Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
Áz árellenőrzések tapasztalatai 1983. április 2. Javult összességében a válla- atok, szövetkezetek ármunkája, ; a korábbi évekhez képest na- jyobb oíz árfegyelem, bár még :ak kisebb szabálytalanság for- Jut elő - állapította meg az Drszágos Anyag- és Áfhivatal- vak az 1982. évi árellenőrzések a paszta látóiról szóló jelentése, »melyet a Minisztertanács csü- öntöki ülésén tárgyalt meg és ;l is fogadott. Az árhivatal, az ágazati rni- íisztériumok, az országos ha- áskörű szervek és a helyi árha- óságok, valamint az országos ereskedelmi felügyelőség a núit évben több mint 85 ezer irellenőrzést tartottak a válla- atoknál, szövetkezeteknél, a ereskedelemben és a szolgál- atáhelyeken. A vizsgálatok 16 ■zer esetben tártak fel szabály- aiianságot, ezek egy része szi- lorúbb felelősségre vonással árt, a hatósáqak több esetben lűnvád'i eljárást kezdeményezek, illetve gazdasági bírságot ótta-k ki. Az ellenőrzések sok ►lyan kisebb szabálytalanságot s feltártak, amelyek nem hozok ugyan tisztességtelen hasz- lot, de hibás árpolitikáról, ossz árkéozési gyakorlatról, s idminisztrációs tévedésekről ta- lúsfcodtak. Az ellenőrzések a libák feltárása után tett vál- alati intézkedéseket is figye- emmel kísérték. Az árellenőrzések azt igazol- ák, hogy a vállalatok, és egyéb lazdálkodó szervezetek döntő öbbségénél az ármunka megélte1! az 1980-ban bevezett ár- nechanizmus követeimén veinek, ’avaly — az árreform első két esztendeiéhez képest — ritkábban módosultak a termelői írok, a termelők naavobb elő- elátással alakították ki áraikat. I központi intézkedéseket álta- ában betartották, s feilődés aoaszfal'ható a minőséginek negfelelő áralkalmazásban is. A külkereskedelmi árakhoz gazodva úgynevezett kompeti- ív árképzéssel dolgozó 663 pari vállalatnak mintegy 60 záza lékánál 378 ellenőrzést tartottak, ezek (legfontosabb te-- pa-sztalata: az árfegyelem e területem az átlagosnál jobb. Súlyosabb szabálytalanság a vállalatoknak csak 5 százalékánál fordult elő, az árképzési szabályok kisebb súlyú megsértését azonban tizennyolc százalékuknál derítették fel. Az esetek többségében ezek az új árrendszer alkalmazásának kezdeti nehézségeiből adódtak. Az árellenőrzések kiterjedtek a nem kopetitív, a hagyományos árképzést alkalmzó ipari termelővállalatokra és szövetkezetékre is. Ezek 32 százaféká- nál az ármunka belső szabályozottságában, 20 százalékánál állapították meg a jogszabályok megsértését. Megállapították azt is, hogy bár ezeknek a váfiolátoknak erre a korábbiaknál nagyobb lehetőségük lenne, áraik kialakításánál még nem elég széles körben veszik figyelembe a piac értékítéletét, a kerestet-kiméi lat alakulását. Az építőiparban — főként a kisebb építőipari szövetkezeteknél - tartott árellenőrzések viszonylag nagy számban mutatnak ki szabálytalanságokat, ad- mimisztárciós hibákat. A mező- gazdasági nagyüzemekben — összesen 951-et ellenőriztek - 102 esetben akadt kifogásolni való, a hibák több mint fele az ármunka belső szabályozásának hiányosságaira utalt. Kedvező tapasztalatokat vontak le az árhatóságok a fo- qya sz táscikk - ke resked e lm i e I lenőrzésekből, itt a fogyasztói árak, árarányok az eddigieknél jobban igazodnak a termelői árakhoz és megfelelően követik ezek változásait. Kedvező az is, hogy mindez sem az iparban, sem a kereskedelemben nem járt együtt a gyakori árváltozásokkal. A kereskedelmi vállalatok többsége szolid árpolitikát folytatott. A kiskereskedelem általában még a szabad árformába tartozó cikkeket is a lehetségesnél kisebb áron forgalmazta. Nem találtak viszont mindenütt összhangot az ellenőrök az árak és a minőség között, egyebek közt némely bútornál és ruházati terméknél. Szabálytalanságot e vállalatok körében 82-nél tártak fel az ellenőrök. Az árképzési jogszabályok megsértése miatt mintegy 13 millió forint értékű kártalanítást rendeltek el, és öt esetben indítványozták gazdasági bírság kirovását. A 47 termelőeszköz-kereskedelmi vállalatból tavaly tíznél tartottak á re He n őrzést, örvendetes, hogy a jogszabályok megsértésével, aránytalanul magas árak kialakításával e területen nem találkoztak. A külkereskedelmi és az önálló export-import joggal rendelkező vállalatok egy része rugalmas árpolitikát folyitaltött, ám miég mindig gyakoriak a minőséggel, a szállítási határidőkkel, a csomagolással kapcsolatos problémák, amelyek az elérhető árakra kedvezőtlenül, hatnak. A kisüzemi gazdaságokban — köztük a szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi és vendéglátóhelyeken - 38 823 ellenőrzést tartottak. A legtöbb szabálytalanság az átalakításnál, az árkalkulációnál mutatkozott. A szerződéses üzemeltetésű vendéglátóhelyeknél tapasztalták, hogy gyakran indokolatlanul magas beszerzési árakat alkalmaztak, és laza a bizonylati fegyelem. Az Országos Anyag- és Ár hivatal az új ármechanizmus első három esztendei tapasztalatainak alapján szükségesnek tartja az árelienőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Az árképzés bonyolult szakmai feladata az ellenőrzésben is megköveteli a köz- gazdasági szellem fokozott érvényesülését, ez alapfeltétele ugyanis annak, hogy a vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok és az azt követő sraokciók a gazdasági céloknak megfelelően, összhangban legyenek. Hatékonyabb munka - számítógéppel Az 1971-ben meghirdetett zámítástecbnikai központi fej- esztési program végrehajtása arán hazánkban széles körben neghonosodott a számííástech- ti'ka, létrejöttek az alapvető ejlesztő, értékesítő, oktatási és zolgáltató kapacitások, kor- zerű gyártástechnológián ala- luló számítástechnikai iparág ifaikult ki. Az új műszaki és alól ma z á st e ahnika i m e go Id ásó - at — nem egyszer a gazdasá- ji kényszer hatására - mind öbben veszik igénybe. A fel- tasználók száma 1982-ben negihalladta a 3000-et, ez az isszes gazdálkodó szervezetnek öbb mint a felét jelenti. Ked- ező, hogy a termelés- és fo- yamatírányitásra, a mérnöki nunkák automatizálására nö- pkvő arányban használnak szárítógépeket. A szervezetek mintegy egyharmada igénye- ebb, átfogó feladatok megállását kezdte el, kétharmaduk egyelőre egyszerűbb, rutinjelie- ’ű, de a számítógép igénybe- étele nélkül ma már elvégez- letetlen munkák feldolgozását égzi. A gazdálkodó egységeknél a zámítógépesiítés üteme a nehe- ebb gazdasági körülmények illemére sem csökkent. A gé- >elk száma a program 12 éve flott nyolcszorosára nőtt — mintegy 2000 van jelenleg - jazdaságunk fejlettségi szintjé- íez képest azonban ez még kevés, kihasználása eléri a nemzetközi szintet. A hatékony alkalmazást gyakran gátolja a felhasználó környezet nem meg- fe elő munkakultúrája. A számítástechnika terjedésével kialakult az oktatás hálóztától, eddig több imlint 2500- an kaptak számítástechnikai szakképzést, de ennél jóval többen készültek fel az alkalmazásra. A felsőoktatási intézményekben a végzős hallgatóknak több mint 80 százaléka kap számítástechnikai kiképzést és a középiskolákban is megkezdődött az általános számítástechnikai ismeretek oktatása. Az elmúlt év végén mintegy 200 isko .aszó mitógép műk öd ött, 1983-ban újabb ezernek az alkalmazását tervezik. Kiemelt célkitűzés az alkalmazói programok szoftver készítése és a forgalmazás fellendítése. Ebben fontos szerepet játszanak a kutató és a szolgáltató szervezetek, amelyek a hazai ellátáson túl exportra is készítenek programokat. 1982-ben a szoftver és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások konvertibilis exportja csaknem 200 millió forint volt, melynek zöme Nyugat-Eurápában kelt el. A hazai számítástechnikai ipar belföldre az elmúlt két évben közvetlenül alkalmazási célokra mintegy másfél milliárd forintért értékesített számítástechnikai eszközöket. A számítástechnikai kutatás, fejlesztés és gyártás, valamint a hazai alkalmazás szempontjából alapvető jelentőségű a nemzetközi együttműködés. A szocialista országok sok-, illetve kétoldalú kapcsolatai egyre erősödnek. A számítástechnikai kormányközi bizottság munkája elősegíti a nagyobb sorozatú, tehát gazdaságosabb gyártást. Fontos együttműködési terület az expoirt fokozásig a imiilkiro processzoros technika és az ipari robotok fejlesztése is. A központi fejlesztési program végrehajtásával szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a számítástechnika a gazdaság megújulásának fontos tényezője. Az elkövetkező évek fejlesztéseinél nagy figyelmet keli fordítani az információkat „kezelő” eljárások és kapcsolatok ésszerű egységesítésére. Figyelembe kell venni, hogy a mikroszámítógépek a tervezettnél is jelentősebb szerepet játszanak a kis- és közepes méretű szervezetek információellátásában, a termelő és szolgáltató tevékenység segítésében. Éppen ezért erre a területre nagyobb figyelmet fordítanak. A jövőben nagyobb mértékben kell támaszkodni az eszköz- és rendszerfejlesztésben a hazai kutatási-féjlleszltlésli eineidményékre és a szocialista országokkal folytatott műszaki-tudományos és gazdasági e g y ü ttm ű k öd és r e. tanktámogatás az exportfejlesztéshez A Magyar Külkereskedelmi iánk értékelte az elmúlt évii te- ékenységét. A népgazdaság jénzügyi helyzete, a nemzetkö- i pénzügyi kapcsolatokban megnyilvánuló válságjelenségek erőpróba elé állították a >ankot; ennek ellenére a ma- jyar külkereskedelmi bank kö- elezettségeinek - a partnerek által is elismert pontossággal - mindenkor eléget tett. Hitelképességének tóvá bbi növelésére és üzleti tevékenységének bővítésére a bank tavaly 300 millió forinttal növelte alaptőkéjét, amelynek összege jelenleg 1,3 milliárd forint. Tovább folytatta a konvertibilis fizetési mérleget javító export- bővítő vállalati fejlesztések finanszírozását. Lehetőségeihez viszonyítva jelentős összegeket juttatott mezőgazdasági fejlesztésekre. Termelési rendszerrel (KITE) társulást hozott létre modern technológiájú gabona- és szálastakarmány-termeléshez szükséges géprendszer beszerzésére. Az élelmiszeriparban exportképes húskonzervek gyártásához biztosított eszközöket. KÉPÚJSÁG 3 Kultúrával is a termelésért Az (alábbi szöveget a szekszárdi Húsipari Vállalatnál sokszorosították: „A munkahelyi művelődés terén széles körű véleménykutatást indítunk. Érdekelne bennünket, hogy milyen témakörben mit szeretnének látni, hallani ebben az évben. Részünkről író-olvasó találkozóra, gyermeknapra készülünk. Kirándulásokat szervezünk Szegedre a szabadtéri játékokra, Budapestre a Parlamentbe, és a színész- múzeumba. N y u g dí ja stalálllk o zót, tél apó ünnepséget is szeretnénk» Kliülllíltálsokaf .tervezünk fazekasmunkákból, tapétákból. Találkozókat szervezünk brigádok részére, meg család- tagaknak. Az oktatási vonalon a munkák menetét segítő tanfolyamokra való beiskolázások szerepelnek elképzeléseinkben. Kérjük, hogy igényeiket juttassák el az szb-irodára. Köszönjük. Aláírás: Közművelődési Bizottság.” ♦ A Szekszárdi Húsipari Vállalatról sok szó esett az elmúlt években. Helyéről, szerepéről a gazdasági szakemberek többször nyilatkoztaik. Ezúttal olyan munkáról esik szó, és olyan brigádról amely a kulisszák mögül segíti a termelés magas színtű biztosítását. Kővári Józseféé a közművelődési bizottság titkára, Valentin Ferlemcné munktavterseny-fetelős, és Temesi Engelbertné szocialista brigádvezető a beszélgető ipáirtheirteim. MUTATOM A STENCILEZETT SZÖVEGET- Minden évben kiadunk egy ilyen ívet, a bizalmiak részére, és a beérkezett igényeket ösz- szesítve készítjük el az egész éves programot. Amíg a fiókból Kőváriné a művelődési munkatervet veszi elő, Valentin Fsrencné a mun- kaverseny-felelős így folytatja:- A vállalatnál negyvennégy szocialista brigád van. A hármas jelszó alapján állítják ösz- sze vállalásaikat. Szocialista emberhez méltóan élni, dolgozni, tanulni - számolja ujjain is Valtemtlinnié. — A kollektívák o brigádtagok képességének, egyéni érdeklődésének megfelelően, a már elért művelődési színvonal alapján készülnek az évi versenyekre. Természetesen meghatározott irányelvek is vannak a munkaversenyekhez, hiszen ezek a vállalati célkitűzéseink megvalósítását is jelentik. A gazdasági munkát, az oktatást, művelőd st, a közösségi életet egybefonódva szabad csak értékelni. A kiszélesedő, nagyobb lendülettel mozgó munkaverseny alapvetően a vállalat érdekeit is előbbre viszi. Temesiné: Ot évig vezettem a brigádot- Maradjunk most a művelődés területén.- Vállalatunk körművelődési bizottságának tevékenysége körülbelül három évre tekint vissza, lapoz a munkatervbe Kőváriné — a bizottságunk célja, hogy tanult, munkáját szerető, kultúrált embereket adjon a termelésnek, valamint hogy ráirányítsa a figyelmet a városi művelődési lehetőségekre. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központtal alakítottunk ki kapcsolatot, ők gyakorlati segítséget is adnak például a kiállítások rendezéséhez.- A váraljai népi együttessel - mivel néhány tagja- a dolgozónk is - megállapodást kötöttünk a megyei és az országos szintű fellépéseikhez mi térítésmentesen biztosítunk autóbuszt, ők pedig az ünnepségeinket színesítik.- önálló szakszervezeti könyvtárunk van évi 20 ezer forintos váisóirlliásíi kerettel. Az érdeklődésnek megfelelően válogatunk műszaki, szépirodalmi könyveket. A beiratkozott olvasóink száma 180. Egyhónapos határidőre lehet könyvet kölcsönözni. A könyvtár nyitva tartás a műszakváltás idején van, csak úgy, mint az ismeretterjesztő előadások. Ezek közül legnépszerűbbek az egészség- ügyiek voltak. De a Rózsa Györggyel, Novatni Zoltánnal, Baczakó Péterrel, Gedó György- gyel, vagy Marosán Györggyel való találkozót is nagy érdeklődés és főleg jó hangulat kísérte. Többféle programot kell kínálni, hiszen a 2300 dolgozóinak az (Igénye iils többféle.- A Képcsarnok Vállalattal a második alkalommal rendezünk kiállítást. Legutóbb két napig volt egy ahol festmények és grafikák mellett, egy sor ipar- művészeti terméket is felsorakoztattunk. Kerámiától a textíliáig, esztergályozott fa-munkáktól az ötvöstárgyakig szinte mindent. KIVÁLÓ BRIGÁD, KIVÁLÓ NAPLÓ Temesi Engelbertné, „Marika néni” — így mindenki ismeri a vállalatnál. Nincs olyan rendezvény, ahol ő ne jelenne meg. A Hazafias Népfront, a Vöröskeresztes alapszervezet, a szakszervezet legmegbízhatóbb aktivistájaként tartják számon. A vállalat nyugdíjasainak állandó látogatója, rendezvények szervezője.- Talán más pályára kellett volna mennem — mondja a nyugdíj előtt álló Marika néni. - Nagyon szeretek segíteni az embereken. Azt, hogy mindenhova elmegyek azért teszem, mert talán fölmentem azokat a fiatalasszonyokat akik családi elfoglaltság miatt nehezebben mozdulnak. Amit pedig hallok és látok azt úgyis elmondom a brigáldbam. Ez Viíszo-nt (Js így van, mindent megbeszélünk. Tudja ahol 15 asszony van együtt. .. Kezében piros brigádnaplót szorongat. Átadja.- Garay János nevét viseljük. Brigádunk munkaterülete: a számviteli osztály. Fogyó- és állóeszköz-nyilvántartó, anyag-, főikönyvi- és folyószámla könyvelő a munkaköri beosztásunk. Tán szépén hangzana, hogy a kiváló brigád az első perctől kezdve mind'ig együtt mozdul a közös célokért. Ez ma sincs így, de nem jelent ünneprontást, hiszen a brigád valamennyi tagja nő, háziasszony, anya. így megegyeztünk, hogy amit egyénileg látunk, színházban, moziban vagy kirándulásokon arról beszámolunk és rögzítjük a naplóba. Oklevél, brigádzászló, bronz, két ezüst- és négy ara-nykoszo- rús brigádérem jelzi részvételük eredményét a munkaversenyben. A brigád a kiváló címet 1980-ban kapta meg, amit a következő évben meg is védett. Temesiné, Marika néni öt éve vezeti a brigádot, amelynek tagjai véradások és vállalati szaválóve rsen yek, ho bbiki ál l'ítá - sok, társadalmi munkaakciók állandó résztvevői. Ö maga egy hónap múlva megy nyugdíjba. ♦ A három asszony, Kőváriné, Valentinné és Temesiné bőbeszédűek. Munkájukról hittel és meggyőződéssel beszélnek. Olyan szeretettel és örömmel végzik, hogy nyomukban mindig több ember lép. DECSI KISS JÁNOS A képcsarnok alkalmai kiállításán
