Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

1983. március 10. Képújság 5 Targoncával a galériába A közoktatás kérdéséi Intőt kap a ... Munkakezdés előtt iHa a gyermek vét az iskola rendje elleni, osztólyfánökj vagy igazgatói intőt kap. A pedagó­gus így hozza a szülők tudomá­sára, hogy fiuk vagy lányuk megsértette ax iskola rendtar­tását. Természetesen, azt is el­várja a1 szülőktől:, hogy az el­követett vétségekért felelősség­re vonják gyermeküket. 'Hogy is állunk mi az intővel? A szülők többsége az Intő puszta hajlatára, is kétségbe­esik. Hosszan vallatja gyerme­két, majd olykor órákig tartó pedagógiai céteaíú „le-lkibeszéd- be" kezd. Ez a jobbik eset. Sok szülő gondolkodás nélkül azo­nosítja' magát az iskolai elma­rasztaló ítéletével, nyomban büntető intézkedéseken kezdi itörn.i a fejét, vagy se szó, se beszéd, alaposain elpáholja- a •renitens gyermeket. Kérdés, vajon a pedagógus — akinek kezében fegyelmezési eszköz az intő — előre felmé­ri-e az intő 'hatását? Elsősorban azt keli tekintetbe -vennie meg- intés esetén, hogy a gyermek — teljesítményeinek, magatar­tásának értékelésén keresztül — ízelítőt kaip az emberi, társa­dalmi igazságosságból Is. Az intőt megkapva a -legtöbb tai- rvulá úgy érzi, hogy túlságosan szigorúan ítélték meg. A be­írás megbélyegzi őt osztálytár­sai, szülei szemében. Természe­tesen nyomban mentségeket keres, s mérlegelni kezd: való­ban megérdemelte a büntetést, vagy igazságtalanság érte? Sok esetben, még igen ked­vező szülő—gyermek kapcsolat mellett is előfordul, hogy a gyermek fél megmutatni oda­haza az intőt, különösen akkor, A SZÍNÉT VESZTETT BALLONKABÁT- Miit csináltak a btaillonklaibá- tommall? — kiállított fel egy sze­relő, amikor az egyik megyei szolgáltató vállalat üzletében megkapta a „kitisztított” kabát­ját.' Az üzletvezető is kénytelen voIt elismerni: a ruhán feltűnő színfoltok vannak. Ezért 2400 forint 'kártérifést fizetitek a ká­rosultnak, majd ennék az ösz- szeginek vi-ssztatérítéséért a gyár felién, ahol a kabát készült, pert indítottak. Ama hivatkoztak, hogy a gyártásnál vagy a kon- Fekdiázáisnó! elkövetett -hiba imliátt nem színtartó a.z anylag. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a szolgáltató vál­lalat keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a Textilipart Míiinőslége-ífenőrző 'Intézet - műszeres vizsgálót alapján - azt a szakértői véle­ményt adta, hogy az alapanyag kifogástalan, részleges színvál­tozást nem okozhatott, azt a helytelen vasalás idlézte elő. — A szakértő nem tudta meg­mondani, és most már nem is lehet kideríteni, hogy a szín­foltokat előidéző vaslailás mikor történt — hbngzSk tovább az ítélet. — Téklintve, hogy a ballon közepesen viselt állapotú, és nem először tisztították, akár egy korábbi alkalommal is va­salhatták rosszul. Viszont, a-mennyílben alkkor színváltozás nem mutatkozott, csőik az le­hetséges, hogy a szolgáltató váillálatnál a tisztítást a kabát kezelésére vonatkozó tájékoz­tatóval ellentétes módon vé­gezték. Ennék következményeit azonlbun a vállalatnak kell vi­selnie. VÉTSÉG A TÁRSADALMI TULAJDON ELLEN Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagját fegyel­mi büntetésül a tagok sorából kizárták. Azt rótták fel neki, hogy engedély nélkül nyúlt kü­lönféle gépekhez, azokat meg­rongálta, az egyikről pedig két alkatrészt eltulajdonított. Ezen­kívül munkahelyéről négy napig igazolatlanul távol ma'tadt. A határozat hatályán kívül helyezéséért a tsz-tag a mun­kaügyi bíróságon pert indított, de 'keresetét elutasították. Fel­hő már előre tudja, hogy szü­lei minden megfontolás nélkül, az iskola véleményét szentírás­nak tekintve szabják ki rá a büntetést. A félelem pedig rossz tanácsadó. Elöbb-utább oda­vezet, hogy a gyermek ahelyett, hogy meg mutatná az el len őrző könyvét, azt hazudja, hogy el­veszett, esetleg a-láhamisítja a szülő aláírását Az egyik hiba maga után vonja a másikat: a gyermek egyre jobban szorong, ezért mind rosszabbul telje-síit az iskolában, ez viszont újabb intőt eredményez. Igen nagy je­lentősége van tehát annak, hogy ai szülők hogyan fogad­ják gyermekük intőjét. A legcélszerűbb az volna, ha a szülők bizalmat előlegezve gyermeküknek, nyugodt, barát­ságos légkörben meghallgat­nák az ő érveit is, ugyanakkor felkeresnék az osztólyfőnaköt is, hogy nála- érdeklődjenek gyer­mekük felől. A két fél részéről kapott felvilágosítások alapján módjuk volna mérlegelni azt, hogy az intő súlya mennyire áll arányban az elkövetett vétség­gel. Ám még a legkörültekintőbb eljárás esetében is előfordul­hat, hogy a szülő úgy érzi, a pedagógus azért adott -intőt, mert őt tartja, a legille-tékesebb- nek a büntetés kiszabására, ez­zel egyúttal reá hárítva a. bün- te.éssel járó felelősség gond­ját is. Sok pedagógus nem szá­mol azzal sem, hogy a gyerme- kelc többsége- nem a szüleire haragszik, m'ég ha- ők iis azok, akik eltiltják kedvenc időtölté­sétől, netán megverik, hanem a tanárára, aki miatt kénytelen elszenvedni a: büntetést. Az i-n­febbezésre azonban a megyei ibírálság a 'büntetést szigorú megrovásra enyhítette. Törvé­nyességi óvásra a Leg-felsőlbb iBíróság a jogerős ítéletet ha­tályon kívül helyezte, és a szö­vetkezet által kiszabott fegyel­mi 'büntetést helyiben hagyta. A döntés indokolása szerint, ha a fegyelmi vétség súlyos, az a munkáltató többi dolgozójá­nak munkafegyelmére is kiihat. Hlyen esetben a viszonylag eny­he büntetés kiszabá-sá haís-onió fegyelmi vétség elkövetésétől nem tártja viiisszta őket. A tár­sadalmi tulajdon terhére elkö­vetett fegyelmi vétség miatt al­kalmazott súlyo's büntetés mér­séklése áltáléiban még nyoma­tékos enyhítő körülmények ese­tén sem indokolt. Éppen ezért tévedett és ezzel törvényt sér­tett a megyei bíróság, amikor Orra a megállapításra jutott, hogy a tsz-tag cselekményeinek itárisbdaImi veszélyességére, vét­kességi fokária, személyi körül­ményeire tekintettel kíszá'bott fegyelmi büntetés íindo'kolatlá- -nu'l súlyos. Ezért a megyei bí­róság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. ‘ A ROSSZUL ÉPÜLT HÁZ Az Országos Takarékpénztár egy tervező irodáival1 'két lakó­telepi ház tervdokumentációjá­nak elkészítésére és a lebonyo­lítás elvégzésére szerződést kö­tött. A kivitelezésre építőipari szövetkezet kiaípott megbízást. Amikor a lakók beköltöztek, ©adkhbimáir megdöbbenve álla­pították meg: minden szó ó't- ha'Ubtszlk a szomszédiba, a vá­laszfalak mozognak, nedvesék,, b tapéta sűrűn repedezik. Igen 'sok lakódban az ajtóik hi'básak. A 1 PVC-pád lók szakadoznak, a Ibeszaíbólyozaitlam világítási automata balesetveszélyes. Re­pedt mosdók is aikadin'ak. A te- tóose-nepek egy része mlá Illik, te­hát nem első osztályú. A ké­mény 'bekötései szblbálytallbnolk, fűtési osőhüvely viszont nincs. A lakók panaszára az OTP miim-d 'a tervező vállalat, mind az épí­tőipari szövetkezet ellen szava­tossági pert indított. A megyei 'bírósági tárgyalá­son a 'kihallgatott szblkértő el­mondta, hogy lakáséi válasz,tó falat nem lett volna szabad gipszkartonból tervezni. Ez az anyag hungarocell hangszige­telés ellenére sem alkallmas tő okáról a gyermek hamar megfeledkezik, annál inkább emlékezik arra-, aki adta', aki kellemetlenségeinek okozója’ volt. Sók szülő gyermeke „érdekei­vel” azonosítja, magát, ezzei óhatatlanul szembefordulva a pedagógussal: hiszen miatta kell haragudnia: gyermekére, nem beszélve arról, hogy az elmarasztalás őket is megszé­gyeníti. Akik nem szívesen fe- nyíti'k meg gyermeküket, kínos kötelességüknek érzik a bünte- té-svégreha'jtó szerepének fel­vállalását, s emiatt ellenszenv ébred bennük a- tanár iránt, aki e hálátlan feladatra kény­szeríti őket. Más o helyzet a könnyen büntető szülők eseté­ben. Űk, a gyermek szemében, hamar a tanár „cinkosává” vál­hatnak. A gyermek 'ilyenkor töbibé-kevésbé joggal érezheti úgy, hogy a felnőttek „frontot" alkotnak ellene. A pedagógusoknak fel kelle­ne ismerniük azt, hogy csak a legvégső esetben érdemes az intő eszközéhez nyúlniuk. Szük­ségtelenül nagyítjg fél a gyer­mekék fegyelmezetlenségét az a tanár, aki egy óra alatti köz­bekiáltást vagy egy óra közötti szünetben, észlelt futkározás-t azonnali iiinltővel torol meg. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a túl gyakran és túl könnyen osz­togatott intő elértéktelenedik mind a, szülők, mind a gyerme­kék szemében. Ez könnyen oda­vezethet, hogy már nem is te­kintik valódi „intelemnek", in­kább úgy érzik, csupán- a tanár gyengeségét fejezi 'ki. — la — ilyen célra. De mlég a kivitele­zése is hllbáslan történt. A la­kásaik mennyezetére nem az előírt módon szerelték feli, ha­nem csőik egyszerű vakolást ké­szítettek. A lábazati aementva- kolatnálk a szigetelés fölé veze­tését is rosszul Végezték, emiatt a csapadékvíz beszívódjk a fal­ba. A belső válaszfalak geo­metriái vonalvezetése is -pon­tatlan. A homlokzati faliakon mutatkozó repedések óka az épület nem megfelelő alapozá­sa. A szakértői vélemiény elhang­zása után pOirázs Vita kereke­dett, Hogy a hibák mennyiben befolyásolják a lakások ren­deltetésszerű halszíná látót , k i, milyen mértékben felelős a hi- Ibálkért. Mindkét vállalót egy­mást okolta. Az OTP megbízott­ja nyomat, ékesen hangsúlyoz­ta: a gipszkarton válaszfalak idő előtt tönkre mennek, tehát nemosbk az esztétikai hatásuk rossz. Ezért a szakértő,i véle­ménnyel ellentétben, nem a 'ki­vitelezési dílj leszállítását, ha­nem Valamennyi hiba kijavítá­sát kívánta. A megyei bíróság a tervező és a 'kivitelező vállalatot javí­tó, sra, kártérítésire és árleszál­lításra kötelezte. Fellebbezésre az 'ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. Itt újból meghallgat­ták a szakértőt, aki kijelentette: csak további megfigyelések után lőhet eldönteni, hogy a különböző repedések megszün­tetése érdeklében mit kell ten­ni. A bomlokzdtii' é s a tapéta- repedések kijavítása egyébként magát a süllyedést nenj szün­teti meg. Ezek után a Legfel­sőbb Bíróság úgy látta,, hogy a felelősség kérdésében további széles körű bizonyítási eljárás- ina v,an szükség, amelynek költ­ségeit majd a pervesztes fiélnek kell Viselnie. 'Ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőifakú bíró­ságot új tárgyalásra, valamint új határozat hozatalára utasí­totta. Ennek során azt is tisztáz­ni kell, hogy a tervezési hibá­kat 'a kivitelező flellsmerlhtette-e, mert ez a kármegosztás ará­nyára kihat. HAJDÚ ENDRE Akár a közéletet, akár a tör­ténelmi ismeretterjesztést néz­zük, napjainkra megnőtt az érdeklődés Széchenyi István munkássága iránt. Ennek a nagy érdeklődésnek igyekszik megfelelni, a Nagycenken álló egykori Széchenyi-kastélyban elhelyezett, és működő Széche­nyi Emlékmúzeum. A múzeum vándorkiállítási anyagot is készített, amelyet csak a Széchenyi nevét viselő szocialista brigádok igénye sze­rint bocsátanak rendelkezésre.- Az országban 292 brigád vette fel Széchenyi nevét. Tol­na megyében mi vagyunk az egyetlen — kezdi beszélgetés­kor a Magyar Selyemipari Vál­lalat tolnai fonógyárában Kiss István, az anyag- és áruforgal­mi osztály Széchenyi szocialista brigádjának vezetője.- A Széchenyi Emlékmúzeum felügyeli a brigádokat. Két­évenként tartunk kongresszust — folytatja Kiss István -, ahol a vállalások értékeléséről, meg a további feladatokról esik szó. Ez a kiállítás is így szüle­tett, de a mozgássérültek köz­ponti házának építését — ami Budapesten van —, is említhet­ném... Közben elszólítja kötelessé­ge a nyugdíj előtt álló brigád­vezetőt. A néhány percig, amíg távol van, Wolf Györggyel, a gyár szb-titkárával járjuk végig . a kiállítást. Széchenyi István a „Selyem- rül" írott kis füzetével, meg a gyár emlékszobájából kölcsön­zött néhány tárggyal indul a tolnai Fonógalériában elhelye­zett Széchenyi-emlékkiállítás.- Ahogy a vezető mozdul, a brigád úgy lendül — mondja Wolf György. — A mi Széchenyi brigádunk nagyon népszerű, a tíz szocialista brigád között. Ez a kiállítási vállalkozásuk a népszerűséget még fokozta is, azt hiszem. Kezdeményezésüket a vállalatunk vezetősége egy­értelműen támogatta. A brigád tagjai gépkocsivezetők, targon­cások, raktárosok. Tizenketten vannak férfiak, és két nő is van közöttük...- Igen — toppan közénk vég­szóra Kiss István. — De egyéb társadalmi funkcióink is van­Bizonyára vannak közöttünk olyanok, akik a napilapok há­zasságkötési apróhirdetéseit odaadóan fürkészik, ugyanak­kor a társkereső szolgálatok -szerveződésének hallatán vala­miféle „embervásárra" gondol­nak. Pedig e kétféle találkozási forma végcélja ugyanaz. Az, hogy az önhibájukból vagy ön­hibájukon kívül társtalan em­berek házastársat találjanak. Az apróhirdetések közvetíté­sével megköttetett házasságok­ban semmi kivetnivalót nem talál közerkölcs. A vállalko­zások kora hozta társkereső gazdasági munkaközösségek lé­tében és céljában még sajnos igen. Ennek a bizalmatlanság­nak az oka közgondolkodá­sunkban, álszemérmességre és maradiságra való hajlamunk­ban keresendő. Némely szocialista országban már évtizedes hagyománya van az ilyen szolgálatoknak. Csehszlovákiában és a Német Kiss István brigádvezetö nak, mert munkásőrtől, tanács­tagig, önkéntes tűzoltó is akad köztünk.- A névadónkról? Én ma­gam még hajós koromban is­merkedtem meg Széchenyi ne­vével és munkásságával — me­séli Kiss István. Ott naponta találkoztam a felirattal. Aztán, mint „közlekedési” brigád — később itt a gyárban — az ő nevét vettük fel. Széchenyi és Demokratikus Köztársaságban szociológusok tanulmányozták hasznosságát, eredményességét. Mi még többnyire elfintorítjuk az orrunkat, így mondva ítéle­tet azok felett az emberek fe­lett, akik súlyos válságba ke­rültek. Némelyek a géemkák életrevalóságát eleve tagadják és a társkereső vállalkozók szándéka mögött valamiféle tisztességtelen szolgáltatást és kizárólag anyagi meggazdago­dást sejtenek. Azok az emberek is kételked­nek, akik mögött ott van az érzelmileg kiegyensúlyozott és anyagilag rendezett hátország. A nyerő dobogójáról! Ám, mi­lyen az ember? A szolgálatok kínálta lehetőségben rm,j azok is kételkednek — vagy a kibeszéléstől való félel­mükben nem élnek vele —, akik a munkahelyükön imitálják a feleség vagy férj nélküli élet boldogságát. A társtalanság sorsot nyo­Tolna kapcsolatát keresve, ta­láltunk is egy dátumot, ami szerint Széchenyi éppen 150 éve — 1830. június 25-én Tol­nán tartózkodott. Beszédes Jó­zsef vízügyi mérnökkel útban a Vaskapu felé, megálltak itt a községben és a polgársággal kellett volna megegyezniük a tolnai Duna-szakasz szabályo­zásának ügyében, de nem jár­tak sikerrel. A tolnai Fonógaléria szeren­csés elhelyezéséről lapunk ha­sábjain már gyakran szó esett, amit minden kiállítás csak nyomatékkai aláhúz, hiszen a napi munkájukat végző embe­rek jártukban-keltükben, akai- va-akaratlanul is élményt, is­mereteket szereznek. A mostani dokumentációs ki­állítás rendezői, a Széchenyi szocialista brigád, gondos gaz­dának is bizonyul. Naponta meg-megnézik a galériát, a lá­togatók számát igazoló vendég­könyvet, a szaporodó, értékelő bejegyzéseket. „ügyeletes felügyelők" most is akadnak. A brinád két fiatal tagja targoncán érkezik a ga­léria bejáratáig, végignéz a tárlaton, aztán folytatja hétköz­napi dolgát, mert ez a kiállí­tás a vállalásaik sorában csak egy alkalom... decsi­morító zsákutcájából népműve­lők már próbálták és próbálják is kivezetni az embereket. Klu­bok alakulnak, alakultak, szűn­tek meg sorjában. Hol van a hiba? A népművelőkben? A kultúrházak jelenlegi felépíté­sében? A szimpátia hiányá­ban? Magukban az érintettek­ben? Talán mindegyikben. Az emberek boldogsághoz segítése nagyon is besorolható művelődési házaink, központ­jaink „profiljába”. Végezetül maradjunk té­mánknál és a művelődési köz­pontnál, itt Szekszárdon. Már­cius első napjainak egyikén a megyei művelődési központ he­lyet biztosított annak, hogy a székesfehérvári Szimpátia társ­kereső gazdasági munkaközös­ség klubalapítási szándékkal először találkozzon ügyfeleivel. Félszázan vettek részt a nyi­tó összejövetelen. Félszázan olyanok, akik már veszítettek, magukra maradtak, de akik szakítani akarnak a magányossággal.- szűcs ­Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kiállításon a rendezők Klub a magány ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents