Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
Nagyüzem a földekén XXXIII. évfolyam, 87. szám. Tanulnak a dolgozók Sokat cikkezünk mostanában a tanulás, a tudás társadalmi és ezen belül az anyagi megbecsüléséről. Valóban létezik az a jelenség, hogy a fiatalok úgy vélekednek, nem érdemes tanulni, mert „ha dolgozni megyek, előbb keresek”, és ráadásul még többet is. Különösen érvényes ez a jelenség a műszaki pályákra. A korábbi sokszoros túljelentkezés után már évek óta pótfelvételiket hirdetnek a műszaki egyetemek és főiskolák. A diákok is csak a felvételi tárgyakat tanulták, ezért változtatták meg — többek között - az egyetemi, főiskolai felvételi rendszert. Most már nem elég a középiskolában a két-három felvételi tárgyat, mindegyiket tanulni kell annak, aki egyáltalán akar tanulni. A jelenség létezését nem lehet, és kár is lenne tagadni, inkább tenni kellene ellene. Ugyanakkor létezik egy másik folyamat is, ami lényegében ennek az ellenkezője. Tanulnak a dolgozók. Az egyetemek, főiskolák levelező tagozatain soha nem kell pótfelvételit hirdetni, mindig van elég jelentkező. Minden munkahelyen mindig tanul valaki. Ha nem főiskolán, akkor azj iskolarendszeri politikai oktatásban, vagy éppen középiskolában. A legjobb szakmunkások le is érettségiznek. A levelező vagy az esti oktatás nélkülözhetetlen és fontos láncszeme a társadalmi mobilitásnak. Még ennél fontosabb — bizonyos szempontból - az üzemi képzési, a továbbképzési rendszer. A szakmunkás- képző iskolák nem oktathatnak mást, mint az úgynevezett alapszakmákat. Több ezer szakma van, nyilvánvaló, hogy valamennyit nem lehet iskolában oktatni, legfeljebb a többhöz is hasznaiható, biztos szakmai, elméleti képzésre vállalkozhat az iskola. A speciális képzés mindenképpen a munkahely feladata. Részben úgy, hogy a fiatal lényegében csak a gyárban sajátítsa el igazán a tanult szakmáját is, a helyi specialitásokon kívül. Ezenkívül nem egy helyen szorgalmazzák a második és harmadik szakma megszerzését is. A jelenlegi gazdasági versenyben nélkülözhetetlen a sokoldalúan képzett szakember, akit egyik napról a másikra át lehet csoportosítani egy másik munka- folyamatra, egy új termék gyártására. Jó szakmunkásokra nemcsak az iparban, hanem a mező- gazdaságban is szükség van. Éppen ezért a képzés és továbbképzés nem ismeretlen a termelőszövetkezetekben sem. A gyakorlattal, rendszerint nincs probléma, azt már ismerik, akik a bizonyítvány megszerzésére vállalkoznak. Az elmélet már sokkal nehezebb. Nem egy gazdaságban a helyi szakemberek készítik fel a dolgozókat a szakmai elméleti tárgyakból. A helyben dolgozó pedagógusok pedig a közismereti tantárgyakban segítenek a továbbtanulóknak. Nem is vérbeli szakmunkás az, aki nem érzi, hogy lépést kell tartania a műszaki fejlődéssel. Ezért nem egészen igaz az, hogy nálunk a tanulást, a tudást nem becsülik, ezért a dolgozók nem is akarnak tanulni. Nemcsak akarnak, tanulnak is. A megyei tanács vb tárgyalta A ruházati nagykereskedelmi vállalatok A pécsi központi ruházati nagykereskedelmi vállalatok (Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi, a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi és a TRITEX Kereskedelmi Vállalat)' ez idáig nem számoltak még be a lakosság ellátását szolgáló tevékenységükről a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. Részben ezzel is magyarázható, hogy a testület tegnapi soros ülésének második napirendjeként tárgyalt beszámoló — amit Kertész István, Hock Márton és dr. Miseta László terjesztettek elő — rendkívül széles körű vitára szolgáltatott okot. Közelről sem azért került sor a véleményeket, észrevételeket és javaslatokat felszínre hozó élénk eszmecserére, mert a három nagykeresketevékenysége delmi vállalat munkája nem állja a kritikát. A beszámolók, a szakminisztérium itt megjelent képviselője, György Lajos osztályvezető és a testület tagjai, főként a jelenleginél is jobb ellátás biztosításának lehetőségeit keresve azokat a tennivalókat igyekeztek megfogalmazni hozzászólásaikban, amelyek jól szolgálják az áruellátás eddig megteremtett színvonalának megőrzését. Azt talán szükségtelen is leírni, hogy az eddigieknél sokkal nehezebb gazdálkodási körülmények között. Mindhárom vállalatnak van a megyében lerakató. Az állami, szövetkezeti bolthálózatot és magánkereskedelmet ezek árukészletéből, továbbá a szű- kebb és tágabb tájegység városainak lerakati készleteiből látja el. Nem zökkenőmentesen, noha mindhárom vállalat törekszik árualapjának biztosítására. Ez utóbbi érdekében vált gyakorlattá az, hogy a nagykereskedelem a gazdasági évet megelőzően tárgyalásokat folytat az iparral és termékbörzé- keh próbálja érvényesíteni a kereskedelem vásárlókéval megegyező érdekeit. így sem könnyű biztosítani az ismert megkötések miatt a belkereskedelem árualapját. Fokozzák pedig a kishatármenti áruforgalmat, hasonlóképpen a szocialista választékcserét is. Sokszor, hiánycikkeket is — pl. pa- mutórut - pótolva. A RÖVIK'ÖT árualapjának 33 százalékát im(Folytatás a 2. oldalon.) Zöldül a határ AZ MSZMP A zab és tavaszi árpa vetésének elvégziése után, a megye mez őgüzdasági nagyüzemeiben az elmúlt héten földbe került a borsó vetömíagja is valamennyi tábláin, A cúkorré pavetés is vége felé 'közeledik. Befejezés előtt áll a lucernáiéi építés. Teljes kapa oltás sőt folyik a felkészülés a kukonicaivetésre, mint az év eredményességét döntő mértékben megalapozó munkára. Megkezdődött a paprika helyibe vetése a Kertészeti Gazdasági Társulás tággázdóságaiban. A gyökér-zöldség és hagyma vetésének elkészülése Utón a többi növény vetésére is sor kerül, ezzel egyidejűleg a fólia alatti növényállomány ápolása is folyik. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. április 12-13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12—13-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi ,Bizottság tagjain ikivül részt vettek: ia Központi ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Kádár János elvtársnak, a Központi:Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottság jelentését a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság megállapította, hogy \a budapesti pártbizottság, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok saját munkájuk áttekintésével és javaslataikkal eredményesen járultak hozzá ja napirend előkészítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte ki a határozati {javaslat előzetes [véleményezésére felkért testületeknek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, valamint a'Minisztertanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az érdemi hozzászólásokért. Az ülésen huszonötén szólaltak fel, tizenkettőn pedig írásban tették >meg észrevételeiket. A Központi Bizottság a széles körű vita után egyhangúlag fogadta el .határozatát, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. (MTI) TOLNA MEGYEI proletárjai, egyesüljetek Világ "; TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 1,40 FI 1983. április 14., csütörtök. Gyomlálják a fólia alatt a paprikát Tengelicen, a Petőfi Tsz-ben Mai számunkból MÉRLEGEN A KISTELEPÜLÉSEK KÖZVETLEN LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS A NYOMDÁKBAN (5. old.) (3. old.) ISKOLÁINAK HELYZETE (3. old.) A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓI (4. old.) CSALÁD További felszólalások a Marx-konferencián A berlini köztársasági palotában szerdán folytatták munkájukat a nemzetközi Marx Karol y-konferencio résztvevői. Időközben mind több és több küldöttség érkezik a tanácskozás színhelyére, így a résztvevő delegációk száma már meghaladja a száznegyvenet. Alvaro Gunihal, a Portugál Kommunista Pátit főtitkára délelőtti félsz ólai ásóban rámutatott, Hogy pártjának a marxiz- mus—1 lönliniizmus alkotó alkal- mazásával - a reakciós és opportunista erők támadása ellenére — sikerült megerősítenie tamegbef olyasát, és növelni tagjaknak számát. 'Nikolo Sztojanovics, a IKSZ Központi Bizottsága Elnökségének titkára a jugoszláviai önigazgatás tapasz találtairól szól t, majd megerősítette pártja elvi álláspontját a függetlenségről és az önállóságról, a másak ügyeibe való be nem avatkozásról és az egyenjogúságról. A pártoknak és mozgalmaknak - mondotta - kölcsönösen tiszteletben kell tartaniuk az eltérő érdekeket, nézeteket és á'tlós- p- .ntokat. tDr. Wilhelm Bruns, o Német Szociáldemokrata Párt . küldöttségének vezetője azt hangsúlyozta, hogy a Yi'fathataitlan ideológiai különbségiek ellenére mindenkinek közös ügye a nemzetközi biztonság megőrzése. Alii Bavari, az Iráni Néppárt' (Tudeh) KB Politikai Bizottsó- gónök tagja, a Központi Bizottság titkára megállapította, hogy az 1979-es iráni forradalom - antiimperfaíisto és aoti- monarobista jellege ellenére - még nem valósította meg teljesen egy polgári-demakrattikus fjrrad'alcm céljait. 1981 áta az ország eljutott a leiestül ás, a veszteglés és a válság szakaszába, és most válaszát előtt áll - mondotta. Oktatás és béke Magyar felszólalás az UNESCO ülésén Az UNESCO keretében kormányközi konferencia kezdődött kedden Párizsban arról a k'ér- désről, hogy a közoktatás ho- gyöin szolgálja a béke ügyét. Hogyan érvényesítsék az oktatásban a nemzetek közötti megértés és együttműködés s az emberi jogok elveit. A konferencia kedd esti ülésén Szabolcsi Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: a mágyar közoktatás egész rendszerét mélyen áthatja a békére, a nemzeteik közötti kölcsönös megértésre és az emberi szabadiságíjcgckra nevelés eszméje. Célunk az — mondotta —, hogy ifjúságunk megismerje nemcsak nemzetünknek, hanem a Világ népeinek múltját, törekvéseit és jelenlegi eredményeit is, s felfedezze azokat a közös vonásokat, amelyek ösz- szekötik a népeket függetlenül gazdasági és politikai rendszerüktől és ideológiájuktól. A magyar közoktatás arra a szemléletre neveli az ifjúságot, hogy a bék e é s minde n kapcsa l at, e gyü'ttm üködés a lápf élté tele egymás tiszteletben tartása és megértése, a béke vágya s a béke megőrzésére irányuló tö- rékvés. Gyenis József a szekszárdi Aranyfürt Tsz-ben kukorica alá készíti elő 'a talajt
