Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkbóJ XXXIII. évfolyam, 91. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 19., kedd. A VARSÓI GETTÓ HŐSEI (2. old.) SZOCIÁLPOLITIKÁNK ÉRTÉKMÉRŐJE (3. old.) MENSÁROS LÁSZLÓ ÉS A FÉLKARÚ SZAZAD (4. old.) A NAGYMANYOK 5-0-RA NYERTE A RANGADÓT (6. old.) MIVEL TELT A HÉTVÉGE? (3. old.) Vezetők és beosztottak A munkaerő is ember? A kérdés egy áruházi dolgozó panasza nyomán jutott eszembe. Az illető elmondta: az áruház egyébként tapasztalt, szakmailag kiváló vezetője a legkisebb mulasztás esetén is durván, gorombán beszél beosztottjaival. A munkán kívül az égvilágon semmi más nem érdekli, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen, vagy akár a legjobban dolgoznak. S ha ,ezt szemére vetik, azonnal kész a válasszal: „A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a borítékjában. Azért, mert valaki eleget tesz a kötelességének, miért járna köszönet?" Egyelőre maradjunk a kötelességnél. Való igaz: elképesztő káosz, rendetlenség származna abból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelezne tisztességes, sőt tudásunk, képességünk szerint végzett munkára. Ha mondjuk egy esztergályos, vagy akár középiskolai tanár, a jó munka feltételeként - a mindennapi dicséretadagot - a vezetők szívélyes mosolyát is kiköthetné magának. Ennek a kötelességnek a hangsúlyozása annál is inkább fontos, mert különösen a munkaerőgondokkal küszködő vállalatoknál sokan és gyakran valóban megfeledkeznek róla. Jellemző eset: az egyik Takásjavító szövetkezet művezetője az általános munkaerőhelyzetre hivatkozva hunyt szemet a lazaságok, a fegyelmezetlenségek felett, s próbálta „megmagyarázni" a csöpögő vízcsapokat, a hepehupás parkettát a repedező vakolatot. „Ha lelkiismeretes munkát követelnék - mondta -, továbbadnának tőlem az emberek”. Vizsgálat derítette kifogy sok tervező szinte kizárólag a havi rendszerességgel kapott célprémiumért dolgozott, természetesen munkaidőben; újítási pénzt követelt — és kapott - olyan munkáért, amelyeknek az elvégzése kötelessége volt. Nyilvánvaló, hogy aki belép egy munkahelyre, aki felveszi a fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a kötelességeivel, a munkával szükségképpen együtt járó fegyelemmel is. S mint a jogok, a kötelességek sem lehetnek függvényei a főnök, avagy a beosztott személyes természetének, hangulatának. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala ... A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, ágas-bogassá, hogy szocialista társadalmat építünk, ennek mielőbbi megvalósításán fáradozunk, vállalva a vele járó összes konzekvenciát. Azokat is, amelyek a vezetők és a beosztottak viszonyára vonatkoznak. Nemcsak más, de lényegesen egyszerűbb is a helyzet a kapitalizmusban. Hogy ez nem mindig és nem mindenki számára nyilvánvaló? Ez is érthető. A tőkés országok állama a monopóliumok, a kis és nagy részvényesek, a hivatalnokok, a milliós példányszámú újságok, a tulajdonosok szolgálatában álló hatalmas hivatali apparátusok, a pénzért elkötelezett, vagy jóhiszemű, de félrevezetett értelmiségiek, tudósok, művészek, próbálják leplezni, humánusnak álcázott bölcselkedéssel elhomályosítani az osztályellentéteket. A kizsákmányolok és a kizsákmányoltak valóságos viszonyát. A helyzet ennek ellenére sem változik; az egyik oldalon áll a tőkés tulajdon és tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak a szolgálatában állnak — akár kényszerűségből, akár lelkesen, őszintén, vagy bármilyen módon. Ott, alapvetően ez határozza meg a vezető és a beosztott viszonyát, még akkor is, ha bizonyos szinteken a vezető szintén a kizsákmányoltak sorába tartozik. A munkaerő fogalma itt egyértelmű: valaki, illetve valakik eladják • munkaerejüket, valakinek vagy valakiknek. Túlzott leegyszerűsítés? Inkább a lényeg kiemelése a viszonyok szövevényéből. De kanyarodjunk vissza az eredeti témánkhoz. Nálunk elsősorban a tulajdon- és osztályviszonyok megváltoztatásával kapott új tartalmat a vezetők és a beosztottak viszonya, s vált egyszersmind bonyolulttá. Mert itt is szükségszerű az alá- és fölérendeltség: a szocialista állam sem mondhat le a szervezettségről, a feladatok teljesítésének számonkéréséről, sőt esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásában mindenütt szükség van a munkát, a közéleti tevékenységet, a társadalmi együttélést szabályozó mechanizmusokra. Mégis: aki csak ezt látja, aki csak ezt az oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanul a mi társadalmunk lényegét és egyben a szervezett munka legfontosabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók - beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben: valamennyiünk joga, sőt sok tekintetben kötelessége is a beleszólás, az állampolgári és egyéb jogok gyakorlása, a szocialista tulajdon védelme, gyarapítása, a munkahelyi és társadalmi viszonyok formálása. S ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető személyes ügynek a vezetők világnézete, politikai-erkölcsi magatartása, vagy akár figyelmessége, érzékenysége a dolgozók mindennapi akár személyes gondjai iránt. S az ilyen vezetői megnyilvánulás éppen úgy nem nélkülözhető, mint például a szakmai hozzáértés, a feladatok ellenőrzésének következetessége és szigora. Ilyen összefüggésben lehet szerepe — és kell is, hogy legyen! — a jó szónak, a figyelmességnek, a dicséretnek. Alaposan téved tehát az a vezető, aki mindezt alábecsülve, csupán borítékügynek tekinti az erkölcsi-emberi elismerést. Mert az egyéni, sőt a vállalati-közösségi gondok is jobban elviselhetők ott, ahol a vezetők tájékoztatják, mi több, beavatják a dolgozókat: ahol a beosztottnak nemcsak a munkaerejére, de az eszére, a szívére is számítanak. Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, hanem gondolkodó, az országért, az üzemért felelős embert értenek. FÖLDESI JÓZSEF Kilencvenmilliós beruházás Bátaszéken Megkétszerezik a falazéblekkgyártást A Bátaszéki Cserép- és Vóz- kerámiagyárnak kedvelt és keresett terméke a Poroton falazóblokk. öreges és porózus szerkezete következtében könnyebb a hagyományos téglánál és hőszigetelő képessége annak többszöröse. A gyárnál az év elején 90 millió forintos beruházás indult a Poroton-gyártás korszerűsítésére, a minőség javítására és a nehéz fizikai munkák gépesítésére. Lényegében megszűnik a kézi munka a fa- lazóblokkgyártásnál, emellett a termelés megduplázódik. Az egyik prést kicserélték nagyobb teljesítményűre, a vágási A kemencekocsit rakó gép már üzemel Az „utolsó simításokat” végzik a szerelők a kemencekocsi-üritő és egységrakományképző berendezésen hosszak pontosítása érdekében többhúros vágószerkezetet építettek be. Míg korábban a kemencekocsik megrakása kézzel történt, most a már felszerelt és üzemelő berendezés végzi ezt a munkát. Hasonlóképp, a kemencekocsi égetés utáni ürítése és egységrakományok képzése is géppel történik a jövőben. így a falazóblokkhoz egész „útja" során kézzel nem kell nyúlni, az első kéz a kőművesé, vagy segítőjéé lesz, akik az egységrakományban szállított és védőfóliával burkolt falazóblokkot beépítik. Andropov a mezőgazdaságról A szovjet mezőgazdaság fejlesztéséről, az élelmiszerprogram megvalósításáról tartottak tanácskozást hétfőn az SZKP Központi Bizottságában a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai, a területi és határterületi pártbizottságok első titkárainak részvételével. Az értekezleten felszólalt Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Jurij Andropov részletesen szólt a szovjet mezőgazdaság fejlődéséről, az előtte álló feladatokról. Emlékeztetett az SZKP XXVI. kongresszusán a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozatokra, a központi bizottság múlt év májusi, az élelmiszerprogramot jóváhagyó ülésére, aláhúzva, hogy a fontos, nagy horderejű döntések önmagukban még nem hoznak eredményt, azokat szervezetten, az erőforrásokat mozgósítva végre is kell hajtani. A korábbiaknál jóval nagyobb követelményekkel kell szembenézniük nemcsak a központi irányítószerveknek, hanem a köztársasági, a határterületi és a területi pártbizottságoknak is. Sok köztársaságban, területen és határterületen nem használják ki teljes mértékben azokat a helyi lehetőségeket, amelyek lehetővé tennék a lakosság élelmiszer-ellátásának javítását. Ez elsősorban a lakosság háztáji kisegítő gazdaságaiban rejlő lehetőségekre vonatkozik. Elfogadhatatlan az az állapot, hogy sok falun élő család semmiféle állatot sem tart. Az élelmiszer-ellátásban komoly támaszt jelenthetnek az ipari üzemek kisegítő gazdaságai is, amelyeknek azonban sok helyen nem szentelnek kellő figyelmet - állapította meg Jurij Andropov. Az SZKP KB főtitkára beszéde végén a politikai bizottság nevében meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió minisztériumai és országos főhatóságai, a helyi párt- és állami szervek a mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében javítani fogják szervezői és politikai munkájukat. Az SZKP KB felhívása Az SZKP KB felhívta a világ népeit, hogy adjanak határozott választ az imperializmus, a mi- litarizmus és a revansizmus agresszív próbálkozásaira. A közlemény, amelyet május elsejére, a munkásosztály nemzetközi ünnepére adtak ki, sík- raszáll a háborús fenyegetés ellen, a fegyverkezési hajsza A felhívásban a SZKP Köz- A felhívásban az SZKP Központi Bizottsága felszólítja a világ népeit, hogy fokozzák az atomkatasztrófa megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket, s állhatatosan követeljék az atomfegyverek, a neutronfegyver és a vegyi fegyverek betiltását. Marjai József Párizsban Vasárnap este a francia fővárosba érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes, hogy küldöttség élén részt vegyen a Párizsban, Lille-ben és Stras- bourgban rendezendő magyar gazdasági és műszaki napok eseményein. Az Orly repülőterén Philippe Bossiere, Cheys- son külügyminiszter személyes képviselője és dr. Bényi József magyar nagykövet üdvözölte1 Marjai Józsefet és a küldöttség tagjait. Ülést tart a Varsói Szerződés katonai tanácsa A Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. Az április utolsó harmadában sorra kerülő ülésen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének és Honvédelmi Miniszteri Bizottságának 1983. évi prágai ülésein hózott határozatok szellemében megvizsgálták az egyesített fegyveres erők mindennapi tevékenységének néhány kérdését. (MTI) Ma folytatódik a madridi tanácskozás Bruno Kreisky osztrák kancellár hétfőn a finn, a svéd, a jugoszláv, a ciprusi, valamint a San Marinó-i kormányfőkkel közösen felhívást intézett a helsinki okmányt aláíró országok állam- és kormányfőihez a madridi értekezlet mielőbbi sikeres befejezése érdekében. A találkozó lezárásának elodázása azzal a veszéllyel járna, hogy a minimálisra apadna mindaz a pozitívum, amely az 1975-ös, Helsinkiben kezdődött tárgyalás- sorozatot jellemezte, hangoztatja a hétfőn nyilvánosságra hozott felhívás. A kezdeményezést aláíró európai kormányfők a továbbiakban rámutatnak arra, hogy a finn fővárosban nyolc évvel ezelőtt aláírt dokumentumot összes, eddig tapasztalt hiányosságai ellenére is az aláíró államok közötti kapcsolatok jövőbeni alapjának kellene tekinteni. A madridi tárgyalások három éve alatt nem sikerült megteremteni azt az egységet, amely a jelentős enyhülési folyamat továbviteléhez és fejlesztéséhez szükséges lenne. A közös felhívás aláírói ezt látva attól tartanak, hogy a madridi találkozó további elhúzódása már nem az eredeti célokat szolgálná. A Bécsben is közzétett nyilatkozat megfogalmazói hangot adtak szilárd meggyőződésüknek, mely szerint politikai elhatározás nélkül nem menthető meg a madridi találkozó, egyszersmind az európai enyhüjési folyamat. Kudarc esetén nemcsak az enyhülési politika, hanem az egész kontinens szempontjából is kiszámíthatatlan folyamatokkal kellene számolni- fejeződik be a hat európai semleges és el nem kötelezett ország kormányfőinek közös felhívása. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Ronald Reagan amerikai elnök múlt heti, washingtoni tárgyalásukon megállapodtak, hogy az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi konferencia ma kezdődő záró ülésszakán a tanácskozás mihamarabbi befejezésére törekszenek a semleges és tömbön kívüli államok kompromisszumos javaslata alapján- jelentette bonni kormánykörökre hivatkozva a General- Anzeiger hétfői száma. Amennyiben a mindig jól tájékozott lap értesülése helytállónak bizonyulna,- akkor ez azt jelentené, hogy az amerikai kormány - a rakétatelepítés kérdésében tanúsított előzékeny nyugatnémet magatartás viszonzásaként - kész mérsékelni a madridi konferencia befejezését régóta gátló, az emberi jogok kérdését csupán ürügyül felhasználó kampányát. A NATO szerint van mód arra, hogy április végéig zárónyilatkozattal befejezzék Madridban az európai biztonsági találkozót, de a szervezet most is úgy foglalt állást, mintha a találkozó sikere a szocialista országokon múlna. A madridi tanácskozás ma folytatódik. A NATO-tagországok a múlt héten egyeztették álláspontjukat, és Max Kampelman amerikai küldöttségvezető úgy nyilatkozott, hogy „minden a Szovjetuniótól függ". A helsinki záróokmány, megvalósítását értékelő madridi nyilatkozat, amelyről harmadik éve tárgyalnak a 35 ország képviselői, megállapodást tartalmazna bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket megtárgyaló európai értekezlet összehívására. A zárónyilatkozat alapja a semleges és el nem kötelezett országok márciusban előterjesztett, immár harmadik kompromisszumos tervezete lehet. Ez április 27-ig javasolja lezárni a találkozót, 1986-ra Bécsbe hívná össze a következő hasonló tanácskozást, és idén novemberre Stockholmba a bizalom- erősítő konferenciát. A NATO-országok elfogadhatónak találják a semlegesek legutóbbi tervezetét, bár az csak néhányat tartalmaz a nyugatiak által korábban szorgalmazott módosító indítványokból.
