Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXlII. évfblyam, 64. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 10., vasárnap Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI Mai számunkbói A CÉL: TOVÁBB JAVULJON A LAKÁSHELYZET (3. old.) A KORTIZON TÖRTÉNETE (4. old.) AZ ÉNEK-ZENEI NEVELÉS KEZDETEI A CSALÁDBAN (5. old.) TAVASSZAL ÜJ KONTÚROK RAJZOLÓDNAK (6. old.) VENDÉGVÁRÓ HELIKON TRAVERNA Gazdasági esélyeink növelője Országunk gazdasági és kulturális nyitottságából követ­kezik, hogy számunkra a nyelvtudás létkérdés. De nemcsak a nyelvtudás, hanem a néptudás: a más népek kultúrájá­ban való jártasság is. Mi, tízmillióan ezt könnyebben tudo­másul vesszük, mint azok, akiknek nyelvét százmilliók be­szélik. „Hogyhogy ön nem tud angolul? Hát nem tanult az is­kolában angol nyelvet?” Egy angol élhet abban a hitben, hogy a világban való eligazodásához elegendő, ha meg­tanulta azt, amit az „angol" tárgy-(irodalom és nyelvtan) címén neki megtanítottak. De nekünk - és itt fordul előny­re a hátrány — helyzetünk követeli, hogy Shakespeare-n, Swiften, Defoe-n, Dickensen kívül ismerjük még Petőfit és Aranyt, Adyt, Babitsot, Radnótit, József Attilát — és Goethét, Höfderlint, Verlaine-t, Rimbaud-t, Puskint, Tolsztojt, Gorkijt is. Sokszorta gazdagabbak vagyunk tehát - vagy, legalább­is; lehetünk. Ma már a világkultúrában - akárcsak a világgazdaság­ban — egyetlen nemzet sem élvez abszolút fölényt. Nincs olyan nép, amelyik valóban korszerű és versenyképes tudás­sal vértezheti föl állampolgárait, ha csak a saját belső fej­lődésének eredményeire támaszkodik. Mennyire ösztönöz bennünket ennek tudomásulvételére a mindennapi társadalmi gyakorlat? Az ésszerűség azt diktál­ja: csak akkor boldogulhatunk, csak akkor tudunk külföldön is eladható terméket gyártani, csak akkor tudunk külföldön biztos piacot nyerni, csak akkor vethetjük meg lábunkat más országokban, ha annak a külföldi országnak nemcsak a nyelvét Timerjük, hanem az ottani szokásokat, a mentali­tást, a gondolkozást - az egész kultúrát is. Nagyon nehéz azt megmérni, milyen erős nálunk a kül­földi kultúra elsajátításának, megismerésének valódi igé­nye. A nyelviskolák beiratkozási adatai azt bizonyítják: a szándék nem hiányzik. A felismerés szintjén tehát megtör­tént a frontáttörés. Rengetegen szeretnének megtanulni oro­szul, angolul, franciául, németül, spanyolul, olaszul. És na­gyon kevés emETernelT sikerül. Ez nem elsősorban a nyelv- tanítás hatékonyságának a kérdése, hanem a valódi érde­keltségé. A nyelvtanítás hatékonyságában is igen sok gond­ra lelhet a kutató. De itt legalább ugyanannyi hasznos kez­deményezésre is bukkan. Ilyen például a gimnáziumi fakul­tációk rendszere, amely lehetővé teszi az eddiginél alapo­sabb nyelvtanulást. Ilyen az új felvételi rendszer, amelyben követelmény az idegennyelvi tájékozottság. De az érdekeltség még mindig nagyon töredékes. Töre­dékes, mert az élet mindennapi gyakorlatában nem érvé­nyesül mindig a tudás — pontosabban: a több tudás fölé­nye. Ez nem nyelvpótlék-kérdés. Nyelvet tudni nem azért célszerű, mert a sikeres vizsga után az ember tizenöt száza­lékkal magasabb fizetést vehet át havonta. (Egyébként is: egyre több helyen megszigorítják a nyelvpótlékok rendsze­rét. Ma már általában csak olyan munkakörben fizetnek nyelvpótlékot, ahol munkaköri kötelesség az adott nyelv is­merete.) A nagyobb előnynek abból kellene származnia, hogy az az ember, aki többet tud, nagyobb teljesítményt mutathat fel. Az az üzletkötő, aki nemcsak tökéletesen is­meri területének nyelvét, hanem az ottani szokások, embe­ri kapcsolatteremtési módok, gondolkozástípusok világában is jól tájékozódik, sokkal jobb üzleteket köt, mint aki tol­mács segítségével próbál boldogulni. A kérdés pedig az, hogy többet keres-e a nagyobb teljesítményt elérő ember, mint a másik. Nemcsak az üzletkötőknél vethető fel ez a kérdés, hanem a kutatás, a műszaki tevékenység, az oktatás, a gyógyá­szat — tulajdonképpen szinte az élet valamennyi területén. Jobban megfizetik-e azt a tanárt, aki előadásába szaktár­gya legfrissebb eredményeit is beleszövi? Magasabb-e a jövedelme annak, aki (nyelv)tudása révén pontosabban, jobban, eredményesebben dolgozik? Ha a gazdaságot racionalizáló törekvések átfogják majd társadalmunk egészét, akkor minden vállalat számára lét­kérdés lesz a munkatársak tudása. A racionalizálási törek­vések tehát megnövelik a valódi, a használható nyelvtudás iránti igényt: a vállalati, munkaadói igényt is. Csakhogy nyelvtudásunk mai állapota nem tűr haíasztás't. A gazSaság mai igényeihez képest ugyan nem élünk ide­gennyelvi analfabétizmusban, de a jövő távlataihoz képest nagyon sok még a tanulnivaló. A nyelvtudás megszerzése akarat és idő kérdése is. Az ország gazdasági esélyeit nö­veli a nyelvi kulturáltság színvonalának emelése. Ehhez egyéni és közösségi áldozatokra van szükség, és legfőkép­pen bizalomra: bizalomra a jövőben. SZUNYOCH SZABOLCS Háromszázezer labda Simontornyárét Gömbölyítik - „okos” ‘géppel - a,„világbajnoki” focit A nyolcvanas évek elején a futball-labdagyártás ellen ha­tott a rossz piaci helyzet. A ha­zai gyártók egyik legnagyobbi­ka, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat is ér­zékeny veszteségeket szenve­dett. Legfontosabb megrendelőjük, a francia ADIDAS cég 1982- ben csökkentette igényét, így a simontornyaiak csak 100 ezer kiváló, a világbajnokságokon is elfogadott minőségű labdát tudtak exportálni. Jelenleg élénkülés tapasztal­ható a labdapiacon. Az ADI­DAS cég 1983-ra 250 ezer da­rabra adott megrendelést. így az idei évben 300 ezer labda, illetve labdaszelet gyártására kerül sor a gyárban. A fellendülést mutatja, hogy élénk érdeklődés mutatkozik svájci és angol piacokon is, és még hátra van a világ sport­szer-gyártásának nagy találko­zója, a kölni Spóga-kiállítás, ahol esetleg még jelentős üz­leteket lehet kötni. Fotó: COTTVALD KÁROLY A kétmilliomodik tonna szén A Mátraaljai Szénbányák Thoréz Bányaüzemében szom­baton délben felszínre hozták az idei kétmilliomodik tonna szenet. Ez a teljesítmény pon­tosan megegyezik az 1983-ra előírt éves program időarányos részével. A sikeres évkezdést fémjelzi, hogy ez pontosan és naprakészen annyi, mint ameny- nyit a szomszédos Gagarin Hő­erőmű kért. örvendetes az is, hogy a fel­színre hozott szén 14 kalóriá­val magasabb fűtőértékű a ter­vezettnél, s ez előnyösen befo­lyásolja a Gagarin Hőerőmű villamosenergia-termelését. A visontai bányászok az idén további előnyt szereztek a széntermelés előkészítésében. A meddő letakarítósában időará­nyos tervüket jelentősen túltel­jesítették, vagyis a tervben elő­irt kilencmillió helyett az év ele­jétől mostanáig 14 millió köb­méter földet mozgattak meg a visontai szénmezőn. Papandreu és Kiprianu tárgyalásai Andreasz Papandreu görög kormányfő és Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök egyetértenek ab­ban, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ bevonásával kell megol­dani. Kiprianu csütörtök óta tárgyal a görög fővárosban és várha­tóan még a jövő hét elején is folytatódnak megbeszélései. Elutazott a bolíviai ifjúsági küldöttség Szombaton elutazott Buda­pestről a bolíviai ifjúsági dele­gáció, amely Remberto Carde- nasnak, a Bolíviai Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség első tit­kárának, a Bolíviai Kommunis­ta Párt PB tagjának vezetésé­vel tartózkodott hazánkban. A küldöttséggel megbeszélé­seket folytatott Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A bolíviai delegá­ció tájékoztatást adott a De­mokratikus Népi Egység kor­mánya vezetésével Bolíviában megvalósuló haladó, demokra­tikus politikai és társadalmi fejleményekről, a bolíviai KISZ- nek az országban kibontakozó demokratikus folyamat erősíté­sét szolgáló tevékenységéről. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség vezetői tájékoz­tatták a bolíviai vendégeket a KISZ munkájáról, és szolidari­tásukról biztosították a bolíviai demokratikus erők küzdelmét. A delegációt fogadta Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Magyar-NDK ipari tárgyalások Rabi Béla ipari minisztériu­mi államtitkár hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársa­ságból, ahol április 5. és 8. között tárgyalásokat folytatott az NDK ipari minisztériumainak államtitkáraival és miniszterhe­lyetteseivel. A magyar-NDi\ ipari kapcsolatok helyzetét át­tekintve megállapították, hogy ezek a múlt évben is eredmé­nyesen fejlődtek. Intézkedése­ket egyeztettek a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés további elmélyítésére. Meghatározták a magyar- NDK gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság munkaszerveinek fel­adatait az 1986—1990. évi terv­egyeztetés előkészítésében. Rabi Bélát fogadta Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-he­lyettes, a magyar-NDK gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnöke. Genscher-interjú Befejeződött az ENSZ jogutódlási konferenciája Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter szom­baton a bécsi „Neue Kronen Zeitung" című napilapnak adott nyilatkozatában újólag állást foglalt a legmagasabb szintű szovjet-amerikai csúcstalálkozó szükségessége mellett. A bon­ni kormány álláspontja szerint ugyanis csakis egy ilyen magas szintű személyes találkozón megkezdett párbeszéd ered­ményezheti az enyhülési politi­ka megmentését, illetve a lesze­relési és fegyverzetellenőrzési erőfeszítések sikerét. Eurostratégiai kérdésekről szólva ugyanakkor a nyugatné­met külügyminiszter a legutób­bi választások eredményére hi­vatkozva védelmébe vette a NATO 1979 decemberi úgyne­vezett kettős határozatát. Az NSZK-ban is erősödő békemoz­galom nyomását, követeléseit figyelmen kívül hagyva meg­próbálta úgy beállítani a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdését, mintha azok csökkentése, illetve a NA­TO meghirdetett fegyverkezési programjának megakadályozá­sa egyedül a Szovjetuniótól, a szovjet engedményektől függne. Megint más tekintetben úgy tűnik, hogy Luns NATO-főtit- kárnak nincs szerencséje a ve­zető bonni politikusokkal. Mi­után régebben Hans Apel volt nyugatnémet hadügyminiszter „nyugdíjra érettnek” minősítet­te a holland NATO-diplomatát - a szombati bécsi lapban megjelent interjújában most Genscher nyíltan és határozot­tan „rendre utasította” Lunsot, amikor kijelentette: Ausztria védelmi képessége egyes egye­dül Ausztriára tartozik, senki másra. Mint emlékezetes, alig egy hete a NATO főtitkára két­ségbe vonta a semleges Auszt­ria védelmi képességét, amely kijelentését az osztrák vezetők a semleges ország belügyeibe való durva és megengedhetet­len beavatkozásnak minősítet­ték és szigorúan visszautasítot­ták. Befejeződött Bécsben az ENSZ jogutódlási konferenciá­ja. A résztvevők nemzetközi megállapodást írtak alá az ál­lami tulajdonnal, állami archí­vumokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos állami jogutódlás­ról. E megállapodás kívánja sza­bályozni a jog és kötelesség egyik államról a másikra törté­nő átszállását területek egyesí­tése, vagy felosztása, államszö­vetségek megalakulása, vala­Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának helyettese pénte­ken Genfben találkozott az af­gán és a pakisztáni kormány képviselőivel. Mint Cordovez sajtóértekezletén közölte, a megbeszélésen előkészítették Afganisztán és Pakisztán hét­mint független új államok ke­letkezése esetén. A szocialista országok következetes fellépé­sének köszönhetően a megálla­podás védelemben részesíti az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fiatal fejlődő országok érdeke­it. A megállapodást nagy sza­vazati többséggel — mindössze tizenegy ellenszavazattal, köz­tük az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, az NSZK és Izrael el­lenszavazatával - fogadták el. főn kezdődő újabb külügymi­niszteri megbeszélés-sorozatát, amely a tervek szerint április 22-ig fog tartani. A két ország diplomáciájának vezetői tavaly júniusban már tárgyaltak egy­mással ENSZ-közvetítés mellett. Diego Cordovez sajtóértekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents