuk a megújulásra. Éppen, mert fölismertük, hogy csak az eddigieknél is jobb munkával, nagyobb áldozatokkal, fokozottabb erőfeszítésekkel juthatunk előbbre. A legfontosabb, hogy a dolgozók a gyakorlatban érezzék azt, hogy ami országunkban történik, az őértük, az érdekükben és velük együtt történik. Nincsen csodaszer egyéni vágyaink és társadalmi haladásunk elősegítésére, csak az, amit most ünnepiünk: a munka.

E közös tevékenységében egyetlen lelkiismeretes dolgozó ember sem pótolható! Terveink is csak úgy valósíthatók meg, ha a maga helyén mindenki maradéktolonui eleget tesz vállalt feladatának. Ha ez így van, abból az is következik, hogy a jó, a hatékony és tisztességes munkát övezze elismerés. A becsülettel helytálló dolgozók - és ők vannak többségben! - ezt teljes joggal el is várják. Ahogyan azt is, hogy az ő lelkiismeretes tevékenységük, odaadásuk legyen a példaadó. A fegyelmezetlenség, felelőtlenség eltűrése közérdeket sért. Mindennek a mindennapos összhangja biztosítja, hogy népünk minden rétege megértse, magáénak érezze politikánkat.

Az ünnepen is szólni kell arról, hogy a munka és az életszínvonal elválaszthatatlan fogalmok, melyek már az ünnep születését is njeghatározták. Amikor arról szólunk, hogy a cél: a már megszerzett életszínvonal megtartása, igazában magáról a munkáról beszélünk. Vagyis arról szólunk, hogy miként dolgozunk, kellő felelősséggel érezzük-e át: a ránkbízott feladatok mit jelentenek a gazdaságnak, tudjuk-e valamennyien tennivalónkat? A nagy célokhoz sok. köznapi erőt, sok apró erőfeszítést kell megterveznünk és összehangolnunk.

A cél nem változott. Van mit megvédenünk, közül négy évtized tanúsítja, hogy munkánk gyümölcsöző volt. Eredményeink megtartásának egyetlen útja van: a fejlődés. Nem tesz jó szolgálatot, aki bármilyen vonatkozásban is konzerválni akarja a régit. Az emberiség is gyors tempóban halad előre. Mi életünk során tartósan először kerültünk a társadalmi haladás élenjárói sorába. Ránk nem vár, hozzánk nem igazodik a világ, nekünk kell lépést tartani gyorsuló haladásával. A felmért erők azt mutatják: erre is vannak még tartalékaink!

Mindezekből az következik, hogy tudnunk kell: a munkában nem korlátok, hanem jó irányba vezető utak várnak ránk. Elsőbbséget kell biztosítani az újat hozó törekvéseknek, támogatni kell a társadalomért tenni akarók lelkesedését.

Sem a kicsinyesség, sem a bürokrácia, sem a ragaszkodás a megszokotthoz nem állhatja útját ennek, az egyetlen reális és értékes törekvés megvalósulásának. Ahogyan elválaszthatatlan a munka eredménye és az életszínvonal, úgy az alkotómunka és a béke is feltételezik egymást. Mondhatjuk: édestestvérek.

Alkotni, gyarapodni, fejlődni csak békében lehetséges. Az embert hiába fűti a teremtés vágya, hiábahevítiik a legnemesebb célok, ha nincs béke. Az emberiségnek sok közös ügye van, de a leglényegesebb közös ügy és óhaj: a béke. Nincs is olyan ország a világon, ahol mind erőteljesebben ne hallatnák szavukat a békemozgalom aktivistái. Hangjuk egyre messzebb hangzó, mert nem fenyegette még az emberiséget tnagikusabb és pusz- títóbb veszély, mint a nukleáris háború!

Minden értelmes, az értelmet és az eddig létrehozott közös értékeket féltő ember döbbenten hallgatja a „korlátozott” és az „elhúzódó", valamint a más háborús „elméletekről” érkező híreket. Mindezek ellen tiltakozik az emberi értelem! Nem lehet így játszadozni százezrek és milliók - valójában az emberiség — életével.

Szerencsére van erő a háború és a hóditó törekvések megfékezésére. Nagyvonalú és felelősségteljes készség formájában is. A Szovjetunió egyoldalúan kötelezettséget vállalt, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. A megfékezésre van elég visz- szarettentő erő is. Ez a béke biztosítéka, s annak feltétele, hogy az ember méltón kiteljesíthesse önmagát és megvalósíthassa céljait.

Európa érzékeny. A világ csqkúgy. De ma mindennél jobban kell tudnunk, hogy a béke azonos az élettel, a hivatással, a mindennapi kenyérrel.

zen a májusi ünnepen jó pihenést, kellemes kikapcsolódást kívánok minden dolgozónak, hazánk minden polgárának. Kívánom, hogy az ünnep fölemelő pillanatai adjanak újabb erőt és lendületet közös munkánk további folytatásához.

(Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának beszédét tegnap su gározta a rádió és a televízió)■