Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

12NÉPÜJSÁG 1983. április 16. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ’ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A világ legegzotikusabb vendéglője „Mai ajánlatunk: dél-afrikai struccsült, réunion-szigeti tek­nősbéka krémmártásban, skó­ciai kékcápafilé, csörgőkígyó­sült, pácolt medvetalp és gril­lezett krokodil." Ez az étlap Antwerpen egyik kikötői kisven­déglőjének kiraktában függ. A viktoriánus stílusú vörös bár­sony függönyös csipketerítős asztalokkal berendezett ven­déglő tulajdonosa egy volt amerikai szerelő, aki 12 évvel ezelőtt vásárolta meg a helyi­séget, és kezdetben hambur­gert és bifszteket árusított. A televízióban látta egy alka­lommal, hogy a cowboyok tá­bortűznél csörgőkígyót sütnek. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy 1981-ben megnyissa az egzoti­kus ételek vendéglőjét. Minthogy a belga törvények semmiféle megszorító intézke­dést nem alkalmaznak a kony­hájához szükséges alapanyagok behozatalával kapcsolatban, a vállalkozó szellemű vendéglős afrikai, ausztráliai, kínai, indiai és dél-amerikai specialitásokat készít, amelyeket különböző szakkönyvekből és a helyszínen tanult meg elkészíteni. A siker fantasztikus volt: a megnyitást követő egy hónapon belül a Forsyth's (ez a vendéglő neve) fogalommá vált. Brüsszel­ből, Lille-ből, Rotterdamból, egyre-másra érkeznek az egzo­tikus ételekre óhítozók. Az utóbbi időben a dollár ár­folyamának emelkedése miatt a tulajdonosnak némi nehézsé­ge támadt a beszerzéssel. Tö­rölnie kellett például az étlap­ról a floridai aligátort és a texasi csörgőkígyót, ezzel szem­ben szerepel a menüben dél­afrikai strucc, vagy rénszarvas­sült. A vendéglős sikere a viszony­lag olcsó áraknak is tulajdo­nítható. Egyedül a krokodil- és kígyósültek ára magas. Egyéb­ként viszonylag olcsó az alábbi menü: teknősbékasült gomba­mártással, grillezett struccpe- csenye és egy üveg jófajta kali­forniai bor. Édes élet” — mézzel ff A méhészkedés az egyik leg­ősibb foglalkozás. A méhész­kedő embert már az ősi bar­langrajzok is megörökítik, de több ezer éves kínai, egyipto­mi és római írások és Hippokra- té'sz is ajánlják a mézet, mint az életet meghosszabbító, leg­egészségesebb táplálékot. Ist­ván király idejében hazánkban az egyházi dézsmát mézben is lehetett fizetni. Méz volt az ős­lakosság egyetlen édesítőszere: erdőirtás idején az odvas fák­ban talált méheket hazavitték, és már saját „háztáji" gazdasá­gukban termelték a mézet és a gyertyák készítésére használt viaszt. Értékes volt a méz a török hódoltság korszakában is, amikor a megszállók a ke­leti édességek készítéséhez mézben kérték a hadisarc egy részét, sőt arra is van adat, hogy egy-egy hadifoglyot 4,5 kilogrammnyi mézért szabadon is engedtek. A magyar méhészetnek nem­zetközi rangja van: eredmé­nyeit, korszerű technológiáit a világon mindenütt értékelik. A Kárpát-medence éghajlata, fló­rája, és termékeny talaja ked­vez a méhészkedésnek. Hosszú ideig csak kasokban és kis ke­retes kaptárokban — ún. álló méhészetekben — folyt á terme­lés. A múlt században telepí­tett hatalmas akácerdők azon­ban fényes lehetőségeket kí­náltak, és új korszakot nyitottak a méhészetben: az 1900-as évek elejétől a méhészek már nagy keretes vándorkaptárak- kal termelik ki az akácosok ki­meríthetetlen nektórkincsét. A tavasz első meleg papjai sdán méhcsaládjaival foglalatcsVodó méhész a korszerű kasok félkörében Préslégfüggöny A Gőta folyóban, amelyből Svédország második legna­gyobb városa, Göteborg az ivóvizet kapja, „préslégfüg­gönyt" hoztak létre. Ez meg­akadályozza, hogy az Északi­tenger sós vize mélyen a folyó­ba hatoljon. A sós víz ugyanis akár 15 kilométerre is felnyo­mul, ha a mederben nincs ele­gendő édesvíz. A nehezebb sós víz vissza­szorítására hat kilométerrel a vízvétel helye előtt két, 100 mé­ter hosszú, 90 milliméter átmé­rőjű átlyuggatott csövet sül­lyesztettek a folyó mélyébe. A buborékfüggöny a folyó teljes szélességében majdnem egy­formán erős. A csőből kiprése- lődő levegő fölfelé nyomja a sós vizet, s az azután a felszín édesvizével összekeveredve visszafolyik a tengerbe. A lég­függöny létrehozásához szük­séges levegőt nyolc dugattyús sűrítő hozza létre. Japán távolodik A hét karikatúrája Szöveg nélkül A Szovjetunió tudományos akadémiája csendes-óceáni Öceánkutató Intézetének mun­katársai érdekes megállapítá­sokat tettek a Japán-tenger, Szahalin és a Japán-szigetek kialakulásával kapcsolatban. A geológiai vizsgálatok tanúsága szerint százmillió évvel ezelőtt Japán a szárazfölddel összefüg­gött. Egy óriási erejű földkéreg­repedés szakította el a távol­keleti partvidék déli részétől. Ettől az időtől kezdve mind a szárazföld, mind a szigetek fo­kozatosan távolodtak egymás­tól. Kb. 60 millió évvel ezelőtt a szárazföld megállapodott, de a japán szigetek tovább „csúsz­tak” kelet felé. Ez a mozgás mind a mai napig tart: Japán a legutóbbi 60 év alatt két mé­terrel eltávolodott Ázsiától. Súlyosan veszteséges a Covent Garden Fennállásának 250. év­fordulóját ünnepli a híres lon­doni operaház, a Covent Gar­den. A hagyományokban gaz­dag intézmény azonban súlyos pénzügyi gondokkal küzd: emi­att radikálisan emelni kellett a belépődíjakat, és tudomásul kellett venni a látogatók szá­mának csökkenését. 1983. áprilisára átszámítva legalább 75 millió forintnyi „veszteséggel" számolnak, me­lyet semmiféle szubvenció vagy privát támogatás sem fedez. Súlyos pénzügyi megterhelést jelent a Covent Garden számá­ra az a modern szárnyépület, melyet hosszas tárgyalások után létesítettek az operaház mellet­ti területen. A költséget külön­böző jótékony rendezvények el­lenére még korántsem sikerült előteremteni. A bálnák hangja Egy nemzetközi konferencia fő szenzációja egy amerikai kutató, Roger Payne beszámolója volt az egyik bálnafaj „énekéről”. Payne a New York-i Rockefeller Egyetem megbízásából a Ber- muda-szigetek környékén vég­zett mélytengeri kutatásokat. A bálnák évi vándorlása idején hangfelvételeket készített, s azo­kat kielemezve, azt észlelte, hogy az állatok nemcsak kü­lönböző nyüszítő, visító, viny- nyogó, sóhajtó hangokat bocsá­tanak ki a hangskála ultra­hang-tartományától egészen a kis rezgésszámú hangokig, ha­nem ezek a hangok igen bonyo­lult „énekké" rendeződnek. A bálnák „éneke” sok tekintetben hasonlít a madárdalhoz, de nem néhány másodpercig, hanem 8-9 percig tart. Ez után az idő után a bálna ismét elölről kezdi a „dalt", a hangok egymás utá­ni sora minden alkalommal majdnem egészen pontosan megismétlődik. Payne úgy véli, hogy a bálnák ennek az „éneknek" a segítsé­gével létesítenek kapcsolatot egymással, amelyet 10, sőt 100 kilométeres körzetben is fenn tudnak tartani. Tavaszi kalapdivat Graham Smith londoni tervező ajánlja ezt a /két kalap-konst­rukciót. Aruk kissé borsos >(145, illetve 142 dollár), ám alkal­mat ad takarékoskodásra is: a mohó dohányosok megtakarít­hatják vele a cigarettatárcát. Fűtés tehéntejjel Tehéntej melegével fűtenek egy tanyát a kelet-franciaor­szági Champvertben. A maga nemében eddig egyedülálló berendezés egy hőcserélőn alapszik, melynek segítségével a frissen fejt, 35 fokos tej hő­energiáját egy csővezeték-háló­zatban cirkuláló víznek adják át. A hozzácsatlakoztatott padlófűtés hőmérsékletének szabályozása egy melegpumpa segítségével történik. A „tejfű­tés" ily módon szinte melles­leg felmelegíti a tanya vezeté­kes vizét is. az angolnavérben Egy berlini kutató kísérletei azt mutatták, hogy a házinyulak, kutyák, galambok és békák, amelyekbe angolnavért fecs­kendeztek be, görcsszérű tüne­tek kíséretében légzés- és szív­bénulásban elpusztultak. Az an­golnavér szérumának mérge megszünteti az emberi vér al- vadékonyságát. A sebekbe ke­rülő angolnavér erős gyulladást okozhat, a szembe fröccsentve heves fájdalmat kelt, a kötő hártya és a szemhéjak gyulla dósba jönnek, és gennyet vá lasztanak ki. Utána a szem bi zonyos ideig nem tűri a fényt A sütés és főzés azonban ártal matlanná teszi az angolnavért, mert az 60 fok körüli hőmér­sékleten felbomlik. író az íróról v Heinrich Mann szellemes aforizmá­ját idézzük: író az . . . a folytatást 'lásd a rejtvény vízszintes 23. és füg­gőleges 27. számé sorában. Vízszintes: 1. USA-el nők vo>lt, aki eltörölte a irabszólgbságot (Abraham). 6. Gömbíábóli ké­szített biztosítási egység a bá>- nyában.. 13. Szülésznő. 14. Spa­nyol hölgy. 15. Félig rest! 17. Kossuth-díjas baíettművész (Viktor). 19. A német ábécé utolsó betűje. 20. Tervszerű megelőző karbantartás. 21. Ez a „disznó” rovarevő emlős. 23. Mann aforizmájának első sora (zárt betű: Z). 25. Az atmoszfé­ra rövidítése. 26. Alak, forma. 28. Női név. 29. Idea betűi ke­verve. 31. Rózsa nincs enéfkül. 33. Egy angolul. 34. Szemes takarmány. 35. II. Béla király lánya volt. 37. Európai folyó. 38. Cicero görög rabszolgája, az első gyorsíró. 39. Japán ki- kötővá'ros, korábbam főváros. 41. A kereszténység ellen 1046- bam fellázadó pogá>ny magya­rok vezére. 43. Szovjet holdra- ké-to. 46. Hely németül. 48. I lius- ka. 50. Nagyanyáink fűzője volt. 52 .......... nincsen zöldág n élkül, Az én szüvem bánat nélkül". 53. Lakóhelyiség'. 55. Szovjet harci repülőgép a II. vilúgihtíborúbain. 56. Menni ké­szül! 59. Hegedűtairtó. 60. Mesz- tic páros betűi. 62. Rövidítés a menetrendben. 63. Maros menti város. 65. Nagy Tamás. 66. Az olasz munkásmozgalom egyik központja. 60. Piperecikk-már­ka'. 70. Érrékiiség. 71. Gyám- növény, de ritka férfinév is. Függőleges: 1. Lendületét csökkentő. 2. Nemzeti Bajnok­ság. 3. Feudális imanarahlikus uralkodó. 4. Kettős nádnyelvű fafúvás hangszer. 5. Szelíd fej­tő. 7. ZugkoosmO'. 8. Bállkezes személy. 9. Puha fém. 10. Bib­liai alak (—’). 11. Hajóhad. 12. Fortély. 16. Lélegzőszervünk. 18. Japán őslakája. 19. Könnyű nyári íénfilkaöát. 22. Szőlőfajta. 24. Gyermeki csodálkozás. 27. Mann aforizmájának befejezé­se (zárt betű: B). 30. Meny­asszony. 32. Szabásminta. 34. Díszes könyv. 36. Miiint o füg­gőleges 30. számú sor. 37. Szél- hárfa'. 40. Magiról kelt, vagy ne­velt fiatal fa. 41. Szifaj. 42. Ábránd, képzelődés. 44. A sta­tisztikus dolgozik vele. 45. Von­tatásra szolgáló erőgép. 47. Páncélszekrény. 48. Aromák. 49. Világhírű svéd könnyűzenei együttes. 51. Kollégiumáról hí­res angol iskolaváros. 53. He­ves megyei község, vára magas kősziklán épült a XIV. század­ban.. 54. Világhírű Cirkusz. 57. A Jkőkonszaki szakik” egyike. 58. A Dóra jelenti írója. 61. Tol'lforgatá. 64. Székesegyház. 67. A vita közepe! 69. Liba egy­nemű betűi. H. J. 'Beküldendő o vízszintes 23. és függőleges 27. számú sorok megfejtése, a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségének címére: 7100 Szekszárd, Be­loiannisz u. 1—3. Beküldési ha­táridő: 1983. április 22. A le- velelőzlapra, borítékra kérjük írják rá: Rejtvény. 13. héti rejtvényünk helyes megfejtése: Kassák L. Hősei a népnék a mi népünknék; Mely kőbe vési bátor homlokunk. A helyes megfejtést beküldők kö­zül könyvet nyertek: Mátbé Ist­ván Nagymiáinyok, Vóirfő u. 12. 7355; Krarncz Istvánná Szek- szárd, Munkácsy u. 45. 7100; Bárdi Mária Szakoly, Jókai u. 366. 7192; Molnár Lajos Nagy- dorog, Táncsics M. u. 29. 7044; Várhegyi LásZláné Dötoröhöz, Hamokhegy 5. 7228.

Next

/
Thumbnails
Contents