Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
2 ‘NÉPÚJSÁG 1983. április 15. Közép-A m erika A külügyminiszterek befejezték kőrútjukat A közép-amerikai helyzetet vizsgáló külügyminiszteri csoport befejezte kétnapos körútját a térség öt országában. Mexikó,--Kolumbia, Venezuela és Panama külügyminisztere szerdán Tequcigalpában tárgyalt a hondurasi elnökkel és a külügyminiszterrel. A négytagú tárgyaló csoportot Guatemala- városban fogadta Efrain Rios Montt köztársasági elnök. A guetamalai elnök kijelentette, hogy a közép-amerikai problémákat maguknak a közép-amerikaiaknak kell megoldaniuk. Szerdán Caracasban és Panamavárosban egyidejűleg közleményt tettek közzé a külügyminiszterek körútjáról. A közlemény hangoztatja, hogy a körút ténymegállapító jellegű volt, s ezt még további véleménycseréknek kell követniük. A TASZS2 szovjet hírügynökség a panamai külügyminisztert idézi, aki megállapította: az állandóan mélyülő válság megoldásához nem újabb nyilatkozatokra van szükség, hanem konkrét lépésekre az országok közötti kölcsönös megértés megteremtéséhez. Tudományos ülésszak Varsóban Varsóban csütörtökön nemzetközi antifasiszta tudományos ülésszak kezdődött a lengyel- országi hitlerista bűntetteket vizsgáló főbizottság szervezésében. A négynaposra tervezett tanácskozáson több száz lengyel tudós és veterán mellett húsz országból érkezett 120 tudós is részt vesz. A külföldi vendégek között vannak a náci bűntettekkel foglalkozó izraeli, NDK- és NSZK-beli, valamint nyugatberlini történészek is. Képviselteti magát az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR), a Nemzetközi Auschwitz-bizottsóg, és a Zsidó Világkongresszus. Magyar részről Karsai Elek, Lagzi István és Vass Henrik történészek vesznek részt az ülésszakon. A tanácskozást megnyitva Sylwester Zawadzki lengyel igazságügy-miniszter, a hitlerista bűntetteket vizsgáló lengyel főbizottság elnöke úgy fogalmazta meg a konferencia fő célját, hogy alkalmat kívántak teremteni a fasizmussal foglalkozó tudósok nemzetközi tapasztalatcseréjére, s egyben arra, hogy a múlt szörnyű tanulságait felidézve fellépjenek egy olyan újabb népirtás ellen, mint amilyet egy esetleges nukleáris konfliktus jelentene. Emlékeztetett arra, hogy a nácik Lengyelországban csaknem öt és fél millió embert, köztük kétmillió-hétszázezer lengyel zsidót gyilkolták meg. Ehelyütt szólt arról, hogy a tanácskozás szorosan kapcsolódik a varsói gettófelkelés 40. évfordulójához. Lengyelország - mondotta Zawadzki — normális, jó kapcsolatokra törekszik az NSZK- val. Nehéz azonban elképzelni a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődését abban az esetben, ha a szövetségi köztársaságban továbbra is elnézően kezelik a volt háborús bűnösöket, s revansista nézeteket hangoztatnak. Tüntetés Dublinban- Le az adótörvénnyel! — követelték az Ir Köztársaságban a dublini tüntetők. Mintegy százezer ember vonult fel az utcákon, félnapos sztrájkot tartottak és bezártak az üzletek, meg az iskolák is. (Telefotá - AP- MTI-KS) Román-magyar barátsági gyűlés Román—magyar barátsági gyűlést tartottak szerdán Cur- tea de Arges városban Magyar- ország felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából. A városi néptanács nagytermében megrendezett gyűlésen mintegy háromszázan vettek részt — a helyi párt- és állami szervek, tömegszervezetek és vállalatok képviselői. Az évforduló jelentőségéről és a magyar—román kapcsolatokról szólt a gyűlésen elhangzott beszédében Barity Miklós bukaresti magyar nagykövet és Elena lonita, a városi néptanács alelnöke, majd a résztvevők megtekintettek egy magyar idegenforgalmi filmet. Barity Miklós nagykövet a nap folyamán találkozott az Arges megyei pártbizottság és a városi pb és néptanács vezetőivel, majd felkereste az Electroarges Gyárat, amely különböző háztartási gépeket szállít Magyarországra. Kohl elutazott az USA-ba Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, csütörtök délután nem egészen kétnapos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Kohl és a kíséretében levő Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter Washingtonban — többek között — tárgyalni fog Ronald Reagan amerikai elnökkel, George Bush alelnök- kel, George Shultz külügy- és Caspar Weinberger hadügyminiszterrel. A tárgyalások középpontjában az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi konferencia, s a hét vezető tőkés ország májusi, egyesült államokbeli gazdasági csúcstalálkozója áll majd. PANORÁMA BUDAPEST Hermann Kantnak, a Német Demokratikus Köztársaság író- szövetsége elnökének vezetésével öttagú küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, s az írók találkoztak Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. SZEGED A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére, Komócsin Zoltánra emlékeztek csütörtökön Szegeden, születésének 60. évfordulója alkalmából. Annak a kiváló politikusnak .szellemét idézték, aki 1962. óta haláláig tagja volt a párt Politikai Bizottságának. Szegeden a Komócsin Zoltán téren megkoszorúzták az emlékét megörökítő emléktábláját. WASHINGTON Szerdán újabb egy héttel elhalasztották az amerikai kongresszus képviselőházának szavazását arról a javaslatról, hogy a két nagyhatalom fagyassza be az atomfegyverek gyártását, minőségi fejlesztését és telepítését. SZÓFIA ítéletet hirdetett csütörtökön a szófiai városi bíróság Paolo Farsetti és Gabriela Trevizin olasz állampolgárok kémperében. Farsettit tíz év és hathónapi, a vizsqáíat és a tárgyalás során teljes beismerő vallomást tett Trevizint három év szabadságvesztésre ítélték. Bebizonyosodott, hogy a másodrangú vádlott Farsetti katonai jellegű információ-gyűjtéshez fedezetet nyújtott. HELSINKI Javier Pérez de Cueller ENSZ- főtitkár szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. KAIRÓ Hoszni Mubarak eqyiptomi elnök csütörtökön fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert. BEJRUT Az izraeli légierő nagyszámú harci gépe csütörtökön foly- tatólaaos berepüléseket végzett Dél-iLibanon, a szíriai ellenőrzés alatt álló Bekaa-völqy és a földközi-tengeri pratvidék légterében. A kelet-libanoni fronton szerdán lezajlott szíriai—izraeli tüzérségi összecsapások után csütörtökön is feszült volt a helyzet. Közben Damaszkusz- ban egy Szíria elleni agresszió előkészítésével vádolják Izraelt. Madridi találkozó A döntés határán Nehéz az olvasók figyelmét ébren tartani a madridi Euró- pa-értekezlet iránt. Harmadik éve üléseznek harminchárom európai és a két észak-amerikai kormány küldöttei, vitájuk nem egyszerű, az eredmény máig is kétséges, mi több - háromesélyes. Voltaképpen két eltérő társadalmi rendszerhez tartozó államok eszmei-politikai küzdelmének, egyben szükségszerű egymásra utaltsági érzetének is terepe ez a találkozó. Feladata a nyolc esztendővel ezelőtt Helsinkiben aláírt - a politikai, a gazdasági, a kulturális, a humanitárius együttműködést elősegítő - okmány eddigi végrehajtásának fölmérése, ennek alapján a továbblépés lehetőségeinek a kutatása, új megállapodások kötése. Mint 1975- ben, ma is vannak kelet-nyugati érdekellentétek, ugyanúgy összekötő kapcsok -, de most a nemzetközi helyzet hűvösebb, feszültebb, s ez érződik Madridban: erősebben érvényesülnek a különbségek és nehezebben, ami összeköt. Mit kívánnak a szocialista országok? Ök a hangsúlyt a gazdasági kapcsolatokra, a katonai enyhülésre helyezik, amely nyugodt fejlődési szakaszt biztosíthatna az egész földrésznek.. Lényegében nincs ez ellen kifogásuk a nyugat-európaiaknak sem, de az ő kívánságlistájuk első helyén azok a tételek állnak, amelyeket emberi jogok néven foglalnak össze. Félreértés ne essék, a szocialista országok is készek az emberi kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgvalni, de a nyugatiaknak meglehetős hátsó gondolataik is vannak: fel szeretnék használni az idevágó intézkedéseket arra, hogy támogassák, élesszék Keleten a rendszer belső ellenzékét, olyan lépéseket erőszakoljanak ki, amelyek ellentétesek egyes szocialista államok hagyományaival, belső rendjével. Ezek a szándék- és érdekkülönbségek megmutatkoznak a madridi találkozón a beszédekben és javaslatokban. Maga az a tény például, hogy Lengyelország belső ügyei szó- bakerültek, ennek egyik jele. De éppen mert feszült a nemzetközi helyzet és mert Nyugat- Európa tudja: létérdeke a béke megőrzése, Madridban megmutatkozik az érem másik oldala is, a tudat, hogy a földrész két fele között fent kell tartani az együttműködést. Mi sem bizonyítja ezt a felismerést jobban, minthogy a tárgyalóasztalon fekvő záródokumentum-tervezet szerzői semleges államok, köztük Ausztria, Jugoszlávia, Svédország, Svájc. Ezt az okmányt, kijavított, a hosszú viták során csiszolódott változatát a szocialista küldöttségek alapjában elfogadhatónak tartják. Hajlik e felé most már a nyugat-európaiak nagy többsége is, de merev, hűvös az amerikai magatartás. Az a szemlélet és politika, amely általában Washingtonban uralkodik, itt is megnyilvánul. Kérdés: vajon mennyire érvényesítik akaratukat Washingtonnal szemben a nyugat-európaiak, akik minden atlanti érdekközösség és Ameri- ka-barátság ellenére sem szeretnék, ha ez a találkozó kudarccal végződne. Most már a politikai szándékon múlik, lesz-e megállapodás Madridban, vagy sem. Március vége felé tavaszi szünetre mentek a küldöttségek, április 19- én térnek vissza. Az ezt követő hetekben dől el, megvan-e az a bizonyos jószándék az atlantiakban, érvényesülnek-e Európa közös érdekei. Ha igen, úgy elfogadják a gyakorlatilag csaknem kész, s a semlegesek által előterjesztett zárónyilatkozatot. Megállapodnak olyan külön konferencia összehívásában, amely az európai katonai szembenállást lenne hivatva csökkenteni, a kölcsönös bizalmat erősíteni. Elfogadnak más pontokat a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok erősítéséről. Hadd hangsúlyozzuk, az érdekek kölcsönös figyelembevételével. Sikertelenség esetén azonban vagy valami semmitmondó közlemény aláírásával búcsúznak el egymástól, vagy folytatódik a vég nélküli vita. Kár lenne, ha e két utóbbi változat valamelyike következne be. Washingtonon múlik, hoqy az első, a tartalmas és kiegyensúlyozott okmányé legyen a győzelem. Senki nem fizetne rá, aki valóban együttműködést akar. TATÁR IMRE Csapatkivonás és békejobb Csütörtök esti kommentárunk. Két hónapja már, hogy Vientianéban csúcstalálkozót tartott a három szövetséges indokínai ország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa. A tanácskozás nyomán felgyorsult az indokínai diplomácia. Megerősítették mindazt, amit korábban javasoltak a térség problémáinak rendezésére, és új javaslatokkal álltak elő. Most, a hét elején a diplomáciai offenzívát újabb gesztus támasztotta alá. Laosz, Vietnam és Kambodzsa külügyminisztere — Phnom Penh-i értekezletük után — bejelentette, hogy májusban kivonják Kambodzsából a vietnami csapatok egy részét. A legutóbbi hetek eseményeinek fényében kivételesen fontos ez a lépés. Olyankor csökkentik a kambodzsai kormányt segítő vietnami katonaság létszámát, amikor minden korábbinál feszültebb a helyzet a thaiföldi—kambodzsai határon. Thaiföld, amely a korábbi, tömeggyilkos kambodzsai rezsim felszámolása óta bázist és támogatást nyújt a polpotistáknak, az utóbbi időben módszeresen növeli a feszültséget a határvidéken. Mindennapossá váltak a határincidensek. Újabb és újabb támadások érik Thaiföldről a kambodzsai hadsereget és az őket segítő vietnami egységeket. Közben az Egyesült Államok kormánya — a múlt hét végén - elkezdte a nagyarányú, rendkívüli fegyverszállítást Bangkokba. Amíg tehát az indokínai államok a megbékélés útját keresik, Thaiföld a fokozódó ellenségesség politikájával igyekszik eltorlaszolni ezt az utat. Pedig ezen a tavaszon az indokínaiak kezdeményezésein túl más pozitív jelek is feltűntek. Az el nem kötelezettek delhi konferenciáján a malaysiai külügyminiszter tárgyalást javasolt a Dél-íKelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN öt tagja és Vietnam, valamint Laosz között. (Az ASEAN nem ismeri el a mai kambodzsai kormányt.) Az indokínai hármak üdvözölték az ASEAN készségét a tárgyalásra, amelyet maguk már évek óta szorgalmaznak. Errefelé vezetne hát a dél-kelet-ázsiai térség megbékélésének útja, amely azonban aligha járható addig, amíg Thaiföld kormánya fegyver után kapkod. Vietnam csapatkivonási határozata még valamire utal. Arra, hogy a Pol Poték falanszterét felváltó új kambodzsai rendszer megszilárdulásának immár olyan fokára érkezett, hogy még a külső katonai fenyegetés ellenére is lemondhat a vietnami segítség egy részéről. Bangkokban talán be kellene már látni, hogy a Phnom Penh-i kormányzatot megdönteni nem képesek, tehát az állandósított háborúzás politikailag is értelmetlen. AVAR KÁROLY Nő a Munkáspárt népszerűsége Az ellenzéki brit Munkáspárt 5 százalékra csökkentette népszerűség-statisztikai hátrányát a kormányon levő konzervatívokkal szemben. A Gallup Intézet legújabb közvélemény-kutatási adatai szerint április második hetében a választók 40,5 százaléka támogatja a konzervatív pártot, 35 százaléka a Munkáspártot és 22,5 százaléka a szociáldemokrata-liberális koalíciót. Januárban még 12,5, februárban 11, márciusban megint 11 százalék különbség volt a két nagy párt között — a konzervatívok javára. Áprilisig a szociáldemokrataliberális koalíció 6,5 népszerűségpontot veszített, amiből a Munkáspártnak 5,5, a konzervatívoknak 1 pont jutott. Pym külügyminiszter szerdán este nyíltan óvta pártját a „korai választásoktól". Felhozta a munkáspárti Wilson és a konzervatív Heath esetét, akik — szerinte — azért veszítettek a múltban, mert „túl korán" szólították az urnákhoz a választókat. Párbeszéd az Appennin-félszigeten Egy új politikai dialógus első hangjaira figyel a közvélemény Itáliában. Ebben az országban, ahol június 26-án több mint hétmillió szavazó járul az urnákhoz, hogy két tartományban, 11 megyében és megannyi járásban, községben újjáválasz- sza a helyi közigazgatás irányító szerveit, a pártok már a helyhatósági választásokra pillantva alakítják taktikájukat. Ennek jegyében ült össze nemrég az olasz kommunista és szocialista párt főtitkára is, hogy folytassa az OKP kongresszusán megkezdett párbeszédet a két párt viszonyának javításáról. Berlinguer és Craxi megvitatta, hogyan védekezzenek azzal a jobboldali támadással szemben, amely olyan baloldali közigazgatású városokat is érint, mint Torino és Nápoly. A megbeszélésen országos kérdések is szerepeltek: a gazdasági és a pénzügyi gondok, a munkanélküliség, a közrend. „Megerősödött a tendencia a két párt viszonyának javítására” - állapította meg az L'Uni- tá, az OKP lapja. Az OSZP orgánuma, az Avanti! „olvadásról" írt, de sietett hozzátenni, hogy Croxiék további közeledésük fejében az OKP- tól remélnek engedményeket a „politikai revízió" értelmében, vagyis azt várják, hogy az OKP vizsgálja felül álláspontját különböző kérdésekben. Az Avanti! hosszú évek óta először utalt arra, hogy „a régi és az új konzervatívok összefogásával szemben szükséges és sürgős, hogy a baloldal új alapokon kovácsolja ki egységét". Szocialista körökben egyesek még annak gondolatát is felvetették, hogy a választás után felmondanák a Fanfani- kabinet alapjául szolgáló ötpárti koalíciót. Craxiék kettős magatartásától (részvétel a kormányban és dialógus az OKP-val), persze nyilván nem idegenek a választási megfontolások: az a szándék, hogy voksokat hódítson el mind a kereszténydemokratáktól, mind a kommunistáktól. Berlinguer és Craxi utoljára 1979-ben folytatott hivatalos megbeszélést egymással. Az OSZP Craxi vezetésével az 1977. évi torióni kongresszus óta elkanyarodott Nenni és De Mar- tino hajlékonyabb vonalától, sőt még a néhai Moro kereszténydemokrata politikus azon készségét is bírálta, hogy bizonyos kérdéseket a kommunistákkal egyetértésben oldjon meg és számításba vegye álláspontjukat, parlamenti erejüket. Craxi éppen ellenkezőleg, hozzájárult ahhoz, hogy az OKP nélkül, külső parlamenti támogatását is nélkülözve alakítsanak kormányt Itáliában. Nevét adta a kereszténydemokrataszocialista tengelyű koalíciókhoz, mint amilyen a mostani is. Az Olasz KP márciusban megtartott legutóbbi kongresszusán viszont elvetette azt a korábbi, „történelmi kompromisszumra" törekvő stratégiát, amely a kereszténydemokratákkal keresett megegyezési alapot — Fanfani jelenlegi miniszterelnök pártja amúgy is elutasította ezt. Az OKP a kongresszuson a szocialista párthoz fordult azzal a javaslattal, hogy „demokratikus alternatívát” szegezzenek szembe a kereszténydemokraták hatalmi rendszerével. Craxi válaszának lényege: még nem időszerű a dolog, majd meglátjuk, addig is az OKP lépjen tovább „politikájának felülvizsgálata" útján. Nem tudni, tartós lesz-e a hajlandóság a párbeszédre szocialista részről. Az OKP készsége arra utal, hogy szeretné megnyerni a jelenleg a kereszténydemokratákkal kormányzó OSZP-t a baloldali együttműködés programjának, a „demokratikus alternatíva" gondolatának. S/MÓ ENDRE
