Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
2 Képújság 1983. április 8. Közlemény a tanácskozásról (Folytatás az 1. oldalról.) Az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdésében olyan megoldást kell elérni, amely kizárja az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését és biztosítja a katonai-stratégiai egyensúly egyre alacsonyabb szinten történő fenntartását. © A miniszterek áttekintették azokat a további lépéseket, amelyek a prágai politikai nyilatkozatban előterjesztett jelentős közös kezdeményezésük megvalósítására irányulnak: a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kössenek minden más ország számára is nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Az ülés résztvevői tudomásul vették, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagállamai, amelyekhez a szerződésre tett javaslat elsősorban szól, tanulmányozni szándékozzák azt. Kifejezték reményüket, hogy ezek az országok konstruktív álláspontot foglalnak el a szerződés megkötésével kapcsolatban. Az ülésen képviselt államok megerősítik készségüket, hogy minden módon elősegítik a javaslat tanulmányozását és minden érdekelt országgal bővítik a javaslatra vonatkozó véleménycserét. Az ülés résztvevői ebből a célból hasznosnak és kívánatosnak tartják a kétoldalú érintkezés folytatását az Észak-atlanti Szerződés tagállamaival és más országokkal. A francia A szovjet diplomaták és újságírók kiutasításáról hozott döntés vegyes visszhangot keltett Franciaországban. A találgatásoknak tág teret nyitott az a tény, hogy a kiutasításról O Az ülésen úgyszintén véleménycserét folytattak a prágai politikai nyilatkozatban megfogalmazott azon javaslat megvalósításának útjairól és módjairól, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO- tagállamok mielőbb kezdjenek közvetlen tárgyalásokat: nem növelik a katonai kiadásokat, majd pedig százalékos arányban, vagy abszolút összegben csökkentik azokat. Az ülés résztvevői síkraszálltak a megfelelő megállapodás elérése mellett. O A bécsi tárgyalásokkal kapcsolóban az ülés résztvevői megerősítették államaik álláspontját, miszerint érdemi intézkedések szükségesek a haderők és "a fegyverzetek csökkentésére Közép-Európá- ban. A prágai politikai nyilatkozatban megjelölt feladatnak megfelelően megerősítették készségüket az erre irányuló megegyezés mielőbbi elérésére. © Az ülésen képviselt államok készek más érdekelt államokkal érdemi kapcsolatokra lépni, hogy közösen vizsgálják meg Európa vegyifegyverektől való mentesítésének gyakorlati problémáit, áttekintsenek egyebek közt olyan kérdéseket, mint a megfelelő intézkedések mértéke és sorrendje, a kötelezettségek tartalma és betartásuk ellenőrzése. O Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárításának jelentős tényezője lenne atomfegyvermentes övezetek létrehozása a földrész különböző részein, a többi között Észak- Európában és a Balkánon. szóló hivatalos közlés semmiféle konkrét indokolást nem tartalmazott. Georges Marchais, az FKP főtitkára Athénben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: még nem rendelkezik részleteO Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek madridi találkozóján kialakult helyzet megvitatása során a miniszterek hangsúlyozták: a mostani döntő szakaszban minden erőfeszítést a tartalmas és kiegyensúlyozott záróokmány egyeztetésének mielőbbi befejezésére kell összpontosítani. A dokumentum konkrét tartalmát illetően leszögezték, hogy az ülésen képviselt államok a jövőben is a prágai politikai nyilatkozatban kifejtett konstruktív álláspontjukból indulnak ki. Megerősítették országaik álláspontját, hogy az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját Bukarestben tartsák meg. A madridi találkozó záródokumentuma sikeres egyeztetésének befejezése esetén az ülésen képviselt államok készek lennének pozitívan megvizsgálni a találkozó néhány résztvevőjének javaslatát, hogy ezt a dokumentumot külüqyminiszteri szinten fogadják el. * Az ülés a telies eqyetértés és az ott képviselt államok ama közös törekvése szellemében zailott le, hogy tovább fokozzák erőfeszítéseiket Európa és az egész világ békéjéért és az enyhülésért folyó harcban. A maguk részéről — mint mindig — készek konstruktív szellemben megvizsgálni más államok ilyen célokat szolgáló javaslatait. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1983. októberében Szófiában tartják meg. sebb információkkal, s ezért nem akar állást foglalni, csak azt az óhaját akarja kifejezésre juttatni, hogy ez az intézkedés ne veszélyeztesse a franciaszovjet kapcsolatokat. PANORÁMA BUDAPEST Pantelis Economou, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Horváth István belügyminiszter, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár és Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. * A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására rövid látogatást tett hazánkban Evelyn Pinto, a Sandinista Ifjúsági Szövetség Országos Tanácsának tagja, akit csütörtökön fogadott Fejti György, a KISZ KB első titkára. A találkozón Fejti György átadta azt a gyógyszerekből álló gyorssegélyt, amely- lyel a KISZ az agresszió ellen küzdő nicaraguai testvérszervezetet kívánja segíteni. PEKING A kínai kulturális minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Kína törli az Egyesült Államokkal 1982-83-ra kötött kulturális csereprogramokat. Kína azért döntött így, mert az amerikai hatóságok hétfőn politikai menedékjogot nyújtottak Hu Na kínai teniszjátékosnak. MANAGUA Ismeretlen tettesek szerdán Managuában meggyilkolták Melida Anaya Montest, a sal- vadori hazafias erők egyik vezetőjét. Melida Anaya Montes, fedőnevén Ana Maria parancsnok, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front országos katonai vezetőségének tagja volt. WASHINGTON ötezer tüntető fogadta „Ez nem Reagan-ország", „Nem választunk meg 1984-ben” feira- tokkal az amerikai elnököt szerdán Pittsburghban. Az elnök gazdaságpolitikáját magyarázandó érkezett a recesszió által sújtott iparvárosba, ahol jelenleg 16 százalék felett van a munkanélküliek aránya. kiutasítások visszhangjai Újabb Disznó-öböl? Nicaragua - veszélyben Nicaragua térképe és a legutóbbi támadások színhelyei A Biztonsági Tanács vitájában többen a Disznó-öbölnél Kuba ellen indított támadáshoz hasonlították mindazt, ami az elmúlt hetekben Nicaraguában történt. Mintegy kétezer ellenforradalmár szivárgott be Hondurasból, s kezdett fegyveres akciókat — nem is annyira a sandinista népi hadsereg, hanem elsősorban a békés települések lakossága ellen. Megkezdődött volna — ahogyan már jó ideje rebesgették — az invázió az alig három és fél éve győzedelmeskedett baloldali rendszer megdöntésére? ELHÚZÓDÓ FESZÜLTSÉG A feszültség Nicaragua körül valójában már azóta állandósult, mióta az ország népe 1979 nyarán elűzte a Washingtont kiszolgáló diktátordinasztiát. Az Egyesült Államok, amely hosszú ideig elhanyagolta a kizárólagos érdekszférájának tekintett közép-amerikai „hátsó udvart", ekkor kongatta meg a vészharangot. Washington azóta a társadalmi konfliktusoktól sújtott, gerillamozgalmak harcaitól forrongó karibi térség minden baját „a szovjet—kubai -nicaraguai beavatkozással” magyarázza. A Fehér Ház a sandinista kormányzat ellen bevetette a gazdasági és a politikai nyomás teljes fegyvertárát. Megtagadta a megígért élelmiszersegélyeket a természeti katasztrófáktól és az elhúzódó polgár- háborútól lerombolt, kifosztott országtól. Demonstratív hadgyakorlatok egész sorát szervezték Nicaragua határainál. Floridai táborokban és a hondurasi határ mentén folyik a nicaraguai ellenforradalmárok, elsősorban a hírhedt somozista nemzeti gárda katonáinak kiképzése. Fellázították az Atlanti-óceán partvidékén élő miszkitó indiánok egyes csoportjait is. AZ USA SZEREPE Managua tárgyalási ajánlatok sorát küldte már a hondurasi kormányzatnak, ám ezeket egymás után visszautasították, így már tavaly kénytelenek voltak bevezetni a rendkívüli állapotot az állandó külső fenyegetés miatt. Most márciusban minden korábbinál súlyosabb harcok kezdődtek, s már nemcsak a határvidéken, hanem az ország belsejében is. Az ellenforradalmárok nem kevesebbet tűztek ki célul, mint hogy - megvetve lábukat Nicaragua északi vidékein - ellenkormányt hoznak létre, s nyárra általános felkelést robbantanak ki. Reagan amerikai elnök és tanácsadói azt a látszatot szerették volna kelteni, hogy Nicaragua „belső konfliktusáról” van szó, s hogy a tömegek megelégelték a sandinisták „uralkodását". Ezt a hamis képet azonban még Washington nyugat-európai szövetségesei és a latin-amerikai államok többsége is kereken elutasítja - annál is inkább, mivel jórészt ismertek már a Nicaragua ellen folyó titkos háború részletei és főszereplői. Az elfogott ellenforradalmároknál talált amerikai fegyverek, felszerelések, a foglyok vallomásai egyértelműen bizonyítják az Egyesült Államok beavatkozását. Legutóbb a Time magazin leplezte le, hogy a jelenlegi harcokat hármas főparancsnokság irányítja: a ranglétra legalján a volt nemzeti gárda tisztjei állnak, őket hondurasi és argentin szakértők utasítják. A csúcson pedig amerikaiak — CIA-szakértők és a Panamában székelő déli főparancsnokság képviselői állnak. Az együttműködést John Negroponte, az USA hondurasi nagykövete koordinálja. TOMEGTÁMOGATAS NÉLKÜL Nicaragua vezetése persze nem tagadja, hogy vannak ellenzékiek az országon belül, bármennyire is igyekeztek megőrizni a felszabadító harcban kialakult széles nemzeti egységet. A meghirdetett baloldali célkitűzések ugyanis sértik bizonyos burzsoá, földbirtokosi körök érdekeit, s szembefordult a kormányzattal az egyház felső vezetése is. Mindezek azonban csak a kisebbséget képviselik! A többség kész megvédeni megszerzett jogait és vívmányait. A gyűlölt nemzeti gárdisták, akik a félévszázados zsarnokságot és a terrort testesítik meg a nicaraguaiak szemében, nem találnak tömegtámogatásra. A sandinista kormányzat mindenesetre nagy önmérséklettel válaszolt a támadásokra, nem hajlandó ürügyet szolgáltatni az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozására. Különösen, mivel az amerikai intervencióról rövid történelme során Nicaragua már háromszor szerzett keserű tapasztalatokat. ELEKES ÉVA Tűz Reagan fegyvereire Csütörtök esti kommentárunk. Reagan amerikai elnök - eleddig páratlan módon - egymás után két beszédében is magyarázgatta a bizonyítványt: miért akarja oly nagy mértékben növelni a katonai kiadásokat. A kongresz- szusban a honatyák lényegesen kisebb arányú növekedést akarnak, mint a kormány. Még a szenátus tagjai körében is ellenérzést váltott ki az elnök terve, pedig ott köztudottan a republikánusoké a többség: a testület költségvetési bizottságában sietve el kellett napolni a vitát, hogy megelőzzék a várható kudarcot. A hét közepén aztán két újabb pofon érte a reagani fegyverkezési elképzeléseket. Mégpedig olyan fejlemények, amelyek az amerikai közvélemény zömének és az ország felelős személyiségeinek a Fehér Ház terveivel szembeforduló hangulatát mutatták, ötszáz tekintélyes közéleti ember, közöttük nagy befolyású és hírű politikusok tucatjai intéztek nyílt levelet a kormányzat illetékeseihez, név szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadóhoz, hogy fontolják meg: helyes-e a jelenlegi katonapolitika? Liberálisok és konzervatívok, republikánusok és demokraták egyaránt vannak az aláírók között. Valamennyien soknak tartják a kormány által fegyverkezésre javasolt mammutösszeget, s veszélyesnek a jelenlegi hivatalos katonai elképzeléseket. Ennél még kínosabb egy másik levél, amely sok tízmillió amerikai polgár véleményére hat. A katolikus püspöki kar pásztorlevelének harmadik, s ezúttal végleges változata is napvilágot látott. Minden jel szerint ennek téziseit fogadják majd el május elején az Egyesült Államokban legbefolyásosabb egyház vezetői. Márpedig e tézisek nagyon is kellemetlenül érintik a kormány politikáját. Ugyanis határozottan elitélik a fegyverkezési versenyt, tömeges ellenállásra szólítják fel a hívőket a „megnyerhető nukleáris háború" esztelen elgondolásával szemben és a mielőbbi fegyverzetkorlátozási egyezményeket sürgetik. Mindez jól mutatja, hogy Amerikában a közhangulat immár határozottan a kormány fegyverkezési tervei ellen fordult. Nemcsak a közvélemény, hanem a politikai és közéleti tekintélyek szintjén. S ennek világpolitikai jelentősége van. Hiszen ebben az „ellenszélben", a fegyverekre zúduló mind nagyobb tűzben nagyon nehéz lesz Reagannak és csapatának folytatnia a hajthatatlan, kemény erőpolitikát. S nem vitás: a világnak sürgetően szüksége lenne arra, hogy Washingtont rugalmasságra, józan kompromisz- szumokra, mérsékeltebb katonapolitikára késztessék odahaza. AVAR KÁROLY D Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. április 8-tól Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre. Eladási forintban Angol font 6 0Ó5*,'17 6 07111,24 6 077,31 Ausztrál dollár 3 604,33 3 607,94 3 611,55 Belga frank 86,52 86,61 86,70 Dán korona 482,13 482,61 483,09 Finn márka 759,06 759,82 760,58 Francia frank 571,98 572,55 573,12 Holland forint 1 526.54 1 528,07 1 529,60 Japán yen (1000) 173,5.7 173,74 173,91 Kanadai dollár 3 388,d 5 3 3911,54 3 394,93 Kuvaiti dinár 14 199,47 14 211'3,68 14 227,89 Norvég korona 575,32 575,90 576,48 NSZK máirka 1 7/14,04 1 7116,76 1 717.48 Olasz líra (1000) 28,82 28,85 28,86 Osztrá'k Schilling 243,60 2413,84 244,08 Portugál escudo 42,61 42,65 42,69 Spanyol peseta 30.42 30,45 30,48 Svájci frarfk 2 001,67 2 003,67 2 005,67 Svéd korona 552,64 553,19 553,74 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 158,29 4 162,45 4 166,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat* lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. április 8-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 889,10 6 253,38 Ausztrál dollár 3 499,70 3 716,18 Belga frank 84,01 89,21 Dán korona 468,13 497.09 Finn márka — a) 737,03 782,61 Francia frank 555,37 589,73 Görög drachma — b) 46,13 48,99 Holland forint 1 482,23 1 573,91 Japán yen (1000) 168,53 178,95 Jugoszláv dinár — a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3 289,79 3 493,29 Kuvaiti dinár 1‘3 787,27 14 640.09 Norvég korona 558,62 593,18 NSZK márka 1 664,29 1 767,23 Olasz líra (1000) 27,98 29,72 Osztrák Schilling 236,52 251,16 Portugál escudo 41i,37 43,93 Spanyol peseta 29,54 31,36 Svájci frank 1 943,56 2 063,78 Svéd korona — a) 5136,59 569,79 USA dollár 4 007,58 4 287,32 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye 1983. április 8-tól a konvertibilis devizák forint árfolyamainak változásával összefüggésben a külföldre utazó magyar állampolgárok részére forintban meghatározott valutavásárlási keretek emelkednek. így például a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az eddigi 13 200 forint helyett 13 600 forintért vásárolhatnak valutát. Emelkednek a látogató- útlevél lej utazók, a szervezett turistautazáson résztvevők valutavásárlási forintkeretei, valamint az egyéni turisták részére a devizatartalmú menetjegyekre és a gépjárműhöz szükséges üzemanyag vásárlására megállapított forintkeretek is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvilágosítást.
