Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
8 NÉPÚJSÁG 1983. március 26. . Ősnyomtatványok világkatalógusa A berlini német állami könyvtár kutatóinak tudományos műn- kássá'ga bosszú és sikeres múltra tekint vissza. A nagy hírű. tudásintézmény o régi kéziratok, különleges nyomtatványok, ritka és értékes nyomatok, eredeti kották és térképek, történeti értékű ifjúságii kiadványok valóságos. kincsesháza. Különösen gazdag anyagot őriznek a könyvtár ősnyomtatvány osztályán ahol a háború miatti több éves megszakítás után újra, folytatják az ősnyom- tatvá ny-vi láglka ta lógu s összeá I - Irtását. Az egyedülálló vállalkozás ne. héz és időigényes feladat. Európában, ugyanis a könyvnyomtatás felfedezésétől egészen 1501-ig 45 ezer könyvet nyomtattak, kiadásonként 3—400 pél- dá’.nybani Ezek voltak az úgynevezett ősnyomtatványok, az inkunábulomok. A kutatók ezeket rendszerezik, s rövidesen megjelentetik a világkatalógus új, a háború utáni első, de sorrendben már a nyolcadik kötetét. Becslések szerint ma a Jtilóg 30 országának 4 ezer nyilvános gyűjteményében 500 ezer ősnyomtatvány található. A berlini német állami könyvtár munkatársai e gyűjtemények tulajdonosaival állandó kapcsolatot tartanak, közléseiket, tudományos eredményeiket figyelembe veszik a kiadványok elkészítése során. A katalógus szerkesztő bizottsága az évek során, valódi konzultációs központtá alakult, amely nagy segítséget nyújt a külföldi kutatóknak is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a könyvitár ,, Ad a lékok az ősnyomtatvány-ismerethez" címmel rendszeres tájékoztatót jelentet meg. a •V1 Amiről a világsajtó cikkezik Szibériai gázkészletek feltárása 1981-ben az évi gázkitermelés Nyugat-Szibériában még alig haladta meg a 150 milliárd köbmétert, 1985-ig pedig már eléri az évi 330—370 milliárd köbmétert. Ehhez ezer új kutat kell fúrni, és 18 gázfeldolgozó üzemet kell építeni. AZ ÖRÖK FAGY BIRODALMÁBAN Nyugat-Szibériában a természeti körülmények nehezítik a gázkitermelést. A lelőhelyek a lakatlan sarkvidéki tundrán, az örök fagy birodalmában vannak. A hideg gyakran eléri a minusz 50 fokot, dermesztő szélviharok dúlnak. Amikor megkezdődött a gózlelőhelyek feltárása, ezen a tájon a folyókon kívül semmiféle számítási-közlekedési lehetőség nem volt A kutak létesítéséhez viszont feltétlenül szükség volt több millió tonna különféle rakomány ideszállítására. Most Tyumentől, a transzszibériai főútvonal melletti várostól Urengojig mocsarakon, táj - gán és tundrán keresztül 1500 kilométer hosszú vasút húzódik. A folyókon kikötők és kikötőhelyek épültek. A sürgős szállítmányok fogadására repülőtereket készítettek, amelyeken a teherszállító gépek is leszállhatnak. A medvezsijei és az uren- goji gázlelőhelyek mellett felé. pítették Nádim és Új-Urengoj városát. A nagyhozamú kutak és az új városok létesítése, természeteKöolajfeltárás a legkorszerűbb gépekkel Nyugat-Szibériában sen sok problémát okoz. Ezek egy része még nincs megoldva. A településekhez ma még kevés út vezet, a sáros, esős időszakban a tundrán átjutni szinte lehetetlenség. Az ipartelepek és a városok villanyellátását sok kis, dízelolajjal üzemelő erőművel oldják meg. Ez nem kifizetődő, mert a fűtőanyagot távolról kell hozni, nagyok a szállítási költségek, s nagyon munkaigényes. Nincs elég jó lakás a telepeken dolgozó egyre növekvő számú munkások részére. EGY ÉV ALATT MEGTÉRÜL A nehézségeket azonban fokozatosan legyőzik. A kutakhoz és a lakótelepekhez évente 100 km betonút épül. Részben mór működik a LEP 1500-as . villamos-távvezeték, amely a szur- guti erőműhöz vezet. Jövőre már teljes kapacitással üzemel, és nem lesz szükség a kis vil. lanytelepekre. Északon nagyon költséges az építkezés. A tervidőszakban másfélmillió négyzetméter lakás, továbbá sok óvoda, iskola, kórház, kereskedelmi hálózat, stb. épül. Közgazdászok kiszámították, hogy egy új család letelepítése északon 20—25 ezer rubelbe -kerül. Bármilyen nagyok is a Tyűmen gázkomplexumába invesztált összegek, bőven megtérülnek. Ábel Aganbegjan akadémikus, az ismert szovjet tudós számításai szerint a szibériai gázlelőhelyekre beruházott ősz- szegek egyetlen év alatt megtérülnek. G. Szulimenkov a Tyumengazpom Egyesülés vezetője Csehszlovákia Adatok az egészségügyről Az egészségvédelem, az orvosi ellátás igen magas színvonalat ért el az utóbbi évtizedekben, CséhSzlovákiában. A fel- szabadulás előtt egy orvosra 1236 lakos jutott, ma már csak 325. A háború előtt 1000 lakosra nem egészen 6 kórházi ágy jutott, ma valamivel több mint a duplája: 12,2. Az egészségügy! ellátás — mint minden szocialista országban — Csehszlovákiában is ingyenes. Eredményesen működik a tár. sadailo,mibiztosítás rendszere is. Előnyeit valamennyi munkavi. szonyban álló állampolgár élvezi, beleértve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóit és családtagjait is. továbbá a nyugdíjasokat. Jelentős összegeket fordítanak a táppénzkifizetésekre is. A táppénz összege a betegség: első három napján a havi tiszta jövedelem 70, maijd ezt követően 90 százalékát teszi ki. Az országos egészségügyi hálózat keretein belül különösen nagy figyelmet fordítanak a nő- és családvédelemre. Ezt a feladatot jelenleg 4500 orvos látja el. Ma az országban a nők szülőotthonokban vagy kórházak szülészeti osztályain — orvosi felügyelet mellett — hozzák világra gyermekeiket. Jó eredményeket érnek el a gyér. mékvédelemíben is, és kiemelkedő szerepet játszik a betegségek megelőzésében, az iskola- egészségügyi szolgálat. Az anyák védelmét törvény biztosítja. Gondoskodik az anyákról az anya- és csecsemő- védelmi hálózat és tanácsadó szolgálata, valamint a társadalombiztosítás is, amely megfelelő anyagi alapot létesít a gyermekék neveléséhez. Szülés utón az anyák például 2000 korona egyszeri segélyt kopnak. A munkaviszonyban, átló kismamák kétéves gyermekgondo. zási szabadságot igényelhetnek, amelynek első 26 hetében tiszta jövedelmük 96 százalékát kapják meg,. A családok minden további gyermek után, annak kétéves koráig havi 500 korona családi pótlékban részesülnek. A családi pótlékot egyébként 15 éves korig folyósítják, továbbtanulás esetén a 26. életév betöltéséig. Robotok A Szovjetunió központi statisztikai hivatalának jelentése szerint a szovjet ipar 2,8 százalékos évi növekedéssel lépte át 1983 küszöbét. Ez az eredmény talán nem tűnik túlságosan imponálónak, de igazolja az ipari potenciál szilárd gyarapodását. A viszonylag alacsony növekedési ütemet a szovjet elemzők a szovjet népgazdaság szerkezeti átalakításával, az intenzifi'kálás vágányaira való átállításával magyarázzák. A statisztikai adatok ezt a következtetést igazolják. Azokban az ágazatokban, amelyeket a Szovjetunióban e Is ődfe g esn e k tartanak, a növekedés jóval meghaladja az átlagot. Például az ipari robotok gyártása az év folyamán 61 százalékkal, 5400 darabbal növekedett. A Szovjetunió számára, ahol a munkaerőhiány sok körzetben érzékelhetővé vált, a robotgyártás bővítése nagyon időszerű. A feltevések szerint 1985 végére az önműködő manipulátorok állománya csaknem megháromszorozódik. A számítástechnika gyártása is gyorsan növekszik. A szakemberek véleménye szerint a komputerek és alkatrészeik gyártásában 1982-ben elért 12 százalékos növekedés minőségi változásokhoz vezet majd a gazdaság különböző területein. A szerkezetváltásnak a termelés ütemére gyakorolt hatását nagyon jellemzően példázza a szerszámgépgyártás. A legutóbbi öt esztendő folyamán a Szovjetunió fokozatosan csökkenti a hagyományos szerszámgépek gyártását, ugyanekkor a számjegyes programvezérlésű szerszámgépek gyártása növekszik. 1970 és 1981 között a növekedés a hatszorosánál is nagyobb volt. 1982-ben pedig további 15 százalékkal növekedett. A szovjet ipar másik területe, amelyre fokozott figyelmet fordítanak; a mezőgazdasági gépgyártás, elsősorban a takarmány termelésére és előkészítésére, az állattenyésztő telepek számára szükséges gépek és berendezések gyártása. Itt az évi növekmény kétszeresen meghaladta az iparban elért átlagot. A szakértők szerint ez a gyorsított ütem segíti majd abban, hogy a közeljövőben megoldják az állattenyésztés sok összetett problémáját. ALEKSZEJ PUTYINCEV Szimbolikus robot egy szovjet gépkiállításon Vietnam Vak gyermekek iskolája iHo Si Minh-Városban 1977- b:em nyitotta, meg kapuit a vök gyermekek bentlakásos iskolája. Az idei tanévben már 192 gyermek o tanintézet lakója. Az óktatás az általános iskolák I—VII. osztályának tananyagait öleli fel. A BraiHe-irás-ol- vasás, az általános műveltségi alapismeretek tanítása mellett rehabíliitálc'iás órákat is tartanaik!, hogy elősegítsék a fiatalok, nak a későbbi, g.yakolati életbe való beilleszkedését. A szabadidős foglalkozások — tapasztalt tanárok vezetése mellett — sokféle játékra:, sportra, öröm- téli órákra adnak alkalmat. A gyermékek közül azokat, akik délutánodként hazajárnak, megtöm ltjait a különfél e já rművök Zajainak felismerésére, s így a biztonságos közlekedésre. Éppen a' hangokra való érzékenységük folytán, a vak gyer- mékék közül sokan kapnék kedvet a muzsikálásra,. Az iskola fúvószenékara erre iis módot ad. A tanórák után hasznos időtöltés, később kenyérkereseti lőhető ség is lehet a különféle háziipari cikkek készítése, Erre ugyancsak megtanítják a tanulókat. A korszerű közellátásért Az agrarrpar irányításának új útja A Szovjetunió 1981—85 közötti ötéves és 1990-íg terjedő hosz- szú tóvú állami terve fontos feladatként rögzíti a köíeflátás gyors ütemű javítását. Ennek érdekében ai jövőben gyökeresen meg kell változtatni az agráripar szerkezetét, és irányításának módozatait. A mezőgazda- ságii termékek előállításával, szállításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó ágazatok eddig saját terveiket szem előtt tartva és — korlátozott érdekeiket követve— gyakorta elszigetelten működtek. Most egyesíteni kell erőfeszítéseiket és kölcsönös érdekeltségi alapon, integrálton klelll végezni munkájukat. Ezt a kooperációt a közellátás láncolatának egységes irányítása egészíti ki. TERMELÉSI EGYESÜLÉSEK Az agráripar új szervezetének és irányításának modelljét nagyszámú kísérlet során próbálták ki. így például Grúzia Asab körzetében már több éve működnek különböző termelési egyesülések, Lettország Talsi körzetében pedig agráripari egyesüléseket hoztak létre. Annáik ellenére, hogy ezek termelési struktúrája és irányítási mechanizmusa némileg különböző, mégis jó néhány közös vonással rendelkeznek. Az egyesülések élén a szövetkezeti ^gazdaságok vezetőiből állá tanácsok állnak. Ezek koordinálják az egységek közötti gazdasági együttműködést, közös terveket dolgoznak ki, emellett tudományos és terverő intézeteket vonnak be a súlyponti problémák megoldásába. Végül pedig a közös tevékenység eredményeitől függően szabályozzák a munkabért, egyszóval egységes szervezetként irányítják a különböző üzemeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján 'kialakított irányítási modell jól megfelel a közellátási program feladatainak. Az új szervezeti mechanizmus az agráripar egészét felöleli, s emellett tökéletesíti az irányítás struktúráját, a tervezési és az ösztönzési módszereket, továbbá a pénzügyi viszonyok rendszerét. Mindez a Szovjetunió élelmiszerkészleteinek minőségi javítását és mennyiségi növelését célozza. A céloknak .megfelelőéin természetesén átalakítják az ag- rátiipar irányító szerveinek felépítését is — a központtól a körzeti láncszemekig. Ennek értelmében a horizontális kapcsolatokat erősítve fokozzák a ro- koinágazatok és -üzemek munkájának összhangját. Az új struktúra csúcsán, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökségének az agráripar kérdéseivel foglalkozó bizottságbi áll, amelyet a közelmúltban, alakítottak meg. A 114 fős bizottságban az agráripart közvetlenül felügyelő minisztériumok és hatóságok vezetői, valamint a központi szervek felelős képviselői kaptak helyet. A bizottság vezetője: a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. A FŐHATÓSÁGOK SZEREPE A testületet igen széles hatáskörrel ruházták föl!. Az agráripar fejlesztésére vonatkozó határozatai nemcsak a kötelékébe ta rtozó minisztériumokra érvényesek, hanem a. gépgyártókra és a velük kapcsolatban állá más ágazatokra is. Ez a szerv koordinálja! az agráripari ágazatok terveit és azok megvalósítását, így lehetővé válik az agráripari ágazatok fejlődési ütemének, műszaki-technikai fejlesztésének az eddiginél pontosabb egyeztetése, az épülő vállalatok racionálisabb telepítése, és az, hogy a rokonüzemek szélesebb körben működjenek együtt. A szövetségi köztársaságok, bán. is létesülnek hasonló hatáskörrel felruházott bizottságok. Az autonóm köztársaságokban, az autonóm területeken és körzetekben pedig a kölcsönösen összefüggő vállalótok egész láncolatát magukba foglaló agráripari egyesülések alakulnak. Az új irányítási struktúra: nem csökkenti a minisztériumok és a főhatóságok szerepét. Ezek továbbra is teljes mértékben felelősek a műszaki és a beruházási politika végrehajtásáért az általuk vezetett ágazatokban. De az új szervek létrehozása lehetővé teszi azt, hogy túllépve az ágazati határokat, a köztársaságok gazdasági és éghajlati viszonyainak figyelembevételével egyensúlyiban, maradjanak a rokonvóllalatok szükségletei és lehetőségei. Például a közellátási program keretében Ukrajna szálmáira külön köztársasági prágiram készült. Ebben különleges hangsúlyt kaptak a Krím körzetében elvégzendő feladat tok. KÖZELLÁTÁSI FUTÓSZALAG Az agráripari vállalatok irányításának központosítása várhatóan növeli a kezdeményező szellemű gazdálkodós lehetőségeit. Míg régebben a mezőgazdásági vállalatok mindegyike saját ágazati tevékenységéhez igazodott, ma, a körzeti agráripari egyesülések számára közös feladatokat tűznek ki célul, s ai felvetődő problémákat is az egyesülés oldja meg. Következésképpen a tervek készítésekor nagyobb mértékben vehetik figyelembe az egyes gazdaságák sajátosságait, s operatívabban oldhatják meg a problémákat, j Márpedig ez rendkívül fontos a természeti környezettel szoros kapcsolatban állá mezőgazdaságban:. Az agráripari egyesülések első eredményei már igazolták a várakozást. Nagy előnyöket ígér például a hulladékmentes technológiák általános bevezetése, a mezőgazdasági nyersanyag szállítási és tárolási veszteségéi, nelk felszámolása. Kiszámították, hogy a: veszteségek csökkentésére fordított kiadások 5—ó-szor nagyobb eredményt hoznak, mint régebben. Tehát az agráripar új'irányítási rendszere a közellátási futószalag felépítésében és működésében végrehajtott más progresszív változásokkal együtt — szükséges és ésszerű lépés azon az úton, amely a mezőgazdaság hatékonyságának további növeléséhez vezet. Leonyid Pekarszkij, a Szovjetunió Állami Terv- bizottsága mellett működő közgazdasági tudományos kutatóintézet tudományos főimu.nkatársa.
