Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

1983. március 27. Hol, kinek, mennyit? Mire «való a borravaló? A címben feltett kérdésre a logikus válasz az lehetne, hogy a borravaló - természetesen — borra való, ám mindannyian tudjuk, akár adjuk, akár kap­juk, hogy tulajdonképpeni ren­deltetése egészen más a ki- sebb-nagyobb összegeknek. A kérdéssel éppen ezért három „borravalós szakma" képvise­lőjét, illetve munkahelyi veze­tőjét kerestük fel. A FELSZOLGÁLÓ Nevezzük X. főárnak, mert teljes inkognitóban kíván ma­radni, s kérésének kénytelen- kelletlen eleget teszünk, mivel előtte több pincér hasonló fel­tételekkel akart nyilatkozni, sőt akadt, aki még így is elzárkód- zatt a „kényes” témától. — Elégedett a fizetésével? — Nem. — S a keresetével? — Igen. — Megmondaná, mennyit kap havonta vállalatától? — Ha a jutalékot és a pótlé­kokat is számolom, általában csaknem 4 ezer forint jön ösz- sze egy hónapra, mivel az idő­sebb szakképzettek közé tarto­zom. — S borravalóból? — Változó... — Mégis, mennyi? — Bizonyára ön is az éttermi fogyasztás 10 százaléka körüli összeget szánja borravalónak... De van aki kevesebbet, van aki többet. Ez a vendég elége­dettségétől, hangulatától, s pénztárcája vastagságától is függ... — Előnyös, vagy hátrányos jövedelmének ilyen megoszlá­sa? — Jobb lenne fix összegben megkapni a borravalót is, mert az biztos lenne, „építeni” le­hetne rá. Az én esetemben azonban nem mindegy, hogy a gyermektartásdíjat mekkora összegből számítják ki... * A megyei vendéglátóipari vállalat munkaügyi csoport- vezetője, Parrag Ferencné mondja: — Néhány évvel ezelőtt fel­emelték a fizetések alsó és fel­ső határát, s nincs - úgymond — bekalkulálva a fizetésekbe az, hogy a felszolgálók úgyis kapnak borravalót... Az alap­fizetésük jutalékkal, műszak- pótlékkal egészül ki, ezenkívül az ünnepnapokon végzett mun­ka is külön díjazással jár, s 'a melegkonyhás egységekben térítés nélküli a napi egyszeri étkezésük. — ön mióta dolgozik a ven­déglátónál? i - Harminc éve. — Ez idő alatt mennyi borra­valót kapott, s kinek, mennyit adott? — Semennyit sem kaptam, s nem is adok. — Fodrászok? Pincérek? Ben­zinkutasok? — A frizurámat magam csi­nálom, vendéglőbe nem járok, autót tankolni a férjem szo­kott... A TAXIS Szintén ragaszkodik a névte­lenséghez. — A fizetésünk önmagában kevés lenne, úgyhogy a borra­valóra feltétlenül szükségünk van - mondja. — Mennyit szoktak adni az utasok? — Ki többet, ki kevesebbet. Általában kerek számra egészítik ki a fuvarért járó ösz- szeget. Éppen jön egy utas, tartson velünk. Az út rövid, a taxióra 16 fo­rintot mutat, az utas egy hú­szast nyújt át és nem kér vissza. ' — Ha 18 járt volna, akkor sem fizetett volna többet — jegyzi meg a taxis, sőt, a 20 forintos viteldíjhoz sem való­színű, hogy hozzátett volna va­lamennyit. S előfordul, hogy ha­vas, jeges úton egész napos fuvart teszünk mindössze 10— 20 forint borravalóért... — A vidám esti, éjszakai uta­sok nem bőkezűbbek? — Egyáltalán nem. Néha ezekről utólag kiderül, hogy nincs is pénzük, s úgy kell azt utólag behajtani. — Mi jut eszébe, ha valaki nem ad borravalót? — Ugyanaz, ami másnak eszébe jutna az én helyemben... * Pech József, a 11-es számú Volán Vállalat igazgatóhelyet­tese így fogalmaz: — Annak, hogy a taxisok rendszeresen borravalót kap­nak, nagyon régi hagyománya van, de ezzel mi nem számo­lunk. A taxisok átlagbére eléri a vállalat többi gépkocsiveze- tőjéét. Szó sincs tehát arról, hogy nekik kevesebb bér is elég, mondván: úgyis kiegészí­tik a jövedelmüket az utasok. Az azonban bizonyos, hogy a nagyobb jövedelemért nagyon meg is kell dolgozniuk. — Mi a véleménye a borra­valókról - általában? — Olyan szokás ez, amit bi­zonyára megtiltani se lehetne. Magam is adok például a fod­rásznak. De nem szabad szin­te kötelezővé válnia, ugyanis aki adja, az döntse el, hogy kinek és mennyit ad, s különö­sen a szolgáltatásoknál ne forduljon elő, hogy még a tessék-lássék munkáért is el­várják az emberektől a plusz pénzt, netán „elfelejtsék” visz- szaadni fizetéskor az aprót. A FODRÁSZ Az üzletben kisebb röpgyű- lés alakul: kevés a vendég. A férfifodrászat nődolgozói egy emberként vallják: a forgalom­tól függően napi 30-60 forint­tal egészül ki jövedelmük na­ponta a borravalókból, tehát - mivel kevesellik ők is a fize­tésüket - „anyagi katasztrófá­nak” tartják a szabadságra- menést, az esetleges betegség­ről nem is beszélve, amikor el­marad a borravaló, s a táp­pénzt is enélkül számítják ki. — Akad olyan vendég, aki nem dug néhány forintot a zsebükbe? — Igen. Mindenki maga tud­ja, mennyire elégedett a mun­kánkkal. Nem kötelező adni. — Egy-egy vendég mennyire gavallér? S egyáltalán: meny­nyit szokás adni? — Egy borotváiás után álta­lában 2—3 forintot kapunk, más munkák nyomán ötöt, esetleg tízet. • A megyei szolgáltató szövet­kezet elnökhelyettesének, Hen- csik Józsefnek a véleménye: — Egyre kisebb jelentősége van a borravalónak, úgy ta­pasztaljuk. Természetesen nem számítjuk bele a fizetésekbe e jövedelemforrást, amit egyéb­ként nem tartok jó, úgyneve­zett haladó hagyománynak, hi­szen a fizetését mindenki azért kapja, hogy a munkáját jól el­végezze, így nincs szükség ilyenfajta ösztönzésre vagy ho­norálásra. Az újságíró ezután töpreng­het, ha valamiféle szintézist akar kibogozni az elhangzot­takból, pedig csupán a borra­valókról, s csupán három szak­mában érdeklődött, s nem olyan, még kényesebb témák­ról, mint a hálapénz, vagy a csúszópénz. Benzinkutast fel sem keresett, hiszen tudja: az önkiszolgáló módszer beveze­tése nyomán a netán esős idő­ben is esetleg maga tankol­hat, holott ekkor még a szóká- sosnál nagyobb borravaló elle­nében is szívesen lemondana erről. S tagadhatatlan: más esetekben is jó érzés gavallér­nak lenni, borravalót adni. Persze, még jobb kapni, amit alulírott azonban nem mond­hat el magáról. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Czakó Sándor Csúszik az ötös a húszas után NÉPÚJSÁG Korszerűsítik az ingatlankezelő szervezetek tevékenységét Bérlőközösségek alakulhatnak A lakáshelyzet javítása fontos feladat volt az elmúlt évtize­dekben és az marad a jövőben is. Folytatódik a második 15 éves lakásfejlesztési program. Mindenki a saját szemével győ­ződhetett és győződhet meg arról az óriási fejlődésről, amely hazánkban, megyénkben, városainkban, falvainkban végbe­ment. Új lakótelepek, új utcák épültek. Megújultak városaink, falvaink. Nemcsak a gyors Ütemű építkezés, a lakásállomány rohamos bővülése ment végbe a szemünk láttára, hanem azt is láthattuk, tapasztalhattuk, hogy a meglévő lakások állaga romlik. Ezt nemcsak az állampolgárok vették észre, hanem a kormányzat is. A különböző rendelkezések hatására már az el­múlt tervidőszakban felgyorsult a lakóházfelújitási munka üte­me. A korszerű, jól felszerelt lakások számának folyamatos nö­vekedése mellett azonban még mindig jelentős a régi, kedve­zőtlen műszaki állapotú, korszerűtlen lakások száma. Ezért — összhangban a lakásépítés, -gazdálkodás 1990-ig szóló tervével - a meglévő lakások fenntartása (felújítása, korszerűsítése és karbantartása) az új lakásépítéssel azonos fontosságú feladat. Az ingatlankezelő szervezetek tevékenységének korszerűsí­téséről és a bérlőközösségek alakításának lehetőségeiről Bohli Antal, a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. Bérlőközösséget vagy közös­ségeket Csak 1983. j'úlliiiuis elisejte ■után hozmaik létre. Ezt követő­en, a fap|asztMatakitó:l függően fokozatosam 'bővítik a biérilíőikö- zös&égék szamát. IA béHlőközössIég a tagok ön­kéntes ellháitározásám allapuli, léftreöozásánla a lákólk nem kö- tetezlhtefőlk. E közösségeik létre­jött© azOmibam lehetővé teszi, hogy a bérlők imá'giuík vál'asz- Szálk meg az üzemeiltefés és koirlbaintöirltás ©IHátásánbk for­máját, szervezetiét. A bérlőkö­zösségek létrehozás^ és háftás- (köiriének fokozoftos bővítése a ilálkíbéribtevlételek takarékos fel- haisztiálósáira1, az épültetek, la­kások áPPagá.nölk fokozottabb ímegóvásá'na ösztönöz máijid. Ezen túlllmenően a bérlők job­bom meglilslmerlhteftilk és ellen1 őifclhtetiilk Óz iingolfllainkezelő szer­vezet tevékenységét. IRÁNYELV - A KORSZERŰSÍTÉSRE Tolna megyében a VI. ötéves tervben összesen 964 lakás fel­újítását keli elvégezni 173 mil­lió forint felhasználásával. Az ingatlankezelő szervezetek az 1982. decelmlber 311 -Ü állltapolinak megfelelően 5755 lakást kezeli­tek. A kezelőszervezetek legfon­tosabb felbdatb veit: a follyla- mialtbs üzemelés blizltiosiíltáista,, a Ihilbaellháritások és a tervszerű megelőzések, 'karbantartó sók, a felújítások ellátása., A felada­tok nagysága és a tevékenység színvonalának emelése indo­kolttá tette, hogy aiz iingaitlain- kieztelés szervezeti rendszerét felülvizsgálják és szülkstég sze- írlilnlt koirszleírűriíllslék: A megyéi lakásügyi munikö- bizoittság az iiinigglillainlkezelő szervezeteik korszerűlslíltjéslérei, fej­lesztésére szalklbizotltlságot ho­zott 'létre. Ez a bizottság koor­dinálja az Éplí!t)és(ülgyi és Váirios- ' fejlesztési MliinlibzitóHiiulm által kidolgozott Irányelveik gyakor­lati megvailösulásált. Az irány­elv részletesen élemizli e tevé­kenység ellátásénlaík módjált és lehetséges változatait. Az irány­elvet, a szénvézeti rendszer :kór- szterűsiiltésére irány ülői, a szak­bizottság állttal IkSidbílgazott in­tézkedések Végrehajtási prog­ramját megküldték vaitaimenmyli SlngoKtamlkezellő szervnek, vaila- miiinlt az ezek felügyeletet ellá­tó vtalllaimenmyi falná'ásnák azzal!, hogy a megadótt szempontok dtapiján tegyék meg a szervezet tóvá bbfeljllesritésléhez sZükisléges intézkedéseket. Jelénleg a megyében tíz költ­ségvetési üzem és a Szekszár­di Városglazdállkioldásii Vállállat kezeli áz áHHaimS iingátildnokat. A szakbizottság megállapítot­ta', hogy a megye költségvetési üzemeinek esetében nem Indo­kolt az alldípvető változtatás, mivel a helyli adottságaikhoz all- kailmarikódVa maist Is úgy mű­ködnék, hagy a felújítási mun­káikéit a szervezeten belül élfcü- . lönlítetten1, önelszámoló egySég.- ként véigzlilk. A Szekszá rdi Vá ros­gazdálkodás« Vállalót életiében níagyébb változások várhatóik. lEzékiben a nüipoikjbéin,, 'hefelk- béni, hónlaipaikbtan á szekszárdi Városi Téináas és a 'költségveté­si üzem vezetői azt vizsgálták és vizsgálják, hogyan lehetné a fellédéitolk ésszerű 'megosztósá­véi jobbani, magölsalblb szinten megoldóin« az állóim« háziingat- láinok kezelését, fenlntaTtásált. A mlégailóipbZott döntéseik ér­diekéiben glaiZdóiságoslságii elem­ző és értékelő vizsgáltaitokat vé­geznek. Megvizsgálják vala- mennyi tevékenységüket és imiimidaztokot a kiöirüllmiényéket, amelyek meghatározzák, befo- llyásolljáik mulnlkájükat. BŐVÜLŐ TEVÉKENYSÉGI KOR Az elmúlt évék tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a költ­ségvetési üzemek« mind a Szek­szárdi Városgazdálkodási Vál­lalót esetében kéPszerűsitenli kélll az érdekéltséigii rendszert, úgy, hogy ennék eredménye­ként a kezelői-fenntartói tevé­kenység hatékonyabban, ma- goislalbb színvonalon történjen, fiiig «telemmel a lakásállomány fenntartásához fűződő tó'rsada- itompolifikOii oé lakira, e szerve­zetek feladbitali 'között szerepel­nek a következők: Az állami bérlólkásoik keze- lését-fenhtairtósót időben, jó minőségiben, takarékosom« kiölit- ségkiimiélőein Végezzék el. ÍNiaigy feladót éllé állítja e szer­vezeteket egy olyan ösztönző szabályozási,, bérezési és jutiail- máízasii rendlszer kidolgozása é's érvényesítése, aímiély elősegíti, hogy a felaldólthóz rugalmasam üillklallmarikodvia az eddliglilnlél jó­val hóltlélkoinyblbblan Végezzék Oz iingatlólnlkezéllé'sli tevékenységet. Kidolgozásira vár az is, miiként vonják be a bérlakásban élő­ket a lakóház üzemeltetésiébe, kiaifbóintairfá sálba. Lehetővé kell tenni, hogy aiz üzemeltetés 'és káirbaintöirtós feladatainak egy utászét Vagy egészét, 'bérlőkö­zösségiek forimájában, mügék a lókők szervezzék meg és a mun­kák elvégzéséhez rendelkezze­nek a lakbér arányos részévéi. A városi tanácsok 'költségvetési üzemei 1983. december 31-lig a hibaelhárító javítási ménlkákra gyo-rsszolgá latot szerveznék. Ahol iilylemék már működnék, ott csak a szólkmai összetételűiket javítják. IMa már eldöntött tény, hogy la SzékSzárdi VáirioSgazdál'kodá- Si Vá Hallat iingatlbmlközVeit'itő részlégé kiterjeszti tevékenysé­gét a mliínőlség'i és egyéb lakás­cserékre, az állaim« házingatla­nok eladásának előkészítésére és természetesen továbbra is végzi az ingatlanok forgaillmii ér­tékbecslését. A jövőben megbí­zás állapiján elvállalhatja miind- azalkót a feladóitokat, amelyek az állami téíekvásár1láls|sá|l és aiz állóim i telikék tartás Használat­ba aidáisával kóposollátosak, Ugyanakkor félhgtaillmózást kap a vállaltat arra Is, hagy az ál­lampolgárok többlet telek-, la­kás- és üdülőtulajdonának tár­ná dsíi értékesítésiévé! kóipcsio la­tos teendőkét előkészítse, az értékesítést lebonyolítsa, A Tolna megyéi Tanács V. B. 'ÉKV-osztályó az iingáttainikézelés szervezeti rendszerének korsze­rűsítésére készített intézkedések végrehajtási prioigiraimját folya­matosam figyelemmel kísérti és a Végzett munkáról félévenként értékelést készít a megyei ta- kásüigyi miuiHkohizottságinak. Az íirálnyélivekben megfogal­mazott célkitűzés, mely szerint a lakóházak üzemetetésébe, fenintairtó sálba a bérlőket'be kell vonini, csak fokozatosan való­sítható meg. A BÉRLŐKÖZÖSSÉG NÉGY FORMÁJA A bérlőközösségek négy for­ma közüli vátaiszílNaltnák. Le­het olyan bérlőközösség, amely osaik az ellenőrzési feiódüitokbt 1átjü' el, de alakulhat olyan 'is, amely 'az üzemeltetési felada­tokat is magára vá Malija. A bér­lők aJáklithóltnbk olyaln közös­séget is, amely váltatja a kar­bantartást, de olyant iís, almely megszervezi a lakóépület fel­újítását,' Az ellenőrzési feladatolkbt el­látó ‘bérlőközösség az az alap­forma, amelynek hatásköre kiterjedhet o bérbeadói, a la­kóház működésével, fenntartá­sával kaipdsólótas feladótok tel­jesítésének ellenőrzésére. Ebben a szeriVeZefi formában a bérlő­közösség a faládátok ellátásé - hbz 'sZükIséges anyógii ésrikiözlölk:- kel nem rendelkezik. A megyéi lakásügyi birioftság első ’lépés- kénít érit a formát Javasol jó1. A szerzett taipósztalüto'k állapján jöhetnek müljld létre az üzemel­tetési, 'később a 'káirbamtortósi, majd a legmagasabb szintű fel- újító'sli feladóitokat ellátó 'bérlő- közösségek. Az utóbbfok már rendelkeznek a 'lakbér .normatív altalpon meghatározott hányó­dó vóll. Ezzel a bérlőközösség gazdálkodik;, természetesen el­számolási kötelezettséggel. A bérlőközösség gazdásági alap­ja ó lóiklbér. A feladóitok mai- radiéktal'ain teljesítése esetén, a megtalká'rítfott összeggel, a tár­sasági sZerződlé's'bem foglaltaik szerint ü bérlőközösség rendel­kezik, A társaságii szerződésben Szabályozzák ó bérlők egymás közötti jog Viszonyát, megfogal­mazzák azokat a feladóitokat, amelyeket a 'bérbeadótól átvál­lalnak, firáslbfa foglalják műkö­dési és nyUIVálntartásli rendijüket, elszámolási módjukat, jogállá­súikat. A bérlőközösség, mint az eddigiekből is kitűnt, tulajdon­képpen polgári jógi tó rsáiság jo- gokkial és 'kötelezettségekikel. IMlJndezek kiilmunlká'lása még most folyik. Az itngültlóinkezelő szervezetek bérlőközösségekkel kopdso'tatos tevékenységiét a felügyeleti miuinlkó keretében a Baináasbk ellenőrzik és gondos­kodnak airráH1, hogy a kedvező taipasztallótok alapján a bérlők megismerhessék a további le­hetőségeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents