Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

I 1983. április 24. Kórházi illemtan Az egészséges embert a betegség kizökkenti megszo­kott életviteléből, különösen, ha kórházba is kerül. Ilyen­kor sokan csal? a betegségük­kel törődnek, és közben el­felejtenek lelki, szellemi és testi kondíciójukkal foglalkoz­ni. Pedig a gyógyulás érdeké­ben ez sem hanyagolható el. Ne hanyagoljuk el magun­kat azon a címen, hogy be­tegek vagyunk és a kórház­ban úgysem lát bennünket senki. Ellenkezőleg, foglal­kozzunk magunkkal egy kicsit többet! Például zuhanyozzunk gyakrabban, használjunk test­ápolószereket (tejet, krémet) és desodort! Kezdjük a na­pot frissen, illatoson! Nap­palra és éjszakára hordjunk más, más hálóinget (pizsa­mát), s ha szükséges, akkor váltsunk sűrűbben, mint egyébként. A sok 'fekvés, a gyógysze­rek, a kevés mozgás és a megváltozott hely felborít­hatja .az emésztés megszokott ritmusát. Ne hagyatkozzunk a hashajtókra, hanem ön- szuggeszcióval és tudatos hasizomtornával próbáljunk segíteni. A tudatos hasizom­torna: fekvő helyzetben (haj­lított lábak)' a hasizmok meg­feszítésével gyakoroljuk a préselést, majd az ellazulást. Ez jótékonyan hat a bélmoz­gásokra is, masszírozó hatást vált ki. A jó beteg várja a látoga­tóit. Kicsit gondosabban fé- sülködik, ágyát megigazítja, és ha állapota megengedi, a folyosón várja a látogatóit. Az állapotáról röviden tájékoz­tatja őket, mert a panaszko­dás, az állandó részletes me- sélés a mindennapos keze­lésekről - egy idő után — el­riasztja a vendégeket. Kedélyállapotunkra jóté­konyan hat, ha a tevékeny civil élet után — hirtelen — nem a semmitevő életmódot választjuk, azon a címen, hogy betegek vagyunk, hanem megpróbáljuk hasznosítani magunkat. A betegtársak kö­rében mindig akad olyan munka, amelyet esetleg mi már el tudunk végezni, a má­sik még nem. A mozgás hiánya hamar jelentkezik, például derékfá­jás, hátfájás, izomgyengeség formájában. Ezeknek egyet­len ellenszere a rendszeres mozgás, mégpedig ágygim­nasztika formájában. Ezek a gyakorlatok nagyon egyszerű, könnyű nyújtó-lazító, vala­mint kis erőkifeitést igénylő erőgyakorlatok. Akkor kezd­hetünk tornázni, amikor már közérzetünk javult és az or­vos is tanácsolja. Gyakorlato­zás előtt mindig rendezzük el az ágyneműt, csak egy nagy­párnát hagyjunk az ágyon. A gimnasztikázásra a legal­kalmasabb időpont a kora reggel és a csendespihenő vége. Ajánlatos a gyakorlato­kat óvatosan, inkább lassan elvégezni, mert így megelőz­hetjük a hirtelen mozdulattal járó megerőltetést. Célszerű a gyakorlatokat először csak 2-3-szor végezni, később fo­kozatosan növelhető. Fontos, hogy állandóan csináljunk nyak-, kar-, törzs- és lábgya­korlatot. jr Alprogram helyett hasznos elfoglaltság ____________________KÉPÚJSÁG 5 Sportosan Szabad időnkben, sporthoz, kiránduláshoz, de gyakran ut­cai öltözékül is szívesen visel­jük a lezser, kényelmes, spor­tos összeállításokat. Színes dzsekiket, kiskabátokat, kelle­mes bőségű nadrágokat, trikó­kat, blúzokat, overallokat. Kor­ra és nemre való tekintet nélkül mindenki számára előnyös mo­dellek jelennek meg a divat- bemutatókon és örömmel álla­píthatjuk meg, hogy már az üz­letekben is feltűntek. A sportos öltözékek anyaga a felhasználástól függően sok­féle. A vízi és szabadtéri spor­tokhoz való vízhatlan, impreg­nált kelmétől a rugalmas, ter­mészetes alapanyagokig széles a skála. Kedvelt a pamut, a len, a vászon, a könnyű szövetek (a Férfi szabadidő-öltözék. Rag- lánujjas különböző léptékű mintás, könnyű inganyagból készült blúzon. A sportos jel­leget a nagy (rátett zsebek, a rejtett gombolás és a nagy bőség adják. A fehér vászon- nadrág csőszárú. (Tervezte: Opra .Gizella.) pamut, a len) és a műszálkeve­rék. Színekben az élénk, erős tónusok: a párizsi kék, a pom- peji vörös, a napsárga, a reze­dazöld, a világoskorall, a ka­millasárga, a füstszürke, vala­mint a fehér uralkodik. Még mindig divatos a pilóta­stílus, amely a légi közlekedés öltözékeinek elemeit veszi át — sok zsebbel, cipzárral, tűzéssel díszített overallok, mellények, szerelőruhák, pilótasapkák készülnek. A pionírstílus az amerikai telepesek puritán, ter­mészethez közeli öltözékét teszi szalonképessé. Kibővítve a vad­nyugati filmhősök, kalandornők, vagabundok ruháinak felidézé­sével. Természetesen az „örök" farmer is megjelenik sportos viseleteink között - nadrág, A halászok munkaruhájára emlékeztető, bő, lezser vona­lú, nyári sportöltözék. Szélnek, víznek ellenálló anyagokból készült a mellesnadrág, a blúz és a sapka. (Tervezte: Gembár Olga.) Vízlepergető kikészítésű élénk kockás vitoriázókabát frottír béléssel, kapucnival. A nap­sárga vászonnadrágot fehér nyomott imintás pemutpóló egészíti ki. (Tervezte: Mészá­ros Éva.) szoknya, ruha, overall, mellény, 'kabát formájában. A férfiak és a nők sportos öltözéke között nincs sok kü­lönbség. Mindkét nembeliek­nek ajánlják a lezser zubbonyo­kat és nadrágokat, a rusztikus, élénk színű ingeket, az overal­lokat, a rugalmas kordbársony nadrágokat, a pumttrikókat, a bőr és textil kombinációjú lapos tornacipőket, a sildes vagy pi­lótasapkákat. Az alaposan megrédemelt pihenés időszaka - mondják a nyugdíjas állapotra. Valóban így van. Egyik legvonzóbb vo­nása talán az, hogy az ember kiszabadul az idő fogságából. Nem kell többé a percekkel ha­dakoznia, jut idő mindenre. A baj csak akkor kezdődik, ha elfogynak a tennivalók. Igaz, elfoglaltságot mindig lehet ke­resni. Nagyon sok azonban a szellemi-fizikai erejével még teljesen rendelkező nyugdíjas, akit nem elégítenek ki az ál­programok. Szeretné képessé­geit hasznosítani, jó néhány esetben nem is anyagi meggon­dolásból. A több évtized alatt szerzett szakmai, mozgalmi és élettapasztalatok nem mennek „nyugdíjba". A nyugdíjasok társadalmi munkában való foglalkoztatása nem az érintettek magánügye, népgazdasági, munkaerő-gaz­dálkodási szempontból is je­lentős. Itt vállalhat fontos köz­vetítő szerepet a Hazafias Nép­front. A népi ülnökök között szép számmal találhatók nyugdíja­sok. Sok esetben pedagóguso­kat kérnek fel erre a tisztségre, akik ezzel összefüggésben ered­ményesen kapcsolódnak be az ifjúsági nevelés munkájába. Az idősek tapasztaltainak haszno­sítása érdekében követendő példa lehet a Csongrád megyei népfrontkezdeményezés. Itt úgynevezett „nemzedékek ta­lálkozóját” rendeznek, ahol az iskolákban az osztályfőnöki órákon, úttörőfoglalkozásokon idős munkásembereket, köztisz­teletben álló veteránokat látnak vendégül. A nyugdíjasok tapasztalatait, megszerzett szaktudását a fia­talok jól hasznosíthatnák. A Szovjetunióban remekül bevált a „tanítómester mozgalom", melynek keretében nyugdíjas emberek társadalmi munkában vállalják néhány szakmabeli fiatal oktatását, patronálását. Számos helyen, mint például Esztergomban is, az idős ta­nácstagok vállalták, hogy fia­talabb kollégáikat felkészítik, átadják tapasztalataikat. Országszerte tapasztalható, hogy a lakóhelyszépítés leglel­kesebb aktivistái az időskorúak, Pest megyében 20 ezer környe­zetvédelmi őrt tartanak számon, ebből háromezer nyugdíjas. Nemcsak az üzemekben, a mezőgazdaságban is hasznosít­hatók az idős emberek tapasz­talatai. Vas megyében nép­fronttalálkozóra hívtak össze nyugdíjas tsz-elnököket, akik bőséges anyagot szolgáltattak utódaiknak és a meghívott kró­nikaíróknak is. Sok olyan idős ember van, aki képes arra, hogy önmaga és családja ellátásán kívül má­sok gondjain is könnyítsen. Ál­talános tapasztalat, hogy az idős, elesett ember még aktív kortórsától szívesebben fogad el segítséget. Jó néhány helyen az országban önkéntes kis szo­ciálpolitikai társulások szerve­ződtek idős emberekből. Felde­rítették hol él támogatásra, se­gítségre szoruló hasonló korú ember, s beosztották a tenni­valókat. Nógrád . megyében idős asszonyok a gyesen lévő kismamák segítségére siettek. Naponta egy-két órára vállal­ták a gyermekek felügyeletét, megbeszélés szerint. Ezalatt a kismamák bevásárolhattak, el­intézhették ügyeiket, tanfolya­mokra járhattak. Mint ismeretes, több város­ban megszervezték a nyugdíja­sok munkaközvetítő irodáját. Itt azokat az idős embereket fo­gadják, akik valamilyen mun­kát vállalnának nyugdíjuk ki­egészítésére. Ám vannak olyan esetek, amikor nem ez a cél. A nyugdíjasok egy része szak­ismereteit, . tapasztalatait sze­retné átadni, hasznosítani, akár­milyen formában. Ez pedig olyan erő^ amely­nek az eddigieknél jobb kihasz­nálása nemcsak a nyugdíjasok érdeke. * Bélyeggyűjtőknek Tavaszi fesztivál Harmadszor rendezték meg a budapesti tavaszi fesztivált. Az idegeneknek ez alkalommal is előadásokkal, kiállításokkal, hangversenyekkel mutatja be szellemi arculatát a fővárosi A rendezvénysorozathoz a Magyar Posta bélyeggel csatlakozott. A március 18-án megjelent két forint névértékű címlet Szász Endre festőművész Utazás ’80 című porcelánra égetett képét ábrázolja, amely a budapesti Hilton Szálloda előcsarnokát dí­szíti. A 4x2,3 m méretű porce­lán falikép Hollóházán készült. A bélyeget a budapesti Ál­lami Nyomda állította elő há­rom színben, ofszet eljárással 2 935 300 fogazott és 5700 vá­gott példányban. KÓKUSZOS HAMBURGER Hozzávalók (4 személynek): 40 dkg darált marhahús, 2 sze­let pirított kenyér, 1 tojás, só, bors, 1 kávéskanál hagymapor, 1 gerezd fokhagyma, 5 dkg kó­kuszreszelék, 2 evőkanál olaj, 2 körte, 1 görögdinnye, 12 dkg kimagozott cseresznye (kompót is lehet). A darált húst a beáztatott pirítás-kenyérrel, tojással, fű­szerekkel összekeverjük. A hús­masszát 4 részre osztjuk és la­pos, kerek pogácsákat formá­zunk belőle. Kókuszreszelékbe forgatjuk. Serpenyőben olajat forrósítunk, és a húspogácsákat mindkét oldalán az olajban megsütjük. A megsült húspogá­csákat kivesszük a serpenyőből. A körtéket meghámozzuk, ki­magozzuk, négy részre dara­boljuk. A görögdinnyét félbe­vágjuk, magjait eltávolítjuk, és húsát kockára vágjuk. Az olaj­ban rövid ideig megforgatjuk a a körtét és a görögdinnye-da­rabokat, és a hús mellé tálal­juk. Cseresznyét is adunk mel­lé. BOLGÁR RAGU PADLIZSÁNBÓL Hozzávaló (4 személynek): 2 db padlizsán, 1 paprika, 6 db paradicsom, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, bazsalikom, só, bors, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál reszelt sajt, 8 dkg juhsajt. A padlizsánt megmossuk, meghámozzuk, és 1 cm széles szeletekre vágjuk. A paprikát csíkokra vágjuk, a paradicsom bőrét, lehúzzuk és 4 részre vág­juk. A meghámozott hagymát, fokhagymát, bazsalikomot apró­ra vágjuk. A zöldségeket tűzálló tálba tesszük, sózzuk, borsoz- zuk, és olajjal leöntjük. Előme­legített sütőben 45 percig süt­jük. Félórás sütés után sajttal és összemorzsolt juhsajttal meg­szórjuk. A gyereket nem Az óvónők panaszkodnak, hogy a gyesről óvodába kerülő gyerekek nem tudnak kanál­lal és villával enni, mert a mama egy héten csak kétszer főz meleget. Sokan nem szoba­tiszták, pöszék, szókincsük gyér, önzésük azon­ban kétségbeejtő. Pedig a gyest többek között azért találták ki, hogy az édesanya az első három évben zavartalanul együtt legyen gyer­mekével. A bökkenő ezután következett. Nevezetesen az, hogy az a korosztály került szülő korba, amelyet jobbadára az óvoda, a bölcsőde és napközi nevelt. A családszervezésről, a gyermeknevelésről, az anyaszerepről ezeknek a lányoknak vajmi kevés fogalmuk alakult ki. A mai édesanyák - az üdítő kivételektől elte­kintve - homályos és bizonytalan elképzelés­sel viszik haza csecsemőjüket a kórházból. Tudják, hogy életükben valami alapvetően meg fog változni, de azt nem nagyon, hogy ehhez nekik hogyan kell viszonyulniok. Nincs, aki erre őket felkészítse, hiszen a mai fiatal anyák szülei rendszerint még dolgoznak, te­hát a nagymama sem áll ott a háttérben. A fiatal sz'ülő tehát próbálkozik, és ez a próbálkozás bizony tele van buktatókkal. Van­nak olyan anyák, akiket a gyerek idegesít. Ök azok, akik emiatt állandóan szoronganak, és feszültségeiket kivetítik a gyerekre. Mindent megadnak nekik, hogy bűntudatukat felold­ják, de szót érteni nemigen tudnak egymás­sal. így hát boldogok, ha egy kicsit megsza­badulnak tőle. Ök azok, okik azért szültek, mert a férj vagy a család ragaszkodott hozzá. A másik nagyobb csoportba azok tartoznak, akik nagyon akartak gyereket, örültek is neki és már előre elhatározták, hogy egész életü­ket a gyerekre áldozzák. Erejükön felül ruház­zák, mindenről lemondanak a kedvéért, lesik a parancsát, miközben érzik, hogy lassan a __ fejükre nő. Az egykés családok legnagyobb veszélye ez a fajta magatartás. Majomszere­tettel talpig Adidasba bújtatott kis diktátort nevelnek, aki kér, parancsol és követel. Szö­vetségest keres és talál is: kijátssza a szülő­ket egymás ellen. Vannak aztán, olyan szülők, akik nagyon komolyan veszik a gyermeknevelés kérdését. Nevelési kiskönyvtárat, kézikönyveket halmoz­nak fel, mindent előre megterveznek: az ét­kezést, a játékot, a pihenőt, a büntetést, a jutalmazást. Az ő gyerekük egész élete pane­lehet félretenni lekből áll össze. Mindaddig, amíg a gyerek fel nem lázad ellene. A tabló, belátom, nem szimpatikus. De, saj- j nos, a valóság sem biztató. Egy pszichológus * * 1 szerint, aki utódokat hoz a világra, nem biz­tos, hogy a nevelésükre is alkalmas. Az egész gyermek-szülő viszony kulcskérdése: Képesek vagyunk-e megtanulni a „gyermek” című tan­tárgyat? A mai gyerekek, nézzünk szembe a ténnyel, I nagyon kevés időt töltenek a szüleikkel. A | bölcsőde, az óvoda, az iskola, a napközi, az j egész napos iskola, távoltartja a gyereket. A | fennmaradó időben benne van az alvás, az öltözködés és az utazás is. Mennyi időnk ma­rad tehát rájuk? Nagyon kevés. Nagy kár, mert a gyereket nem lehet félretenni. A gye­rek időrabló jószág, akit nem lehet elodázni, mint egy válóperi tárgyalást. Tudomásul kell venni, be kell fogadni, és amíg velünk él, ad­dig egyfolytában foglalkozni kell vele. Ne saj­náljuk tőle az időt: sokszor nem is kíván a kis­gyerek mást, minthogy meghallgassuk kis gondjait, hogy segítsünk kockavár építésében, hogy fessük be pogácsáit, amelyeket nekünk gyurmázott. Ne sajnáljuk az időt a közös ki­rándulásra sem. Ne izgasson bennünket, ha koszos lesz, ha sarazik, ha a sóderdombon lapátol. A gyerek az gyerek. Értékrendje alapvetően más, mint a felnőtteké. És neki is van önálló akarata. Illik tiszteletben tartani addig a ha­tárig, amíg nem hágja át az ésszerűséget. A szeretet nagyon fontos,. Ugyanakkor nem árt némi következetesség sem, és ennek rend­szerint az anyukák vannak híjával. Legelőször nem megvenni. Legelőször nemét mondani, Legelőször erősnek lenni! Akkor nem érzi úgy a gyerek, hogy neki minden „kijár”. Az ilyen gyerekekből lesznek azok a csalódott fel­nőttek, akik képtelenek megemészteni, hogy mindenért keményen dolgozni kell. Ne kényeztessük a gyerekeket jobban a kel­leténél. Ne vásároljunk ostoba státusdolgo­kat: moncsicsit, csodalegót, több századik matchboxot. Vegyünk játékokat, de csak mód­jával, és főképp ne olyant, ami nekünk tetszik. Minden gyermek azt adja vissza a szüléinek, amit belétáplóltak. És elkezdeni soha nem ké­ső, hiszen olyan kevés ideig lesznek velünk. SESZTÁK ÁGNES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents