Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

XXXIII. évfolyam, 78. szám. ARA: 1,40 Ft 1983., április 2., szombat. Mai számunkból HATÉKONYABB MUNKA — SZÁMÍTÓGÉPPEL (3. old.) ON KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) A KOSZTÜM ÉS A TAVASZ (5. old.) KULTÚRÁVAL IS A TERMELÉSÉRT (3. old.) Ünnepség a Parlamentben és a Vigadóban Új Állami, Kossuth-, művészeti díjasok, Kiváló és Érdemes művészek Történelmünk legjelentősebb dátuma lett Nagygyűlés Szekszárdon L Mátyás István ünnepi beszédét tartja A magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött teg­nap délután 4 órakor Szekszárdon a megyei művelődési köz­pont színháztermében az ünnepi nagygyűlés. Varjas János, a szekszárdi városi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevő­ket, köztük az elnökségben helyet foglaló dr. Péter Szigfridet, a megyéi pártbizottság titkárát, Császár József megyei tanács­elnököt és a kitüntetett dolgozókat, majd átadta a szót Má­tyás Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának. Bensőséges ünnepséget ren­dezett pénteken a Parlament kupolacsarnok óiban a Minisz­tertanács: hazánk felszabadu­lásának 38. évfordulója alkal­mából átadták az idei Állami és Kossuth-dijakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész cí­meket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Gáspár Sándor, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Aczél György és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, a Fktlitikai Bizottság tagjai. A megjelenteket Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagija, a kormány el­nökhelyettese, az ÁHami- és Kossuth-díj Bizottság elnöke köszöntötte. Beszédében ki­emelte: ezekben a napokban országszerte milliók emlékeznek a 38 évvel ezelőtti április 4-re, arra a napra, amelyen hazánk felszabadult. Az 1945 óta eltelt jelentős történelmi korszak, em­bereik és népék sorsát átalakító idő nagyságát az évek számá­nál hívebben fejezik ki megvál­tozott életkörülményeink, áílam- poígérőink tudatának fejlődése, hazánk tekintélyének nemzet­közi súlya. A felsza'badulós a változások tudatos, tervszerű Tegnap délelőtt 9 óraikor a megyei pártbizottság vb-termé- beni K. Papp József első titkár kitüntetéseiket adott át, melyeket hazánk, félszobádul ásónak 38. évfordulója' ajkaim óból a Nép. köztársaság Elnöki Tanácsa, ado­mányozott a kiemelkedő mun­káért. Az ünnepségen részit vet­tek a megyei pártbizottság tit­kárai, dr. Gyugyi János, dr. Király Ernő és dr. Péter Szigfrid. K. Papp József köszörltötte a kitüntetetteket, majd átadta a Munka Érdemrend arany foko­zatát Ponékiker Zsigmondnak, a dombóvári áifész elnökihelyette­sének, pártvezetőségi titkár­nak, a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjának. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát nyújtotta át Laszik Fri­gyesnek, a Tolna megyei Sütő­ipari Váll ólait gyÖrlkii üzeme ve­zetőjének, a községi pártalap- szervezét titkárának, a. nagyköz­ségi pártbizottság és fegyelmi bizottsáq tagjának, Péter János­nak, a> Paksi Atomerőmű Válla­lóit karbantartó lakatosának, az üzemi párltblizottság tagjának, a fegyelmi bizottság elnökének. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát adta át Boksav Ferencnek, a paksi városi-járási pártbizott- sáa titkárainak.» Szabó Jánosné- nak, o Bonyhádi Cipőgyár tű- zödei csoportvezető szakmunká­sának, pártalapszervezeti titkár­nak, megyei párltbizottság'i tag­nak és Varjas Jánosiak, a szek­szárdi városi pártbizottság titká­rának. A megyei tanácsnál tíz óra­kor kezdődött a kitüntetési ün­nepség, melyen részt vett K. Papp József, dr. Gyugyi János és dr. Péter Szigfrid is. Császár József megyei tanácselnök mél­folyamatát inditatta el és lehe­tővé telte, hogy a nép birtok­ba vegye hazáját, ura legyen a saját sorsának. — A szervezett, fegyelmezett munka volt a forrása minden időben a világ előrehaladásá­nak - hangsúlyozta Sarlós Ist­ván. — Ez a forrás nem apad ki soha - jelentősége a szocia­lizmus korszakában nagyobb mint bármikor volt. — A népgazdaság javuló mű­ködése, a takarékosság hatá­sának első jegyei, a munka- szervezés új vonásainak kibon­takozása mind arról tanúskod­nak, hogy van erkölcsi, szelle­mi, fizikai erőnk ahhoz, hogy elhárítsuk az útunkba kerülő akadályókat. Ezeket az ered­ményeket aláhúzzák, hogy a mostani kitüntetésekre ajánlot­tak mindegyike - állampolgá­rok, alkotó közösségek, brigá­dok - jobb, előrelátó munká­val bizonyította: minden terü­leten van lehetőség figyelem­re méltó eredmények és sike­rek elérésére. Munkások, parasz­tok, tudósok, művészek, köz­tisztviselők, világíhírű és eddig kevéssé ismert emberek altnak ma itt, hogy emberségük, tu­dásuk, munkájuk alapján a legmagasabb elismerésben ré­szesüljenek - mondotta befeje­zésül Sarlós István, majd a ki­tüntetetteknek további sikereket kívánt. tatta az évforduló jelentőségét, majd átadta a kitüntetéseiket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Biczó Ernő, az AGROKER Váfiatat igazgatója és dr. Kelemen Margit, a Tol­na megyei Kórház-Rendelőimté- zet osztályvezető főorvosa. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Greif Antal, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója, Kerekes Ferenc, az aparhanti Búzavirág Tsz elnöke, Lückl Já­nos, a Györköny községi Ta­nács elnöke. Nagy Gyula, a A kitüntetések átadását kö­vetően a Minisztertanács foga­dást adott. * Pénteken hazánk felszabadu­lásának 38. évfordulója alkal­mából a Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az ese­ményen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tag­jai. A megjelenteket Köpeczi Bé­la művelődési miniszter üdvö­zölte. ünnepi beszédében el­mondta, hogy a díjak a kor­mány és a társadalom meg­becsülését fejezik ki azok iránt, ökik alkotásaikkal a magyar kultúrát gyarapítják. A díjak odaítélésénél — a művészeti szövetségek és más szerveze­tek véleményére támaszkodva - arra törekedtek, hogy olyan értékeiket emeljenek ki, aime- lyek hozzájárulnak a többség kultúrájának gazdagításálhoz, de nem hagyták figyelmen kí­vül az értékes kísérleteket sem. A beszédet követően a mű­velődési miniszter átadta a művészeti díjaikat. Ezt kővetően a művelődési miniszter átadta a József Atti­la-, a Jászai Mari-, a Liszt Fe­renc-, az Erkel Ferenc-, a Ba­lázs Béla- és a Munkácsy Mi- bály-díjakat a kitüntetett mű­vészeknek, íróknak és költőknek. Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Pócziik Zol­tán, a Szekszárdi Állattenyész­tő Vállalat igazgatóhelyettese, dr. Sárréti Gyula, a Tamási Já­rási Hivatal általános igazga­tási osztályvezetője és dr. Tóth Rudolf, a megyei tanács vb. egészségügyi osztály szociálpo­litikai csoportvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Csillag László, a Dombóvár városi Tanáos mű­szaki osztályvezetője, Laczkó Józseféé, a Tolna megyei Ta- (Folytatás a 2. oldalon.) Mátyás István Harmincnyolc évvel ezelőtt — 1945. április 4-|én - a Szovjet­unió dicsőséges Vörös Hadse­rege Wiűztle hazánk területéről az utoltó német asápatókat is. Ez o nap, az ország teljes fél- szOlbaáülálsáinálk naipjta, igáéi sorsforduló a magyar történe­lemiben - kezdte ünnepi beszé­dét q városi pártbizottság első titkára. - Népiünk visszanyerte legféltettebb kincsét: szol hód­ságát és nemzeti függetlensé­giét, mélyért történelme slonám oly sóikat haircollt é’s ainmyii ál­dozóltot 'hözott. Népiünk törté­nelmi tehetőségét kapott arnai, hogy megtertmtse a munlkásosz- tá'ly., a dolgozó nép Ihfaltallmát, a szocialista' tálrslaldidlími fejlő­dés útijára lépjen. A továbbiakban a 'szónok emlékeztetett az 1944. öszii ese­ményekre, ó vámos felszabadu­lására. - A hatóságok minden erőfeszítése, és a gyorsain ter­jedő rémhíreik ellenére a me­gyeszékhelyről kevelsen ímene- kültek él, a lakosság túlnyomó része móiraldt. ‘Nérrti kétkedés­sel', bizonytalansággal, félelem­mel, részben bizakodássá1! a közelgő sorsforduló iránt, de milnbenképpein azzal az óhajjal, hogy légyen Vége, legyen béke már. „lesz mlagyár újjászületés" — hirdette a IMagyar KomimuirtiS- tö Rótt. A Magyar Niémzeltti Függetlenségi Firont rnegofákiullt és a párt jóvólsllata alapján el­fogadták 'hazánk demokratikus újjáépítésé nék és felemelkedé­sének programját. TfairtáHimáz- ta az imiindenék előtt a földre­formot, az ipát és keraslkedélem fejlesztésiét, áílalmosító'St aján­lott o legfontosabb iiporágalk- bía|n, felhívott a háború által oikozOtt károk helyreállítására. A rrtunikla megindult: lelkes, al­kotó kedvű, a hazó Jáváért ál­dozatkész százezrék, milliók dolgoztak, és Magyarország él­ünnepi beszéde Indáit az új élét, az újjászüle­tés útjain. 'Magyarország teljes felisza- badiuflásánók ndipjo történel­münk legfontosabb dóturria lett. Addig soha nem adódtak olyöm páróttfan lehetőségek szabad­ságiunk teljesebbé tételére, mfmd rrta. VUsIszátekínltve a há­ború pusztította ország akkori helyzetére és látva óz azóta békövetkezett változást, fejlő­dést, eredményeket, hatá rozat - tóln ámíthatjuk, 'hogy mindez a testvéri Szovjetunió, a baráti szbrvjet inép segítsége nélkül nem következhetett vó'lnro be. Az első évekhez elVáfaSZtha- ttaltlöriuli hozzátartoztak a sú­lyos pölifilkali háráolk Hs, ome- lyeket a demokratikus, tmájd szodiólllilsita jellegű vívmányo­kért nlap imliint naip meg kellett vívni. Voltaik, dkilk a inépi de- 'mókndtilkus féjlödést eleve elle­neztek, dkáldó lyozták, s voltak olyanok ;is; akik máir menet köziben hátráltak VisisZa a .pol­gári demökrádió pnogindmjáboz, is ezáltal fékezőliyé váltak a to­vábbit hállbdálsnalk. A hálálom ímegtenemlléséért folytatott harc 1948-ba'ni, a Málqyá|r Dolgozók Pártja megallbfcullóSó'Váil, a mun­kásosztály szervezeti és polliiti- kóii egységének helyreóITiltásó­val záirullt le.1 Matalllmals sikereket érttülnlk el — ó torzulások ellenére íls — a következő években. 1956. októ­bere szomorú dátuma a ma- gyór történeleminek, a munlkás- Ihátdlom veszélybe került. A súlyos helyzetben a magyar kormány ó Szovjetunió segítsé­gét kérte népi démokrótíiáalk ímeqimentése érdekében. Az él- lenfonnatíldllmat a mágyáir kom- imuirtiisták, a srdóiallíizmus hívei, a Szovjetunió önzetlen, Unter- nacionblisita segítségével lever­ték és a sZodio/lizmus építésiét a korábbinál szlílá-ndabb ala­pokra helyezték. Az 1960-as évek elejére a mezőgazdáság szocialista átszervezésével lé- inakltük hazáinkban a szocializ­mus alóipjált. Az 1970-es évek elejére pár­tunk az 1948-ban elfogadott Programm Villáit kozat münden főbb célkitűzését vóilána váltot­ta. így az MSiZIMIP KI. kong - neSszusa a mógyair társadalöm és ó ,páirt élétében nagy je- llénltö|slégű volit, mert a szocia­lista építlés eredményeire tá­maszkodva új pnog'harrmyilbtko- zatot hagyhatott jóvá, mélyben megbiirdette a fejlett szocííallils- Itó 'tóirtsadallbm felépítésének célkitűzéseit.! — A bonyolultabbá, és ne- ihezébbé vált nemzetiközi ésivi- lággózddságíi helyzet kedvezőt­len hatásai dlől 'Magiyorország sem tudja kivonni magát. Ter­veink vállára vólitáso gánidb- salbb, minőségileg jöbb össz­munkát kíván. Gazdaságpoliti­káink fő célja1, hogy lassúbb fejlődési ütem imreílett, a gaz­daságii fejlődés minőségű té­nyezőinek kilbontakazláfásávdl, 0 terméllés nemzetközi verseny- ki’épeSségérték fokozásaival ja­vítsuk népgazdaságunk egyen­súlyát és tegyüihk erőfeszítése­ket az életszínvonal megőrzésé­re, termelésiünk rugolimásabban alkáifmaZkadjan a belső és kül­ső pilatíi Igényekhez. A továbbiakba» Tóiba megye és Szek'szárd fejlődéséről szólt a váróéi pártbizottság éllső tit­kától, megóill!apíitvak hogy Tol­na megye gazdáisógá eredmé­nyesen járult hozzá népgazda­sági célkitűzéseink megvalósí­tásához, iparunk, építőiparunk és :mezőgázdaiságumk termelése továbbra is dinamikusan emel­kedett, javult hatékonysága. iKiémellkediően fontos ese­mény vált egész országunk szempontjából a paksi atomerő­mű első blokkjának üzemibe he­lyezése. A Szekszárd vá ros és a várdskiönnyiék ipari, mezőgaz­dasági üzemei által elért ered­mények számottevően hozzájá­rultak a megye fejlődéséhez. Különös Súlyai jelentkezett eb­iben a Szekszárdi Húsipart Vál­lalót tenmélése. Az építőipar a tenvéízétt 864 lakálst határidőre átadta, a város és a városkör­nyék termelőszövetkezetei 13 százalékkal növelték termelésű­iket. A város laiköslságámak kul­turális, egészséglügyii, kereske- délmlí ellátása tavíább javult, bővülték az egyéb szollgáltaitá- (Folytatás a 2. oldalon.) Kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján K- Papp József átadja a kitüntetést 'Baksay Ferencnek

Next

/
Thumbnails
Contents