Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

1983. április 7.

NÉPÚJSÁG 5

A közoktatás kérdései

Egy mammutkollégium lehetőségei

Tűz van! Persze, ez így nem igaz. A szekszárdi Rózsa Ferenc középiskolai kollégium lakói és nevelőtanárai most csak ezt játsszák. Az intézet vezetősége tűzriadót rendelt el, a veszély- helyzetben szükséges tennivalók gyakorlására.

Március utolsó napján este hét előtt néhány perccel fegyelmezett sorok hagyják el az épületet. Udvar híján, a kollégium épülete előtt gyülekeznék, majd a fülsértő kolompo- lás vezetésével a kőépisikotás és a főiskolás fiatalok vacsorázni indáinak.

Az előcsarnokban a riadó szétvetette csoportok vissza- aiakuInak, a mondat ott folytatódik, ahol a ikolomp hangja az előbb megszakította. Az egyik hirdetőtábla előtt egy me- legítős fiú és egy lány egymás kezét gyúrja'. Tavasz van.

Megyénk azon pedagógusainak egyike Uzsák Máténé, aki diplomájának kézhezvétele óta egyh uzamban kollégi umba n

dolgozik. Rengeteg tapasztalatot szerzett, nagyon jól ismeri e „csaló d'pótlást" biztosítani hivatott intézet nevelési lehetőségei^ Hogy pedagógus hivatásának még inkább eleget tudjon tenni, elvégezte az ELTE pedagógiai szakát is. A régi igazgató áthelyezése óta ő a megbízott vezető.

— 'Kalíégliumunk helyzete sajátos - mondj a -, három középiskola diákjai mellett a tanítóképző beindulása óta főiskolások is élnek itt. összesen 260 középiskolás és 120 főiskolás diákunk van.

— Az „egyiSkolás" kollégiumokban könnyen követhető az étet, a diákok egymáshoz igazodásai és a rend is.

— Máiunk kicsit bonyolult minden. A főiskolásoknak szabadabb az életük, mint a „kisebbeknek". Ez így is van rendjén. Különböző életkorúnk élnek itt, különböző követelményeiknek kell eleget tenniük. Igazán jó, hogy a’ leendő pedagógusaink megértették, hogy a rend és a nevelőmunka érdekében nekik is alkalmazkodniuk kell.

A lakók elhelyezését is a célszerűség szülte. A főiskolások az első emeleten vannak, hogy este 10 után ne zavarják a gimnazistádat, a szakmunkástanulókat és a szakközépiskolásokat. Az utóbbiaknak délután 4—7-ig kötelező tanórájuk van. Alaptörvény: a csend.

— A középiskolásak elfoglaltsága — folytatja Uzsák Máténé - iskolatípusonként is, nagyon különbözik. Őket teljesen lefoglalja a mindennapi felkészülés és a gyakorlatok.

EGY VONATON

A közcím képletes és a mozgalmi életre, a szabadidő éltetésére irányul. Azt sugallja, hogy ebben, a mammutkalíé- gliumiban a közösségi élet felé egy vonaton utaznak a 'közép- iskolások és a főiskolások is. Persze, az életkori sajátosságok, és ezernyi más dolog miatt, két kocsiban. Az egyikben a 260 középiskolás, a1 másikban 120 főiskolás van. A kocsik között azért az ajtó mindig nyitva áll.

— A városban az a hír járja, hagy elkülönült egymástól e két társulat — mondom.- Minos merev elkülönülés közöttük. A középiskolások kapnak segítséget a főiskolásoktól. Érthető, hogy a középiskolások jobban összetartanak. Mindez nem zárja ki, hogy a kollégium rendezvényein együtt vegyenek részt mindannyian.

Néhány hír a kollégiumról: 25-30 olyan aktív fiatal él itt, akik irányítói a közösségi életnek. A diáktanács remekül dolgozik, mint mondják, a februári „vércsére" még inkább segített munkájuknak.

Az utóbbi két évben igaz, hogy előfordult a belső élet zavartalanságát megsértő italozás és lopás is, de ez nem jellemző.

Diákszerelmek szövődnek a kollégiumban. Van, amelyik páros kapcsolat segíti a tanulást, van amelyik gátolja.

Terefere az előtérben

Uzsák Máténé

A kilakoltatás pillanatai

A kollégium kétszeres tulajdonosa a kollégiumok közötti versengésben kiérdemelhető arany fokozatú oklevélnek. Ez egyúttal minősíti is a Kadarka utcáiban folyó pedagógiai nevelő munkát, a politikai és kulturális programok tartalmát. Ezeket Sterczerné Lizák Anna, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója is megerősítette. Valamint azt is, hogy a kollégiumban dolgozó hét nevelőtanár nagyon lelkiismeretes. Némelykor — a gyermekek érdekében — már-már lelkizek is. Itt a pedagógusok a

diákok tehetséggondozását a kötelező tananyaghoz igazítva végzik. A korrepetálások és beszélgetések mellett a kollégiumi könyvtárat is úgy bővítik, hogy a tan ufókat leendő szakmájuk elsajátításában mind jobban segítsék a szakkönyvek.

JÓ KÖZÖSSÉG

A kollégiumi diáktanács szobájában Marosvölgyi Péter titkárhelyettes, Fodor Ilona titkár, valamint Moró Tamás és Kólányos István vendégei vagyunk. Hárman a Rózsa Ferenc szakiközépiskolába járnak, az egyedüli hölgy a Bezerédjben tanúi. A diáktaná'cs szerepéről érdeklődöm.

— Én tavaly is tagja voltam a DT-nek — mondja Fodor Ilona —, de az idén sokkal klasszabb ez a közösség.

— Megvan a diákion ácsban a lelkesedés — veszi át a szót Marosvölgyi Péter. - A kollégium lakói mind együtt vannak.

— Szigorú a kollégumi rend — jegyzem meg. — Takarodó, zárt részek.

— Igaz, hogy sok a megkö- kötöttség - így Péter. — Kötelező tanórák, egyéb programok. Am ha az ember megszokja, már nem kellemetlen. Én harmadik éve vagyok itt, nem elviselhetetlen a kollégium.

Fodor Ilona:

— Szerintem mi a munkahelyen is könnyebben tudunk majd boldogülni, mint a bejáró diákok. Nevelőink ebben is segítenek bennünket.

KAPCSOLATTARTÁS

A dióktanács fiútagjai fetkí- sénnek szobájukba. Ezek a szobák sem tisztábbak, nem rendetlenebbek, mint más kollégiumban. Este háromnegyed kilenc van. Rövidesen takarodó. A lányok szobáját nem állt módomban megnézni. Lányhálóba menni ilyen későn már illetlenség.

Még egy mondatot vóiltok Uzsák Máténévaf.

— Kollégiumi szülői értekezletet is rendszeresen tartunk. Nagy öröm látni, hogy a 260 gyermék szülei közül 200-210 itt is van és érdeklődik a gyerekek felől. Ez azt jelenti, hogy a szülők bíznak bennünk és igazából érdekli őket az a munka, ami itt folyik.

szűcs-kapfinger

Sarkantyú Simán és Sarkantyú Judit kölesdi kiállítása

A kölesdi Kossuth Művelődési Ház 20. képzőművészeti kiállításaként szép összeállítást láthattunk a műpártolása révén országos hírnévre szert tett intézmény nagytermében Sarkantyú Simon festőművész és Sarkantyú Judit keramikusművész munkáiból. Két kitűnő tehetségű, kulturált, feddhetetlen jellemű alkotóról, apáról és leányáról van szó, akiknek munkássága e szomszédság kereteiben is megőrzi és jól mutatja önállóságát, ám ugyanakkor kölcsönösen föl is erősítik egymás értékeit.

Kettőjük közül természetesen az apa, Sarkantyú Simon neve az ismertebb, hisz csaknem négy évtizede állandó szereplője művészeti életünknek. Nyolc önálló hazai kiállítás s több tucat itthoni és külföldi kollektív bemutató áll mögötte; kiállított számos kelet- és nyugat-európai országban, szerepelt az 1962-es Velencei Bien- nálén. A táblaképfestészet mellett a piktúra közösségi ágazatait is műveli: murális alkotásai vannak Gödöllőn, Szombathelyen, a budapesti Madách Színházban és a szekszárdi Városi Tanács épületében. Két alkalommal kapott Munkácsy-díjat (1960-ban és 67-ben); 1958-ban Párizsban nemzetközi művészeti elismerésben részesült. Mint művészetpedagógus is komoly eredményeket ért el: pontosan húsz évig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, ahonnét mint egyetemi tanár vonult nyugdíjba 1981-ben - súlyos betegsége miatt.

Sarkantyú a felszabadulás után indult első művészgeneráció tagja, s ez az indulás egész munkásságára rányomja a bélyegét. Legfőbb ihletője a mindennapi életünknek teret adó természeti és társadalmi környezet, amit tárgyilagosan, de érzelmi benyomásait, személyes véleményét sem titkolva szemlél; művészi koncepciója ugyanakkor pikturális hagyományaink termékeny talajában gyökeredzik, elsősorban Szőnyi es Domanovszky festészetében, akikkel rokonstrukrtúrájú is néhány, főként korai munkája. A Sarkantyu-kép, bár méreteit és jellegét tekintve többnyire intim, tartalmi szándékaiban mindig nagylélegzetű: azzá teszi nemcsak a benne megnyilatkozó vitalitás és frisseség, hanem a kifejezés őszinte, minden kimódolt megoldástól mentes módja is. Mindezek forrása mesterünk közösségi beállítottsága, a világ alakíthatósá- gába vetett konok hite.

Tematikai tekintetben pályája első szakaszán főként a történelem foglalkoztatta, újabban a modern élet szellemi szerkezetét igyekszik vizuálisan láthatóvá tenni: — a küzdelem, a munka eredményeit keresi az ember életében és jellemében.

A jogszabály nagyon méltányos rendelkezése, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyt a csecsemőt örökbe fogadó nő is igénybe vehetei. Persze, valamennyi örökbe adható gyermeknek vér szerinti anyja is van. A jogosultságok egy része őket illeti újszülöttjük után. Nézzük, hogyan osztoznak a vér szerinti és az örökbe fogadó anyák e jogokban.

Aki a csecsemőjét állami gondozásba adja, szülési szabadságra való jogosultságát elveszti a gondozásba adást követő napon. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága azonban még így sem lehet hat hétnél rövidebb tartamú. (Ezzel a szülő nő egészségét védi a jogszabály.) Tehát, ha a picit a szülést követő hat héten belül

Portrék és alakos ábrázolások mellett gyakorta fordul a táj felé, s előszeretettel műveli a csendélet műfajt, amelynek kis világából — egy új módon tár- sadalmasított szépségeszmény megsejtetésével — a valóság nagyobb összefüggéseire utal. A mai napig hű maradt motívumainak figurális szemléletű ábrázolásához, ám a formák pontosan körvonalazott, külső látványa helyett a hatvanas évek óta egyre inkább a rejtett összefüggések feltárásának vágya, a befelé szemlélődés lelki izgalma fűti, s valós élményeinek lelki emlékképei ürügyén a kolorit kifejezőerejével, a színek és formák dinamikájával, az általuk keltett asszociációk szimbolikáján keresztül beszél. Lírai tartalom: a személyes részvétel visszaadása, az életérzés tettenérése a legfőbb célja.

Kiállított kéttucatnyi képe jó keresztmetszetet ad arculatáról; szerencsésen szemlélteti tematikai, műfaji és technikai gazdagságát. Láthatunk vázlatokat és kiérlelt kompozíciókat; találkozunk rajzokkal, monotí- piákkal, olajpasztellekkel és olajképekkel; a képek között akad tematikus munka (Beszélgetők, Sirató, Felvonulás), csendélet (Vörös tulipánok. Tulipánok stb.), figurális kompozíció (Kalapos férfi, Kivégzés előtt), illusztráció (Jónás imája), szituációkat és mozdulatokat rögzítő skicc. Tolna megyében nyilván értékelni fogják a szekszárdi Városi Tanács házasságkötő termében lévő nagyméretű falkép kitűnő színvázlatát, illetve ennek részlettanulmányait (Szekszárdi seccó, Sárközi lány). A kollekció színvonala egyenletes, néhány égő koloritú dekoratív csendélet és a már emlegetett Kalapos férfi Sarkantyú legjobb készségeit mutatja. Őszintén reméljük, hogy egészsége visszanyerésével ez a humánus gondolkodású művész még sok tartalmas élményben részesít bennünket.

Az iparművész leány, Sarkantyú. Judit szintén szép sikereket mondhat a magáénak; 1973 óta szerepel a szakmában, előbb vállalati tervezőként tevékenykedett, jelenleg önállóan dolgozik szentendrei műhelyében. 1974 óta kiállító művész; jelentősebb anyaggal 1978-ban Szekszárdon, 1982- ben a fővárosban, a Politikai Főiskola dísztermében mutatkozott be. Megfordult a hazai kerámiaművészet valamennyi fellegvárában, Siklóson, Pécsett és Kecskeméten; az ő monumentális frízei díszítik a debreceni Kölcsey Művelődési Központ belterét, és a Somoskőújfalui csehszlovák-magyar határátkelő-állomás épületét.

Sarkantyú Judit munkássága, noha érdeklik az épületkerámia és a térplasztika probléállami gondozásba adják, az anya szabadságra jogosultsága nem szűnik meg rögtön, csak a hat hét leteltével.

Nézzük a gyermeket örökbe fogadó nő terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát. A szülési szabadság ideje 140 nap, amiből négy hetet a szülő nőknek a szülés előtt ki kell adni, ha kérik. Az örökbe fogadó anya értelemszerűen nem részesül ebben a kedvezményben. Szülési szabadságának összes idejéből (140 napból) ezt le kell vonni, tehát ő terhességi-gyermekágyi segélyben legfeljebb a gyermek születésének napját követően, 112 napig részesülhet. Más kérdés, ha koraszülött, vagy ikerbabák örökbefogadására kerül sor.

mái is, elsősorban az enteriőrkerámiában teljesedett ki. Ezen a vonulaton belül is főként a figurális megoldások vonzzák: a gyermek, a kislány és a női alak megjelenítése. Típusait csak részben meríti a valóságból, többnyire az érzelmileg és gondolatilag adott plasztikai formát díszíti fel ornamentáli- san. A summázás, a tömörítés érdekében gyakorta él a modern szobrászat eszközeivel, előadásmódja azonban mindig belül marad a kerámia lehetőségein. A régi és a mai kisváros jellegzetes figurái nagykalapé dámák, nőiességüket büszkén hordozó fiatal lánykák, pajkos gyermekek kapnak rendkívül egyéni, olykor a szecesszió vonalvezetésére emlékeztető karaktert szobrocskáiban, amelyek külön érdekessége, hogy felületüket olykor textilanyagok bekomponálásával alakítja ki, illetve hogy anyaguk csak felerészben agyag, mert ezt az ősi kerámiamasszát porcelánnal elegyíti. Színvilága, formaalakítása rendkívül visszafogott, mértéktartó, ez is egyik oka annak, hogy kompozíciói mintegy megtestesítik korunk nosztalgiáját a századforduló és a századelő „békebeli" hangulatai iránt.

Mozgalmasnak és leleményesnek érezzük használati és díszedényeit, amelyek nem díszítményeik révén, hanem konstruktív formáikkal hatnak. Mér- tanias formaadása mindamellett sosem nehézkes, vagy merev, mert tárgyainak küllemébe belekalkulálja az organikus természeti formák nem egy jellegzetességét is: - merít a levelek, virágok, természeti alakzatok változatos formakincséből. Színvilága itt is delikát, letompított: az érdes tapintású, mattított faktúrák a legtöbbször az őszi természet beérett, mély színeit, titokzatos tónusait idézik. Edényei egy kisebb csoportját korongozással készíti; ezek a tárgyai súlyra is nehezebbek, s egész formakultúrájuk, színkezelésük magán viseli a korong pörgésének dinamikáját, illetve e dinamika keltette finom erőhatásokat.

Szobrászi készségeit, elmélyült tudását a legszerencsésebben tenyérnyi nagyságú reliefjei jelzik; ezeken a modern plasztika által felújított szceni- kus szoborépítkezés fogásait eleveníti meg: kis jeleneteket formál egy-egy alakja köré - részben a figura „megmozgatásával", részben a háttér díszletszerű kialakításával. Játék, művészet, kedély, s az anyag tulajdonságainak kimerítő ismerete szintetizálódik munkásságában, amely egyaránt alkalmasnak mutatkozik individuális és kollektív igények kielégítésére.

TASNÁDI ATTILA

Ilyenkor az időt a 140. napig meg lehet hosszabbítani.

Mint ismeretes, az örökbefogadási határozat elég hosszú idő alatt születik meg (éppen a gyermek érdekében). Ezért ha valaki az örökbefogadás szándékával vesz magához egy gyereket, már a határozat jogerőre emelkedése előtt megilleti a szóban forgó kedvezmény. Ha az örökbefogadást valamilyen okból mégsem engedélyezik, a kifizetett terhességi-gyermek- ‘ ágyi segélyt sem kell visszafizetni.

Az örökbe fogadó nőnek a szülési szabadságon kívül jár a gyes is. Hangsúlyozni kell, hogy nem a vér szerinti anya jogosultsága száll át az örökbefogadóra. A gyest az örökbefogadó csak akkor kapja meg, ha a jogosultság feltételeivel ő maga rendelkezik. Ez vonatkozik a terhességi-gyermekágyi segélyre is.

Dr. K. É.

Jogról mindenkinek

Segélyek