Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

A "népújság 1983. március 30. Egymillió a A bátaszéki 'könyvtárban 1981 novemberében fejújítási mimikáikat kezdett a nagyköz­ségi tanács, az aiapterüíet bő­vítése és korszerűsítése cél'já- bál. A tavaly decemberben be­fejeződött mimikák során a 186 négyzetméter alapterületet a duplájára növelték, így a 35 ezer kötetet meghatódó könyv­állomány áttekinthetőbb elhe­lyezést kapott. A régi szolgá­lati Jidkásból hideg-meleg vizes iszoaiálfe helyiségeket alakítot­Becses relikviák kerültek a közelmúltban méltó helyükre, a ■Magyar Nemzeti Múzeumba: a nagy magyar matematikus Az elmúlt hetekben', mielőtt az időjárás csapadékosra for­dult, naponta többször is le hé­téit hajtani a tűzoltóautóik jel­legzetes, váltakozó haingintógOS- ságú szirénáját. Az egyik hét végén például 18 tűzihöz riasz­tották a. tűzoltókat péntek dél és vasárnap este között, tehát ölig több, mint két nap alatt. Szinte minden esetben avar-, vagy erdőtűz megfékezésére 'siettek.' A veszélyesnék Induló lángo­kat — megyénkben — eddig si­került időiben megállítani. Ez azonban nem jelenti, nem is jélénltheti, hogy nincs szükség komoly elóvigyázatro, tennivaló­ra. Erre figyelmeztetnek az or­szágos lapokban szintbe naponta megjelent közlemények, melyek szerint — más megyékben — már voltaik több százezer, sőt- millió forint nagyságrendű erdő­tüzek. Indokoltnak tartjuk — a korábbi évék gyakorlatához ha­sonlóan — ismertetni az ide­vonatkozó előírásokat, kötele­zettségeket. Ha felfrissítjük — és a gyakorlatban meg is tart­juk — a tudnivalókat, megelőz­hetjük a nbgyobb tűzkárok be­következését. A kiskertek és hétvégi házak tulajdonosai ügyeljenek arra, hogy az avar, szemét, gaz, sző­lővenyige, kukoricaszár elégeté­sét kizárólag szélcsendes időben végezzék. Az égetés ideje alatt egy percre se hagyják őrizetle­nül felügyelet nélküli a tűzet, mert az a száraz avaron, gazon igen gyorsan elterjedhet nem kívánt területekre fej Többször élőfordult már, hogy a tűzgyúj­tás után egyéb munkát végez­ték, s mire ismét a1 tűzre figyel­tek, a ‘lángok már a közéli er­dőben lobogtak, vagy éppen a hétvégi házat veszélyeztették. Ajánlatos a közelben' készen­létben tartOmlI néhány vízzel teli vödröt, kapát, ásót. A tüzélés befejezése után a még izzó pb- razsát tökéletesen él keli oltani vízzel, vagy száraz homokkal, földdel le kell takarni. Az elol­tás nélküli parázS órákkal ké­sőbb is lángra tud lobbá'nni. könyvtárért lak ki. Az olajkályhákat széntü­zelésű központi fűtésre cserél­ték. Az otthonosabbá vált könyvtáriban az elmúlt három hónapban a felnőtt olvasók szá­ma 293, míg. a> gyermékeké 275 volt. Az iskolák tanulói rend­szeresen tartanák irodalom órákat és különböző könyvek­hez kapcsolódó foglalkozásokat a megújult könyvtárban. A fel­újítási munkák költsége elérte az 1 millió forintot. Bolyai János exhumálás! erek­lyéi. A tudós szemfedőjének, koporsójának egyes darabjait és egy HajtÜncsét tartalmazó, ■Még egy nagyon megszívle­lendő tanács: a gazégetést min­dig nappal végezzük! Ne hagy­juk a késő esti órákra, amikor a sötétedés miatt egyrészt nehe­zebben lehet ellenőrzés alatt tartani a tüzet, másrészt távo­labbról nézve rendkívül megté­vesztő hatásúak a: lángok. Gya­kori eset, hogy jószándékúan értesítik a tűzoltóságot, úgy lát­táik néhány száz méterről, hogy ég ez erdő. A helyszínre kivo­nulva viszont azt tapasztaljuk, felügyelet mellett gazt égetnek. Az erdőbe kirándulóknak szem előtt keil tártanliulk, hogy o szá­raz avar, a letört gallyak köny- nyen lángra, kaphatnak egy el­dobott gyufáitól, égő cigarettá­tól. (A cigaretta parazsa kb. 600 °C hőmérsékletű, míg a száraz aváír, vékony faág gyulladási hőmérséklete 250—300 °C!) Ha ü lánggal Való égés megindul — enyhe légmozgás esetén ez gyorsan bekövetkezik —, a tűz néhány perc alatt négy terület­re kiterjed. Közben meggyullad­nak o bokrok, cserjék, a véko­nyabb, majd vastagabb fák is. Bekövetkezik az erdőtűz. A már kialakult erdőtűz el­oltása mindig nagy munkát, sok ■ember#, igényel, hiszen az ilyen helyen nem ÖW rendelkezésre az oltás leglhátékonyább anyaga, ai víz. Emberi erővel, kézi szer­számokkal lehet csak a1 tova­terjedést megakadályozni. Nyil­vánvaló, hogy sokkal könnyebb és ésszerűbb a tüzet megelőzni, mint eloltani. Ennek érdekében a következőikre kell ügyelniük a kirándulóknak: — csoportos kirándulás ese­tén (pl. iskolák) ki kél! jelölni egy személyt, aki felelős azért, hogy a dsopor# tagifai megtart­sák a tűzvédelmi szabályokat, — dohányozni, égő gyufát, cigarettát eldobni szigorúan ti­los ar erdőkben és esemetések- ben, — tüzet gyújtani (pl. sralon- nasütéslhez) csak az erre a célra kijelölt helyen., szélcsendes idő­beni ‘szabad. Ezeket a tűzrakó helyékét általában a tisztások középén építik kőbői, betonból. gondosain csomagéit fekete do­boz hetven évig vándorolt, míg Kun-Kuti Márton, idős pedagó­gus, a múzeumnak ajándékozta. A bolyaíalk marosvásárhelyi síriját 1911. június 7-ón exhu­málták, hogy új, méltó síremlé­ket állítsanak. Az ereklyéket aikkor helyezték a> fékete doboz­ba. Most a Nemzeti Múzeum­ban nem tudományos céllal, inkább kegyelettel őrzik a re­likviákat, a nemzet nagyjai — művészek, tudósok, politikusok - ereklyéinek gyűjteményében. Mindezeket a nem is távoli jö­vőben a közönség is megtekint­heti, ha a múzeum — a Szé- dhlényti-könyvtár elköltözése ultán — új termekhez jut. Újabb tájház Bács-Kiskunban Császártöltésen rendezik be Báos-Kfekun megye ötödik táj­házát. A német nemzetiségiek falktb községben, egy a sváb népi építészetet őrző tornácos, udvaros házat jelöltek ki erre a óéira, amit társadalmi össze­fogással újítanak fel. A régi lalkőház négy szobáját helytör­téneti anyagokkal, népi búto­rokkal’, eszközökkel, az itt la­kók gazdag népviseletével ren­dezik be. Ebhez máir évek óta gyűjtik az anyagot, a fehérrel hímzett ingváltakat, aísószok- ■ nyákat és a fodros fejkötöket. Érdekes lesz a tájház éléskam­rája is, amely őrzi a dagasztó tJeknőt, a disznóölés szerszá­mait, a sütőlapátot és a. sza­kajtókat. Kocsiszínjében a me­zőgazdaság egykori munkaesz­közeit állítják majd ki. Magyar est a lengyel tv-ben A lengyel televízió második programija hétfőn magyar estet sugárzott. Bemutatta a Ma­gyarország '82 című dokumen­tumfilmet, majd Ikarus — Ma­gyar különlegesség címmel egy riportot. Befejezésiként zenei összeállítást hallhattak, láthat­tak a lengyel televíziónézők. Ha a parázsra már nincs szük­ség, azt vízzel, száraz homok­kal teljesen el kell oltani, — az erdőtől 200 méteren belül nyílt lángot használni, égő dohányneműt, gyufát eldobni tiloS! Természetesen a 200 méte­ren' tűi is érvényes a szélcsen­des időre és a parázs teljes el­oltására vonatkozó követelmény. — ha valaki 'tüzet észlel az erdőben, vagy annak közelében., köteles azonnal megkísérelni az oltást. Ezzel egyidőben valami­lyen módon értesíteni kell a legközelebbi tűzoltóságot, köz­ségi tanácsot, vagy rendőrséget. Célszerű lehet adott esetben — a minél gyorsabb beavatkozás érdekében — a helyi termelő­szövetkezettől, állami gazdaság­tól is segítséget kérni, — minden tüzet, még a tűz­oltóság nélkül eloltotta* is — be kell jelenteni az említett szervék valamelyikének. Az állbimii erdőgazd'a súgók szigorú utasításban 'szabályoz­ták — saját dolgozóik részére — az erdőtüzek megelőzésével és eloltásával kapcsolatos sza­bályokat, feladatokat. Segítsük az ő munkájukat fegyelmezett magatartásunkkalI Ne feledjük azt sem, hogy az erdők nép­gazdasági értéket, nemzeti va­gyonit jelentenék! A Vasúton1, vagy közúti gép­járműveken utazók figyelmét arra. hívjuk fel, hogy az égő ci­garettát, gyufát ne dobják ki az ablakon. Ezzel 'közvetlen ve­szélynek tennék Iki az út és vasúiUmenti fásításokat, a kö­zeli erdő faállományát. Végül megemlítjük, hogy az erdőkről szóló törvény előírása értelmében az erdőtűz megfé­kezése céljából a lakosság- is kirendelhető. Gya korlati lag az állami tűzoltóság a helyi tanács vezetőit kéri fel á mozgósítás végrehajtására. Miután törvényi előírósroT~ van szó, joghatása túlmegy óz „állampolgári köte­lesség” fogalmán (természete­sen az 'isi). Ezért a munkálatok­ban való részvétel megtagadása igen súlyos következményekkel járhat Bízunk abban', hogy körös összefogással, á fentiek fegyel­mezett megtartásával ez évben megyénkben nem lesz jelentő­sebb erdőtűz. Megyei Tűzoltóparancsnokság Csiki Béláné gyermekkönyvtáros, könyvtárhasználati tájékozta­tót tart a gyerekeknek Bolyai-relikviák Tűzveszély tavasszal FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérvár olyan meny­in ylilségű szennyvizet „produkál" ima már, hb nem vigyáznák, az emlber egészségiét lis veszélyez­tetheti. Minden érdékelt fóru­mon tudják, hagy a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás lényege­sen elmarad a vízellátás mérté­kétől.. Az elvezetett szennyvíz mennyisége naponta, csúcsidő­iben eléri az '57 ezer köbmétert is. Ma a Székesfehérvári tUszltí- Itámű üzemeltetése évenként miirtteby 50 millió foriotlbjo ke­rüli, mégis veszendőbe mennék Visszanyerhető értékek. A Fejér megyéi Vízművek kezdeményezésére az utóbbi időben elkezdődött — a Kleszlt- ihélyi Agrártudományi Egyetem segítséglével - a kommunális szennyvíziszap Hasznosítása. A miunlká'bain részt vevő szblkem- Ibenék, b hároméves kísérlet ve­zetőjével, dir. Tálth Andrással az élén, legutóbbi zárójelentésük­ben kimutatták, mintegy száz áldlail terjjedielémiben, sok-sok bizonyliltéklkail alá tó miaszitva, a szennyvíz jótékony hallását, gbzldaiságí felhasználását. A 'szennyvízisZap felhasználása a mezőgazdaságiban fellbeosülIHe- tetien szerepet 'játszhat a hu- müszpóltláslbain, a tólojjávítós- bami, a tóipamyag-ólláfásban. Nem túlzá s: pi lllalntatnyiilag nincs az az istáilötrágyai, ÜlHetve mű­trágyáké mlbiiná dió együttvéve, amely jobb eredményt hozna. Violájában az üzeméktől' és tá­mogatóiktól függ, hogy az ed­dig veszendőbe imént szerves anyaggal, a biogázzal együtt a ráfizetések helyett évi százmil­liókat nyerjen az emlber. A bio- gáztelep épüli, eg,y korábbi már részletesen működik. 'Bebizo­nyosodott,1 hogy ö városi szennyvíz metángyártásra kivá­lóan alkalllm os. iHa megvalósul a program, eVi 2,2 millió köb­méter 'biogázt íténmellhétnének és olyan szerves ainy|agot is, arnely egyedülálló d világon. Dunántúlt napló A Mecsek két fő 'kincse: a ieketesZén és bz urán, hosszú tóvna meglható'nozza hazánk energíblhelyZetét. A szén 'Szere­pe o 'hazai energetikai iparban mind nagyobb, a llászprog'nam lis ezt bizonyltja. 1981 -benl a h|aZali erőmű­ve kbenl az energiahordozók megoszlása a következő volt: lignit 14, barnaszén 25, fekete­szén 6,5, fűtőolaj 20,5, földgáz 27,5 és víz 0,5 százalék. Az enérgialhordozák majd kéthar­madát hasznú Itó'k energia és több imlnt egyhhirmtoidát hőszoí- gá'ltblbásia. iEzé'k IköZülf az urán a villhaimosenergíia-terme lésben élvliilég kiválthatná O barnasze­net, a földgázt és a fűtőolajat. Az elméleti számítások alapján egy 'kilogramm utón 6600 tón na szén. hőenergiájával!' egyenérté­kű. Az évi Vilfaimosenerg'i-tóíje- síltményhez: az uránból 150 ton­nái, széniből — a minőségtől füg­gően — 8—lIS millió tonna kell. A létszámigény az urán eseté­ben 1000-12000, a szén eseté­ben 5—'15 ezer. A bányászathoz szükséges beruházás az urán­nál 4—5 miliSáidi a szénnél 15— 40 milliárd. * A diagnózis közismert: ipa­runk közepesen fejlett, ami meglétei a magyar gazdaság áltolános színvonalának. Ám: összeh'asonllliltva iparunk műszó - ki-fedhinolág'iai színvonalát a fejlett európai országokkal', a szíínvóotal' nem rossz, s a mű­szaki tudás sem. Mégis, gazda- • sági fejlettségiben, életszínvo- nalllbbn miiért Vagyunk mögöt­tük? — tették .fél a kérdést ü baranyai tudományos heteik 'ke­retében a sZalkémlbeirek — Mert O technikái nem tudjuk jól működtetni, az emberi hozzá­állás, a szenVezettség, a mar­keting-munka elmarad tőlük. Il'pdrunlk a mali adottságok mel­lett sokkól többet adhatna1, fe- hetőségeiinlket korántsem hasz­náltuk ki. I'pbiri termékéiink faj­lagos amyOg- és energiafel­használása pazarló, iparunk szerkezete, m’iéginkádb termé- keiinlk, nagyon laistsaa ójuknak meg: termelékenységiben hátul kullogunk. Iparunk előtt az el­következendő tíz-tizenöt évben két fő feladat ÓM'. A jelenlegi­nél többet nyújtson a külllkeres- Ikedellmi egyensúly fenntartósó­hoz, az iiplair többet exportál­jam A máiii'k, hogy hozzájárulá­sa a nemzeti jövedelemhez na­gyabb legyen: Társadalmunk, gazdaságunk előrehaladásában az i'p'aimOlk kell jelentenie a húzóerőt. PETŐFI NÉPE iKioncentrátumgyárra alapoz­hat az állláttenyésZtés Báds- íKis'kun megyében, attól a 70-es évek közepétől olyan mérték­ben Fejlődött az állattenyésztés, hogy a megyei gabona forgalmi és motomíipairi vállalat saját készletéből alig tudta a táp- és tólkanmányigényt kielégíteni. !Más (megyékből kéllett a hi­ányt pótolni. Szükségessé vált, hogy O meglévő keverő- és táp- gyórtóüzemek mellett korszerű konoentrátumgyárat építsenek Kecskeméten. Ebben az üzem­iben mOigaís fehléHjietaitóllmú ada­lékokból és ásványi anyagok­ból Ikívá'rtták előállítani az ál­tatok tartósához olyan fontos alapanyagot- 'Ez a gyár felépülik és üzemszerűen 1982 szeptem­berében kezdett termelni. A képszerű, negyedimillliárd forint értékű gyár IcompultenVezérliésű. Ezzel 'megteremtették a gyártás­nál gyakran szükséges, gyors „átállás” lehetőségét. Az álilölt- tonrtők igénye szerint naponta többször Is tudják változtatni a 'receptorát. A gyártósor beindu­lása 'éis a 'kezdeti nehézségek utón, napjainkban már az ere­deti terveik szerint dolgoznak. A gütenaforgafllmi és imalom- lipairli vállalat sokat fesz a táp­ellátás érdekében. 'Százféle re- ce pt szerint ólilítónalk össze ta­karmányt. Az idén a kereskedel­mi tevékenységükben új, gazda­ságosabb formákkal próbál­koznak. A 'jobb lakossági ellá­tás érdekében kiterjesztik a konténeres! háZhoz szállítást, valamint sóidat várnák a mór- gálboHt-hálózaittól' is. Ösztönzik a kistermelőiket, hogy a válla­latnál gyártott, ol!asó tartályok­ba ömlesztve fogadják b takar­mányt és a tápot, ezzel is javí­tani 'kívánják az ellátóit, és csökkenteni a zsákolás költsé­geit. SOMOGYI"^ Jó üzletet kötött 0 Kaposvári - IMezőgép Vállalóit o lipcsei vá­sáron. A vállalat rendszeresen részt .vesz ezen a nemzetközi kereskedelmi találkozóm Az iidén - mint Hesz Mátyás Ikeres- ikedellmii 'igazgatóhelyettes a lap munkatársának elmondta — min­den eddiginél nagyobb össze­gű üzletkötéssel tértek haza. A Kaposgép — a Komplex és a Nílkex Külkereskedelmi Válla- llaitall együttműködve — több Imliint hétmillió rübeíl értékű me­zőgazdaságii gép és gépaillkaf- irész Szállítású rö 'kötött keret- szerződést üz NDK-lbell Fortsch­ritt mezőgazdaságii 'kombinát weilmairi üzemiével, A gyá'rtandó termékeik között olyanok vain- inlalk, amelyeket korábban nem készítették a weiimarriak'nak: a hagyományos, 'illetve új termé­kek előállító só val! a süótoki és a mernyei gyáregység foglalko­zik. A lipcsei vásáron kötött keretszerződés szerint a siófo­kiak jövőre ezerötszáz T—174-es önjáró 'rakodóihoz valló hátsó hidat készítenék (lés ezék pót- nészéit) az 'NIDÍK-lbelli partner- néki, a mernyeiék pedig tizen­kétezer burgOnyokombájinhoz vdló 'Hajtóművet lés ezék rész­egységeit küldik Weimiarba'. Tiimeobckiih npfwaa Szovjetuníóbeii trestvérilbpunlk, a TamlbovSZkaja- Pravda orról számolt be, hogy a tarmbovi dráimaii sZínlház művészeit ven­dégszereplésre hlíVtáik meg Le- nling.rádlba. A művészék e nagy megifisztélfetésnék kiváló sze­repléssel kívánnák éleget tenni. Készülnék O lenlíngirádi közön­séggel Való találkozásra. Több darabbal 'is szerepéinek. Köz­tük egy talmiboVi drámaíró, I. Z. JefegecSov GyerzslaVinröl', a tOmboVi kormányzóról írt művé- veP. * iNliinos olyOn szakma a Polli­imé rmais gyáriban, almelyet el ne sajátítottak volna az itt dolgo­zó nők. A nők Ott találhatóik az esZtergapaddknál éppúgy, mint a szállítógépekén. A Pbllmér- imais nődolgozói közüli 575 törZs- gáirdOtag és az üZem kiváló dolgozója. Húszam kaptak klö- Zülllük az elmúlt 'évékben kor- imány- és miniszteri kitüntetést. A Poliermas gyúr munkásai jog- gail büszkék az 'itt dolgozó nőkre. * Hetenként háromszor keres­hetik fel a kotovszki iskolát azok a felnőtték, akik tornász­ai szeretnének egészségük Vé­delme érdiekében. A felnőttek O „ifemldklilVüHi tormOárákrO” gyakran magúikkal vlilszilk gyer- imékei'két is. Együtt játszanak, együtt végzik o különböző tor- nagyokrltatokat. Mind a feilmőt- ibékre, mind o 'f-yerelkékre na­gyon jó haitó ssia I vammlaik ezék a tornaóráik: a gyerekek jobb étvágyúdk, fizikailag joibbarn erősödnek, ‘jobban alSZanalk, egészségesebbek. A felnőtték iis nagy htalsznát látják ennék a testmozgásnak. A kotovsZki fe­ltoló 'kezdeményezése nlagy nép- SZenűSégnék örvend mind a fel­nőtték, mind a gyermekék kö­rében. Ógörög ivóedény Előadóművész-fesztivál Az antik művészet kincsestá­ra újabb szép példánnyal1 gya­rapodott: a szovjet régészek a vallási szertartásoknál haszná­latos, aranyiból' készült ógörög osúcsos ivóedényt - ősi nevén — rhütomt hoztak a felszínre egy észaik-kaukázusi kurgám, azaz népvámdorláiskori ősi temetke- zőhely mélyéből, Majkop kör­nyékén. A bilkaszarv formáját követő, vert aranyból készült kupa- al­ját apró szánnyaslovak és bo­rostyán intarziáik díszítik, a ku­pa oldalán pedig a görög mi­tológia motívumai elevened­nek meg. A szakértők a kupát o leniiingrádi Grimiitázsnak adták át. A Művelődési Minisztérium, o Magyar Színházművészeti Szö­vetség, a Magyar Rádió és a Radnóti Miklós Színpad április 11. és 18. között az idén is megrendezi az előadóművész­fesztivált. Az immár hátodik ilyen kulturális seregszemle leg­fontosabb célja, Hogy képet adjon előadóm űvé'szefünk je­lenlegi helyzetéről és a figyel­met új, fiatal tehetségekre irá­nyítsál A jelentkezők sorában fel­tűnően sok a huszonéves mű­vész, aki vidéki szín házaiknál már több j'elentős feladatot ol­dott meg, Sikerrel. A résztve­vők között Olyan neves előadó­kat is talájunk, mint Bálint András, Gsászár Angéla, Pálos Zsuzsa, Tolnai Miklós, Bánffy Gyöngy, Géczy Dorottya, Sütő Irén. A fesztivál — a szervező bizottság szándéka szerint — színesebb lesz az eddigieknél. Babits és Juhász Gyula költé­szetén kívül — amely, két kivá­ló költőnk születésének cente­náriuma alkalmából, az ese­ménysorozat „kötelező anyaga" — mai magyar költők műveinek ■is külön estet szentelnék. A feszitivól szerkesztője Do­rogi Zsigmond, rendezője Gosz- tonyi János. Az esteknek a Radnóti Miklós Színpad, a Pes­ti Vigadó kamaraterme, az Egyetemi Színpad1 és a FÉSZEK művészklüb ad otthonit. (MTI) Hívószámunk: 05

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents