Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
1983. április 14. Képújság 3 Mérlegen a kistelepülések iskoláinak helyzete Az utóbbi két évtizedben több mint 2800 kislétszómú, tanyasi, kisközségi, részben osztott iskola szűnt meg hazánkban, elsősorban a körzetesítések miatt. Napjainkban 2810 általános iskolában csak 1 millió 211 ezren tanulnak, a 755 részben osztott és kislétszómú iskolában alig több mint 33 ezer diákot oktatnak, az összes tanulók 2,7 százalékát. A tizenkilenc megyében eltérően foglalkoztak a körzetesítési program végrehajtásával. Például az ország legnagyobb tanyás megyéjében, Bács-Kiskun- ban az elmúlt két évtized alatt 269 összevont tanulócsoportos tanyai, kisközségi iskola szűnt meg, ám 23-mal gyarapodott a nagyobb létszámú, szakrendszerű oktatással működő iskolák száma. Az elmúlt tíz év alatt felépült hat új, és bővült négy tanyai kollégium is, amelyekben több mint kétezren tanulhatnának, ám ezek kihasználtsága jelenleg mindössze 93 százalékos. A körzetesítés eredményei mellett gondot jelent a szabadidős tevékenység és a hétvégi program megszervezése, mivel az 5000 tanyai tanuló közül ezer- hétszázan még mindig gyalog járnak iskolába. Az idén már csak egyetlen iskola megszüntetését tervezik, a körzetesítési program tehát gyakorlatilag befejeződött. A megmaradt kislétszómú iskolákban a tanítók munkáját az oktatástechnikai feltételek javításával és a megyei pedagógustovábbképző intézet jól bevált módszerével segítik: kidolgozták és sokszorosították több tantárgy feladatlapos - magnószalagos tanítását. Az UNESCO által is támogatott programot azonban nemcsak Bács-Kiskun iskoláiban hasznosítják: Kecskemétről az ország 13 megyéjének 166 oktatási intézményét is ellátják anyanyelvi, környezetismereti, matematikai programmal. A negyedikes orosz- oktatás komplex anyagát pedig mind a 19 megyében hasznosítják. Veszprém megyében 1965-ben még 305 általános iskolát tartottak nyilván, ebből 175 működött' osztott rendszerben. A 47 154 jelenlegi tanuló 81 körzeti és 127 osztott iskolában tanul, a kislétszómú iskolák száma a korábbi 130-ról 28-ra csökkent. A szakrendszerű oktatást csaknem mindenütt bevezették, a felső tagozaton sehol sincs osztott oktatás, a megyében befejeződött a körzetesítés. Az üzemek is segítették a körzetesítés megvalósítását. A Volán az iskolai igényeknek megfelelően módosította az autóbuszok járatait. Számos kisebb, távol eső bakonyi településen - mint például a Pápai és a Városföldi Állami Gazdaság területén - a mezőgazda- sági üzemek munkásjáratú autóbuszait is igénybe vehetik a gyermekek. A tanítás után hazajáró tanulóknak kisfalvakban szervezett foglalkozásokkal, néprajzi gyűjtéssel, a helyi hagyományok ápolásával, a település- történet megismertetésével igyekeznek tartalmasabb programot kínálni. Veszprém megye apró falvaiban a demográfiai hullám nem érezteti hatását. Erre inkább nagyobb településeiken készülnek fel: Marcaltőn és Balatonvilá- goson új iskolát építenek, bővítik a sümegi körzeti iskolát is. A hatodik ötéves tervben a nagyobb körzeteket átfogó településeken 250 új tanterem épül. Csongrád megyében két évtizede az általános iskolások 73,6 százaléka vett részt szak- rendszerű oktatásban, ma ez az arány 98,5 százalék. A még tanyákon élő szülők gyermekei részére fenntartanak 27 kislét- számú, 15—20 fős, főleg alsótagozatos gyermekek tanítására alkalmas oktatási intézményt. Ezeket a tanyasi iskolákat folyamatosan villamosították, korszerű oktatási segédeszközökkel is ellátták. A megyében kilenc diákotthon működik, amelyek kihasználtsága alig haladja meg a 75 százalékot, a tanyai gyerekek nem szívesen szakadnak el otthonról, inkább vállalják az ingázást. Csongrádban az elmúlt húsz évben megszűnt tanyasi iskolák tíz százalékát vették igénybe közművelődési szolgáltatásra: könyvtárak, klubok céljaira. A többit vállalatok, üzemek, tsz-ek és magánosok vásárolták meg, jó néhány közülük sorsára hagyva ma már felújíthatatlan, romos állapotban van. A Művelődési Minisztérium illetékesei szerint a körzetesítés folyamatát meg kell állítani, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni. Napjainkban ez különösen indokolt, hiszen a városi és a körzeti iskoláknak a demográfiai hullám okozta zsúfoltsága szinte elviselhetetlen. Az általános iskolák gondjait csak fokozta az ötnapos munkahét bevezetése. A szakemberek szerint a következő években pedagógiailag is indokolt volna, hogy minden településen alsótagozatos iskola működjék, még akkor is, ha ezek szűkösebb feltételek között dolgoznának, mint a körzeti oktatási intézmények. A 6-8 éves gyermekek személyiségének fejlődése szempontjából meghatározó, hogy lakóhelyükön járjanak iskolába, ne utazzanak naponta, ne kényszerüljenek kollégiumba. Az előjegyzéses értékesítés tapasztalatai Nem élnek eléggé a kereskedelmi vállalatok az elője^y- zéses értékesítés lehetőségével — állapították meg a kereskedelmi felügyelőségek annak a vizsgálatnak a során, amely tíz megye bútor-, valamint vas-, műszaki és járműkereskedelmi vállalataira terjedt ki. Tapasztalataik szerint a bútorkereskedelemben — ahol az árucikkek nagy terjedelme miatt nem is lehetséges a teljes választék tárolása — az élet kényszeríti az üzleteket az előjegyzéses módszer alkalmazására, bevált és közkedvelt ez a forma. Hiányosságok azonban itt is vannak: a legtöbb helyen nem az előírásoknak megfelelően veszik fel az adatokat, s nem kielégítő a vevők tájékoztatása sem. A háztartási gépek, motor- kerékpárok, mopedek előjegyzéses értékesítése az utóbbi időben kevéssé fejlődött. A vállalatok nem ismerték fel e módszer alkalmazásának előnyeit a vevőkapcsolatok erősítésében, a vásárlási biztonság megteremtésében. A vizsgálat tapasztalatai alapján az országos kereskedelmi főfelügyelőség felhívta a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek figyelmét a korszerű értékesítési forma kiszélesítésére. Alkalmazása főként azoknál a termékeknél célszerű, ahol folyamatos ugyan az áruutánpótlás, de a teljes méret- és szín- választék nem tárolható egy időben a bolt raktárában. A boltokból tartósan hiányzó cikkek közül csak azokra tanácsos előrendelést felvenni, amelyek belátható időn belül megérkeznek az üzletbe. Szükséges tehát, hogy a vállalatok meghatározott időszakonként felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák az előjegyzésre vásárolható cikkek listáját. A tejhő hasznosítása Zala megye két nagy állami gazdaságában, a baki és a za- laszentgróti egyetemi tangazdaságban szerelnek fel a frissen fejt tej hőjét hasznosító berendezést. Az előbbi gazdaság a vicsori-pusztai majorjában lévő 762 férőhelyes tehenészet korszerűsítése során építteti be a hővisszanyerőt. A zalaszent- gróti tangazdaságban új nyolcszáz férőhelyes tehenészeti telep épül. Fejőházi berendezései ugyancsak alkalmasak lesznek a tej hőenergiájának hasznosítására; erre alapozzák az istállók, üzemi épületek, fürdők meleg víz-ellátó sát. Közvetlen a lakossági szolgáltatás nyomdákban ■Nem véletlenül került a címbe a közvetlen szó, hiszen a nyomdák terméke ilyen vagy olyan áttétellel mindig találkozik a lakossággal, akár könyvről, akár újságról, akár nyomtatványról', akár olyan termékekről legyen szó, amelyekkel ez írásunkban később részletesebben foglalkozunk. Szándékosan kerültük azt a mönlapság gyakran leirt és gyakran elhangzó reklóm(?)- szöveg^t, hogy „a lakosság szolgálatában”. Hát ugyan kiében-? Ugyanis mindannyian a lakosság vagyunk, bármilyen termék fogyasztásáról, használatáról, élvezéséről legyen szó. Nos, ennyi bevezető talán nem volt szüksegtelen szásza- porítás mielőtt rátérnénk a két szekszárdi nyomda közvetlen lakossági szolgáltatásának vázlatos bemutatására. Pontosabban ,igaz-ónból csak az egyik a nyomda, ez a Szekszárdi Nyomda. Jól hangzó, patinás név. Sokszoros Él'- és Kiváló üzem, illetve vállalat, az ország legrangosabb naptárgyára és azt se hallgassuk el, .hogy itt nyomják lapunkat, a Tolna megyei Népújságot. A másik, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet sokszorosító üzeme. Igazánból tehát nem nyomda, de az itt dolgozók mégis annak nevezik — joggal. Talán azért, mert a do gozók legtöbbje néhány évvel ezelőtt még a Szekszárdi Nyomdában dolgozott, ott tanulta meg a mesterséget, meg hát azért is, mert az ólombetűk itt is ólombetűk, a Romayor gépek itt is ugyanúgy működnek, mint a nagyobb testvérnél és a naptárt, újságot, könyvet leszámítva tulajdonképpen ugyanolyan termékeket állítanak elő, mint a nagy nyomdában. Bemutatásnak talán ennyi elég is, térjünk rá voltaképpeni mondandónkra, a közvetlen lakossági szalg-á!tatásra itt és ott. A Szekszárdi Nyomdában ta valiy 218 ezer forint értékben gyártották azokat a termékeket, amelyeket később majd részletesen felsorolunk. Az üzem teljes termeléséhez képest jelentéktelen összeg, hiszen az közelebb volt a százmillióhoz, mint az ötven-hez. Voltaképp nem üzlet ez a tevékenység, szinte önkö'tségi áron szclgá - ják ki a megrendelőket, de csinálni IceW, mert ha emberi szükségletről van szó, legyen az bármilyen kicsi, bármennyire nem jó üzlet, nem megcsinálni nem szabad. Hát akkor mik is tartoznak mostani érdeklődési körünkbe? Névjegyből 50-60 ezer darabot gyártanak évente, esküvői meghívóból 40-45 , ezret, gyászjelentésbő1 6—7 ezret, reklámkártyából tízezret. De a könyvkötészet is bekapcsolódik ebbe a t e veken ysé g be. Fc lyói ra tok a t, könyveket, újságokat, szakdolgozatokat öltöztetnek ízléses, szép köntösbe, vagy újítanak fal. Az ilyen jellegű megrendelők száma évente négy-ötszáz. Kétműszakos üzemről lévén s?ó - erre a szolgáltatóknál még Visszatérünk —, az átfutási idő gyors. Gyászjelentés még aznap élkészü , a többi egy héten belüli-. Kötészeti munka a Szekszárdi Nyomda tanműhelyében Gyorsmásolás <a szolgáltatóknál A szolgáltató szövetkezet kis nyomdájában lényegében ugyanilyen munkát végeznek. Két kivételiéi. Az egyik az, hogy itt nem vállalnak gyászjelentést. Most visszautalunk a bevezetőben mán dó ttokra: a Szekszárdi Nyomda kétműszakos üzem, a szolgáltatóké pedig egyműsza- kos. Ez az oka, hogy az utóbbi helyen nem nyomnak gyász- jelentést. A másik különbözőség', hogy a szolgáltatók nyomdájának mindinkább egyik legjelentősebb tevékenységévé válik a gyorsmásolás. Arról van szó, hogy sok könyv - nem szépirodalmi, hanem műszaki, tudományos stb. - jelenik meg aránylag kis példányszómban. Többre lenne szükség, miint amennyi 0 könyvesboltokban kapható. Mit lehet tenni? Lern ásol tat ói. Vagyis újratermelni a kiadványt. Tavaly 110 ezer forint volt a szolgáltató nyomdájának a közvetlen lakossági szolgáltatásból származó forgalma. Az idén már eddig elérték a hetvenezer forintot. Elsősorban a gyorsmásoIá snak köszönhetőé n. De megnőtt a kereslet a többi gyártmány iránt is. Szerényen nem mondják, de a látottak igazolják, hogy nagyon szép minőséget tudnak produkálni. He hallgassunk el egy, a dolgozók részéről elhangzott megjegyzést: Javulltak ugyan o tárgyi föltételeik is az utóbbi időben, de közel sem olyan mértékben, mint 0 minőség. Ez pedig egyértelműen a dolgozók több, jobb munkájának köszönhető. És ne maradjon el egy részletező ismertetés sem. Névjegyből- évi 20-25 ezer darabot, esküvői meghívóból negyvenezret, születési értesítőből-mintegy ötezret gyárinak. A gyors- másolás napi teljesítménye három-négyszáz ív, A/4, illetve A/3-as formátumban. Ez utóbbit azért írtuk, mert csak ezt a formátumot tudják másolni, más formátumot nem is válla'l- nak. Fő profiljuk az ügyviteli nyomtatványok készítése. Végezetül azt se hallgassuk el, hogy van a megyének még egy nyomdája, amely - hadd pletykáljak egy kicsit - lehet, hogy pár év múlva volumenében, a maga területén a legnagyobb lesz, a Pátria Nyomda dombóvári telepe. Itt is készítenek az előbbiekben felsoroltakhoz basonió termékeket. Jól, jó minőségben ellátják a város és a környező községek nyomdatermék iránti igényeit. Lesz még alkalom arra, hogy a dombóvári Pátriáról részletesebben is szóljunk. Meghívók készülnek a „nagynyomdóban" LETENYEI GYÖRGY Fotó: Kapfinger András Kollekció a szolgáltató-nyomda termékeiből
