Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

Mai számunkból

TENYÉSZANYAG A KISGAZDASÁGOKNAK (3. old.)

A BABITS MIHÁLY VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY MEGYEI EREDMÉNYEI (4. old.)

SÚLYOS VERESÉG SALGÓTARJÁNBAN (5. old.)

MUNKAHELY A TANÁCSHÁZ UDVARÁN (3. old.)

XXXIII. évfolyam, 97. szám.

ARA: 1,40 Ft

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK

Emlékhelyeink

Hol volt a nógrádi báinyáiszellenállólc főhadiszállása- a német meg'szá'llüs tetején? Melyük- házban működött Székesfehérvár ostroma altaltt az a rádióadó, amelyről az Álba Regia című film készült? -Hol-fáik ott Petőfi család,jávaf 1849- ben és menreféíé bujdolkolt Táncsics a szabadságharc bukása után?

Mindez olyan történelmi esemény, amely egy-egy épülethez, házhoz, utcához, közterülethez fűződik. Ma már a legtöbb helyen márványtábla örökíti meg az ott történtek -emlékét, az arra járók meg-megá-lfn-ak egy percre, elolvassák a szöveget, talán el is gondolkoznak rajta. Ám - valljuk be — kevesen vannak országszerte, alkilk kapásból -tudnának válaszolni akár csak a bevezetőben feltett kérdésekre is.

E-lk-aptatatt a> szó, mégiiis igaz: mulasztást, sok -évtizedes -mulasztást pótolnak azzal a munkával, -amely mostanában - s ezen az 1980-as évek -értendők - a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum irányításával folyik. -Nagy feladatra vállalkoztak a szakemberekelkészítik a magyar történelmi emlékhelyek -kataszterét.

Hagy -ez mekkora munka, a résztvevők névsora is mutatja : részt vesz ai kataszter elkészítésében a Munkásmozgalmi Múzeumon kívül a -Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium', a Párttörténeti Intézet, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Partizán Szövetség, a Történettudományi és a Hadtörténeti Intézet — is m-ég nem szóltunk a megyei levéltáraikról', múzeumokról, pártardhívu makrái. A lista így sem teljes.

Nem uto-lisósorban azért, mert ai nagy munkában mindenkitől szívesen várják és fogadják' a segítséget. Megtörténhet — és volt már rá példa —, hogy -városok, községek lokálpatriótái olyan helybeli nevezetes helyről tudnak, amely mindeddig elkerülte a -tudomány művelőinek figyelmét. Pedig ttafán ott is helye len-ne egy efWéktáb'án-aik . ..

A kataszter elkészítése u-qya-piis két rész-bői áll. Egyrészt azokat a -helyeket térképezik fel, -amelyeket már megjelöltek. Kartonra kerül minden emléktábla, szobor és emlékmű, amelyet 1832. és 1962. között történt esemény vagy ekkor élt nagy személyiség emlékére avattak. Kivételt ké- Dezne-k - az utcatáblák. Köztudott ugyanis, hogy sok helyen nevezték él utcát nagy személyiségekről, bár az illetőnek személyes kapcsolata nem volt azzal -a- várossal vagy községgel. Budapesten ped-ig -éppen nem ritka, hogy az itt élt naay államférfi, író vagy tudós egykori lakásától távoli kerületben neveztek el róla utcát, s ott mindjárt emléktáblát is elhelyezték.

Az idén lezárják a -katasztert, az addig méltó helyükre kerü-'ő emléktáblák, szobrok még be1 ekerü'lnek. Mégpedig nem csupán a hely. A kartonokon szerepéi majd a -történelmi -esemény rövid leírása, a kiemelkedő személyiség működésének i-smert-etése, az -emléktábla vagy szobor, emlékmű felállításának időpontja, a létesítő, a tervező, a kivitelező és a fenntartó -n-eve. Ugyancsak a kartonna kerül az emlékmű fényképe, vd'dmiint az emléktábla vagy -szobor- t-a'ii-ozat felhalta, építészeti leírása és a> mindezeket ismertető bib'iognáfia.-Rn-nv'-ből és kiderül, hogy nem csekély munka a kataszter elkészítése. Pedig — talán ez a könnyebbik része. A nehezebb a másik fe'e: az-oknaík -a nevezetes helyeknek a felderítése, amelyeket mindeddig nem jelöltek meg. A közelmúlt — talán -a legutóbbi -fél évszázad — eseményeit sok helv-en m-éq- élő tanúk őrzik, őket, illetve többnyire párt- a-rch-ívumóikban ő'zö-tt visszaemlékezéseiket is igénybe veszik a helybeli m-unkás-mozgalmii, antifasiszta, ellenállási em i'éikbelvek felderítéséhez.

Minél tovább -mennek vissza a múltba, annál nehezebb a történelmi emlékhelyek, a haladó személyiségekkel kapcsolatban vo'ü épületek megjelölése. Annál is inkább, mert a vár-osok r-ekonstrükoiói, a -régi épületek bontásai során számos olyan ház -tűnt el, amelyről kevesen tudták (vagy valamilyen úton-módon Utólag derült ki), hogy az ör-eg falak -nagy események tanúi voltak egykor. (Petőfi életének például -számos mozzanata szerepel majd a kataszterben, de a nagy forradaHmár-lköl'tő olya-n sok helyen járt, hogy bizonyos: még mindig akad felderítetlen epizódja Vándorlásainak.)

Túl a oontas -kataszteren — a nagyközönség is gyakorlati hasznát látja majd en-nek az egész országra kiterjedő munkának. A tervek szerint 1985. április 4--re jelenik -meg a gyűjtés eredménye -egy kötetben. A budapesti emlékhelyek részletes felsorolása vezeti be a -könyvet, kerületenként található meg itt minden, a fővárosban megjelölt épület, ihletve szobor -és emlékmű, ami az 1832. óta lezajlott történelmi események, illetve az azóta működött hal-adó személyiségek emlékét őrzi.-ABOsorren-dlben követik a fővárost a megyék, ugyancsak részletesen bemutatva az emlékhelyeket, akár a- megyeszékhelyen, akár valamelyik kisközségben találhatók. A kötetben 200 fénykép -és több részletes térkép kap helyet, arányosan elosztva Budapest és a 19 megye között. Függelék egészíti ki a kötetet. Itt azokat a^ magyar .történelmi emlékhelyeket ismertetik, amelyek Magyarország jelenlegi határaim kívül vannak.

Évek-óta tart a gyűjtőmunka, elsősorban a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, de részt vesznek benne más könyvtáraik1, levéltárak, intézmények, is. És — nem utolsósorban - a- fiatalok. Két évvel ezelőtt a KISZ pályázatot hirdetett középiskolások számára, s a pályamunkákban- sok olyan, valóban megörökítésre érdemes helyről számoltak be, amelyeíkről addig -a- szakemberek sem tudtak.

S ilyen- házaik, terek, középületek vagy akár tanyák - bizonyára még mindig vannak. Résztvevők, szemtanúik továbbra is jelentkezhetnek minden, a gyűjtésbe bevont intézménynél. Hiszen saját történelmünkről van szó, s arról lehet sokat tudni - de sohasem eleget. V. E.

inj' —minim—iimi—Min ■wn ■» in m ■ nini i n »«nini—mi—

A Szovjetunió megállapodásra

törekszik az amerikai féllel

• \

JuriJ Andropov válaszai a Der Spiegel kérdéseire

A szovjet sajtó hétfőn közzétette Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Der Spiegel című nyugatnémet po- • litikai hetilap kérdéseire adott válaszait.

Az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben folyó tárgyalásokról szólva Jurij Andropov megállapította, hogy azok zsákutcába jutottak. A tárgyalásokat a Szovjetunió javasolta, s azzal az elhatározással kezdte meg, hogy el lehet érni a Szovjetunió és a NATO- országok európai közepes ható- távolságú nukleáris eszközeinek csökkentését, a nukleáris szembenállás szintjének radikális, kölcsönös leszállítását. Az Egyesült Államok célja a genfi tárgyalásokon, mint kiderült, az volt, hogy — bármilyen áron is —, jelentősen tovább növelje a NATO meglévő, nukleáris arzenálját. Csökkenteni csupán a szovjet rakéták számát akarja.

Genfben tehát két élesen eltérő álláspont van jelen - mutatott rá Andropov. Hasonló magatartással az amerikaiak részéről már Genf előtt is találkoztunk. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, szétrombolta a SALT-II. szerződést, és vissza- kozót fújt egész sor már jól előrehaladt, vagy éppen a sikeres befejezéshez közeledő tárgyaláson. Az Egyesült Államok megszakította és máig sem hajlandó felújítani a nukleáris fegy- f ver kísérletek teljes és általános betiltásáról, a műholdelhárító rendszerekről, a hagyományos fegyverek szállításának és eladásának, illetve az Indiaióceánon folytatott katonai tevékenység korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. Az Egyesült Államok máig nem ratifikálta azt a szerződést, amit a Szovjetunióval a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról és a békés célú nukleáris robbantásokról kötött. Mindez önmagáért beszél. Köztudott az is, hogy az amerikai kormányzat a genfi tárgyalásokat is csak nagyon vonakodva kezdte meg.

Számunkra - mutatott rá Andropov — az egyezmény elérése a kérdések mindkét felet egyaránt kielégítő módon történő egyeztetését jelenti. Az amerikai kormányzat viszont úgy viselkedik, mintha nem létezne a nemzetközi kapcsolatok sok évszázados története, az egyezmények és szerződések gyakorlata. Az, hogy Washington a közelmúltban módosított a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlan, teljesen indokolatlanul nulla-megoldásnak nevezett javaslatán, mit sem változtat a dolgokon. Az Egyesült Államok kormányzata kitart korábbi egyoldalú álláspontja mellett, s a legkisebb szándékát sem mutatja annak, hogy figyelembe vegye a másik fél törvényes érdekeit és becsületes, kölcsönösen elfogadható megoldást érjen el. Javaslatait előterjesztve az Egyesült Államok minden esetben arra törekszik, s ez számára a legfőbb, hogy kárt okozzon a Szovjetunió biztonságának és saját javára bontsa meg a kialakult egyensúlyt. Ez az alapvető oka a genfi sikertelenségnek.

Az utóbbi időben az Egyesült Államokban, és néhány más NATO-országban a Szovjetunió hajthatatlanságáról beszélnek. De hát valójában miben is kellene engednünk? Azt követelik tőlünk, hogy csupán a rakétákról kössünk megállapodást — a meglévő közepes hatótávolságú szovjet rakétákról, és az Európába telepíteni szándékozott amerikai rakétákról. Az amerikaiak egyszerűen elutasítják a megállapodást a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök más fajtáiról. Kijelentik: erről nem

akarunk tárgyalni, és kész. Azt kívánják tőlünk, hogy úgy tegyünk, mintha nem lenne tudomásunk a tengeri és szárazföldi telepítésű, a Szovjetunióra és más szocialista országokra irányított angol és francia rakéták több, mint négyszáz robbanófejéről. Az amerikaiak, s nyomukban más NATO-országok képviselői is „elrettentő” erőnek nevezik az angol és francia rakétákat. Akkor viszont felmerül a kérdés, hogy elismerve Franciaország és Anglia jogát, miért tagadják meg tőlünk a jogot, hogy rendelkezzünk a saját elrettentő erőinkkel, pontosan olyan mennyiségben, mint amilyen mennyiség ezekből az angoloknak és a franciáknak rendelkezésére áll.- Hivatkoznak arra is - mondotta az SZKP KB főtitkára - hogy Franciaország és Anglia nukleáris fegyverzetét azok „független státusa” miatt nem kell figyelembe venni. Ezek az országok vajon megszűntek az

(Folytatás a 2. oldalon.)

Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége

Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével hétfőn magyar pártküldöttség utazott Moszkvába. A delegáció tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának ve tője. A küldöttség részt vés: KGST-tagországok képvise nek a gazdasági együttmű dés időszerű kérdéseivel ( lalkozó találkozóján.

Hazánkba érkezett az algériai külügyminiszter

Púja Frigyes külügymiiniszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Ahmed Tál eb Ibrahimig az Algériai Demőknatükus és Népi Köztársaság külügyminisztere.

Az algériai diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta.

Jelen volt Havasi Béla, hazánk algíri, és Abdel-aziz Kara, Algéria budapesti nagykövete.

A két megye kapcsolata 1A esztendős

Karl-marx-stadti tanácsi vezetők megyénkben

Tegnap a délelőtti órákban érkezett megyénkbe a Német Demokratikus Köztársaságból az a háromtagú delegáció, melynek vezetője Lothar Fichtner, Karl-Marx-Stadt megye tanácsának elnöke, tagjai pedig: Riegel Günther, a glauchan-i járási tanács elnöke és Haas- Zens Harflieb, a karl-marx- stadti húsfeldolgozó kombinát igazgatója. A vendégek a Tolna megyei Tanács vezetőinek meghívására látogattak el megyénkbe. Programjuk természetesen a megyei tanácson vette kezdetét, ahol tegnap délután Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta őket a tanács többi vezetőjének társaságában. Császár József köszöntőjében meghitt szavakkal szólt a két megye immár 14 esztendős kapcsolatáról, mely során hasznos tapasztalatokat kaptak és adtak át egymásnak az igazgatási munkát illetően, de megemlékezett a két megyét összekötő baráti szálakról is. Ezt követően a megyei tanácselnök részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatóban számolt be megyénk fejlődéséről, az új létesítményekről, a gazdaság szerkezetének átalakulásáról, de Beszélt az előttünk álló feladatokról és a meglévő gondokról is.

Mivel vendégeinket elsősorban megyénk államigazgatásának és mezőgazdaságának kapcsolata érdekelte, a beszámoló e témakörrel nagy részletességgel foglalkozott, s a csütörtök estig tartó programot is

. ennek tükrében állították ösz- sze.

A delegáció ma délelőtt Dombóvárra utazik, majd a Dalmandi Állami Gazdaságban tesznek látogatást, ezt követően pedig Gunarasba mennek,

az esti órákban pedig a len- gyeli szakmunkásképző intézettel ismerkednek. A szerdai napot megyeszékhelyünkön töltik. Megismerkednek a város vezetőivel, majd megtekintik a szekszárdi húskombinátot, délután pedig találkoznak a megye politikai vezetőivel. Csütörtökön Pakson kezdődik a programjuk, megnézik az atomerőművet." Ezt követően pedig Ten- gelicre, az oktatási központba látoganak, majd az esti órákban utaznak vissza Karl-Marx- Stadtba.

Császár József tájékoztatja a vendégeket