Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 51. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. március 2., szerda HAJNAN, EGY KÍNAI SZIGET (2. old.) NÉHÁNY ÓRA SIMONTORNYÁN i(3. old.) AZ UTOLSÓ MAGYAR iNÁBOB (4. old.) HULLADÉKRA VARVA (5. old.) IMPORT HELYETT - EXPORT (5. old.)-------------------------------------------------­------------------------­F ehérje Bosszankodva újságolta az egyik ismerősöm, hogy az or­szág nehéz importhelyzete ellenére nyolcmilliárd forint — úgy 200 millió dollár — értékben hozott be fehérjetakar­mányt tavaly a mezőgazdaság. Ismerősöm tudni vélte, azért kell külföldről vásárolni az ilyesmit, mert nálunk még az el­hullott állatokat se tudják összeszedni, meg azért, mert a vágóhidakon mindenfélét kidobnak, amiből húslisztet lehet csinálni. Hát ezért állunk így! — hangzott a ledorongoló megállapítás. Hát nem ezért állunk így. Kétségtelen tény, hogy a ma­gyar állattenyésztés évente egymillió tonna fehérjetakar­mányt használ föl és -ez idő szerint ennek 68 százalékát importálnunk kell; valóban nyolcmilliárd forint értékű valu­táért. Viszont az is tény, hogy ennek a behozatalnak ellen­tétele 59 milliárd forint értékű nem rubel elszámolású élel­miszerexport, amelynek nagy hányada részben vagy egész­ben állati termék. És így azért már egészen más a kép. Az más kérdés, hogy valóban elkerülhetetlen-e ennyi fe­hérjetakarmány importja? A válasz: jelenleg az országban a vágóhidakon keletkező melléktermékéknek és az elhul­lott állatoknak több mint 80 százalékát dolgozzák föl takar­mánnyá, vagyis hús- és csontlisztté, illetve húspéppé. Ez igen magas arány, bár javítására van még némi lehetőség. Ezért született meg az a program, hogy 1985-ig 75 ezer tonna állati fehérjét adjon a mezőgazdaságnak élelmiszer- iparunk. Ez persze a fehérjegondoknak csak kisebbik hányada. Húslisztből, ha minden gramm hulladékot földolgozunk, ak­kor sem lehetünk ekkora állatállomány mellett önellátók. Mint ahogy növényi fehérjetakarmányokból sem. Az állat- tenyésztés által nagy mennyiségben használt szójából pél­dául az elmúlt években azért termeltünk csupán néhány ezer tonnás mennyiséget, mert honi termőföldjeink éppen a szójaövezet határán terülnek el. Vagyis — sokáig így gon­dolták a szakemberek — nem lehet gazdaságos, biztonságos a termelése. S igaz ugyan, hogy sikernövényünknek a kű­ri, koricának sem Magyarországon van az ideális termőhelye, de ahol a tengeri 6—10 tonnányit terem hektáronként, ott — úgy vélték - kár a szója bizonytalan, kéttonás hoza­mával kísérletezni. Már azért is, mert a kukorica világpia­ci ára régóta és változatlanul csupán a fele a szójáénak, a várható hozama viszont általában a háromszorosa, jó esetekben az ötszöröse is lehet. Az utóbbi időben azonban kiderült: a szója jó eredmény­nyel termelhető ott (például az ártereken), ahol a kukori­ca sorsa bizonytalan volna. Ezért aztán, hogy a mezőgazda- sági üzemek nagyobb kedvvel foglalkozzanak vele, fölemel­ték ennek az értékes babfélének a felvásárlási árát. így 1985-ig a mai 22—23 ezer hektáros szójatermő terület akár 50-55 ezer hektárra is növekedhet, ez pedig évi 85—90 ezer tonna szójadarát jelent; a hazai fehérjetakarmány­felhasználás csaknem 10 százalékát. Nagy szükség van erre a mennyiségre, márcsak azért is, mert veszély fenyegeti a másik, nagy mennyiségben itthon termelt fehérjetakarmány-növényünket, a napraforgót. A környező országokban eddig ismeretlen napraforgó-beteg­ség ütötte föl a fejét, s egyelőre eredménytelen az ellene való védekezés. Nálunk ilyen betegség még nincs, remél­jük, nem is lesz, de a napraforgó mindenképpen nagyon kényes növény. Termőterülete nem növelhető - ugyanarra a helyre csak ötévenként szabad vetni, mert különben vég­zetesen fertőződhet —, ezért távlatokban is csak évi 200 ezer tonna napraforgódarával számolhatunk. Ráadásul technológiai ókok miatt ennek a mennyiségnek még min­dig csak a fele első osztályú, vagyis alacsony héjtartalmú. Márpedig hízósertésekkel csak az ilyen dara etethető gyo­mor- és bélbetegségek veszélye nélkül. A növényolajipar — különösen a martfűi gyár — nagy erőfeszítéseket tesz a minőség javításáért, már azért is, mert a másod-, harmad- osztályú darának alacsonyabb az ára, s a mezőgazdaság ezzel együtt sem vásárolja szívesen, hiszen csak korlátozot­tan tudja használni. A növényolajipar úgy tervezi, hogy 1985-ig 80 százalékra emeli az első osztályú napraforgó­dara arányát. S ezzel a hazai növénytermesztés fehérjetermelési lehe­tőségei még korántsem merültek ki. Az utóbbi években eqyre több mezőgazdasági üzem kap kedvet a korábban gyomnövénynek tekintett lóbab és csillagfürt termesztésére. E két növény igénytelen és termésének fehérjetartalma meglehetősen nagy. Ráadásul a lóbabról kiderült, hogy a nyugat-európai konyhák kedvelt étke. Ma tonnája 250 dol­lárért adható el. Egy tonna szójadarát ennyiért lehet vásá­rolni. Lóbabból, csillagfürtből, takarmányborsóból ez idő szerint úgy 40 ezer tonnányi terem, ha minden jól megy, - 1985-re akár 85—90 ezer tonnát is be lehet majd belőlük takarítani. Bár — amint láttuk — van még lehetőségünk több hazai fehérjetakarmány termelésére, mégis importra szorul majd az ország. Még az évtized második felében is. Egyfelől t azért, mert — ezt még a régi parasztemberek is tudták — a növénvi eredetű fehérje nem pótolhatja az állati eredetűt, j a húslisztet. Másfelől és legfőképp: továbbra is örvende­tesen gyarapodik állatállományunk, s ennek nem szabad gátat vetni. Élelmiszerexportunk ugyanis csak akkor növel­hető, ha egyre nagyobb mennyiségben, s főként választék­ban tudunk eladásra kínálni állati termékeket. GÁDOR IVÁN Interparlamentáris tanácskozás Budapesten Kedden a Radamentíben meg'kezdődött a szocialista or­szágok interpanlamentá'fiis cso- íportjaii vezetőinek konzultatív találkozója. A tanácskozást, amelyen Bulgária, Csehszlová­kra, □ Koreai Niépi Demokra­tikus Köztársaság, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és VietmOm képvi­selői vesznek részt, Apró An­tal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az eszmecserén a csoportok vezetői értékelik a 69., római intenpairíaimentárfs konferencia határozatait, s megvitatják a Helsinkiben meg­rendezendő tavaszi tanácsúi és, valamint az V. interparlamentá­ris európai együttműködési és biztonsági konferencia előké­szítésével kapcsolatos tenniva­lókat. Budapest utoljára 1974-'ben adott otthont hasonló jellegű találkozónak. A szocialista országok interparlamentáris csoportjai vezetői­nek tanácskozását Apró Antal nyitotta meg. (Telefotó) Korom Mihály Olaszországba utazott Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának rneghí- vásá-ra Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagija, a Központi Bizott­ság titkára vezetésével kedden pá'rtlküidöttség utazott Milánó­ba, ahol részt vesz az OKP március 2-án ' kezdődő XVI. kongresszusán. A delegáció tagija Horn Gyula, a KB Kül­ügyi Osztályának helyettes ve­zetőije. (MTíl) Stefan Andrei keddi programja Stefan Andrei román külügy­miniszter, akii Púja Frigyes kül­ügyminiszter vendégéként hiva­talos, baráti látogatáson tar- tózlkodiik hazáinkban,, kedden megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Moszkvába érkezett a mozambiki államtő Samara Maáhél, a FreISmo Párt elnöke, a Mozambiki Né­pi Köztársaság államfője ked­den baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége és a szovjet kormány meghívására. A repülőtéren Samora Ma­ciiéit Andrej Gromiko, az SZICP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymíinlisz- tere, KonsztantySn Csemyedko, az SZKP KB PoilitilkOli Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Vaszilllj Kuz­nyecov,' a politikai bizottság póttagja; a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökiének első helyettese, Eforlsz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. Ezt követően a Külügymi- inlisZtéHiiumban folytatódtak a hiivötallois magyar--tornán kül­ügyminiszteri tárgyalások. A román diplomácia vezető­je délután Herendire látogatott, ülhet mlegtékintette a porcelán­gyár múzeumát. Steifen Andréi hlivotallüs prag- flamljáriOk következő állomása a Fejér megyéi Káipülnásnyék volt: itt a Vörösmarty Termelő­szövetkezet tevékenységéről ka­pott tájékoztatást. (MTI) Napközi otthon harminc idős szekszárdinak Az avatást követően többen idézték Rápólti Árpád szavait, akii azt is mondta, hogy a nap­közi egyben kapocs az idős emberék és a külvilág között. Hiszen ők legfeljebb csak a boltba jártak el eddig, beszél­getni is alig beszélgették vala­kivel... Most pedig... — Nem leszünk többé társ- tatandk — mondta Busi Ferenc - iné, aki már egy esztendővel ezelőtt hallott a napiközi léte­sítéséről, s már akikor jelentke­zett. — Jó lesz más arcokat is lát­ni és beszélgetni, olvasgatni litt a könyvtárban — így Pesti Ibaijasné, aki férjével jár ezen­túl minden héten öt napot a Tartsay lakótelepről a napkö­zibe. És kiik azok, akik az ünnep hallgatag szereplői voltak teg- maip? A már említett két válla­lat és a kertészet képviselői, a Hazafiás Népfront városi bi­zottsága és a városi tanács vezetői, a Vöröskereszt városi bizottsága, a megyei tanács VöröSkereszt-ailüpszervezefe és egészségügyi osztályának mun­káik ólíléktíváija (ők takarították 'ki az otthont), a költségvetési üzem és a vízügyi igazgatóság szodilaíliísta brigádjai. Az átalakítást a lakáskar­bantartó szövetkezet végezte — dicséretes pontossággal, a ter­vet pedig a SZÖVTERV mun­Tegnap, a Ikora délelőtti órák­iban megélénkült a gyalogos­forgalom Székszárdon, a Mikes utcáiban. Idős em'berek igye­kezték a nyugdíjasok háza fe­llé, valamint a város üzemeiből, vállalatitól j intézményeitől azoknak a munka- és szocia­lista brigádoknak a képviselői, akik az öregék napközi ott­honának létrehozásában segí­tettek, illetve az idős embe­rek továbbiakban ott töltendő napjait igyekeznek maijd szeb­bé, kellemesebbé tenni. A meghitt ünnepség délelőtt 11 -kor kezdődött. Rápolti Ár­pád, a városi tanács elnökhe­lyettese ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy a hawmSncsze- imélyes napközit két lakás, va­lamint a mellettük levő raktár és százítólhélyfiség össZenyliítósá- val alakították fci több, mint hatszázezer forintért. Termé­szetesen az ott rendelő orvos továbbra is ellátja a ház la­kóit, de a napközi otthonba jÓTÓlknbk is a rendelkezésére álll. Az idős emberek kedvez­ményes áron kapják az ebédet az Arany János utcai önkiszol­gáló étterémlből.' Az úij otthon napközbeni la­kói nevében Egyed János mon­dott köszönő szavaikat, majd Babay Angéla - aki szintén ,,'beiratkozott" a napközibe — az erre az alkatomra írt ver­set mondta el. A 3. számú Ál­talános Iskola diákjai pedig színvonalas és megható mű­sorral köszönttök az idős em­bereket, akiket ezen a délélíőt- tön a Tolnia megyei Sütőipari Vállalat és a Söniipori Vállalat finom süteményékkel és üdítő­italokkal! vendégelt meg. Az asztalokat a kertészet ajándé­kaiként szinpompás fréZiák dí­szítették. A megnyitó ünnepség Ikatóirsai készítették - társadéi mi munkában. hm-ka

Next

/
Thumbnails
Contents