Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIII. évfolyam, 51. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. március 2., szerda

HAJNAN,

EGY KÍNAI SZIGET (2. old.)

NÉHÁNY ÓRA SIMONTORNYÁN i(3. old.)

AZ UTOLSÓ MAGYAR iNÁBOB (4. old.)

HULLADÉKRA VARVA (5. old.)

IMPORT HELYETT - EXPORT

(5. old.)-------------------------------------------------------------------------F

ehérje

Bosszankodva újságolta az egyik ismerősöm, hogy az ország nehéz importhelyzete ellenére nyolcmilliárd forint — úgy 200 millió dollár — értékben hozott be fehérjetakarmányt tavaly a mezőgazdaság. Ismerősöm tudni vélte, azért kell külföldről vásárolni az ilyesmit, mert nálunk még az elhullott állatokat se tudják összeszedni, meg azért, mert a vágóhidakon mindenfélét kidobnak, amiből húslisztet lehet csinálni. Hát ezért állunk így! — hangzott a ledorongoló megállapítás.

Hát nem ezért állunk így. Kétségtelen tény, hogy a magyar állattenyésztés évente egymillió tonna fehérjetakarmányt használ föl és -ez idő szerint ennek 68 százalékát importálnunk kell; valóban nyolcmilliárd forint értékű valutáért. Viszont az is tény, hogy ennek a behozatalnak ellentétele 59 milliárd forint értékű nem rubel elszámolású élelmiszerexport, amelynek nagy hányada részben vagy egészben állati termék. És így azért már egészen más a kép.

Az más kérdés, hogy valóban elkerülhetetlen-e ennyi fehérjetakarmány importja? A válasz: jelenleg az országban a vágóhidakon keletkező melléktermékéknek és az elhullott állatoknak több mint 80 százalékát dolgozzák föl takarmánnyá, vagyis hús- és csontlisztté, illetve húspéppé. Ez igen magas arány, bár javítására van még némi lehetőség. Ezért született meg az a program, hogy 1985-ig 75 ezer tonna állati fehérjét adjon a mezőgazdaságnak élelmiszer- iparunk.

Ez persze a fehérjegondoknak csak kisebbik hányada. Húslisztből, ha minden gramm hulladékot földolgozunk, akkor sem lehetünk ekkora állatállomány mellett önellátók. Mint ahogy növényi fehérjetakarmányokból sem. Az állat- tenyésztés által nagy mennyiségben használt szójából például az elmúlt években azért termeltünk csupán néhány ezer tonnás mennyiséget, mert honi termőföldjeink éppen a szójaövezet határán terülnek el. Vagyis — sokáig így gondolták a szakemberek — nem lehet gazdaságos, biztonságos a termelése. S igaz ugyan, hogy sikernövényünknek a kűri, koricának sem Magyarországon van az ideális termőhelye, de ahol a tengeri 6—10 tonnányit terem hektáronként, ott — úgy vélték - kár a szója bizonytalan, kéttonás hozamával kísérletezni. Már azért is, mert a kukorica világpiaci ára régóta és változatlanul csupán a fele a szójáénak, a várható hozama viszont általában a háromszorosa, jó esetekben az ötszöröse is lehet.

Az utóbbi időben azonban kiderült: a szója jó eredménynyel termelhető ott (például az ártereken), ahol a kukorica sorsa bizonytalan volna. Ezért aztán, hogy a mezőgazda- sági üzemek nagyobb kedvvel foglalkozzanak vele, fölemelték ennek az értékes babfélének a felvásárlási árát. így 1985-ig a mai 22—23 ezer hektáros szójatermő terület akár 50-55 ezer hektárra is növekedhet, ez pedig évi 85—90 ezer tonna szójadarát jelent; a hazai fehérjetakarmányfelhasználás csaknem 10 százalékát.

Nagy szükség van erre a mennyiségre, márcsak azért is, mert veszély fenyegeti a másik, nagy mennyiségben itthon termelt fehérjetakarmány-növényünket, a napraforgót. A környező országokban eddig ismeretlen napraforgó-betegség ütötte föl a fejét, s egyelőre eredménytelen az ellene való védekezés. Nálunk ilyen betegség még nincs, reméljük, nem is lesz, de a napraforgó mindenképpen nagyon kényes növény. Termőterülete nem növelhető - ugyanarra a helyre csak ötévenként szabad vetni, mert különben végzetesen fertőződhet —, ezért távlatokban is csak évi 200 ezer tonna napraforgódarával számolhatunk. Ráadásul technológiai ókok miatt ennek a mennyiségnek még mindig csak a fele első osztályú, vagyis alacsony héjtartalmú. Márpedig hízósertésekkel csak az ilyen dara etethető gyomor- és bélbetegségek veszélye nélkül. A növényolajipar — különösen a martfűi gyár — nagy erőfeszítéseket tesz a minőség javításáért, már azért is, mert a másod-, harmad- osztályú darának alacsonyabb az ára, s a mezőgazdaság ezzel együtt sem vásárolja szívesen, hiszen csak korlátozottan tudja használni. A növényolajipar úgy tervezi, hogy 1985-ig 80 százalékra emeli az első osztályú napraforgódara arányát.

S ezzel a hazai növénytermesztés fehérjetermelési lehetőségei még korántsem merültek ki. Az utóbbi években eqyre több mezőgazdasági üzem kap kedvet a korábban gyomnövénynek tekintett lóbab és csillagfürt termesztésére.

E két növény igénytelen és termésének fehérjetartalma meglehetősen nagy. Ráadásul a lóbabról kiderült, hogy a nyugat-európai konyhák kedvelt étke. Ma tonnája 250 dollárért adható el. Egy tonna szójadarát ennyiért lehet vásárolni. Lóbabból, csillagfürtből, takarmányborsóból ez idő szerint úgy 40 ezer tonnányi terem, ha minden jól megy, - 1985-re akár 85—90 ezer tonnát is be lehet majd belőlük takarítani.

Bár — amint láttuk — van még lehetőségünk több hazai fehérjetakarmány termelésére, mégis importra szorul majd az ország. Még az évtized második felében is. Egyfelől t azért, mert — ezt még a régi parasztemberek is tudták — a növénvi eredetű fehérje nem pótolhatja az állati eredetűt, j a húslisztet. Másfelől és legfőképp: továbbra is örvendetesen gyarapodik állatállományunk, s ennek nem szabad gátat vetni. Élelmiszerexportunk ugyanis csak akkor növelhető, ha egyre nagyobb mennyiségben, s főként választékban tudunk eladásra kínálni állati termékeket.

GÁDOR IVÁN

Interparlamentáris tanácskozás Budapesten

Kedden a Radamentíben meg'kezdődött a szocialista országok interpanlamentá'fiis cso- íportjaii vezetőinek konzultatív találkozója. A tanácskozást, amelyen Bulgária, Csehszlovákra, □ Koreai Niépi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és VietmOm képviselői vesznek részt, Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az eszmecserén a csoportok vezetői értékelik a 69., római intenpairíaimentárfs konferencia határozatait, s megvitatják a Helsinkiben megrendezendő tavaszi tanácsúi és, valamint az V. interparlamentáris európai együttműködési és biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatos tennivalókat.

Budapest utoljára 1974-'ben adott otthont hasonló jellegű találkozónak.

A szocialista országok interparlamentáris csoportjai vezetőinek tanácskozását Apró Antal nyitotta meg. (Telefotó)

Korom Mihály Olaszországba utazott

Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának rneghí- vásá-ra Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagija, a Központi Bizottság titkára vezetésével kedden pá'rtlküidöttség utazott Milánóba, ahol részt vesz az OKP március 2-án ' kezdődő XVI. kongresszusán. A delegáció tagija Horn Gyula, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetőije. (MTíl)

Stefan Andrei keddi programja

Stefan Andrei román külügyminiszter, akii Púja Frigyes külügyminiszter vendégéként hivatalos, baráti látogatáson tar- tózlkodiik hazáinkban,, kedden megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét.

Moszkvába érkezett a mozambiki államtő

Samara Maáhél, a FreISmo Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság államfője kedden baráti munkalátogatásra Moszkvába érkezett az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására.

A repülőtéren Samora Maciiéit Andrej Gromiko, az SZICP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymíinlisz- tere, KonsztantySn Csemyedko, az SZKP KB PoilitilkOli Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vaszilllj Kuznyecov,' a politikai bizottság póttagja; a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökiének első helyettese, Eforlsz Ponomarjov, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára és más hivatalos személyiségek fogadták.

Ezt követően a Külügymi- inlisZtéHiiumban folytatódtak a hiivötallois magyar--tornán külügyminiszteri tárgyalások.

A román diplomácia vezetője délután Herendire látogatott, ülhet mlegtékintette a porcelángyár múzeumát.

Steifen Andréi hlivotallüs prag- flamljáriOk következő állomása a Fejér megyéi Káipülnásnyék volt: itt a Vörösmarty Termelőszövetkezet tevékenységéről kapott tájékoztatást. (MTI)

Napközi otthon harminc idős szekszárdinak

Az avatást követően többen idézték Rápólti Árpád szavait, akii azt is mondta, hogy a napközi egyben kapocs az idős emberék és a külvilág között. Hiszen ők legfeljebb csak a boltba jártak el eddig, beszélgetni is alig beszélgették valakivel... Most pedig...

— Nem leszünk többé társ- tatandk — mondta Busi Ferenc - iné, aki már egy esztendővel ezelőtt hallott a napiközi létesítéséről, s már akikor jelentkezett.

— Jó lesz más arcokat is látni és beszélgetni, olvasgatni litt a könyvtárban — így Pesti Ibaijasné, aki férjével jár ezentúl minden héten öt napot a Tartsay lakótelepről a napközibe.

És kiik azok, akik az ünnep hallgatag szereplői voltak teg- maip? A már említett két vállalat és a kertészet képviselői, a Hazafiás Népfront városi bizottsága és a városi tanács vezetői, a Vöröskereszt városi bizottsága, a megyei tanács VöröSkereszt-ailüpszervezefe és egészségügyi osztályának munkáik ólíléktíváija (ők takarították 'ki az otthont), a költségvetési üzem és a vízügyi igazgatóság szodilaíliísta brigádjai.

Az átalakítást a lakáskarbantartó szövetkezet végezte — dicséretes pontossággal, a tervet pedig a SZÖVTERV munTegnap, a Ikora délelőtti órákiban megélénkült a gyalogosforgalom Székszárdon, a Mikes utcáiban. Idős em'berek igyekezték a nyugdíjasok háza fellé, valamint a város üzemeiből, vállalatitól j intézményeitől azoknak a munka- és szocialista brigádoknak a képviselői, akik az öregék napközi otthonának létrehozásában segítettek, illetve az idős emberek továbbiakban ott töltendő napjait igyekeznek maijd szebbé, kellemesebbé tenni.

A meghitt ünnepség délelőtt 11 -kor kezdődött. Rápolti Árpád, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy a hawmSncsze- imélyes napközit két lakás, valamint a mellettük levő raktár és százítólhélyfiség össZenyliítósá- val alakították fci több, mint hatszázezer forintért. Természetesen az ott rendelő orvos továbbra is ellátja a ház lakóit, de a napközi otthonba jÓTÓlknbk is a rendelkezésére álll. Az idős emberek kedvezményes áron kapják az ebédet az Arany János utcai önkiszolgáló étterémlből.'

Az úij otthon napközbeni lakói nevében Egyed János mondott köszönő szavaikat, majd

Babay Angéla - aki szintén ,,'beiratkozott" a napközibe — az erre az alkatomra írt verset mondta el. A 3. számú Általános Iskola diákjai pedig színvonalas és megható műsorral köszönttök az idős embereket, akiket ezen a délélíőt- tön a Tolnia megyei Sütőipari Vállalat és a Söniipori Vállalat finom süteményékkel és üdítőitalokkal! vendégelt meg. Az asztalokat a kertészet ajándékaiként szinpompás fréZiák díszítették.

A megnyitó ünnepség

Ikatóirsai készítették - társadéi mi munkában.

hm-ka