Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
1983. április 2. NÉPÚJSÁG 3 Húsvéti tojásdíszítő Fülespaj‘tás A hagyományos főtt tojásra', Bussolt fi'ícitlo'Hlial »rcformát festünk . A nyüszHibaijaszt ha^z'náfa- fon kíyüli. inuhplkeféből származó SBŐrszálibál Vagy keményebb fonailis rá libái ragasztjuk az ara- középre. Az ábra á'tmó'so látóval Ikairjfonplaipííriból ifüíKes tojás- tairtó nyakpántot kiétóítüink. A félig bevágott vágásifelüHetnél a iklét végződést ö'sszéilifezltjük. A nyakpánt, b (föleik 'felületére szintes 'papírból, tempera - festékkel nyakkendőt, fülbetötet rogaszltíunk, festünk. Nyugalomba vonult? A KSH (adatai szerint 1983. január 1-lén Magyairoiriszáig összlakossága 10 700 00 fő vált, aim'eiyből 2170 000 ifő ínyugdiij- han élt. A demiográifta!i adatokon túl nölpráll nlaipra tppdsz- tplllhpltljiuk — különösem p nagyabb ívó hosokban — bizonyos Időstfatalklban az 'utaáton, jáir- mű veken ifúlinyo'm'ő részit az idősebb üöoroszltáiPy jelenlétét, öregszünk, s ez a folyamat - remélhetően — imtimdmyájunlklat utlolér. A jetentegS gyakorlbitlban az aktív időszak üteméhez képest Hirtelen', áHménfet nélkül köveit- kezillo ibte a nyulgldíjiais állápot. Az á'ltamipölgór„ aki különböző Sz*erVezélték fontos 'résziének lils* meílte önlmagát, legtöbbször minden átmenet niéIkiüll elveszíti személyisége 'nmeglhtatárazó kereteit, miiköziben — a gy-aik ortet szerint — elő Síem készülhetett, s elő sem készítetitek nyugdíjas létét. Megtűrniük legfontosabb, tudtaltát megható rozó funkciója: a szervezetten végzett munka, s eDveszítí a különböző mértékben megszokottá vált pőzídio- nálitság érzetlét. Kikerül a tömeg- és tánsialdlailmli szervezetek életéből 'is, melyek addig több szállal kapcsPléditlaik tevékenységéhez. Jelentős társadalmi rétegekben az érntudoit is Csorbát szeníved, (miivel az eigyén „nyugdíjas”-tó válik, bár 40 évén ót kőműives, kohász vagy Pütaflényező voilit. Az általános érvényű nyugdíjas két nem jelent olyan forsadlalmi Ikaltegp- riát, amely alkailmlas volna az aktív tatban megszokott differenciálásra. A szervezetit tévéken ységlben vaiíá részvétel megszűnése nemcsak 'pszfohiikaii- 1ag, de fizikailag is károsan hat. lEzzel magyarázható — küllő nősen d férfiak esetébten — hogy az, akii egy életen át 'táppénzes állományiban nem volt, nyugdíjazása ültöm Hirtelen be- tegesjkedini kezd, vagy váratlanul meglh|alb 'Hogyan lehetne segíteni ezen az állapoton? — Ikülönösén fontos ez o kérdés mai, amikor ,az ország lakosságának .mintegy 23 'százaléka myugidíjais, s 0'Z élőnejefeé'sek szerint számuk az ezredfordulóra eléri a 3 imlffiát. Nagyobb gondo'sságglall lehetne előkészíteni egy-egy munkáltató szervezetnél a nyugdíjból kerülő dolgozókkal való foglalkozást. Felmérésieket ke1- liene készíteni o nyugdíjba ke- dülő dolgozók körében', további terveikről. A nyugdíjasak búCsúztatásá- ro alig lebet kielégítő példákat találni. Sóik esetben a munkahelyen elit öltött 20—40 év után is oSalk a Bzlakiszervezeti IblzáiT- mli fog kezet a 'búcsúzává!, esetleg lléglklözivettaniebb imun- kaltárlsali mondlanak közhelyekét. A n.yugtílí|alStallálkiozók is évente egy alltallomimdll — 'inkább a formalitás jegyében zOljltainlak te: ipörlkölllivadsora, egy-egy üveg sör, Vagy Itala — s b sztereotip 'ünnepi beszéd. A találkozó legtöbbször airró tjó, bogy „letudják" a nyugdíja so kklal valló fogíllaíllkiozás gondját. Feltétlenül szükséges volna a nyugdiljba kerülőik 'sízömé« az élő- és utógondbskodás feltételeinek szervezett 'megteremtése. Annál lils inkább sürgető a feladat, mivel egyes ágazatokban, szakmákban goindot okoz nemcsak az utánpótlást de az új miunkoerá megszerzése, munkába állítató is, a munkaeráhelyzet kedveződen alakulása mibtltt küllonölsien a. fizikai ótlfo- mónybtan. Jellemzésül': a nagy- beruházások', 0' hatlalmals Ita- kásép'íltésl program, az ú'j technológiák! Ibevezetése újfajta munká'sá'l'lbmány kíneveléséne késztették az építőipart. Több ifjú generáció o szakmunkás- képző intézetekben semt a gyakorlati 'képzés ‘sarán sem lOnullta még o hagyományos épíltlőiipla'ri imunkbímiádszerekét. nem szerzett ohyagiSmeretet. Jelenleg azonban országos viszonylatiban is előtérbe kerültek a felWjítá'sii, épületfenntartás» 'munkák, alho'l felfcétlllenül szükségest volnla a hbgybmá- nyos építési technológiák, anyagok és Imunkjaesizközők te- mentetlése, s ezek 'a fiattal generáció előtt istméretíemek. Nagy szükség volna azokra az idős,1 nyugdíjbls munkásakra» taklilk filaltlal körűiktől kezdve művészi sziinvonbllbm isajáfífotlták el a kőfo'riaígáislt, festésit, ,a Ibádögös- és taváosmiuinkákat. A nyugdíjjodtailbltazókat fel lelhetne ihblszná Imii az idősebb korosztály megnyerésére, hogy az egészséges, imunlklabírá és dolgozni kívánó emberek .munkáival!, tamá'casbil hasznosíthassák mOgukalt. 'Kisebb szervezeti módosításit igénylő intézkedésekkel', egyéni és társadádmí (méretekben is hasznos eredményt hozináaíalk. iNem engedhetjük meg magunknak — a kedvezőtlen dé- mográfibi bdatoktat tekintve —, hogy végleges búűsát vegyünk olyan emberektőli, akik miég hosszú ideig gazdagítani tudják társadalmunkat. Az első barátság Egyre több szülő osztja meg a kisgyermekkori nevelés feladatkörét a bölcsődei nevelőkkel, a gondozónőkkel. Mind a saját tapasztalataik, mind a gondozónők beszámolói arra hívják fel a szülők figyelmét, hogy gyermekeik sokszor másként viselkednek a bölcsődei csoportban, mint otthon, szűk családi körben, másként viselkednek kortársaik között, mint szüleik - különösen édesanyjuk - mellett. A fejlődéslélektan így fogalmaz: a tánsaskapcsolatok fejlődésének útja az édesanyától vezet el a többi ember - az apa, a testvérek, az idegen felnőttek, a gyermekid rsak felé. Az újszüíöttkort követően, ha a csecsemő édesanyja fölébe hajló arcát látja, hangját hallja vagy érzékeli érintését, si- mogatását, felélénkül, izmai megfeszülnek, egész testével mozogni kezd, tarjó,va'l, lábával hevesen kalimpál, arca mosolyra derül, összetett felélénkülési reakciónak nevezték a pszichológusok ezt a jelenséget, amely a felnőtt hatására jelenik meg. Eleinte csak az anya, az ismerős, megszokott felnőtt - apa, nagyszülő — közvetlen közelsége váltja ki ezt a viselkedésformát. Később már a távolabbról feltűnő alakjának láttán, vagy a hangjának puszta hallatára is izgalmi állapotot, örömöt múltat. Az első élethónapokban ilyen sajátos összetett viselkedésformát osalk a felnőttek váltanak ki, úgy tűnik, mintha a csecsemő csak az ő jelenlétüket érzékelné. Hiába helyezzük ugyanis őt közös kis ágyba vagy hempergőbe egy másik, hasonló korú kisbabával', figyelemre sem méltatja a társát. A kisgyermek érdeklődése ekkor elsősorban szükségletei kielégítésére korlátozódik, s azokra a személyekre, akik szükségleteit nap-nap után kielégítik. A harmadik hónapot követően a kisgyermek figyelmét a felnőtteken kívül, saját teste mellett már a környezet jelenségei, változásai, a körülötte lévő tárgyak is kezdik lekötni. De a közelébe kerülő kisgyermekkel még csak úgy ismerkedik, mint valami tárggyal, úgy nyúl utána, hadonászik felé, akár egy mellé helyezett csörgőhöz, mackóhoz. A hatodik hónaptól kezdve a csecsemők mind gyakrabban kezdenek egymásra figyelni: a gyerméktárs többé nem csupán tárgy a számukra. Ritkán bár, de meg is érintik, meg is fogják egymást. Közös játékuk még főként abban merül ki, hogy egyazon tárggyal foglalatoskodnak. Az első életév vége felé, ahogy a gyermek észlelése, mozgása, érzelmei fejlődnek, a külvilág iránti érdeklődése mindinkább fokozódik. Egyre nagyabb jelentőségre tesznek szert életében a tárgyak. Mozgása egyre összetettebb, így mind kitartóbban törekszik arra, hogy elérje, megfogja, megszerezze őket, játsszék velük. Ami csak a keze ügyébe kerül, mindent maga köré akar gyűjteni. Törekvései azonban gyakran akadályba ütköznek, s ez az akadály legtöbbször a másik gyerek, aki szintén mindent magának akar megszerezni. Megindul a harc a tárgyak birtoklásáért. Amint egyikük valami új, feltűnő tárgyat megkaparint, a másikuk tüstént a helyére akar furakodni, és meg akarja szerezni magának. A játékokért való küzdelem már személy és személy között zajlik. A kisgyermek szemében a társ ekkor már nem egy tárgy a tárgyak sorában, hanem eleven akadály a tárgyaik megszerzésében ! A másfél éves kortól kezdődően már sokkal fontosabb és érdekesebb szómára a játszótárs, mint a játékszer, egy táirgy; ami a társas kapcsolatok fejlődésének új szakaszát jelzi. Egymáshoz már nem csupán azért közelednek, hogy elragadják a másik játékát, vagy visszaszerezzék azt. Kapcsolatuk nem merül ki csupán a tárgyakon át történő érintkezésekben. Mind gyakrabban fordulnak egymáshoz barátságos mosollyal, a partner jelenlét miatt érzett örömüknek hangokkal, gesztusokkal is jelét adva. Mind erőteljesebbé válik nemcsak a felnőttek, hanem egymás utánzása, a másiknál megfigyelt mozdulatok, cselekvések, a hallott szavak lemásolása, ismétlése. A második életév táján a gyerekek már hosszabb időn keresztül játszanak olyan játékokkal, amelyekben több társ is részt vehet. A magányos foglalatosság, egymás passzív szemlélése egyre kevésbé elégíti ki őket. Közös tevékenységük főként abban merül ki, hogy a közösségben, egymás mellett, esetenként ugyanazokkal a játékokkal, tárgyakkal játszanak. TársaSkapcsolatuk még nem az adás-kapás kölcsönösségén alapszik, maga a társas együtt- lét is elegendő számukra. Mégis, már ez idő tájt is feltűnik, hogy vannak párok, aikiík a csoportban majdnem mindig együtt találhatók, együtt kezdenek játékba — úgy tűnik, szeretetten érzések fűzik őket egymáshoz. Bár ezek a kapcsolatok helyzethez kötöttek, és már egy viszonylag rövid ideig tartó távoliét elég ahhoz, hogy megszakadjanak, ezek a kisgyermekkor vége felé kialakuló, társat előnyben részesítő társkapcsolati formák mégis a barátságok kezdeteinek tekinthetők már, a baráti érzések alapélményét nyújtják á gyermekeknek. Az életkor előrehaladtával mindinkább részt kívánnak venni egymás iátékában, aktívan bekapcsolódni a társ tevékenységébe. Ez az együttes játék vezet tovább a szervezett, közös tevékenykedésig, s kooperációig. A bölcsődés életszak végére a kölosönsségen alapuló, együttes játék, tevékenykedés alapformái a későbbi életszakokban is mintául szolgálnak a fejlődő gyermek társoskapcsola- tai számára. Bélyeggyűjtőknek Újdonságok A 'nemsíe|tközli nőnapot évente egyre tölbb ország örökíti meg bélyegen. Az idén Franciaország 'postajb is jelentkezett. Hóromfrankös bélyegén Döntette Casanova aráké pét miutlatták be. Ez a Jdommunlislta asszony részt Vett a spöinytol pollgálrhábonúlbian és o fiatalö- kiait képMséllte az eted béke-vf- ilágkongriésszulson. Részt vett az éllenálllálSbain, 34 évesten vesztette életlét o nácik Ihta'lál- tá bóráiban: Az éléllmiiszeriiplair legrégebbi és ma is élő szabályzata a sörfőzésről iszlóT. 450 éve bajor hercegek szlalbá'lyo'zitóik a főzést, a (tisztaságii élőírásakatt. A j'úbi- lleuim allikallmábóT a német posta 80 iplf névértékű bélyeget adott kS» oiméliy a Sörgyártók felladfatáit 'szlabályozó könyv fedőlapját ismét® ímeg. lEgy fésltőnő, Rita Angius képéi alllabjáln négy bélyegen ál- lliitjjta éllénk a honli természeti 'Szépségéket Új-Zéltand postájb. A Csendes-óceán déli részén fekvő Toketeu a tengeri közlekedés fejlődéséről» a sziget onegtózeíítésének imtótíjairál számol be 'hat bélyegen. \ A kosztüm és a tavasz A kosztüm és a tavasz szinte elválaszthatatlan egymástól, de miután a kosztüm egyes darabjainak váltogatása meleg vagy hűvös idő szerint alakul, így egész évben a legtöbbet viselhető ruhadarab. Az idén klasszikus hatású, de modernizált formában. Elegáns és minden korosztálynak és típusnak való. A kiegészítők közül a blúz adja meg a kosztüm k&- rakterét. így például a sportos blúz nappalivá varázsolja a kosztümöt, a „franciás-nőies” blúz „alkalmivá" alakítja. Rajzainkon divatos kosztümök láthatók különböző blúzokkal1. 1. modell: piros guvrie szoknya, a kosztüm felső része pedig türkizkék szövet. Matróz (esetleg arany) sajtossal; japán ujjakkal és pettyes, megkötött nyakú blúzzal. Szinte állandóan hordható, ha a piros szövetből készül még egy egyenes vonalú szoknya is a kabátkához. Ez a modell még sokféle színösszeállítással (például fekete-fehér, napsárgc- búzákék, piros és fehér stb.) készülhet. 2. modell: a kosztümre kihajtható gallér - elütő színű pántozással és a vállpántra feig ómból ható rövid ujjakkal — valamint a csípőre szabott szoknyaderék is nagyon divatos. 3. modell: kétgombos, elütő színű, vastag szállal díszített kosztüm. Mélyen letűzött és levasalt rakásokkal készül a szoknya. A fehér csipkeblúz és o felső zsebbe helyezett csipkés zsebkendő vagy virág (piros muskátli) igen dékoratívvá alakija a modellt. 4. modell: csíkos szövetből készült a kétsoros, négy gombos, kissé bővített vonalat mutató kosztüm. Rátett zsebek és hosszú, nyújtott kihajtó a jellemzői. A csíkos anyagiból készült szoknya úgynevezett parkett szabású, csípőn kifekszik, és lefelé erősen bővül. A hosz- sza éppen a térdet takarja. Kámzsás nyakú, sötétebb színű selyem jersey blúzt terveztünk hozzá. NÁDOR VERA MELEGSZENDVICS 2 fő részére. 4 zsemlét félbevágunk úgy, hogy egyik szélén ne vágjuk át teljesen. 8 dkg vajat, 8 evőkanál reszelt sajttal és 4 evőkanál tejszínnel elkeverünk, és a zsemléket megkenjük vele. Egy-egy szelet főtt sonkát is teszünk a zsemlék közé és előmelegített sütőben vagy grillsütőben 1/4 óráig sütjük. HAWAI FASlRT Hozzávalók 2 személynek: 1/4 kg darálthús, 1 evőkanál zsemlemorzsa. 1 tojás, fél hagyma, só, bors, 2 szelet ananászbefőtt, 2 szelet eidáml sajt, 1 kávéskanál mustár. A húst a zsemlemorzsával, tojással, mustárral, apróra vágott hagymával, sóval, borssal összekeverjük. Két nagy pogácsát formázunk belőle. Forró olajban 6 percig sütjük, majd tetejére egy-egy ananász- és sa'jtsz eletet teszünk. Lefedjük és lassú tűznél további 5 percig sütjük. HÜSSALATA Hozzávalók 2 személynek: 15 dkg sülthús (sertés), 5 dkg főtt kolbász, 2 d1' céklasaláta, 2 db uborka, 1 fej hagyma» 2 keménytojás, 4 evőkanál tejfel, só, bors, petrezselyem. A húst, a kolbászt felszeleteljük, a céklát az uborkát és a hagymát feldaraboljuk. A tejfelhez keverjük a cékla levét (körülbelül 3 evőkanállal), sózzuk és borsozzuk. A feldarabolt hozzávalókat tálra tesszük, a fűszeres tejfellel leöntjük. Tetejére rátesszük a kockákra vágott keménytojás-darabókat és petrezselymet szórunk rá. AMERIKAI SZENDVICSEK 1. -20 dkg ementáli sajtot lereszelünk és 6 evőkanál sörrel elkeverjük. Közepes lángon feliorrostijuk és keverés közben felolvasztjuk. Kevés mustárral és paprikával fűszerezzük. Pirított kenyérre kenve tálaljuk. 2. -2 szelet rozskenyeret megpirítunk, megkenjük kevés vajjal és mustárral. Kukoricaszemeket szórunk rá, paradicsomszeleteket, reszelt sajtot. Sütőbe tesszük és átsütjük. SÜLT PONTY A pontyot megtisztítjuk, bőrét lehúzzuk és szeleteikre vágjuk. Szálkáját eltávolítjuk. Liszttel elkevert tojásba mártjuk a szeleteket. Majd reszelt mandulába forgatjuk. Forró olajban aranybarnára sütjük.
