Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 72. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. március KGST-együttműködés a gépiparban Valószínű sokan emlékeznek még arra, hogy bő egy év­tizeddel ezelőtt megkezdték hazánkban az általános rendel­tetésű tehergépkocsik, traktorok, vasúti járművek, motor- kerékpárok, tengeri hajók gyártásának visszafejlesztését. E változások a szelektív iparfejlesztés részeként, a KGST- országokkal kötött szakosítási szerződések eredményeként jöttek létre, mert az előbb felsorolt — és ismételten aláhúz­zuk: általános rendeltetésű - gyártmányokat a gazdaságos darabszámnál kisebb mennyiségben állítottunk elő. Amint akkor leszögezték, a termelési erőforrások átcsoportosítá­sa és a hatékonyabb gyártási ágak átlagon felüli fejlesz­tése a cél. A több mint tíz esztendő egyértelműen igazolta: helyes volt az akkori döntés, a gépipar 43 ágazata közül, tízben nagymértékben nőtt a termelés. A tíz ág között is kiemel­kedik a számítástechnika, amelyben a hetvenes években negyvenszeresre; a mezőgazdasági gépgyártás, amely 3,2- szeresre; az irányításteohnikai termékek és az ipari híradás- technika, amelyek háromszorosára növelték az évi produk­tumuk mennyiségét. Nem beszélve az autóbuszgyártásról, amely — az alkatrészekkel és a részegységekkel együtt - csaknem két és félszeresére fejlődött. Minden KGST-ország jól járt így, hiszen az említett tíz iparág termékmennyisé­gének ma már 55 százalékát felszívja a szocialista export (a hetvenes évek elején még csak 39 százalékos volt ez az arányi), vagyis minden ország megtalálta o maga piacát. A műszaki fejlesztési megállapodások témái természete­sen kapcsolódnak a gyártásszakosítási és a termelési koo­perációs megállapodások területeihez. Jó példa erre a közúti járműgyártás, ahol részt veszünk a megbízhatóság és a tartósság fokozása, valamint a zaj- és rezgésszint csökkentése területén folyó tudományos kutatásban. Jelen­leg a sokoldalú műszaki-tudományos egyezmények közül mintegy 30-ban vagyunk érdekeltek, és több száz olyan kétoldalú tudományos-műszaki egyezmény van, amelyet al­bizottságok vagy kutatóintézetek és vállalatok kötöttek egymással. Nagymértékben nőtt az elmúlt években a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló együttműködések száma is. Ma például háromszor annyi szerződés van érvényben Ma­gyarország és a Szovjetunió között, miét bő tíz esztendővel ezelőtt. Ezek közé tartozik a színesképcső-gyártó berende­zések kialakítására irányuló összefogás is. Az NC szerszám­gépek, megmunkáló központok, a csiszolószerszámok és az öntvénygyártás terén megszervezett kooperáció is szerződé­ses alapon, tervszerűen halad. A szovjet licencek alkalma­zása és a legújabb technika elsajátítása különösen ered­ményes a magyar vaskohászatban. Befejeződtek a közös kísérletek, amelyek a hengerelt széles-szalag és rúd-idom- acélok szabályozott hengerlését és hűtését célozták. Ugyancsak jó példája a tudományos-műszaki együttmű­ködésnek az a megállapodás is, amely a magyar Medicor és NDK-beli partnervállalata között jött létre, új urológiai berendezések kialakítása és gyártása céljából. E munka eredményeként a Medicor hamarosan átadja az Uroíix—3 készülék mintapéldányát a szóban forgó NDK kombinát­nak. Ha már az NDK-nál tartunk, ide kívánkozik, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt az elmúlt évben több licen- cet vásárolt német barátainktól a műszaki fejlesztés meg­gyorsítására. Az idézett adatok és példák az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság egyik tanulmányában is megtalálhatók. Ugyanott olvashatjuk azt is, hogy a látványos eredmények ellenére is nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség a gépiparban, hiszen a behozott, illetve a kivitt szellemi ter­mékek értéke - beleértve a licencforgalmat meg a terve­zési munkákat is — alig éri el a felhasznált műszaki fej­lesztési alap 3-4 százalékát. Bár az OMFB megállapításai, következtetései teljesen helytállók, annyi azért annak meg­kérdőjelezése nélkül is ide kívánkozik, hogy a pénzben mért forgalom nem fejezi ki elég pontosan az együttmű­ködés mértékét. A statisztikában például nem jelenik meg a paksi atomerőmű, vagy pedig a dunaújvárosi konverte- res acélmű szállításával „érkezett” érték, pedig ezek na­gyon jelentősen hozzájárultak a magyar gépipar korszerű­sítéséhez. A hiányos statisztikának egyébként nem az OMFB az oka, hanem az a tény, hogy az együttműködő felek nem számítják fel egymásnak az ilyen közös fejlesztések értékét. Egyébként a KGST gépipari állandó bizottságának leg­utóbbi, Brnóban tartott ülése is amellett foglalt állást, hogy sok még a kihasználatlan lehetőség. Ezért — a 68 pontból álló napirend tárgyalása során — kiemelt programot fogad­tak el az új gépipari gyártási eljárások, illetve hidraulikai és pneumatikái elemek alkalmazására. Részletesen foglal­koztak a többi között az építőipari gépek, egészségügyi berendezések, különleges fúrószerszámok és modern sok­szorosító eszközök egységesített szerkezeteinek fejlesztési feladataival is. Mindez már a jövőt vetíti elénk. Ami az elmúlt bő tíz esztendőt illeti, egyértelmű, hogy a szocialista partnerekkel kötött szakosítási és műszaki fejlesztési szerződések meg­határozó szerepet játszottak gépiparunk fejlődésében. El­sősorban az együttműködésnek, az összefogásnak köszön­hető, hogy gépipari termékeink zöme biztos piacra talált, s ki tudtuk védeni a világgazdasági válság legtöbb ked­vezőben hatását. S még többre is képesek leszünk, ha to­vább tudjuk javítani az együttműködés szervezettségét, ha fokozzuk annak hatékonyságát. BOGNÁR NÁNDOR Kádár János fogadta Sztyepan Salajevet Kódór János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén- téken a KB székházában fo­gadta Sztyepan Salajevet, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökét, és a kíséretében hazánkban tartóz­kodó szovjet szakszervezeti ve­zetőket. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón, amelyen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdéséről, a> szakszer­vezeteink közötti együttműkö­dés fejlesztésének feladatairól. A megbeszélésen jelen volt Vlagyimir Bazovsz'kíj, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te. (MTI) Mai számunkból HÉTRŐL HETRE, hírről hírre (3. old.) KORJAKOK FÖLDJE (9. old.) ÉPÍTKEZÉS A SZTYEPPÉN (9. old.) A KÖLTŐ ÉS AZ IDŐ (10. old.) szómból FELSŐNYÉK, 1983. MÁRCIUS (4. old.) A FÜGGÖNY (4. old.) EGYSZERŰ TARSASAG (5. old.) A MAGYAR MÚLT MOSOLYA MÚLTÚNKBÓL (6. old.) (10. old.) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A Minisztertanács előterjesz­tése alapján törvényerejű ren­deletet fogadott el a jogtaná­csosi tevékenységről. Az új jog­szabály értelmében a jogtaná­csos fő feladata a gazdálkodó és más szervezetek jogi ügyel­nék intézése, s tevékenységi kö­rében — a jogszabály által meghatározott kivételes esetek, ben — magánszemély részére is nyújthat jogi segítséget. A tvr bevezette új intémény: a jogtanácsosi névjegyzék. Csak az szerez jogot a jogtanácsosi működéshez, akit a névjegyzék­be bejegyezték. Az új rendelke­zések meghatározzák a jogta­nácsosi szervezetben működő jogi iroda feladatait, működé­sének szervezeti és jogi kerete­it, továbbá 'lehetővé teszik jog- tanácsosi munkaközösség lét­rehozását, elsősorban az új vál­lalkozási formák szakszerű jogi ellátása érdekében. Rendelke­zik a tvr a jogtanácsosi tevé­kenység állami felügyeletéről és irányításáról is. Az Elnöki Tanács ugyancsak törvényerejű rendeletet alkotott az ügyvédségről. Az ügyvédi te­vékenységet szabályozó koráb­bi, 1958-ban alkotott törvény- erejű rendelet hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alap­ján az ügyvédi szervezet és mű­ködés, valamint annak jogi (Folytatás a 2. oldalon.) HULLADÉKBÓL — TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS (7. old.) MIÉRT MELLŐZIK A BALETTTOKTATAST? (7. old). A VILÁG LEGJOBB PLAKÁTJAI (11. old.) ’ DAUMIER, A POLITIKAI SZATÍRA MESTERE (11. old.) SZUPERGYORS VASUTAK (12. old.) ROBOTOK (8. old.) SZIBÉRIAI GÁZKÉSZLETEK FELTÁRÁSA (8. old.) A KORSZERŰ KÖZELLÁTASÉRT (8. old.) A TULIPÁN TÖRTÉNETE (12. old.) ARCKÉPVAZLAT PORTISCH LAJOSRÓL (14. old.) Megyeszerte sokan gyűjtenek régiségeket, műkincseket, pénzeket, érmeket és felsorolni is lehetetlen, hogy mi mindent, Az egyik legjelesebb — a bátaszéki Csanádi-gyüjteményt mutatja be képes összeállításunk az 5. oldalon ■■■ Ő sidőktől napjainkig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents