Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

Műsoraink többsége a gyerekeké Beszélgetés Szilágyi Dezső igazgatóval A “népújság_________________________________________ 1983. március 9 Jelenetek az Odüsszeusz, a tengerek vándora című előadásból (Fotó: MTI-KS) Szovjet lapokból Az Állami Bábszínház ered­ményeiről. a bábszínjátszás teendőiről és a tervekről be­szélgettünk Szilágyi Dezső szín­házigazgatóval. — A bábszínház az utóbbi években nagyon sokat harcolt az elismerésért, a siker kivívá­sában különös módon inkább a felnőttműsorok jutottak szerep­hez. Darabjaink, előadásaink döntő többsége mégis a gye­rekeknek szól. Mi ugyanis nem­csak a fővárost, de az egész or­szágot ellátjuk bábelőadások­kal. Ez igen nagy feladat, és a ránk nehezedő terheket csak lassan kezdik átvállalni mások is. így a Pécsett megalakult Bóbita együttes, a Népszínház, sőt a Mikroszkóp Színpad is hozzájárult ahhoz, hogy az or­szágszerte megnövekedett ér­deklődést kielégíthessük. — Milyen mértékben igénylik ma a bábjátszást az ország­ban? — Az Állami Bábszínház hét önálló művészcsoportja évi 1500 előadást tart, s ezeknek tavaly hétszázezer látogatójuk volt. Hatalmas eredmény. Ha figye­lembe vesszük, hogy százezer bábnézőtől jutottunk el idáig. Ekkora igény kielégítéséhez azonban országos bábszínház­hálózatra lenne szükség. Min­den vidéki színházunk mellett elkelne egy-egy saját bábtár­sulat, úgy ahogy az már kiala­kult Pécsett. — A körülöttünk lévő orszá­gokban jobb a helyzet? — Sokkal, de sokkal jobb. A Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban, az NDK-ban, Romániá­ban és másutt is tucatszámra találhatók a bábszínházak. Ezekben az országokban rájöt­tek a bábozás pedagógiai ér­tékére. — Végül is mi indokolja a bábozás szükségességét, széles körű elterjedését? — Hogy miért fontos mindez? Nos, nem öncélú bábozásról van szó. A bábozás műfaja Országos kosár- és fonottáru- pályázat A Népi Iparművészeti Ta­nács, a Szolnok megyei Tanács és az Artex Külkereskedelmi Vállalat országos kosár- és fo- nottáru-pályázatot hirdet a kül- és a belkereskedelmi választék bővítésére, a lakossági igények jobb kielégítésére. Elsősorban olyan pályamunkák létrehozását ösztönzik, amelyek alkalmasak a háziipari és egyéb szövetke­zetekben a kisszériás gyártás- ra, A pályázaton bárki részt ve­het, két kategóriában olyan új alkotásokkal, amelyek sem más pályázaton, sem a kereskede­lemben még nem szerepeltek. A bútorgarnitúrák és lakberen­dezési tárgyak kategóriában két garnitúrával vagy 3 darabból lehet pályázni, például fonott­bútor garnitúrákkal, hintaszé­kekkel, padokkal, válaszfalak­kal, előszobafogasokkal, min­denfajta zsúrkocsival, ágynemű- tartókkal stb. A második, divat­cikk-tömegcikk kategóriában pedig különböző kosarakkal, szatyrokkal, tálcákkal, strand­cikkekkel, szennyestartókkal, italkínálókkal. A pályázati mun­kákhoz a kosár- és fonottáru­termelésben az eddig ismert és hasznosított természetes anya­gokat használhatják fel az al­kotók, segédanyagként fát, fé­met, üveget, bőrt és textíliát is alkalmazhatnak. Az első kategóriában 8000, 5000 és 3000 forintos, a máso­dikban pedig 4000, 3000 és 2000 forintos pályadíjakat írtak ki. Az első helyezést elérő ter­vezőket az Artex ötnapos kül­földi tanulmányúttal is jutal­mazza. A beérkezett pályamun­kákat a Népi Iparművészeti Ta­nács bíráló bizottsága minősíti, a legsikeresebb darabokból Szolnokon országos kiállítást rendeznek. A díjnyertes dara­bokra a pályázatot kiíró szer­vek elővételi jogot tartanak fenn. rendkívül nagy erkölcsi, eszté­tikai befolyással lehet a na­gyon fogékony gyermeki fantá­ziára, amely később felnőttkor­ban kamatozik. — Milyenek a felnőttelőadá­sok? — Minden felnőttelőadásunk eleinte kísérleti. Ilyen volt pél­dául a Bartók-műsorunk, a Szentivánéji álom, a Sztra- vinszkij-est és mások is... Azóta egytől egyig elfogadott, meg­kedvelt előadások lettek. Most viszont kísérleti stádiumban van a Tiszta forrásból című produk­ciónk, főleg avantgarde zenéje miatt, de remélhetően a publi­kum majd ezt is elfogadja idő­vel. Ilyen de Falla nagyon szép operájából, a Don Quijote szüzséje alapján íródott műso­runk, a Pedró mester bábszín­háza. Ennek a darabnak ko­rábban már elkészítettük a te­levíziós változatát is, és a szcenikus mesterünk különdíjat kapott érte. — Képes-e a színházuk idő­ről időre megújulni, műfajilag újat produkálni? — Igen, úgy vélem képesek vagyunk erre. Az elmúlt évad­ban is több új kezdeményezés­sel, produkcióval jelentkeztünk. Ilyen volt többek között az ifjú­sági előadásnak szánt Odüsz- szeusz, a tengerek vándora cí­mű előadásunk. Folyamatosan szeretnénk bemutatni az embe­riség legnagyobb kultúrtörténe­ti örökségét, érdekességeit. Megpróbáljuk behozni a szín­házunkba a serdülőket is. Szá­mukra készült a Kalevala. Van­nak másféle kísérleteink is, így a különböző paraszti népszoká­sokból született műsorunk, amely komplexitásával nagy si­ker volt.- Ebben az évadban is tar­togatnak meglepetést? — Lesz néhány érdekes be­mutatónk. Most azonban első­sorban a gyerekekre gondo­lunk. A Vásári komédiában, amelyet elviszünk vidékre is, az európai bábjátszás fő alakjait, Petruskát, Kaspert és társait mutatjuk be. Lázár Ervin köny­ve alapján készül a Berzsián és Dideki színpadi bábváltoza­ta. A felnőttek pedig újra meg­nézhetik, ha kedvük tartja, új feldolgozásban Rejtő Jenő Sző­ke ciklonját, természetesen báb szereposztásban. SZÉMANN BÉLA SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió nemcsak ké­szül az olvasóknak, de igénylik is a szerkesztők az ő közremű­ködésüket. Levélben vagy tele­fonon a megyei, városi, közsé­gi párt- és állami vezetőkkel, az MSZBT-aktivistákkal és az olvasókkal rendszeresen szer­vezett eszmecseréken, ankéto­kon, számos észrevétel, meg­jegyzés, javaslat hangzik el. A közelmúltban, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió magyar nyelvű kiadása az idén 25 esz­tendős, több párt- és állami vezetőt, MSZBT-aktivistát, pos­tai dolgozót és társadalmi ter­jesztőt kért fel a szerkesztőség — mondja el véleményét a lap­ról. A felkérésnek eleget téve Békés, Zala és Heves megyé­ből, valamint a BKV-tól máris többen jelezték javaslataikat. Ebben a számban Heves me­gyei visszhang, vélemények, észrevételek folyóiratunkról cím­mel Heves megyei párt- és ál­lami vezetők véleményét közli a Szovjetunió. A folyóirat magyar nyelvű ki­adása negyedszázados, a Mezs- dunarodnaja Knyiga országos külkereskedelmi egyesülés pe­dig hat évtizedes évfordulóját ünnepli. A Szovjetunió elődjét, a kulturális termékek kivitelé­vel és behozatalával foglalko­zó Mezsknyigát ugyanaz a fel­ismerés hívta életre: hiteles és gazdag képet adni a világ né­pei számára a szovjet köztár­saságok szövetségéről. A Mezs- dunarodnaja Knyiga külkeres­kedelmi egyesülés közreműkö­désével megy végbe a magyar —szovjet kulturális árucsere zö­me, s e vállalat révén érkezik Magyarországra több magyar nyelvű szovjet lap, köztük folyó­iratunk is. A kultúrakereskedel­mi csatornákon című cikkben a lap munkatársa Jurij Leonov- val, a Mezsdunarodnaja Knyiga vezérigazgatójával beszélgetett. Több mint hatezer főfoglal­kozású munkavédelmi felügye­lőből álló szolgálat őrködik a biztonságtechnikai, a munka- védelem és a munkaügyi tör­vények normáinak és előírásai­nak betartásán. A szovjet szak- szervezetek nincsenek aláren­delve a gazdasági vezetésnek, csak a szakmai testület vezető szerveinek és az ágazati szak- szervezeti tanácsoknak tartoz­nak felelősséggel. Hogyan gya­korolják ezt a felügyeletet, mi­lyen jogokkal vannak felruház­va a munkavédelmi felügyelők- erről szól a Szigorú ellenőrök című Ogyesszában készített ri­port. Szovjet-Kirgízia tudósai más köztársaságbeli kollégáikkal együtt berendezést szerkesztet­tek a világűrből végzett tudo­mányos megfigyelések továbbí­tására. A szoutnyikok fedélze­tén elhelyezett berendezés fi­gyelemmel kíséri a hegyi lege­lők és rétek állapotát. A világ­űrből így kapott információk révén a tudósok pontos ajánlá­sokat tudnak készíteni az állat- tenyésztők, növénytermesztők és más mezőgazdasági szakembe­rek számára. A Szputnyikok és legelők című írás a kirgiz tudó­sok mezőgazdasági kutatási eredményeit ismerteti. LÁNYOK, ASSZONYOK A márciusi szám közli an­nak a felhívásnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulója tisz­teletére rendezett ünnepi ülé­sen, az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és az OSZFSZK Legfelsőbb Tanácsa intézett a világ parlamentjei­hez, kormányaihoz, politikai pártjaihoz és népeihez. Részle­teket közöl a lap Jurij Andro- povnak az évforduló alkalmá­ból tartott beszédéből is. A Hagyományok, ünnepek, népszokások című rovatban I. Jevgenyev Tavaszvárás című, sok képpel illusztrált írása a Kosztroma vidéki Szuszanyino falu hagyományos tavasz­köszöntő ünnepéről ad hangu­latos beszámolót. I. Konsztan- tyinov Ahol a bölények élnek című cikke egy természetvédel­mi terület hétköznapjait, a ki­veszőfélben lévő bölények meg­mentésére tett erőfeszítéseket mutatja be. A Patika a piac­téren című írás sok-sok fény­képpel egy közel 250 éves Ivovi gyógyszertárba vezeti el az olvasót. Orosz Mária Bá­bolna című írása a már világ­szerte ismert gazdaság szov­jetunióbeli kapcsolatairól szól. G. Korotkevics Emléküket őrzik című cikkel Miklósi Györgynek, a Magyar Tanácsköztársaság résztvevőjének életútját, Moszk­vában és környékén élő leszár­mazottjait mutatja be. A márciusi számban olvas­ható J. Szemjonov Szemtől szembe című izgalmas doku­mentumregényének következő folytatása. A kézimunka-leírá­sokat, ételrecepteket és rejtvé­nyeket tartalmazó hagyomá­nyos mellékleten kívül ezúttal színes műmellékletet is tartal­maz a Lányok, Aszonyok. Gyö­nyörű felvételek és klasszikus orosz költők műveinek részletei idézik föl a négy évszak han­gulatát. szputnyik Talán nincs olyan ember a Földön, akit az alábbi téma ne érdekelne: „Nyugat-Euróoában folynak az amerikai közép­hatótávolságú nukleáris eszkö­zök telepítésének előkészületei. Ha a telepítés bekövetkezik, a világhelyzet katasztrofális mér­tékben megromolhat." Az utca embere felteheti a kérdést: valóban lehet még en­nél is rosszabb? A kérdéseket tovább lehet sorolni. Hogyan kezdődött? Mikor ielent meg Európában a nukleáris fegyver? Ki birtokolja? Kik ellen irá­nyul? Ezekre a kérdésekre kap vá­laszt az olvasó a „Rakéták Európának — pusztulás a világ­nak" című cikkben, melynek megírásához feltehetően a Pen­tagon azon terve szolgáltatott alapot, amely szerint 1983-ban hozzálát száznyolc Pershing-2 típusú rakéta és 464 robot­repülőgép (szárnyas rakéta) nyugat-európai telepítéséhez. „Modern rabszolgaság” cím­mel közli a folyóirat Alekszandr Pallagyin írását, ami „Idény­munkások az USA-ban" alcímet viseli. Washingtonban mindent el­követnek, hogy az európaiak — csőért és szivattyúért cserében — ne kapjanak gázt Szibériá­ból. Az ellenpropagandától a gazdasági szankciókig az ame­rikaiak változatos módszereket vettek, vesznek igénybe, s a Szovjetuniót azzal is vádolják, hogy fegyenceket dolgoztat az építkezésen. Ezeket a rágalma­kat már megcáfolták, de azért felmerül a kérdés: vajon nem ezért folytatták-e propaganda- hadjáratukat az amerikaiak, hogy esetleg eltereljék a figyel­met az USA-ban valóban léte­ző kényszermunkáról? A közgazdászok szerint az emberiségnek a további fejlő­déshez egyre több energiára van szüksége. A környezetvé­dők viszont azt hangoztatják, a Föld bioszférája csak korlá tozott energetikai megterhelés képes elviselni. Az energetiku sok véleménye: új alternath megoldásokon kell dolgozni Ezeket a nézeteket állítja egy más mellé és taglalja a „Energia: három nézőpont" cí mű tanulmány. „Vigyázat: hormonok!” —in Jurij Samberjov professzor é Pjotr Lesznov tanulmányánál címe, és mindjárt leszögezik „Hormonadagolással csaknen bikanagyságú bárányok nevel hetők. De vajon felhasználha tó-e húsuk emberi fogyasztás ra?" Moszkva Frunze kerületéber egy különleges orvosi rendelő intézet működik. Itt szigorú sza bály a névtelenség. Hja Meszh írásának címe: „Lelki első segély”. A közelmúltban budapestiéi tízezrei csodálhatták meg c Leningrádi Orosz Múzeum kin cseit. A Szuptnyik e havi szó mában folytatja az Orosz Mú zeumról elkezdett sorozatát „Az akadémizmus dogmáitól c realista emberábrázolásig’ címmel. Mi a hosszú élet titka: ho gyan kell másokat jóra taníta ni, hogy próbáljunk nagyobf figyelmet és megértést tanúsí tani a vakok iránt - ezekrő is olvashatunk a Szputnyik új márciusi számában. A Könyvespolc rovatban c folyóirat közli Viktor Asztafje\ „Végtisztesség" című kisregé nyének rövidített változatát. Az e havi mese címe: „A ci cától a cetig”. És egy humo reszk „Elfoglalt ember" cím mel. A felsoroltakon kívül az ol vasó ezúttal is megtalálja c fejtörőt, a sakkot, a humort é: a többi hagyományos rubrikái anyagait. SZOVJET IRODALOM Ismét tematikus számmal je lentkezik a Szovjet Irodaion című folyóirat: márciusi számc az üzbég irodalomból ad bő­séges, sok színű válogatást, fi könyvterjedelmű folyóiratnak e: a száma mindazok számára ér dekes, akik szeretik a kelet irodalmakat vagy a Szovjetunit egyes nyelvterületeinek kultú rájáról szeretnének áttekintés szerezni. Az üzbég népköltészetet me sék és egy népi eposz részlete képviselik (Rab Zsuzsa fordí tásában), a klasszikus üzbéc irodalmat a XV—XVIII. század­ban írott versek szemléltetik de színes válogatást közül c folyóirat a múlt század lírájá bál is. Az 1917 utáni időszakot vagyis, századunk üzbég irodai mát Cafur Gúlám és Ajbek ver­sei, Abdulla Kahhar novellájc mutatják be, s ezután követ kezik a mai üzbég irodalmat rep rezentáló gazdag válogatás ti: prózaíró és ugyancsak tíz köl­tő szerepeltetésével. A magyar—üzbég kapcsola tok történetéből két írás is ér dekes mozzanatokat elevení fel, Hegedűs Géza útinaplójc pedig, mint igazi esszé, élveze tes olvasmány azoknak is, akii már jártak, s azoknak is, akii még nem jártak Üzbegisztán bán. A folyóirat tematikus szórná — szokás szerint — az adót nyelvterület irodalmából ma gyárrá fordított művek bibliog­ráfiája zárja. • • Ötszáz éve született Luther Márton A nagy vallásreformátor, Luther Márton születésének 500. év­fordulóját ünnepük 1983-ötm. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház múzeumi 'kiáMítá'soklkal és új Luther-szobrok felállításával tisz­teleg a vallósalaipitó emlékének. Az Evangélikus Múzeum kiállításából (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvételei — KS) A Corvina legújabb kiadása Luther Mártonról

Next

/
Thumbnails
Contents