Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
1983. április 14. NÉPÚJSÁG 5 f**A társadalom életének egyik alapegysége, a ^rJ&4Mm€mmMm legközelebbi rokonok kapcsolatainak történelmileg változó formája. Legfontosabb hivatása: a gyermekek felnevelésének biztosítása. Változásaiban követi a társadalmi viszonyok, mindenekelőtt a termelési mód alakulását... A szocialista társadalomban a család megmarad, és a gyermekek felnevelésének biztosítása érdekében fokozott védelemben részesül, de megváltozik tagjainak egymáshoz való kapcsolata... A családon belül is megvalósul a nő egyenjogúsága. A családot érintő minden lényeges kérdésben a férjnek és a feleségnek egyetértésben kell döntenie és jogaikat elsősorban a gyermekek érdekében gyakorolhatják. (Új magyar lexikon.) Ők heten — egymásért A gyerekek nem feszélyezet- tek. A két nagyfiú, a 13 éves Zsolt és a 11 éves Robi a szülők ágyára telepszik, a 6 éves Péter épít valamit, a 4 éves Kata egyszerre két babakocsival játszik, míg a 2 éves Zsazs- ka jobbjában cumísüveggel édesapjához közelít. A szekszárdi 160-laikásos ház ötödik emeleti egyik kétszobás, egy híján féli száz négyzetméteres lakásában él a Tóth család. Tóth Béla és neje - végzettségükre mindketten vegyészmérnökök — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalót két osztályát vezetik. A férj a szervezésit, Tóth Bélámé pedig a minőségellenőrzési és anyagvizsgálatit. Az első kérdés természetesen a lakást érinti.- Célszerűen élünk itt — mondja Tóth Béláné. — Elférünk. A harmadik gyermektől kezdve vált kissé szűkössé a hély. Építkezni kezdünk. Egyelőre még csak tervrajzon. Leendő házunk 140-150 négyzetméteres alapterületű lesz, tetőtérbeépítéssel. Hozzánk költözik oz egyik nagymama is. Étkező feltétlenül szükséges és egy nagyon nagy hall is, ahol az öt gyerek és a vendégeink — mert nálunk mnidig sokan vannak — „d üböng hetoek", játszhatnak. Sem a férj, sem a feleség nem volt egyke. A csoládtiszteA gyermekszobában letet, a geyrmekszeretetet a szülői házból hozták magukka .- Eredetileg is több gyereket akartak? Tóth Béláné mosolyog: — Ahol egyszerre több kisgyerek él. ott nem lehet megöregedni. Sorban nőnek fel és mi mégis fiatalok maradWk. — Feleségem nagyon szeretett volna’ kislányt is - veti közbe a férj. - Az első három fiú :ett, aztán megszületett Kata. Öt sem akartuk elkényeztetni... Az édesonya sem Zsazská- val, sem Katáva' nem volt A szülők és ía két kicsi gyesen és a szülési segélyt sem vette fel. Úgy érezte, hogy nem fontos. Az érzés, a nagy család tudata sokkal szebb.- öt gyerek nevelése anyagilag sem kevés.- Mi teljesen más életformát élünk - folytatja Tóth Béláné —, mint mások. Gyerekeinkért vagyunk. Nem versenyezhetünk öt gyéreikkel a hasonló beosztású, kétgyerekes szülőkkel’. De mi nem is akarunk!- A gyermekeknek érzelmileg többet tudunk adni - így a férj. A gyerekek nevelése sok gonddall jár, ezt Tóth Béláné mégsem érzi gondnak. Osztály- ve'etői és az otthoni munkája mellett is van ideje tanulni. Szakmérnökire jár, nemrégiben éppen vizsgázott. Csoki a kézen, a blúzon, a szájon, Zsazskával irány a fürdőszoba. A gyermekszobában Lego-összevisszaság.- Szabod időjüket hol töltik?- Mindig együtt Von egy kis földünk a kórház fölött. Ott mindenki kiélheti magát. Be- ülürtk az öregecske Zsigulinkba és járjuk az országot. Minden évben .három-négy hetet töltünk vaíame'yik kempingben. Csodálatosan. Életünkben először SZOT-beutalóval az idén Bala- tonszántódra megyünk nyaralni. Természetesen együtt. Kisebbedik a családok mérete A csalódok mérete szerte a világon egyre kisebb lesz — ál- lapítja meg oz ENSZ fehérkönyve. Á könyv szerint az 1965-ös átlagon 4,5 fős család 1980-ra 4,3 fősre csökkent. Továbbra is hasonló csökkenő tendenciát feltételezve a század végére a családok mérete átlagosan 3,7 fős lesz. A fejlett ipari országokban egy átlagos csalód 1965-ben 3,5 tagot számlált. 1980-ban már csak 3,1 fős volt egy átlagos család, s a becslések szerint 2000-re 2,6 főre esik viszA fejlődő országokban is ki- sebbedtek a családok. Ezekben az országokban 1964-ben egy átlagos család még 5,2 tagú volt, s 1980-ban már öt főre csökkent, a századfordulóra pedig - várhatóan - 4,1 tagú lesz. , Mivel a családok mérete csökken, az ENSZ fehérkönyve szerint az egységnyi családok száma emelkedik majd. A becslések szerint a világon jelenleg élő 1,03 milliárd családból 2000-re 1,68 milliárd lesz, ami igen jelentős növekedés. Az ENSZ-beszómoló az egységnyi családok elszaporodásának fő tényezőjeként a jobb életkörülményekre, az alacsonyabb születési arányra és a csonka családok számának a válás és a házasságon kívüli szülés miatti növekedésére hivatkozik. jfc' * r ■ A csalad jovojerol Fehér Gyulával, a Tolna megyei Oktatási Igazgatóság filozófiai tanszékének tanárával a család feladatáról és jövőjéről beszélgetünk.- Intézményünkben folyó politikai oktatáson a társadalmi struktúrán belüli egyetlen mikroközösséggel, a családdal foglalkozunk. Pontosan azért, mert a család szerepe a nevelésben igen jelentős. Gondolok a politikai és világnézeti nevelésre, de ezen belül elsősorban az erkölcsire, a viselkedési normák betartásának irányítására.- Beszélgetésünk elején egy fölmérést említett...- Igen. Azonnal rá is térek, de előbb le kell szögezni, hogy számtalan tudományos vizsgálódás, illetve tény bizonyítja a család ’horderejét a nevelésben... Tehát, amikor még Bony- hádon tanítottam a gimnáziumban, kérdőívet töltettünk ki minden diákkal. A tanulók arra válaszoltak, hogy a felsorolt közel húsz jefenséghez, kérdéshez való viszonyuk kialakulásában a család avagy az iskola hatott-e erőteljesebben rájuk. Válaszként legtöbb helyen a család szerepelt. Az iskola szinte kizárólag a tudományos kérdésekben alakította a gyerekeket. A politikai és világnézeti kérdésekben megoszlottak a válaszok. Egyebek között ezért is tartjuk a családot a társadalmi hatások szűrőjének.- Milyen hatással van a gyerekekre az iskola és a család nézetkülönbsége?- A fiatalokban láthatóan eszmei zavar támad, amit bizony felnőtt korukban csak erős hatások „tisztázhatnak".- A társadalom életének fejlődésével változott és változik a család helyzete. Kérem, szóljon a csalód mai képéről.- A nők dolgoznak, o gyerekek korábban érnek, s ezért is hullanak ma hamarabb szét a családok, mint évtizedekkel ezelőtt, vagyis akkor, amikor az asszony feladata a háztartás vezetése és a kis közösség érzelmi életének irányítása volt csupán. Ez kiszolgáltatottság, kényszerhelyzet volt a nők számára... Viszont most - akár- hogyis csűrjük-csavarjuk - a nőkre nagyobb teher hárul, mint a férfiakra. Ezen segíteni véleményem szerint a család tagjai közti okos munka- megosztással és a háztartások maximális gépesítésével lehet. Sőt, a munkahelyek, illetve -vezetők szemléletváltozásával is. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy még sok helyen nem értik meg azt, hogy a nők többsége anya is, gondoskodtok kell beteg gyermekükről, táppénzre, szabadságra kényszerülnek - időnként.- Mi a család jövője?- A család helyett jobbat senki nem tud pillanatnyilag. A család stabil, s mással nem pótolható. (Levirágoztak a svédek poligám jellegű „családkísérletei" is.) Véleményem szerint a család szerepét nem csökkenteni, hanem inkább erősíteni kell, mégpedig oly formán, hogy hatása összhangban érvényesüljön a nevelési intézményekkel együtt. Egyébként a családdal kapcsolatban a társadalom igen konzervatív. Szülő nélkül A nevelőotthonokban a szüleiktől elszakadt gyermekeket gondozták. Mégpedig olyan kiváló körülmények között, hogy hasonlókat sok család képtelen biztosítani. Egy pszichológus, aki vizsgálni kezdte a gyermekotthonban és cső Iádban nevelkedő gyermekek lejlődését, meglepő tényeket rögzített. Kiderült vizsgálatából, hogy a családban élő gyerekek fejlettebbek az intézetieknél több téren is, de a leglényegesebb különbség az érzelmi életükben mutatkozott. R. Spitz vizsgálata a gyermekek első életévére vonatkozott. Későbbi vizsgálatai során kiderült, hogy az érzelmi sivárság légkörében nevelkedett gyerekek tizenéves korukra is jóval elmaradnak a fejlődésben a családban nevelkedettek mögött. Sőt, felnőtt korukat is kiegyensúlyozatlanul élik... Kell ehhez kommentár? Nevelőtársak, avagy társak a nevelésben A nevelés legősibb, legtermészetesebb formája a családi nevelés. A szülők példaadása, a család tagjaihak harmonikus együttélése, és az okos, józan szülői szeretetnek igen nagy a nevelő hatása. De ugyancsak nagy a jelentősége az iskolai nevelő munkának. A szocialista társadalom arra törekszik, hogy a csalódj és az iskolai nevelés összhangban legyen. — Fontos, hogy az iskola, illetve a pedagógusok és a szülők között nevelőtársi viszony alakuljon ki - kezdi a beszélgetést Fadgyas Istvánné, a szekszárdi 1. számú Általános Iskola igazgatója. - Hiszen a szülők és a nevelők egyaránt a gyerek javát akarják, s szeretnék, ha minden kis nebulóból kiegyensúlyozott, munkáját szerető felnőtt válna, olyan, akinek egyszerű a beilleszkedés a közösségbe, akinek az elvei és cselekedetei harmonizálnak egymással ... — Kik azok a szülők, akikkel lehet együtt nevelni, s kik azok, akik már-már megközelíthetet- lenek? — Vannak a magasan kvalifikált szülők, akik a gyereket már születése pillanatától tudatosan irányítják, nem veréssel nevelnek, együttműködnek az iskolával, rendszeresen érdeklődnek gyermekeik iránt. Az úgynevezett középréteg a legegyüttmű- ködőbb az iskolával. Bizonyítja, hogy az 5? szmk-tagból 43 közülük való. Többnyire ez a szülői közösség az, ahol a legjobban figyelnek az iskola jelzéseire. A harmadik csoportba a társadalom perifériáján élők tartoznak. Közülük sok az alkoholista és az olyan szülő, akiknek a család szó semmit sem jelent. Ök nem azonosulnak az iskola oktatási-nevelési céljaival, de még csak azzal sem, ami a család célja, érdeke lehetne. Szülői értekezletre nem járnak, külön felszólításra sem ... sajnos, a sort, hogy mit nem tesznek még,'hosszan lehetne folytatni.- Egyébként az esti otthoni randalirozás nagyon meglátszik másnap a gyereken ... — folytatja az igazgatónő. — De a szülők ezzel sem törődnek. Ha a részeg apa kékre-zöldre veri a gyerekét, mert iskolai elfoglaltság miatt később ment haza, az anyuka azzal intézi el, hogy „Hülye napja volt az uramnak". Szomorú még az is, hogy egyre növekszik a csonka családok fedél alatt A fafuvégi háznak már csak a homlokzata őrzi az egykori építtető ízlését. Az udvar felőli rész és a belső rend az unokák igényéneik megfelelően afa- fcufft. Ami állandó és jellemző volt, maradt a házra, mert nríindíg több nemzedék otthonául szolgád. így van ez ima is, Heme- der Mihály feleségével, Pusztai Sárával, leányával, Ilonkával és annak férjével Varga Istvánnal, no és természetesen a harmadik nemzedéket képviselő két leányunokával él ma békességben, egy fedél alatt ebben a múlt században épült decsi házban. Itt csakúgy, mint bárhol másutt, ment év az évre, öröklődött szokás a szokásra. öregek és fiatalok közötti konfliktusról sokat beszélnek napjainkban. Kutatják a csaló „Györgyike az én balkezem” dák életét a szociológusok. Ök pedig élnek. Hogyan? Egyszerűen. Megőrizve az összetartozás nélkülözhetetlen erejét, öregek alkalmazkodnak a fiatalokhoz, fiatalok az öregekhez. Kölcsönösség alapján. Az évtizedes tapasztalások tiszteletével, az új dolgok befogadásával gyarapodik a család. Közös a fedél, közös a gond. Közös az ébredés, az éjszakai nyugalom.- Négy gyermekünk van, a legkisebb maradt itthon velünk, az Ilonka, meg a gyerekei. A Györgyike az én balkezem.- A másik három sem háborúsággal ment el — mondja Hemedemé Pusztai Sára. Ó a há•’tartásbeli. Hatvan éves. Mi- há y bácsi hatvanhét cs nyugdíjas. Erejüknek megfelelően segítenek a gyerekeken. Közös a háztartás is. Ami elválasztja őket, az a televízió. Külön van az öregeknek és külön a fiataloknak. A tsz sok kedvezménnyel társasházakat épít dolgozói rés-ére. Ilonka a fürdőszobából erre így reagál:- Hogy mennénk el, itthagyni az öregeket, amikor egyre inkább szükségük lesz az erőnkre? Az embernek lelkiismezete is van . .. szeretet, ragaszkodás is van benne. Munkamegosztás A Gemenc szálló egyik portása, Herbert János a szabad idejében állatokat nevel, földet művel. Felesége két kisgyermekükkel gyermekgondozási szabadságon van.- Férjem három műszakban dolgozik, ami meghatározója a családi életünknek, így a munkamegosztásnak is. Karácsony, húsvét a szállodában hétköznapnak számít, ilyenkor nekünk nagyon hiányzik az apa. Munkamegosztás? Herbertné, Jutka mosolyog, nem veszik leltárba a végzett munkát. Amit a férj a már említett munkaidőbeosztás mellett vállalt, végez isi A nagyszülőknél, Öcsényben van lehetőség a sertéshizlalásra, ez rendszeres kiutazást is jelent. Az állatok gondozása nem kevés lemondással jár, de később kamatozik. A feleség szíve szerint sűrítené a közös családi programokat. A háztartás és a két kisgyermek gondozásának naponta ismétlődő munkáit — mint annyi más hasonló társa — a feleség végzi. Ö osztja be idejét úgy, hogy a délután már csak a gyerekeké legyen, így a mosás, takarítás, főzés a délelőttre sűrűsödik. Ezek a munkák, ha nem is természetes módon, de kiszorították a megkezdett német és angol nyelvtanfolyamot a napirendek közül. Mozi, színház csak úgy adódik, ha külön-külön mennek az előadásra.- Teljes örömöt én csak a közösen végzett munkában, a közösen látott futballmeccsben, olvasásban találok, ezért nem kis gondot jelent, hogy munkánkat úgy tudjuk beosztani, hogy még többet legyen együtt a család... Az oldal anyagait készítették: Decsi Kiss János, V. Horváth Mária, Kapfinger András, Szalai János, Szűcs László János.
