Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 101. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 30., szombat. Mai számunkból A SZÉKHELY ÉS NAGYSZÉKELY (4. old.) HÉTRŐL HÉTRE hírről hírre (4. old.) GYÓGYVIZEINK (5. old.) HONISMERETI VETÉLKEDŐ (6. old.) ÜNNEPI TANÁCSKOZÁSOK (3. old.) Kádár János nyilatkozata a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak * Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a május 1 -ét megelőző hagyományos angyalföldi látogatását követően interjút adott a televíziónak és a rádiónak. A KB első titkára válaszolt Megyeri Károlynak, a Magyar Televízió elnökhelyettesének kérdéseire. KÉRDÉS: Nagyon sok szeretettel és tisztelettel köszöntőm önt, kedves Kádár elvtárs, a televíziónézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájékoztatást kaptak arról, hogy ön Angyalföldön, választókerületében járt. Már számon tartott a' hagyomány, hogy ön minden évben május elseje, a világ munkásságának és szocializmust építő népünknek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat. VALASZ: Ez nálam valóban hagyomány, és bizonyos értelemben kötelezettség is, mert a XIII. kerülethez régi rhozgalmi kapcsolatok fűznek. Most pedig ez a választókörzetem. A kerületiek azt mondják, hogy egy ilyen látogatás jó nekik, de nekem legalább annyira szükségem van ezekre a találkozókra, mint nekik. KÉRDÉS: Mi pedig őszintén örülünk, hogy a látogatást követően alkalmunk nyílik kérdésekkel fordulni önhöz az ország politikai helyzetével kapcsolatban. Ezt annál is inkább szükségesnek érezzük, mert a Központi Bizottság alig két héttel ezelőtt áttekintette a XII. kongresszus óta végzett munkát, szocialista fejlődésünk külső és belső feltételeinek változását. Ezért elöljáróban arra kérem önt, hoqy foglalja össze a Központi Bizottság ülésének fő mondanivalóját a XII. kongresszus határozatairól és a VI. ötéves terv céljairól. VÁLASZ: Pártunk életében az úgynevezett felező számvetés, vagyis a kongresszus óta eltelt három esztendő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S nemcsak a párt, hanem a dolgozó nép és az ország számára is az. Egy ilyen központi bizottsági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok munkát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hónapig készítettük elő. Munkánkat nagymértékben segítette a középszintű párt szervek. - tehát a Budapesti Párt- bizottság, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok - hasonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati javaslat tervezetének véleményezésére felkértük ezeket a pártbizottságokat, valamint a kormányt, a Tudományos Akadémiát, a szakszervezeteket, a KISZ-t, s számos más szervezetet. A véleményezésre felkért testületektől előzetesen mintegy 300 gépelt oldalnyi észrevételt kaptunk, s ezt a Politikai Bizottság jelentése megtételekor és a határozati javaslat elkészítésénél is figyelembe vette. Mindazok a testületek és szervezetek, amelyek az előkészítő munkában részt vettek, képviselve voltak a Központi Bizottság kibővített ülésén is. A Központi Bizottság ülésén nagyon széles körű vita volt, huszonöt felszólalást hallgattunk végig, tizenketten pedig írásban adták le észrevételeiket, javaslataikat. Az egész vitát nagyfokú felelősség jellemezte, s rendkívül fontos, hogy az ösz- szes hozzászóló, a felkért testületek képviselői is hangsúlyozták: úgy látják, hogy az észrevételeiket figyelembe vettük. Központi Bizottságunknak már 'hagyománya - s ehhez ragaszkodunk — hogy a politikában elvi alapokon állunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem beleszuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem — amennyire ez lehetséges — objektiven akarjuk látni a valóságot. így készült el a mérlegünk. A határozatot - a Politikai Bizottság indítványára — a Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle misztifikáció: amit a Központi Bizottság elhatározott, az — a nyílt politika jegyében — a nyilvánosság elé került. A határozat kedvező fogadtatásáról már eddig is voltak híreink, s ezeket a mostani angyalföldi látogatásomon megerősítették. Azt mondták, hogy a Központi Bizottság felelős számvetést végzett, a helyzetet objektiven ítélte meg, bizonyos kérdéseket jobban megvilágított, és jó programot adott a további munkához. Ami az ön konkrét kérdését illeti, a Központi Bizottság határozatában rámutatott: a XII. kongresszus óta eltelt három esztendőben a kongresszusi határozatok végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek, mint ahogyan annak idején ezzel számolni lehetett. Ennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresz- szus állásfoglalása helyes volt. Ezért most a Központi Bizottság kimondhatta, hogy a kongresz- szus és a VI. ötéves terv fő célkitűzései változatlanul érvényesek. A következő két esztendőben megfelelő hozzáállással, erőfeszítésekkel és bizakodással dolgozva a kongresszus fő céljait elérhetjük, a VI. ötéves terv előirányzatait — amelyeket eddig is nagyjából, általában sikerült tartanunk — az ötödik év végére sikeresen teljesítjük. KÉRDÉS: Kádár elvtárs az imént utalt a nehezebb feltételekre. Ez a nemzetközi helyzettel is kapcsolatos, hiszen az elmúlt három évben feszültebbé vált a világpolitikai helyzet. Hogyan értékeli a Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását? VÁLASZ: A Központi Bizottság természetesen igen nagy figyelmet szentelt a nemzetközi politikai helyzet kialakulásának, hiszen ez befolyásolja a mi munkánkat is. A nemzetközi politikai helyzet - megítélésünk szerint - az utóbbi időszakban bizonyos mértékig éleződött. Mi, mint kommunisták és mint a szocialista rendszer hívei, a legjobb lelkiismerettel is csak azt mondhatjuk: az éleződésnek az az oka, hogy a NATO vezető köreiben döntő szóhoz jutó imperialista és militarista tényezők a maguk javára akarják megváltoztatni az erőviszonyo- kát. Ennek érdekében új fegyverkezési hullámot próbálnak elindítani. Ismert, hogy többek között az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére is készülnek. Ez nagyon bonyolult és nehéz helyzetet teremt, amely önmagában is fokozott veszélyeket jelent az emberiség számára. Ügy ítélem meg: nem arról van szó, hogy az imperialisták ma programba vették egy új világháború kirobbantását, hiszen ez esztelenség volna réKádár János, az MSZMP KB első titkára interjút adott a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak szűkről. De katonai téren mindenképpen erőfölényre törekszenek, amit politikai diktátumokra akarnak felhasználni. Az imperialistáknak ez a hibás, rossz terve az emberiség érdekei ellen irányul. A fegyverkezési hullám újabb veszélyt je-* lent a népek biztonságára és óriási terheket ró az egész emberiségre. Ami bennünket, a Magyar Népköztársaságot és szövetségeseinket, a Varsói Szerződés országait illeti, természetesen folyamatosan értékeljük a helyzetet és elhatározásunk szilárd: nem engedjük megvalósítani az imperialista- militarista körök azon tervét, hogy a fegyverzet terén fölényhez jussanak, mert akkor az emberiség halálos veszélybe kerül. Ez az első következtetés. A második pedig: minden) meg kell fenni annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy új, kiszámíthatatlan távlatú fegyverkezési hullámot, megőrizzük az enyhülés vívmányait, megóvjuk a népek biztonságát és a világbékét. Mély meggyőződésünk — és ezt a Központi Bizottság ismét leszögezte és hangsúlyozta —, hogy az imperializmus tervei kivihetetlenek, mert megváltoztak azok a hajdanvolt viszonyok, amikor az imperializmus a világ egyedüli ura volt és minden akadályt egyetlen megoldással, a háború eszközével távolíthatott el útjából. Ez a világ egyszer és mindenkorra elmúlt. Az imperialista tervek valóra váltását megakadályozzák a szocialista országok, amelyek rendelkeznek az önvédelemhez szükséges politikai, anyagi és katonai erővel, meg tudják védelmezni népeik szocialista vívmányait és békéjét. A másik nagy erőnk, hogy álláspontunk igazságos. Olyan tények mutatják ezt, mint a Szovjetunió nyilatkozata arról, hogy nem fog elsőként atomfegyvert alkalmazni. Az európai telepítésű közép-hatótávalságú rakéták kérdésében Andropov elvtárs legutóbb a Spiegelnek adott interjújában ismét pontosan körvonalazta a Szovjetunió állásfoglalását: kész saját fegyverzetét arra a szintre csökkenteni, amellyel jelenleg e fegyvernemben a két NATO-tagor- szág, Anglia és Franciaország rendelkezik. A szocialista országoknak számtalan más időszerű javaslatuk is van. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi prágai ülésének határozatában és nyilvános felhívásában azt ajánlottuk a NATO-orszógoknak: kössünk megállapodást arról, hogy a két szövetségi rendszer egymás ellen nem alkalmaz katonai eszközöket. A fokozott veszélyt, a népekre nehezedő súlyos terheket nemcsak mi tesszük szóvá. A kapitalista országokban, Nyu- gat-Európában, magában az Egyesült Államokban is hatalmas békemozgalmak bontakoztak ki, amelyekre bizonyos NA- TO-propagandisták azt mondták: ezek szovjet bújtogatásra, kommunista bújtogatásra keletkeztek. Szerintem ez a résztvevőkre bizonyos értelemben talán sértő is lehet, mert ebben a békemozgalomban világnézetre, politikai pártállásra való tekintet nélkül bekapcsolódnak a legkülönbözőbb hivatásé emberek: tudósok, orvosok, művészek, egyszerű dolgozók, akik megértik ennek az útnak a veszélyességét és rájuk nehezedő súlyos terheit. Ha azt mondják, hogy ez a nyugati békemozgalom valamiféle kommunista agitáció nyomán születik, azt hiszem, elég arra utalni, hogy soraiban felléptek volt NATO-tábo'rnokok, felelős nyugati leszerelési és fel-, derítő szakértők, a legkülönbözőbb egyházak vezető lelkészei, hivatkozhatom itt az Amerikai Egyesült Államok katolikus püspökeire is. Én az ő nevükben nem akarok nyilatkozni, de nem hiszem, hogy ők valamiféle kommunista ügyönökök hatására léptek volna föl. Felébredt a lelkiismertük, az önmagukkal, családjaikkal, népeikkel szembeni kötelességérzetük, s ez a föllépés részükről önvédelem. Amikor azt mondom, hogy álláspontunk igazságos, akkor ezt mély meggyőződéssel állíthatom, mert a kimondott tételek teljesen világosak. Mi azt képviseljük, hogy a nemzetközi helyzet minden vitás kérdését tárgyalások útján, a mindkét fél érdekeit figyelembevevő megállapodásokkal kell megoldani. Ez vonatkozik még a fegyverzet kérdésére is, amelyben a mi álláspontunk úgy szól, hogy egyenlő biztonságojt — a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ez tisztességes és képviselhető álláspont Felvetődnek olyan kérdések is a lakosság különböző rétegeiben, hogy mi magunk mit tehetünk a béke védelmében. Erre azt mondhatjuk: támogassák pártunk, kormányzatunk és szocialista szövetségeseink igazságos álláspontját. Mindenki a maga lehetőségei között emelje fel a szavát a béke védelmében. Akiknek módjuk van rá, minden nemzetközi fórumot használjanak fel arra, hogy felhívják a figyelmet a helyzet veszélyességére, arra, hogy mi készek vagyunk minden jóakaraté emberrel egyetértésben fellépni a béke védelmében, amely minden népnek érdeke. Ha azt kérdezik, hogy itthon mit lehet tenni a béke érdekében, azt tudom mondani, hogy politikánk és a nép erőfeszítéseinek eredményeként van bizonyos nemzetközi tekintélye a Magyar Népköztársaságnak. Kis ország vagyunk, de most van súlya a magyar szónak, a magyar szavazatnak. A döntő az, hogyan intézzük dolgainkat itthon. Ha a hazai feladatokat még jobban megoldjuk, akkor a mh kis országunk szavának a nemzetközi kérdésekben is még nagyobb súlya lesz. Ami az általános perspektívát illeti, nekem az a meggyőződésem, hogy ha az emberiség józan erői ösz- szefognak, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hatásosan fel lehet lépni a háború megakadályozása érdekében. Országunk vezető tényezői mindent meg fognak tenni, hogy népünk biztonsága fölött őrködjenek. A magyar nép eddig elért szocialista vívmányait minden körülmények közt megvédjék, azokat nem veheti el tőlünk senki sem. KÉRDÉS: A következő kérdésem a világgazdasággal kapcsolatos, hogyan látja a tőkés világ gazdasági válságát? VÁLASZ: Az objektív tények állapján úgy látszik, hogy a kapitalista. világ mély gazdasági, poRt'kiai válságban van. Ennek tüneteit .népünk is ismeri, akik pedig jönnek-mennek a világban, közvetlenül is tapasztathatják, hogy még a legfejlettebb kapitalista, országokban is jelentkezik az infláció, a munkanélküliség', a gazdasági fejlődés megtorpanása, a pénzügyi krízis. Ezek a jelenségek á kapitalista' világrendszerben politikai válságokkal járnak. Országiunk adottságai olyanok, hogy (bizonyos mértékben a nemzetközi környezettől' is függünk. Ez a nemzetközi .környezet azonban kétféle. Külkereskedelmünk részben szocialista, részben n'em szocialista ország okkal1 bonyolódik. Exportunk (értéke csaknem 'eléri a nemzeti (jövedelmünk felét. Nemzetközi kapcsolataink így alakultak, ezért bizonyos értelemben hátrányosan érint minket a kapitalista gazdasági váf- (SÓg. Valahány évig azt hittük, hogy ezt nem kell' annyira figyelembe venni, de a tapasztalát azt mutatja, hogy a külkereskedelem megtorpanása számunkra is értékesítési nehézségeket jelent, és .más vonatkozásban is érezzük a kapitalista. válság hátrányait. INekem olyan a- beosztásom és kötelezettségem1, hogy találkozom többek között a kapitalista világ néhány vezető .politikai, gazdasági, pénzügyi tényezőjével, is. Mindnyájan ezen a földön élünk és ezért a békés egymás mellett élés jegyében tárgyalnunk kell. Volt szerencsém a múlt esztendőben találkozni az úgynevezett Harmincak Klubjává.!, a. nemzetközi pénzvilág korifeusaival1, akik akkor Budapesten tartották ülésüket, s most Tokióban tanácskoznak. Arról beszélgettem velük1, hogy nem nézhetjük leegyszerűsítve különböző viliágszférák problémáit. A szocialista országoknak vannak fejlődési nehézségeik. A kapitalizmus kibékíthetetlen belső ellentmondásai miatt súlyos problémákkal küzd. Az úgynevezett harmadik világiban, több fejlődő országban pedig/ a. nép, amely évszázadok után most .nyerte el ismét függetlenségét, elmaradott viszonyok .között él. Ha tetszik nekünk, ha. nem, egyiknek a gondja a másiké is, és hogyha az emberiség nem akarja önmagát elpusztítani, a civilizációt megsemmisíteni, akkor meg kell tanulnunk együtt élnünk. És akkor a világ közös problémáit, vagyis a világgazdaság és a világkereskedelem problémáit is valamiképpen összehangoltan kellene rendezni, s megoldást találni arra, hogy ■az emberiség békében élhessen és dolgozhasson. 'Mert ennek egyetlen elképzelhető formája a békés egymás mellett élés, ami nem egyszerűen a háború hiánya, hanem azt is jelenti, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak kölcsönösen előnyös diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat kell, tartaniuk egymással, és a kulturális . érintkezést i.s meg kell őrizni. A tőkés .gazdasági válságról mint kommunista, talán mondhatnám, hogy ez a tőkések baja., de más részről bizonyos mértékig ez minket is érint. Az emberiségnek vannak közös gondjai, a gazdaságban éppúgy, .mint a természeti .környezet védelmében. Hogyha nem fegyverkezéssel foglalkozna az emberiség, s a kormányok a békés egymás mellett élés elvét valósítanák meg, akkor itt lenne az 'ideje, hogy együttesen vegyék kézbe a természeti környezet védelmét .is, hogy ne pusztítsuk el az emberiség létalapjait, a tiszta levegőt, a tiszta vizet. Sok tekintetben ez .a gazdaságra i.s vonatkozik. KÉRDÉS: Az elmúlt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet és gondjaink is szaporodtak. A közvéleményben ezzel kapcsolatban bizonyos fokú aggodalom jelenik meg;. A 'Központi Bizottság ebben a helyzetben hogyan ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét? VÁLASZ: A Központi Bizottság nagyon gondos és telkiis- ,meretes vizsgálat alapján á. valóságnak .megfelelően úgy ítéli meg az ország, belpolitikai helyzetét, hogy az szilárd, olyan, amilyennek egy szocialista. országban 'tennie kell. A .párt, mint a társadalom vezetője és a tömegek között a kapcsolat egészséges, szoros. Őszintén és nyíltan beszélünk .minden nap és minden kérdésről. A párt nyílt politikája - amelyhez a továbbiakban is tartjuk magunkat — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek sokat fejlődtek az országos gondok megértésében is. Az egység, az összeforrottság társadalmunk fő ereje. Ez szilárd politikai 'helyzetet jelent, amit .mindenütt számon tartanak, figyelnek és nagyra értékelnek, még azok is, akik nem nagyon szeretnek imlhket. {Folytatás a 2. oldalon.)
