Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

^fepQJSÁG 1983. március 30. Hazánkba érkezett Petar Sztambolics (Folytatás az 1. oldalról.) Délután Fletar Sztambolics a Basák térién megkoszorúzta a Mblgyör hősök emlékművét. Ezt követően LosonezS Pá I szűk körű megbeszélést folyta- toEt hiiVatüllláblao a jugoszláv álláimelnökkél. A találkozón részit vett Puijta 'Frigyes 'kíülügy- mirniiiszlter és juigosziláv kollégá­ja, Lázár Mojszöv, valamint Si­mon Pá.l és Miillan Veres is. A láng ytalá sión áfbekiiintetltlék a ■kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséket. iEzutáin a Parlament Munká- osy-termiében megkezdőditek a hivatalos mtaigyair—jugbszlláv tár­gyalások. A Losoniczl Pál vezet­te miagyar tárgyalócsoport tag­jai voltaik: Rutjla Finigyies, He'tié- nyi IsitMán pénzügyminiszter, a magytarHjulqoszláv glaizdlaisógi egyiütttmiűiködlésii bizottság ma­gyar tagozialtáinak elnöke, Ros- ka István külügyminiszter-he­lyettes és SilmOn Pál. A jugo­szláv tárqyaló delegációt Petar Sztiambollicis vezette, tagíjlali vol­tak: LaZar Mojszov, Nedélijká Maadlios, a szövetségi végre­hajtó tanács tagljk*, a magyar— iuqoszláv gazdasáqi együttmű­ködési bizottság jugoszláv ta- aozatának elnöke, Dragoszlav Peiics, az államelnök külpoliti- kai tanácsadója, Ilii a Djukics, a külügyminiszter külpolitikai ta­nácsadója és Milan Veres. Díszvacsora a Este a Partement Vadászőr­mében Losoncri Pál és felesége díszvacsorát adott Petar Sztam- iboMcs és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Losonczi Pál és Petar Sztaimbolíos pobárköszön- tőt mondott. Losonczi Pál elöljáróiban kö­szöntötte Péter Sztambollosot, s valamennyi jugoszláv vendé­günket és kifejezte meggyőző- diésiéit, hlogy az áIteimélmök lá­togatása hozzájárul országaink eg yütím üködé síének el mié lyítié ­«éhez, jószomszédi kaipcstolalta- i.nlk bővítéséhez, nléplei nlk ha­gyományos barátsága nlaík to­vábbi erősödéséhez. Ezután így felyltotitla: — Nléipteiinlk óhaját kifejezve a iMlagyiair SziodiiaSista Munkás­párt és a Jugoszláv Komimúnís- ták Szövetsége szilárd alapokat te remteitlil együlttm űködésüník­ihöz. PárSjlaiinlk, termányiailnik Vi­szonya a 'kölcsönös biztatom, a megbecsülés és o tisztelet alapján kedvezően alakiul!, a mag ylair—jugoszláv klap/osolbtok az élet miiindien területén ered­ményesen fejlődnek. Meggyő­ződésem, hogy — a Kádár Já­nos és Josziilp iBroz Tiltó élvtár­sak találkozóim elfogadott el­vek és megállapodások szelle­mében — közős érdekünk az együttműködés már meglevő alqpjlaliinök erősítése. INiag y miegélégedlé sümkine szolgál, biogy baráti kaipösofla- ita-iinfk ápolásáibalm, a kiét ország együlitmű ködiéslénlek erősít ésé­ben jelentős szerepet tölt be a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő szerb, horvát, szí'bvén nemzetiség, s egyre Jnlkáblb hidat allkot né­pétek 'között. Mindent elköve­tünk, hogy ez a jövőben is így ieaven. örvendetes, boa.v gazdasági kalpasolditaínk is ió! fejlődnék. A mleihtezebbé vált vliláqiaiazda- sáqli ÜeUtétefek közölÉ kedvező­inek tartjuk, hoqy sikerült mec|- őrizníi gazdbisáqii eoVüHlműkö- diésümk eredményeit. Meqgyőzlő- dlésüinlk. hány közös erőfeszítés­sé! elérhetők a mérgünk éllé tű­zött délok. EliSmeréssíel emlilt- hietiniém. azt is, boay orszáolaiilnk kulturális, oktatási és müsza- ki -fludo mánvos eovü'ttműködé'sie eredményesen fejlődik. Készek Vaavunlk e területekén, ik tovább ga zldaiaiitonii kiapcisiolatalnkiat. Az Blinökii Tanács elnöke ez­után arról szólt, hagy Magyar- ország és Jugoszlávia baráti Viszonya', szoros együttműködé­se fontos hozzájárulás az euró­pai béke és biztonság erősíté­séihez. A világpolitikai és qi vi­lággá zdialságii helyzet azt kí­vánja, hbgy az élet minden tte- rfülletén szüntelenül erősítsük a kiét békeszerető ország és nép együttműködését, és ezzel száf- qá!|jiu:k népeink alapvető érde­kéit. A megbeszélésen - amelyen a magyar és a jugoszláv tár­gyalócsoport szakértői is részt vettek — Losonczi Pál és Petar Sztambolics kölcsönösen tájé­koztatta egymást Magyaror­szág, illetve Jugoszlávia társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­nek alakulásáról, a szocialista építőmunkában a két ország előtt álló időszerű feladatokról. A szívélyes, őszinte légkörű megbeszélésen áttekintették a két szomszédos baráti szocia­lista ország sokoldalú és köl­csönösen előnyös kapcsolatai­nak kiegyensúlyozott fejlődését. A felek egyetértettek abban, hogy magyar és jugoszláv rész­ről egyaránt őszinte szándék van az együttműködés elmélyí­tésére és bővítésére. Rámutat­tak arra, hoqy e közös törekvé­sek valóra váltásához és kama­toztatásához számos területen további kedvező lehetőséqek kínálkoznak. A két elnök tartalmas eszme­cserét folytatott a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései­ről is. A háború és a béke, a biztonság és az enyhülés, a békés eqymás mellett élés, va­lamint több más, a világpolitika szempontjából döntő fontossá­gú kérdésben közösek a két or­szág érdekei, így azonosak, vagy hasonlók az e témákkal kapcsolatos álláspontok is. Parlamentben A szociialütsítd országok ki­emelkedő 'szerepet vállalnak a béke mleg'ővá’sában és o nem­zetközi biztonság erősítésében, az enyhülés és a leszerelés elő- imoztíiítá'sáPam. A Magyar Nép- Ikőétá'rslaiság a Váirsói Szerződés tagjaiként beasíüléttel teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s aktíváin síkra szál! a Vüirsői Szerződés 'legutóbbi pirágáii nyíi- illaltlkozatápain fogláillt reális ja­vasltatok valója váltásáért. (Mii e bonyolult helyzetiben i's — a Péklés egymás melléit élés ős a kölldsönös előnyök állap­ján — a kapcsolatok fejleszté­sére törekszünk minden enre kész orszá ggial. Amlellllett va­gyunk, hogy a madridi találko­zó tairitqllimtas, kiegyensúlyozott záróokmány aláírásával feje­ződjék be. Támogíatjuik Ázsita, Afrika és Dalin -Amerika népei - inélo o ne mzeti felszabaduló - sért és a függetfenlség megszi­lárdításáért folytatott küzdiel- irrvét, az útjgyairlm'alto'sítá s és a fájl elnyomás elleni 'harcát. A nemzetközi élet jelentős té­nyezőjének tekintjük az el nem kötelezett országok mozgalmát. A közelmlúlltbain véget ért Vtl. asúiaslkonferenioia. tnegíltélíé sünlk szerliint fontos hlozzájáruiTást je­lent:, az 'Imperializmus, az úfjgyar- mtafositäs elletni küzdelemhez, a nemzeti függetlenség ügyé­nek e lőmozdító sálhoz, a béke és o nemzetközi biztomság erősíté­séhez. Iismterj ülk és nagyra érté - keljük a szooiOliiiSba Jugoszlávia alkltív nemzetközi tevékenységét, talmelvet a béke és a társodialmi halódás ügyéért folytat. ­iMeggyőződésüink, bogv bár- imbninyliire bonyolult és nehézsé­gekkel terhes is a nemzetközi éllet, o békle és a hlailadás erői haWIimlaisáibbalk, mint a hábo- rrúls körök, és megVan a reális Iflehtetőséqe ánnialk, hogy elhárít­suk a békét fenyegető veszé­lyeket - mondatta végezetül Losonczi Pál, möjd Vendégei­nek eaészséaére, az egyréq'es szóditoffilslfia Jugioszláyija nlépéi- iniék felvirágzárána, orszáaioink együtÉnűködősére. népeSimk ba- iráfsáaárái, 0 sztooiblÜzmus'ra és ö békérte emelte poharát. 'Petar Sztoimlboliios válla szóban meoíköszönte a bensőséges fo­gad tárást, ta ven!déas,zbretet, s nvílfc.' fco nlsltruktív légkörűnek minősítette tolóIkozöiát Loson- czli Pái'lltaü1, iiletve a kétblidáillú rá-navalásiokat. iKliieimelte: Ez a fallá llkbzó — miként az edidlilqiek is — a két ország népéinek érdekeit, a jó­szomszédi viszony fejlesztését szoligáljb. Azo'kinlalk oz elveknek öz érvénVeSüíés'ét szolgáljtai, gimelyek niélkül nem lehet olyan nyílt, jó. szilárd és iovőbe mu­tató koipdsbilatofctól beszélni, mint aimillyennek a juqosyiáv- mlaigyair együttműködés minő- Síthető. Ezt oz értékes hálgyto­mányi, amelyet közösen terem­tettünk meg, a szuverenitás .és egyenjogú együttműködés, az egylmás közötti különbségek tiszteletben tartásának elvei állapján építettük ki, olyan nyílt elhlará rozottsággál1, 'konstruktív sze l lemiben', amtely az ál ltaim ok közötti kaipcsiollatoik/ban — külö­nösen a szomszédos országok között szükségszerű. IMegte remtésében megihlatá - rozó szerepe volt a Tito elnök és Kádár János éWtárs közöt­ti találkozőknlak. Igen máglasra értékelljüik Kádár elv,társ hozzá­járulását a kapcsolatainkban miegnyilUvánuflló baráti és nyílt Héglkör megferemtétehez, amely újtaibib erőPeszitésekne kötetez és ösztönöz 'btetnimünklet; arra, hagy ápolijulk mindazt, aimli ösz- szefűz bennűinlklelt és mindazt, ami sZociákista orszá gaiiinlkbam a dolgozó mép, a nemzetek és nemzetislégek érdekeit szolgál­ja. — K'özeHediésümiklhoz és síi,ke­res együtltműlködlésünlkhöz nagy- m'ártékben h'ozzá jáirulllnoik a Magyarországon éllő jugoszláv nemzetiségek és a Jugoszláviá­ban élő mlagyar nemzeltiíslég.'Hi­szem ezért, hogy együttes és tartás az elhatározósunlk, hagy mindenki a maga részéről biz­tosítsa a feltételeket sokoldalú fejlődésünkhöz, mert ez kap­csolataink minőségiét is jelzi. — Országaink -osztoznak ab­ban a meggyőzödiésbeini, hogy szükség van a hizlalom és a kölcsönös megértés erősítésé­re a világion, mint a béke, a biztonság' és az egyenrangú együttműködés előfeltételére - állapíttatta meg a továbbiak­ban. — Eriinek még nlagyobb je­lentősége vám, amikor koalámén- slünlkről!) Európáról van szó, ahol1 a Viliág leglnlagyobb fegy­vertára, a tömegpusztító esz­közök sokasága található. Ezért ma miég nagyobb szükfeég van a hellsíiinlki szellem életrekelité- séme irányuló kiésrségire és akla- iratra'. Jugoszlávia az el nem Icöte­ltetett politiilkához fűződő llé- nyegbelli hovatartozását — más el nem kötiéltezeltt országokkal együtt — airría a meggyőződésre aíllaipozza', hogy csak a nemzet­közi poliltilklai és gazdaságii vi­szonyok -mélyreható, demokra­tikus megváltoztatásává! tehet megfelelő feltétéléket terémite- ni az országok békés, szabad és zavartaíltain fejlődéséhez. Ez a meglévő problémák olyan, megegyezés és együttműködés útján Való megoldását jeleníti, amieily a függetHlendég, a szu­verenitás, az egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsö­nös mlegbecS/üllés élkeln állá­pul. Jelenti ugytatráWkor min­den országinak egylfoirimb jogát a fejlődés önálló és független útjáirai, s főlég a legfejlettebb országok készségét arra, hogy á'thiitítallijálk szűlk érdekéiket, együttes erőteszítéselkkél te­remtve mieg a feltébéllékiet a mostlanii VJlággazdlaságli válság megoldásához. Úgy Véljük, hogy egyédül ily módon nyíl- hbitnialk távlatok a Jobb, laz igazságosabb jövő mlegvtalósí- rá sálhoz. IMiindtezekiet a tönekVéséket a,z él nem kötellezelt országok a közelmiúllltibain Új-iDélhiton meg­tartott csúcstalálkozójukon to­va blbti tevékenységűik irányvo- /náltalilnlak világos meglhíará,rozá- sávtall fejtezték ki, hozzájárulva a feszüfcég csökkelnltéséhez, a bé'kte megVailásírásához, az or­szágok függetlenségéhez, a le­szereléshez és a gazdaságii élő- rehtalladáShoz. iFfetair SZtaimlbolics végezetül haingsiúiiyozrá: - Meglbesziélése- S niken iismiét megerősítettük kö­zös óhajainkat, hagy tovább sZilló rdítsuk baráti kapcsolata- iinlkat.i fejlesszük (kölcsönös e g y üt tim űködiés üniket, kléto Idollá és nemzetközi téren egyaránt. Meggyőződésem: ez a találko­zó Js újabb ösztön zést ad köl­csönös törekvéseink megvaló­sításához és hozzájá'rul majd áihihoz, hogy hosszú távon mind eredményesebben tevékeny­kedhessünk baráti, szomszédos szodiOllista országaink érdekei­ért — mondotta, s 'Losonczi Pál, 0 magyar vendéglátóik egészsé­gére, a magyar nép soikbllddlú fejlődésiére, a kiét ország barát­ságára' és együttműködlé'siére emélte poharát. PANORÁMA Veszélyes helybenjárás Kedd esiti kommenrá nuinlk. Ügy látszik, a llilbtainonli rendezés ügye legalább olyan kemény dliló, mint a ptalleszitimlek és Jordánia áiiaimszlöveltsége. Blőiréhála- dós helyett egyre kiiilárástalltanlalbb zsákutcába torkollik mindkét témakörben a tárgyalássorozat. Arafat íróikban tárgyalt, nyilvánvalóan azzla! a oélll-all, hogy a tervezett álltamlszlövetsléghtez miméi több airtalb á Illáimban megfe­lelő támogatóst szerezzen. Bizonyos jlellék arra utallinOik, Hagy Sza- úd-Arábia már áldásátadná az önálló palesztin állóim megterem­tése irányában ható eltelő lépésre - legalábbis Wjadbam ilyen ér- telim-ű bátorítást kapott Arafat, alkinék a> szaúdii po'llitilkulsok érté­sére adták: bármit határoznak a pallesztlinr-ijiordáhliiali mtegibeszé- léséken, ők tómogóitljáik a dlönltést. Persze kérdésiek, váljon a Jór- dáiniáVall klöténldő esetlejges megálllaipodást miiliyen fogadtatásban részesítik- az Aralftattal1 nem mlindénlben egyetértő palesztin cso­portos ullá'Sok. Anrál nem liis szólvtai, hogy Husszein, kliirály siem rriond- tta ’kli a végső igent, márpedig az ő elhatározása döntő. A térség másik válteággődcr, Libanon ügyében sem történik elő- , réhaHadáte. Rhlillliip Halbib ameriiikali küllönmegibízott kísérletei — hogy a rendezésről folytatott mlarotoni tórgyialássoroztatot élimoz- dítsia a holtpontról — nem járnia- siilkenrél1. Izrael tapodtat sem enr ged úgynevezett biztonlságli követeléselilből: k-özvetten Vagy köz­vetett — Haddad őnnbigy sZaikaidár mlildístáiin át gyakorolt — jte- llenlléltét miindeniképpen -meg alkarja őrlizinii Dél-ILiba-nonlban. Ami a pfafle-szifm^lznaeHi htadlilfogoiyosterét llllleti — ez is Tel AViv feltétel^' közé tartozik — 'kedvezőbb a kiép. A palesztin fegyveresek á ,.lS elfogott nyolc izraeli klatlomlát mór Tunéziáiba szállították. Az o-jÉH rá'k közjyetií;tés®él 'folyó meglb-eszié'lések tehát rövidesen megá llllaip^® dósra vezethetnek, s a foglyok mindkét oldlaltan viisszanyefilk szjalbadságdkaiL Ez azonban csupán parányi epizód — még ha az érintetitek Számára éltetbtevógó is — a jelenlegi közel -keleti húZaVo-ná'ban. A leglénye-geslebb 'kérdésekben: az iZráelilelk libanoni kliVo-nulásá- ban és a palesztinok sorsá'bam egyelőre tovább tart az alkudozás. Márpedig az időveszteség rendkívül káros: minden elvesztegetett nap tovább mérgezi a köze'l-lkeleti légkört, szítja a feszültsé­get. S a világnak öbbten a térségiében ilyen körülmények 'között továbbrá' is robbanásvészéllyel kell számolni. GYAPAY DÉNES Kínai bírálatok Washington címére BUDAPEST A Mogyair Szó orálist a Mun­káspárt Központi Biiziottságia táviratban köszöntötte a Gua­deloupe -I Kümlmumflsta Pártot megáiiaikuláteánbk 25. év­fordulója alkalmából. * Vas Zoltánt 80. születésnapja alklalllmáböl az MSZMP Közpon­ti Bizottsága hevében kedden Óvári Miklós, a Polliütíkáii Bi­zottság ta-g-ja, a Központi Bi­zottság fitká-ra köszöntötte. MOSZKVA A lakossági szolgáltatások fejlesztéséről és jiavítósárál fo­gadott e‘1 határozatot az SZKP Központi Bizottlságó, vallaimiimt a Szovjetunió Minisztertanácsa — a párt XXVI. konlgrésszusám, a KB 1982-es májusi és novem­beri plénumán szüileteitt ható- nozatoki,' Valaimlínt a politikai bizottság múlt heti ülésén el- hanlgZoftálk alapján, BONN Az új nyugatnémet pa-nlólment ked-d esti ülés-én a nagy több­séggel rendelkező keretezitény uniópártok és a Szabaddemok­rata Párt képviselőinek sztaVa- zlatalival ism-ét H-elmut Kohlt vá- flasztottólk mieg az NSZK Ikainioellátcjáinialk. GENF Genfben teljes ülést tartott kedd-en a nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyaló- Sokion részt vevő szovjet és dmeirilkiair küldöttség, s ezzel Véget ért a tárgya láteísoroZat je- le-nilégii fo-rdúlójla. Megállapo­dás történt, hogy a tárgyaláso­kat május 17-1 kezdettel foly­tatják. * A genfi leszerelési bizottság tagjai kéthetes tanácskozás utón megegyezésire jutottak a nemzetközi testület munkaprog­ramjától és az idei ülésszakai­nak napirendjéről. Az előző evőidtől eltérően az idei ülés­szakok napirendije új pontként tartlalmazzta a nukleáris háború megelőzésének kérdését is. Ez megfelelő a bizottságiban részt­vevő szocia-lilslfa, semleges és el nem köteil-eztett országak köve­t-e Hése-imiek.1 Kína keddien azzal'vádolta az Egytetelüilf AUlaimbkat, hogy aka­dályokat gördít Kína felvétele elé a mtaintoi sziékhellyel mű­ködő Ázsiai Fejlesztési Bank­ban, A 'közelmúlt amerikai ímeg- hylilltaltlkozátelaíira utolvb Gs-i Huiaj- jü|an, a kí-na-i ikiüiliüg ylmiimils zrtlé - riurn sajtófőosztólyának iggzgia'- tójia kiiijelentettej hogy jogi szempontból n/ézve tairthatailiain és megengedhetetlen mindem Olyan kifogás, amellyel akadá­lyozzák Tajvan tagságának megszüntetését és helyére a Kínai N-épköztársaság felvéte­lét. A kínai sziáviivő 'követelte, hogy az Bgylesüjt Államok tet­teikkel, s inle szavaikban bizo­nyítsa : felhla-gyot* a „lkát Kína" vagy az „egy Kíinlai, egy Taijva-n" - politiká val1. Vu Hszüei-csien kínai küll- ügyminiszter szerint, aki ked­den fogadta az amerikai kép- viselőház Pekingiben tartózkodó 45 fős küldöttségét, Kínát külö­nösen az tölti el „kellemetlen érzéssel", hogy a két ország kö­zötti akadályok „ahelyett, hogy közös erőfeszítéssel megszűntek volna, még növekedtek is". A kínai külügyminiszter arra száll, tóttá fel az amerikai képviselő­ket, hogy vegyék komolyan a közelmúlt kínai tiltakozásait. A föld napja nem tesz különbséget a 15 szá­Izrael arab kisebbsége, a megszállt palesztin területek la­kossága és a száműzetésben élő palesztin menelkültók március 30-án évről évre Ibünteféseklkel, felvonulásokkal emlékeznek meg a föld napiáról, tömeggyűlése- iken emellik fel szavukat az erő­szakos izráeli terjeszkedés ellen. A megmozdulások résztvevői arra emlékeznek, hogy hét év­vel ezelőtt hat izraeli arab vesztette életét, amikor a- kive­zényelt katonák belelőttek az önkényes földkisajátíltósok élten tüntető galíleai tömegbe. Az 1976-os vérontás .napja magá­tól értetődően tett a palesztin föld napjává, az izraeli határo­kon belül és kívül élő paleszti­nok testvéri szolidaritását meg­testesítő évfordulóvá. A Tel Aviv-i politika ugyanis zalékos kisebbséget alkotó izra­eli arabok és a megszállt Cisz- jordánia, Gaza palesztin' lakói közöttwezeket is, azokat is tu­datosan, módszeresen! meg akarja fosztani a nemzeti öntu­datot, hovatartozásit tápláló ter- mőttaltajtól, a földtől. A török hódoltság és a bíit mandátum idejéből örökölt és újonnan kiagyalt „célszerű" tör­vényék alapján az izraeli arab földtulajdon nyolcvan százalékát sajátították ki az állam fennál­lása óta. A földjüktől, létalap­juktól megfosztott másodosztá­lyú állampolgárokként kezelt arabok (szétszóródtak, ipari és mezőgdzdasági munkások let­tek. Ezzel párhuzamosam végbe­ment a népesség „demográfiai átrendezése", az airablakta vi­dékek tervszerű judaizálósa. A hetvenes évek elején' bekövetke­zett fordulat eredményeként zsidó -többségűivé vált az ősidők óta aráb Galílea. Más körülmények között, de hasonló folytamat zajlik te az 1967 óta megszállt Oiszijordániá- baíni és a Gaza-övezeíben. Itt — lényegében azonos „törvé­nyek" a lápján — az arab föld­tulajdon haitvan, százalékát sa­játították ,kli és mintegy 25 ezer izraeli állampolgárt honosítottak meg az egész területet beháló­zó, a népesebb arab városokat bekerítő zsidó településeken. Az arab beruházási, építkezési, vízhasználat!, foglalkoztatási. Is­kolázási lehetőségek korlátozá­sa' árrá kényszeríti a műinkét ke­reső, tanulni vágyó pa lesztin' fia. tolókat, hogy lakóhelyüket el­hagyva, különböző arab orszá­gokban teremtsenek egziszítén- óiaf magúiknak. Menahem Beglin kormánya hi­vatalosan is programjába iktat­ta a. „bibliai Izrael" részének tekintett Ciüzjordánia és Gaza anmektálósát. A Camp David-i megálló podásokban efőirálnyzott autonómiai Begin szerint csak a lakosságra érvényes, a területre nem, a. föld Izraél természetes tulajdonló. Minthogy az izraeli kormány a földkisajátítós, ai be­telepítés drasztikus 'felgyorsító­sávöl kívánja megakadályozni mind a palesztinok által köve­telt független állam létrehozá­sát, mind az úgynevezett Reai- gán-terv, a- Jordániához kapcso­lódó palesztin önkormányzat megvalósítását, a terjeszkedés palesztin áldozatai attól tarta­naik, hogy határozott arab kez­deményezés híján visszaford it- hattaitfanná válik az annexió előrehaladott folyamata. II yen- körülmények között a.z egész világnak oda- kél! figyel­nie a föld napján hallható pa­lesztin segélykiáltásra. BOCZ SÁNDOR A palesztin nép drámájának legutóbbi és világszerte megdöb­benést, felháborodást kiváltott eseménye a Bejrút melletti Sa- tila és Szabra palesztin táborokban elkövetett vérengzés volt.

Next

/
Thumbnails
Contents