Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 99. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. április 28., csütörtök. Mai számunkból HÚSIPARI BRIGÁDVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA (3. old.) HATÁRIDŐ (5. old.) OLDALHÁLÓ '83 (6. old.)- GYÖRKONYI LÉPTÉKEK (3. old.) Különbségek Lenyűgözőek és meglepőek azok a szarnák', amelyek ki­mutatják, hogy ToIna megye Wklassága mennyi társadalmi mimikát végzett az elmúlt év- beni. Lenyűgöző, hogy ez a miunlka milyen sok, forintban fis, hát még összefogásban és az adott település számá­ra használati értékben. Er- kötosiekben meg különösen becses az, amit a lakosság 'saját kezűleg vagy saját 'pénzén .hozott létre. Poliltilkoi hatása Is jelentős. Meglepő azért a számisor, mert igen nagyok a különb­ségek a községek között, A Hazafias Népfront, az elnök­ség tagijai számára kért a megyei tanácstól összesítést az ebeqzett társadalmi mun­ka értékéről. Kiderül belőle például, 'hogy a Hazafias Népfront Nemzeti Zászlaját 1981-ben, az előző év mun­kája alapján elnyert Simon- tornya lakossága, tavaly iis ’ egy lakosra vetítve, 2358 fo­rint értéket teremtett. Ugyan­ezt az elismerést tavaly Szedres kapta meg négyezer forint feletti 1981-es átlagá­val, ami 1982-ben is kétezer forint felett volt. A tavalyi miüníka alapián a Nemzeti Zászlót Györköny és Báta- szék nyerte el, a nemes és áldozatot is vállaló lokálpat­riotizmusért. Nincs megye az országiban, amelyik a lakosság létszámá­nak arányában ennyi Nem­zeti Zászlót és oklevelet ka­pott volna'. A tavalyi eredmények alO'pján az utolsó helyen Ké­sz őh'id égik út áll lakosonként 54 forint társadalmi munka értékkel, két forinttal több a •betecskOlak munkája. Van­nak olyan vélemények, ami szerint azoknak a községek­nek megy jobban, ahol amúgy is- nagvobb beruházá­sok vannak, hiszen van hol dolgozniuk. A tények viszont mást mulatnak, ugyanis egy főre vetítve legnagyobb érté­ket - tízezer-iháromszázhet- vennégy forintot - o kiisszé- fcélyiek teremtettek saját ma­guknak. Vállalkozásiba kezdeni se­hol Sem tilos és nem is lehe­tetlen. A mórágyiiak sem pa­naszkodtak. hanem szabad­téri színpadot építettek a kő­bányában, helytörténeti gyűj­teményt létesítettek a volt malomban', és ezzel másodi­kak lettek a sorban 6616 fo­rintjukkal' és folytatják a munkát jóléti tó létrehozásá­val. Alig marad le mögöttük iDunaszenífgyörgy az 5540 és Györköny az egy főre jutó 5518 forintnyi társadalmi munkával. Tervezni és a terveket ösz- 'szefogássaf valóra váltani se­hol sem tilos, és ilyen eset­ben az állami támogatás sem marad el. Nehéz lenne meg­fejteni, hagy mi a titkuk azoknak a településeknek, ahol Mven nagy dolgokra', ké­pes a lakosság, de az biztos, hogy a vezetőkön sok múlik. A hivatásosokon is, de a köz­ségek társadalmi vezetőiin is. A munkát ugyanis valakinek, vagy valakiknek szervezni kiéli. Ahol vannak ilyen ve­zéregyéniségek, ott a többi­ek iis követik őket. A kineve­zett, o választott és az ön­kéntes vezetők példamutatá­sa az az erő, amely mással nem pótolható, és ami kibon­takoztatni képes a lakosság­ban lévő lokálpatriotizmust, lalkotóvógyat és közösségtu- datot. Marx Károly-emlékülés az Akadémián Óvári Miklós beszéde Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából tudo­mányos emlékülés kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az MTA, az MSZMP Központi Bi­zottságának Párttörténeti Inté­zete, Tánsadalomtudományi In­tézete és Politikai Főiskolája által közösen rendezett ta­nácskozást a' marxi életmű és eszmevilág sokoldalú bemuta- tásánaík szentelik. Főként azt elemzik, hogy a marxista tanok és érvényesítésük miképpen hat­nak, gyümölcsöznek ma külön­féle területeken', így mindenek­előtt a politikában, de a gaz­daságban, a tudományban, a kultúrában is. Pach Zsigimond Pál akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke üdvözölte a megnyitó ülésen a tanács­kozás több száz résztvevőjét - politikai, szellemi életünk jeles képviselőit -, majd méltatta a Marx-évforduló jelentőségét. A megemlékezések Marx Károly­ról és művéről — mondta - ele­ven és csaknem megszakítatlan hagyományát jelenítik a magyar munkásmozgalomnak, a hazai szellemi és politikai progresz- sziónOk. E hagyomány legfőbb tartalma és lényege ma: Marx széliemében nézni szembe a szocializmus történeti útjának kemény realitásaival, és Marx­tól ösztönzött tudományos el­mélyedéssel, intellektuális bá­torsággal!, gyakorlati cselekvés­sel kutatni-im unkákra a választ szocializmus, a magyarság' és az emberiség jelenének feszítő kérdései re. Ezután Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a> Központi Bizottság tit­kára tartotta meg a tudomá­nyos tanácskozás fő előadását:- Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfor­dulóján az első gondolat, ami eszünkbe kell. jusson, az, hogy a történelem e széllemóriásá- rsk él'e'műve nem lehet csu­pán ünnepi megemlékezések tárgya. Marx eszmeredszere ma is folyamatban lévő, hatalmas társadalmi változások elindító­ja volt, s jelenleg is a szocia­lizmusért küzdők nélkülözhetet­len vezérfonala a hétköznapi gyakorlati munkában csakúgy, mint a politikai harcokban. Nemcsak az utókor rója le te­hát most tiszteletét a múlt egyik kiemelkedő személyiségé­nek emléke előtt, hanem egy ma is élő, fejlődő eszme jegyé­ben kutatjuk, keressük az érvé­nyes válaszokat a jelen kérdé­seire. A száz éve halott Marx eszméi azért lehetnek ma. is élők, azért hatolhattak be a tö­megek tudatába és válhattak anyagi erővé, mert nem elvont spekuláció eredményeként jöt­ték létre, hanem a társadalom gyakorlatából Sarjadtaik.- Magukat szocialistának nevező elméletek és mozgal­mak végiig kísérik a XIX. és a XX. század történelmét. Marx Ká folynak és eszmetórsának, Engels Frigyesnek elméleti munkásságát az különbözteti meg minden más., szocialistá­nak nevezett elmélettől, hogy ők nem kitalálni próbáltak egy szocialista elméletet, nem a sa­ját elképzeléseiket próbálták rá kényszeríteni a társadalomra, hanem a valóságos mozgalmat vizsgálták tudományos módsze­rekkel, feltárták a valóságban végbemenő társadalmi folya­matok törvényszerűségeit. Nem a gyakorlatot ostorozták, ha az nem felelt meg elvont elvek­nek, hanem a gyakorlati ta­pasztalatok elemzése révén ju­tottak el az elméleti általáno­sításhoz. — Ez a marxi félfogás tette lehetővé - mutatott rá Óvári Miklós —, hogy a szocializmus eszméje az utópia világából a tudomány világába, tehát az álmok világából a valóság vi­lágába emelkedjék, s ezáltal ne csak a. világ megmagyará­zását, hanem megváltoztatását is szolgálja. A marxi felfogás követése teszi lehetővé azit is, hogy ne váljunk illúziók rabjai­vá, elkerüljük a doktrinerség és a vo I untad z mos veszélyeit. Ezek a veszélyek - különösen a kezdeti szakaszban - elkísé­rik a forradalmi mozgalmakat. A forradalmároknak — sokszor keserves tapasztalatok árán - meg kell tanulniok, hogy a va­lóságot sohasem szabad össze­téveszteni vágyaikkal. Nemcsak a múlt eszmei maradványait kell leküzdeniäk, hanem meg kell szabadalmok saját korábbi iillúzüóiiktól is. Ez utóbbi nélkül nem valósítható meg az előb­bi sem. — A magyar forradalmi mun­kásmozgalom története is bizo­nyítja, Hogy milyen hatalmas károkat okozhat o társadalmi fejlődés törvényeinek figyelmen kívül hagyása, a doktrinerség és a voluntarizmus, a valóságos víszonyikkal nem számoló és a marxi—'lenini elvektől eltávolo­dó politika, akár álba! old a ti szektariOnizmusi, akár jobbol­dali revizionlzmus formájában jelentkezik. Ereken a veszélye­ken éppen azáltal tudtunk úrrá tenni, hogy poliitikánkbain a marxi felfogásnak megfelelően szem előtt tartottuk az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatását. A valóságos társadalmi viszo­nyokból kiindulva, a mindén- kori konkrét helyzetnek megfe­lelően igyekeztünk alkalmazni a marxizmus-leninizmus általá­nos érvényű törvényeit. (Folytatás a 2. oldalon.) r Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet Kádár János, az MSZMP nagykövetét. A találkozón esz- Központi Bizottságának első tit- mecserét folytattak a magyar­kára szerdán fogadta Harry E. amerikai kapcsolatok időszerű Bergoldot, az Amerikai kérdéseiről. Egyesült Államok budapesti (MTI) A világűr békéjéért Andropov válasza amerikai tudósoknak A világűr békés felhasználá­sát rögzítő szerződéssel kapcso­latban elérkezett a döntő pilla­nat: vagy azonnal megkezdik az érdemi tárgyalást a szerző­dés előkészítésére, vagy a fegyverkezési hajsza kiterjed a világűrre is - hangsúlyozza Ju- rij Andropov. az SZKP KB főtit­kára abban a levelében, ame­lyet neves amerikai tudósok fel­hívására válaszolva írt, s ame­Az algériai külügyminiszter szerdai programja Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartóz­kodó Ahmed Taleb Ibrahimit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisz­terét. A szívélyes légkörű találko­zón áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a nemzetközi helyzet néhány idő­szerű kérdését. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Havasi Béla, hazánk algíri és Abdelaziz Kara, Algé­ria budapesti nagykövete. Az algériai diplomácia veze­tője tárgyalt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterrel is. Az algériai külügyminiszter programja délután az Egyesült Izzóban folytatódott. Itt Deme­ter Károly vezérigazgató tájé­koztatta a vendéget a nagymúl­tú gyáróriás tevékenységéről. Ezután üzemlátogatás követke­zett: Ahimed Taleb Ibrahim! a Budapesti Fényforrásgyár Pár— 38-as és Kékes lámpagyártó gépsoraival, külföldön is kere­sett termékeivel ismerkedett meg. Az algériai diplomácia veze­tője este a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének műsorát tekin­tette meg az együttes Rotten- biHer utcai székházában. A Tüzeléstechnika kiváló vállalata Péter István átadja a Kiváló Vállalat oklevelet Esküdt Lajos igazgatónak Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint a HVDSZ KV értékelése alapján a Tolna megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalót az 1982. évi eredményei alapján érdemes lett a kiváló címre. A kitüntetés . átadására tegnap került sor. A múlt évben több mint 15 millió forint termelési értéket előállító kollektívának Péter István, a HVDSZ KV tit­kára adta át a díszes oklevelet. Részt vett az ünnepségen Tol­nai Ferenc, a Tolna megyei Ta­nács pártbizottságának titkára, Antus Antal, a szekszárdi váro­si pártbizottság titkára és Rá- polti Árpád, a városi tanács el­nökhelyettese. Tolnai Ferenc, a megyei és a városi párt- és ta­nácsi szervek nevében gratu­lált a tüzeléstechnikai vállalat munkásainak. Dicsérte a ké­ményseprők munkáját Csöglei István tűzoltó alezredes is, mert kiváló munkatársak a vállalat dolgozói a tűzvédelmi munka megelőzésében. K. Papp József fogadta testvér megyénk képviselőit Hétfő óta háromtagú karl- marx-stadti delegáció - Lothar Fichtner, a megyei tanács el­nöke, Riegel Günther, a glau- chan-i járási tanács elnöke és Haas-Zens Hartlieb, a karl- marx-stadti húsfeldolgozó kom­binát igazgatója - tartózkodik megyénkben. Tegnap, a kora esti órákban Császár József, a megyei tanács elnöke kíséreté­ben érkeztek a vendégek a megyei pártbizottság székházá­ba, ahol K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára fogadta őket. A baráti találkozón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is. K. Papp József megyénk ipa­rának, mezőgazdaságának fej­lődéséről, valamint a közellátás­ról szólt. Lothar Fichtner pedig elmondta, hogy öt évvel ezelőtt járt megyénkben, s a most itt töltött három nap alatt öröm­mel tapasztalta, hogy legutób­bi látogatása óta mennyit fej­lődött Tolna megye. Karl-marx-stadti vendégeink ma, az esti órákban utaznak haza. Meghitt beszélgetés a megyei pártbizottságon lyet szerdán hoztak nyilvános­ságba Moszkvában. A felhívás — amelyet az Egyesült Államokhoz és a Szov jetunióhoz intéztek - hangsú­lyozza: itt az utolsó lehetőség, amikor még megszülethet a szerződés, amely megtiltja bár­miféle fegyver űrbéli elhelye­zését, valamint azt, hogy bárki bármi módon kárt tegyen más államok mesterséges holdjai- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents