Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

1983. április 15. NÉPÚJSÁG 3 Bonyhádi Cipőgyár Javuló élet- és munkakörülmények A gyár dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről tár­gyalt legutóbbi ülésén a Bonyhádi Cipőgyár üzemi párt­vezetősége. Mind az igazgató által előterjesztett beszá­moló, mind az azt követő vita tükrözte, hogy az elmúlt években jelentős előrehaladás történt e téren. A szükség kényszere Újítok, újítások a mezőgazdaságban „Az E-516-os kombájn ferdefelvonója már nem merev, s így nem törik el" A dolgozók biztonságos mun­kakörülményeit szolgálják a munkavédelmi intézkedések. A gépminősítések során feltárt hiányosságok megszüntetésére elvégezték a kifogásolt gépek átalakítását, védőberendezés­sel való ellátását. A zaj-, és vibrációs ártalom csökkentésé­re folyamatosan végzik a zaj­szint- és rezgésméréseket. A Tolna megyei KÖJÁL átfogó műszeres ellenőrzést végzett klíma, világítás, por- és levegő­szennyezettség területén. A ja­vaslatoknak megfelelően az át­alakítási munkálatokat elvé­gezték. A latexes szórópiszto­lyok beszerzésével megszüntet­ték a dolgozóknak a vegyi anya­gokkal való közvetlen érintke­zését, az oldószergőzök is meg­felelően csökkentek, az intézke­déssorozat higiénikusabb és könnyebb munkavégzést tett le­hetővé. Folyamatosan végzik az érin­tésvédelmi, biztonsági és szab­ványossági ellenőrzéseket. A mérések eredményeit követően a feltárt hiányosságok kiküszö­bölése is folyamatosan valósul meg. Eredményesen folyik a gyár­ban a rehabilitációs tevékeny­ség, amelynek irányítását az üzemorvos és a rehabilitációs bizottság együttesen végzi. Évente felülvizsgálják a rehabi­litációs munkahelyeket. Az el­múlt évben nyolc dolgozó reha­bilitálása történt meg az I. fo­kó orvosszakértői vélemények alapján, és az üzemorvos ja­vaslatára is több dolgozót he­lyeztek könnyebb munkára. Két főállású orvossal rende­ződött a gyár üzemegészség­ügyi tevékenysége, egy belgyó­gyásszal és egy fogásszal. Kor­szerűsítették az üzemorvosi ren­delő felszereltségét, a fogá­szatra új, gyorsfordulatú fúró­gépet szereztek be. Az üzemor­vos rendszeresen részt vesz az üzemi szemléken, hetenként el­látja a mecseknádasdi telep dolgozóit is. Gondoskodik az üzemi óvodások (az óvodában minden esetben biztosítani tud­ják az ezt kérő dolgozók gyerme­keinek elhelyezését) egészség- ügyi ellátásáról, az óvodások heti egy alkalommal fogászati ellátásban is részesülnek, ami­Soros ülésén a dombóvári Városi Tanács V. B. szerdán délután tárgyalta meg Ma­gyarszéki Endre irodavezető­nek azt a beszámolóját, mely az irányítása alatt lévő kissé hosszú nevű — társadalmi és családi ünnepségeket, szertar­tásokat szervező - iroda mű­ködésének tíz évéről adott szá­mot. Ezt megelőzően az 1973- ban életre hívott iroda mun­káját a testület 1979-ben te­kintette át. Akkor tehát, ami­kor a szervezet túl volt a szo­cialista hagyományteremtés pionír időszakán és először bi­zonyult indokoltnak azt a fel­adatot megfogalmazni, hogy az iroda minőségileg javítsa, gaz­dagítsa tovább tevékenységét, építse ki társadalmi bázisát a város üzemeiben és a város- környéki községek tanácsszer­veinél. Továbbá: teremtse meg közreműködőji gárdáját, gyara­pítsa ezenkívül a működés tár­gyi feltételeit is. Az évek óta folyó fejlesztés eredményeként az iroda ma, 1983-ban minden olyan techni­kai eszközzel rendelkezik, amely a zökkenőmentes szolgáltatást biztosítani tudja. Közreműkö­dőinek száma 28, az iroda dol­gozóinak száma 4. Rendezvé­nyeién évente csaknem a vá­ros egész lakossága részt vesz. Tíz év alatt 1748 házasságköté­si szertartást, 1167 névadó' ün­nepséget, és 355 társadalmi te­metést rendeztek. Hozzá kell tenni: ügyfeleik teljes megelé­nek igen nagy a jelentősége a megelőzésben. Az üzemi orvos végzi az iskola-előkészítő, al­kalmassági szűrővizsgálatokat. Kiemelt feladatnak tekintik - a munkaerőhelyzet javítása ér­dekében - a szakmunkáskép­zést, továbbképzést. A felső- és középfokú oktatásban részt ve­vőket szerződéskötés alapján támogatja a gyár. Mivel nem jelentkezik elég fiatal tanuló­nak, felnőtt szakmásító tanfo­lyamokat szerveznek. Igyekszik a vezetőség az általános isko­lát be nem fejezett dolgozók tanulását elősegíteni, sikerült a társadalmi szervekkel együtt­működve elérni, hogy az el­múlt tanévben kilenc ilyen dol­gozó tett vizsgát. Eredményesen folyik a köz- művelődési tevékenység. A vá­rosi művelődési házzal kötött együttműködési megállapodás alapján különböző szórakoztató műsorokra, színházi előadások­ra biztosítanak jegyeket, bérle­teket, folyamatosan propagál­ják a művelődési házban ren­dezett kiállításokat, ismeretter­jesztő előadásokat. Az elmúlt évben négy alkalommal ren­deztek író-olvasó találkozót, a dolgozók szabad időben készí­tett munkáiból hobbikiállítást rendeztek. Sikeresen szervezték meg a fiatalokat érdeklő, 10 előadásból álló ismeretterjesz­tő előadássorozatot. A „Szak­ma ifjú mestere” versenyt húsz fiatal részvételével rendezték meg, a szabászversenyen ki­lencen indultak, közülük egy az országos ágazati szabászverse­nyen első helyezést ért el. Évenként rendezik meg a szo­cialista brigádok már hagyo­mányos vetélkedőjét, az elő­döntők után 150 dolgozó ver­senyzett. Nőtt az üzemi könyv­tár olvasóinak száma, eredmé­nyesen működik a fotószakkör. Fokozott gondot fordítanak az egészséges életmód kialakí­tására, első ízben rendezték meg a szalagok közötti öttusa­versenyt, amely igen nagy ér­deklődést váltott ki: 350-en vettek benne részt. Aktívan vet­tek részt a gyár dolgozói a vá­rosi tömegsport-versenyeken is. A vállalat szociális létesítmé­nyei, azok felszereltsége a lét­számhoz viszonyítva jó, biztosít­gedésére. Szolgáltatásaik érté­ke az elmúlt 10 év alatt meg­haladta az 1,5 millió forintot. A megalakulása óta önálló költségvetési szervként tevé­kenykedő iroda munkáját anya­gilag a városi tanács bizto­sítja. így a soros megméretés a gazda szigorával, igényessé­gével történt. A vb megállapí­tása: az iroda az eltelt 10 év­ben jól látta el feladatát. Mun­káját azonban súlyosan bonyo­lítja, hogy jelenleg 3 szerv vég­zi a temetők fenntartását, a sír­helyek eladását, a temetések A bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén egye­bek között a mezőgazdasági, és élelmezésügyi igazgatási fel­adatok ellátásáról tárgyalt, amelyről Ruzsics Tibor, az osz­tály megbízott vezetője szó- bolt be. A járási hivatal meg­szűnésével a városi tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi igazgatási feladatainak ellátá­sát, a városkörnyéki tanácsok ugyanezen munkájának segíté­sét a termelés-ellátásfelügyeleti osztály, mint önálló szakigaz­gatási szerv végzi. Tevékenysé­gi körébe tartozik a szövetke­zeti és magánkisipar, valamint a szövetkezeti és magánkeres­kedelem szakigazgatási felada­tainak intézése. A sokrétű mun­kából csak néhányra térünk ki. va van a dolgozók meleg étel­lel való ellátása, bővítették a büfé áruválasztékát. Bérelt üdülőkkel segíti elő a gyár az igények jobb kielégítését, hogy a SZOT üdülőbeutalókon felül is minél többen üdülhessenek. Különös figyelemmel kísérik a nagycsaládosok üdülési lehe­tőségeinek biztosítását. A nyug­díjas dolgozók kedvezményes üdülésben részesülhetnek. Lehetőségeihez mérten a vállalat támogatja dolgozóinak lakásépítését,v tízen kaptak ilyen segítséget. Fokozott figyelmet fordít a vállalat a nődolgozók munka- körülményeinek javítására. A kötött ütemű szalag monotóniá­ját megszüntetendő,' megkezd­ték a programozott varion- szalag kialakítását. Egy tüzödei futószalag átalakítása már megtörtént, a második félév­ben kerül sor a többire. Az ott dolgozók felkészítését ta­pasztalatcsere-látogatásokkal biztosítják. Felmérést készítet­tek a nagycsaládos és a gyer­meküket egyedül nevelő anyák szociális helyzetéről, akik en­nek alapján segélyben része­sültek. A KISZ-szervezet politikai és kulturális rendezvényeinek, a fiatalok tömegszervezeti életét elősegítő akciók zavartalan le­bonyolításához a klubot felújí­tották, bevezették a központi fűtést. További feladat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, a jó mun­kahelyi légkör kialakítása. A munkavédelemhez kapcsolódó­an vannak még tennivalók a zajvibráció elleni védelem, a légállapotok javítása, a meg­felelő világítás biztosítása te­rén. A nehéz fizikai munka csökkentésére ez évben több mint egy- és egynegyedmillió forintot terveznek felhasználni. Törekedni kell — a termékek műszaki színvonalának állandó emelése- érdekében — a szak- képzettség fokozására. A kü­lönböző iskolarendszerű okta­tások mellett fontos feladat a szakemberek továbbképzése, ezért terveznek különböző cél­tanfolyamokat. Természetesen, folyik a gyárban politikai ok­tatás is. A közművelődési cé­lokat szolgáló feladatok meg­valósításánál elsősorban a szo­cialista brigádokra támaszkod­nak. A vezetés — ajánlások ki­adásával — segíti kulturális vál­lalásaik megtételét. Fontos fel­adat az üzemi tömegsport-te­vékenység fejlesztése is. ). J. technikai lebonyolítását, döntő­en a szükséges összhang nél­kül. Pontosabban: egymásnak betartogatva. Ez a metódus a Temetkezési Vállalatra és a költségvetési üzem temetőgond­nokaira jellemző. Egyéb hiá­nyosságok is zavaróan hatnak. Mindezek megszüntetése érde­kében kötelezte a végrehajtó bizottság Csillag László osz­tályvezetőt arra, hogy a legkö­zelebbi vb-ülésre készítsen in­tézkedési tervet a műszaki osz­tály a temetői több, mint za­varó állapotok felszámolására. Kiemelt jelentőségű a hatósági állatorvosi igazolás alapján kényszervágott és közfogyasz­tásra alkalmas állati termékek forgalomba hozatala. A városi kényszervágóhíd mostani álla­potában nem korszerű, azon­ban a csökkenő számú vágá­soknak még megfelel. Az ál­lattenyésztéssel, állategészség­üggyel kapcsolatos hatásköri feladatokat 17 alpontban ha­tározták meg. Határozatot hozott a végre­hajtó bizottság a hatósági el­lenőrzések számának fokozásá­ra: az eboltások szervezettebb lebonyolítására, a tartós hasz­nálatba adható földterületek kialakítására. A társosztályok bevonásával meg kell vizsgál­ni egy új vásártér kialakításá­nak lehetőségét Bonyhádon. Vannak emberek, akik kép­telenek tehetetlenül állni egy- egy megoldhatatlannak vélt fel­adat fölött, nem legyintenek, nem sopánkodnak, hanem gon­dolkodni, s tenni kezdenek. Többnyire nyughatatlan termé­szetűek, s környezetüket is ins­pirálják. Ilyen ember Bonyhá­don Antlfinger János, a Pannó­nia Tsz kombájnosa, Tengelicen Nagy Ferenc, Bátaszéken Hor­váth József és Bogyiszlón Gábor Péter. Újítók, akik a mezőgaz­dasági termelésben számos problémát megoldottak már. Gábor Péter, bogyiszlói Du- nagyömgye Tsz műhelyvezetője. Szerinte az újítás soha nem egy ember nevéhez fűződik, ha­nem kifejezetten csapatmunka. — Aki azt mondja, hogy egy­maga képes újítani, az láng­ész. A kollektíva, ha összeadja a tudását, eszét és találékony­ságát, minden problémát meg­tud oldani. Mi, ha itt a műhely­ben megtudjuk, vagy észrevesz- szük, hogy egy-egy géppel nincs valami rendben, addig-addig beszélünk róla, amíg minden­kinek meglódul a fantáziája és van eg^ hasznos ötlete. Aztán osztozunk a sikeren és bukáson is. — Miért, hogyan lesz valaki­ből újító? — (Megmondom úgy ahogy van: a kényszer vitt az újítás­ra. Egyszerűen nem bírtam néz­ni, ha rosszul dolgozik a gép, ha idő előtt elkopik az alkat­rész. De az sem utolsó szem­pont, hogy ha valami baj van a gépekkel nem máshova, ha­nem ide a műhelybe hozzák be javítani. Tehát érdekünk, hogy jó legyen az a gép, arról nem is beszélve, hogy a mezőgazda- sági üzemekben ma már jórészt csak a traktorosok járják a föl­det, s egyáltalán nem mindegy, hogy milyen munka kerül ki a kezük közül. Én egyébként nem régóta újítók, csak két, hórom éve. Mióta az ország jobban foglalkozik az újításokkal. — Mi volt az első újítása? — A Lajta-32-es vetőgép kap­csolóművét alakítottuk át. Igen sűrűn elromlott, s szerkesztet­tünk egy újat. Meglehet a ve­tőgép már a MÉH-ben lesz, de a kapcsolómű még mindig üze­mel. Az volt a helyzet, hogy vetés idején minden második nap itt állt a műhelyudvaron a Lajta. Szétszedtük, beraktuk az újat, most olyan gép, hogy akár Bábolnáig húzhatja a trakto­ros. — Mi volt eddig a legsikere­sebb munkája? — Az E-516-os kombájn át­alakítása. Igaz, hogy csak egy van belőle a szövetkezetben, de igen nagy hibája volt: szórta a szemet. A gépnek jó a vágó-, a cséplőszerkezete, de rossz a tisztítómű konstrukciója, kicsi a rosta élőfelülete. Úgy kezdődött, hogy bejött a traktoros, és azt mondja: ő többet nem arat. Ki­mentünk a gabonatáblára, pró­báltuk így is, úgy is, s csak ak­kor nem szóródott szem, ha las­san ment a kombájn. A dolgozó meg tonnára kapja a pénzét, nem lehet aratáskor szöszmö- tölni. Szóval rájöttünk, hogy a légáram a rosták fölött, és nem alatt megy el, - betettünk egy lemezt, s a szórás máris 50 szá­zalékkal csökkent. Ezenkívül még kisebb, nagyobb változta­tásokat végeztünk, s benyújtot­tuk az újítást. — Sokhelyütt alakították át a kombájnt? Új típusú Új típusú, természetes fénnyel megvilágított, jól szellőztethető, takarékos energiafelhasználású, és a szokásosnál csendesebb fejőházak tervei készültek az Agrokomplexnél. A „Cikola" el­nevezésű építményben egyszer­re ha'pmii.ndkét tehén fejesére van lehetőség a hagyományos fejő­házakban megszokottnál kedve­zőbb körülmények között. Az Gábor Péter: „Az újítás csa­patmunka" „Több szerszámgép kellene” „Huszonöt téeszben vették meg a tervdokumentációt” — Huszonöt téeszben. Leírtam a Falurádiónak, hogy mit csi­náltunk, a levelet felolvasták, s jöttek az ország minden részé­ből. Mert senkinek sem mind­egy, hogy a drágán megtermelt fejőházak épület oldalfalait fényáteresztő profilüveg függönyfallal tervez­ték, s ennek eredményeként a nap nagy részében természetes megvilágítás mellett tehetik dol­gukat a gondozók. Nem szerel­ték fel a meglehetősen zajos, és energiapazarló ventillátoro- rokat, helyettük forgatható sza­lagablakokkal oldották meg az épület szellőztetését, páramen­tesítését. gabona a zsákba kerül, vagy a földre hullik. A mi számítá­saink szerint 120 hektáron, 50 mázsás átlagtermésnél 50 ezer forint a megtakarítás. S a gé­pet három ember 3 nap alatt 10 ezer forintos költséggel át tudja alakítani. — Mennyiért adják a terv­dokumentációt? — ötezer forintért árulja a téesz, fényképekkel, rajzokkal, leírásokkal. Úgy írtam le, hogy mérnök sem kell hozzá, egy jó képességű szerelő is eligazodik rajta. — S milyen gépeken dolgoz­tak még? — A Hamster szénagyűjtő fel­szedő szerkezetén ki kellett cse- nélni a csapágyakat. Az 5-6 mázsás körbálához készítettünk tüskés felszedő szerkezetet. Át­alakítottuk az E-301-es kaszá­lón a variátort, a T-088-as szer­ves trágyaszórón pedig a biz­tonsági kapcsolót.- — S mi következik ezután? — Szervestrágya-Mhúzón, a dízelmotorok hidegben történő beindítását elősegítő szerkeze­ten dolgozunk, és az RTA répa- kis'zedő géppel is kell valamit kezdeni, mert töri a répát. — Milyen technikai berende­zésekre van szükség? — Esztergára, marógépre, mert bugylibicskával nem lehet alkatrészeket faragni. Ha jó szerszámgépek lennének az üzemekben, biztosan kevesebb alkatrész kerülne a szemétbe. — Mennyiben segíti a mun­kájukat a Találmányi Hivatal? — Kértem, hogy mondják meg, milyen papírokra van szükség, hogyan kell a műszaki leírás szabványkéziratát elkészíteni, de nem mondtak semmit. A for­mai kötöttségeket kerülő útQn tudtam meg. — Véleménye szerint miért kevesebb az újítás, mint ameny- nyi lehetne? — A munkásember töri az agyát, kitalál valamit, de ez önmagában semmi. Le kell raj­zolni, fényképezni, íróasztalnál elkészíteni a műszaki leírást, kell keresni egy jó gépírónőt s elmagyarázni, mennyi legyen a paipííon a mairgó, fény másola­tot készíttetni, céget keresni a műszeres méréshez, levelezni, s lehetőleg személyesen elmenni a Találmányi Hivatalba Pestre, a Garibaldi utcába. Hát szerin­tem ezért kevesebb az újítás, mint lehetne. D. VARGA M. Fotó: BAKÓ JENŐ A Cikola fejőház prototípusa az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát sfinaitelfepi tehenészeti te­lepén épült fel, s a szakembe­rek szerint jól beváltotta a ter­vezők elképzeléseit. (Közepes nagyságú tehenészeti telepekre ajánlják másik újdonságukat, a Poligon fejőházat. A szakembe­rek szerint egy-egy jól felépí­tett és megtervezett fejőház lé­nyegesen javítja a jószágok komfortérzetét, s ennek ered­ményeként növeli a lefejt tej mennyiségét is. Vb-ülés Dombóváron és Bonyhádon • • Ünnepségek, szertartások 10 éve Mezőgazdaság és élelmezésügy

Next

/
Thumbnails
Contents