Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
9 1983. március 26. Képújság u Pezsdíto műhely Tihanyi szemle Somogyi Józseffel — Egy jó iskola nemcsak ismereteket ad, hanem magatartásformákat. Szinte élni segít. Így emlékezik a Pápai Református Kollégiumra volt diákja, Somogyi József, a Képzőművészeti Főiskola rektora. Kossuth-díjas szobrászunknak ez az öröksége is táplálja tihanyi vállalkozását. Főiskolai rangú művésztelepet szervez, ám a szerepe sokkal nagyobb, messze sugárzó lehet. — Főiskolánk szerény lehetőségeket tud adni hallgatóinak, hogy kővel, fémmel, fával, kerámiával dolgozzanak. Az oktatást a mivesség irányában szeretnénk fejleszteni. Ugyanakkor szükségünk van — főként az utolsóéveseknek és a leendő művész-jelölt íovábbképzősök- nek — a mesterségbeli jártassággal együtt érzékeny nyitottságra is. Az értelmes élet iránti fogékonyságra ... — hallgattam a művész töprengését, kis nyaralójának Balatonra néző kertjében, nyolc évvel ezelőtt. Akkoriban bukkant rá Tihanyban a Belső-tó partján egy lábas szénaszórító pajtára. Mellette emeletes juhhodály, tágas telekkel. Éppen kitelepült belőle a Badacsonyi Állami Gazdaság. — Egészen levett a lábamról — mutatta a vedletten is patinás műemlék épületeket, s a vízig nyúló udvart. Még a nyár végén tanyát vert ott a mester néhány diákjával. S örömére, őket ugyancsak megfogta a hely varázsa, mély földszaga. Foszladozó tető alatt, csepergő esőben sem tétlenkedtek. A következő nyarakon, ahogy kissé javultak a körülmények, szállingózni kezdtek festő és grafikus hallgatók is, tanáraik, kai, s népdalénekesek, zenészek, balett-táncosok. Újra nádaziták a hodályt és a pajtát, miután a főiskola birtokába került. A rektor szorgalmazására — műemlék- és természetvédelmi szakemberek közreműködésével — az épület- felújítási tervekkel együtt készült tizenöt tájba illő kis ház terve is. Sokáig nyomasztottak azonban a közművesítés gondjai és még nehezebb volt építési vállalkozót lelni. 1982-ben mozdult ki holt- Dontjáról a műhelyteremtés ügye. Somogyi József el-elked- vetlenedett, mégis töretfen a meggyőződése: — A tihanyi nem egy lesz a művésztelepek között. Eredeti elképzelésemet messze felülmúlja a lehetőség. Talán közép-európai színvonalú szelte, mi centrumot sikerül létrehozni .. . Sajátos izekkel-színekkel telített hely ez. Predesztinált az eszmecserék gyönyörűségére. Meghitt fórum megteremtésére. Lehetőséget nyújt a fiatal kortársaknak egymás megismerésére, amit nagyon-nagyon fontosnak tartok. — Miért? — A mai magyar szellemi élet baja, hogy parcellákra osztott. Majdnem minden szakma „fő a maga levében". Nem, vagy többnyire esetlegesen találkoznak az alkotók, alig ismerik egymás belső törekvéseit ... — Most nyáron a balettintézet növendékei időztek ott. — Egy jelentéktelen kis magánterületet szobrász- és festőműteremmé alakítottunk. Ablakokat nyitottunk a tóra, szinte beleolvadtunk a tájba. Benn táncoltak a balettesek, hallgatóink meg gyönyörködtek, él. vezték mozgásuk hallatlan variációs lehetőségeit, ritmusát, gondolatkifejező készségét. Közben rajzolgattak. Talán képek és szobrok is születnek vázlataikból. És lehet, hogy a leendő nagy táncos találkozott a leendő nagy képzőművésszel. Mindenesetre a további eszmecsere lehetősége is megteremtődött, miközben bepillantottak egymás műhelygyakorlatába. Mégpedig a legfogékonyabb korban. — Ami művészeti főiskolások számára szinte természetes ... — Az kellene, hogy legyen. De hol és mikor van alkalmuk erre? Még ritkábban találkoznak a holnap vegyészei, színészei, orvosai, filozófusai, építészei, költői, matematikusai, muzsikusai . .. Miért ne ismerjék egymás törekvéseit, gondjait? Ezt is szeretném elősegíteni Tihanyban, mert nyitott szellemi életre vágyom. Az igazi nagy célom, hogy főiskolánk keretén belül fórum jöjjön itt létre. A leendő magyar' szellemi élet képviselői eligazodjanak o magyar szellemi élet különféle területein. ¥ Hogy szervezi meg a telep életét Somogyi József? A végzős képzőművész hallgatók áprilistól novemberig itt készítik el vizsgafeladataikat. Diploma, munkájukat szabadtéri bemutatón — a fa, kerámia és más kényesebb anyagúakat pedig a volt juhhodólyban — archív gyűjteményként Tihanyban hagyják. Ez folyamatosan gyarapodik. Idegenforgalmi vonzereje és művészettörténeti jelentősége nyilvánvaló. Képzeljük el tíz, húsz vagy ötven év múlva a művészek derékhadának első míves miunkáit egy helyen! Nyáron csatlakoznak a diákokhoz az alsóbbévesék és ide hívják továbbképzésre a mű- művész tanárokat. S ebben a „képzőművész közegben” főgázának különféle érdeklődésű vendég egyetemistákat. Ök napközben nyaralhatnak, de esténként a maguk tudományával, művészetével „rukkolnak ki". Szavalnak, énekelnek, muzsikálnak, előadásokat tartanak, vitatkoznak. — Mit vár ettől Somogyi mester? — A nyitottság és fogékony, ság erősödését. Az érdeklődés megpezsdülését... összetettebb szellemi mozgásban katalizátor teremtődik, szinte észrevétlenül. Lehet ennek természetes tisztító ereje, hasonló sugárzása, mint a kecskeméti Kodály-intézetnek. Nem utolsósorban említem — külföldi kapcsolataink révén — a hallgató- cseréket, Párizstól Leningrádig. A vendégek műveivel is gazdagodhat Tihany. A m» növendékeink meg más tájakon gyarapodnak élményekben, tapasztaltatokban . . . — Ennek alapfeltétele a telep mielőbbi lakhatósága. — A balatonfüredi városgazdálkodási vállalat a volt hodály udvarán megkezdte a földmunkákat. Színpadot, nézőteret ala. pozott. Odébb pedig támfalát emelt, amelynek karéjában épülnek a Belső-tóra néző kis házak. Hiszem, hogy az idén a Veszprém megyei építők nemcsak eílkezdik, át is adják a kis házakat, hogy civilizált körülmények között éljünk és folyamatosan dolgozhassunk. Aztán sor kerül a patinás épületek felújítására, kis bronzöntő, restaurátor- és más mű. hely, szabadtéri nagy égetőkemence építésére. A Belső-tó partján, ha lassan is, de törleszt az idő. Aminthogy Somogyi József is törlesztett — betegség, sürgetőbb megbízások miatt — elhúzódó vállalásaiból. A pápai kollégium ünnepén avatták fél Nagy László portréját. Tavaszra készen lesz veszprémi kútkompozíciója, három kecses fányfiguróval. Makónak A megfáradt ember szobrát fogalmazta bronzba. Győrnek — tisztelgésül és visz- szaemlékezésként — egy nagy szarvasos fiút készített; hozzá személyes élménye is tapad: az árvízkor maga is megpróbált vadat menteni a Szigetközben. Egy női figurájának a főváros, bán keresnek helyet. Dolgozik Rudnay síremlékén s a Rodostóba kerülő Rákóczi-szobrán. Meq Tihanyért, mely „szívügyeinek" talán legkedvesebbike. RAFFAI ISTVÁN Család a barikádon (Részlet) i1.75 éve született Honoré Daumier, francia festő és .karika" turista, akiinek születésnapjói a Béke 'Vfllógtahács felhívása mór negyed'százado világszerte - ünneppé avatta. Életműve e miiékezetes példája annak, hogy miiképp szolgálhatja egy rajzolóm üviész a társadalom haladásáért vívott harcot. Áz egész életében nyomorral küszködő művész kifi/óként tanult meg rój zokni-. A litográfia vezető mestere tett. Már pályafutása elején szembefordult kora társadalmának visszásságaival; Lajos Fülöpöt, a polgár királyt mindent felfaló Gairgan- tua óriásként ábrázoló karikatúrája 'miatt börtönbe jutott. Kiszabadulása után sem hagyott fel a társadalomkri tikéval, a Garicatu-re és a Ohairivori élc- lapokban jelentek meg nagysze rűen komponált, kitűnő poli tiklcni gúnyrajzai. 1835-ben oz ügyészség betiltotta a politikai tartalmú újságroijzokat. ettől kezdve a polgári társadalom képmutató erkölcseit vette to: fa éíllérev kifogyhatatlan ötletességgel, gyilkos igazmondással, szatírák grandiózus sorozatát alko tta mleg a né pelnyomó rendszer ellen. Mindent észre- vevő, hliihetetfenül éles szem, marrá, érzékenyen találó gúny és 'bámulatos kifejezőerő, o tartatomhoz igazodó, realista stílus jel'lemzii műveit. Karikatúrái a társadalom széles köreiben tápláltak a népét kizsákmányoló és a nagytőkére támaszkodó reakciós politika elleni felháborodást. így vált Dauimier művészete jelentős mozgatójává az áprilisi felkelésnek, majd később az 1848-as francia forradalomnak, amelyet a legforróbb lelkesedéssel üdvözölt. Egész életében éberen figyelte a viliág pófitiükta'i eseményeket is, éppúgy till'tdkozott a nagyhatalmak eröszlaikos pol'iltilkája ellen, minit aihögy például az egységes oltasz állam megvalósulását ünnepelte. Az uralkodó osztály 'megérezte Daumierben a veszedelmes ellenfelet. Politikai karikatúrái - nak közlését betiltottaik; leghta- tásosab'b ‘litográfiái 'köveit ösz- szezózták. Ekkor a ímesiter új Daumier, a politikai szatíra mestere MŰVÉSZET TÉT® • • • _________________________ uta kon új tematikát keresett, megteremtette a polgári élet sokszínű, átfogó szatíráját, amelynek korát éppoly gigálnltS- kus módon tükrözik, miint robusztus ko r társának, Balzacnak regényei, akii őt Mrdheftangelóhoz hasonlította. Munkásságában feltűnik a feltörekvő munkásosztály ábrázolásai főleg festményein (Mosónő, 1860—62), (Vizhordó, 1860) és monumentális, nagy formákban összefoglalva OGtóíád a barikádon, 1848). lAz idős Daürnler — bár keze meg volt kötve — küldet ésszerűen továbbfolytatta harcát a haladásért, a népek békéjéért. A porosz—francia háború hónapjaiban hazaszeretettől fűtött, iszonyatos képeket rajzolt a rombadőlt országról, 1871- ben a párizsi kommün kikiáltásakor pedig művészete minden eszközével hitet tett a forradalom mellett. Kora nem tette lehetővé, hógy nagyméretű táblaképekben és freskókban is kifejthesse képességeit. Festményeit nem becsülték, pedig a század egyik legnagyobb festő lángelméje volt. Kevés szín, széles ecset- járás, monumentalitás, megragadó fény- és árnyékhatás, gondolati mélység, drámaiság jellemzi kevés müvét, de az éle- lolpok hásábjái közé szorítva ís hatalmas, ma is 'érzelmeket kiváltó életművet hagyott ránk. Élete alkonyán megvakult. Nyomorában világihírű festötár- oa, C. Corot mentette meg az éhenihalastöl, egy kis házat vásárolt számára V,aImondoisbtan, és a köztársasági kormánytól szerény járadékot eszközölt ki számára. íDauimier művészi és emberi alakja úgy áll előttünk, mint egy boldogabb, egészségesebb kor úttörőjéé, aki életét, tehetségét az emberiség fejlődésének, jobb jövőjének szolgálatába áWiitotta. BRESTYANSZKY ILONA Makoto Namakura (japán) plakátja, az 1976-os biennálé elsödijasa A világ legjobb plakátjai A varsói nemzetközi plakót- biennálé (díjazott plakátjait 1966 óta a. vilonovói plakátmúzeum őrzi. Most a Műcsarnokban e díjazott plakátokból, a vilóg legjobb pídkatjoibő'l láthat válogatást a közönség Kétszáz müvet, amelyből néhány mar eddig Is béjOTta a víláqat. Olyan viláynágysaqok neve szerepel a plakátokon, mint a francia Graphus-csoport (kiállításukat nemrég láthattuk Magyar, országon), az amerikai A. Warhol és P. Davis, a szovjet Gudmanas. a finn Veistola, a lengyel Tomaszewski, az olasz Carmi, a magyar Alapfy Attila, vagy a nyugatnémet Matthies művészeké. Jozef Moroszczak, a biennálé egyik szervezője így fogalmazta meg a kiállítás célját: „Hatalmi* seregszemle. Igazi vizsga, az élet igazságainak tükörképe a plakátban. A grafika ezen műfajának — a világ legjobbjainak — manifesztációja az alkotó gondolat, a művészi felfedezés és útkeresés bemutatása ez ..." NEVEM AGAIN! CITROEN * 2CV A kiállítás plakátjai igazi mű vészi-esztétikai élményt nyújta svak. STOPTHFJf! David King (angol) alkotása, az 1978-as biennálén a zsűri kü- löndiját nyerte el Marokkói és lova Andee Francois (francia): Citroen CV 2 Az 1972-es nemzetközi plakátbiennálé első díjasa
